Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-23 / 275. szám

1984. NOVEMBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jászberényi Aprítógépgyár is részt vállal a Mátra Gázbetongyár építésében — a beruhá­zásokhoz mintegy hetven millió forint értékben gyártanak különböző berendezéseket. Ké­pünkön szállítás előtt az utolsó öntőformák Asszonyok, lányok a Compackban Otthonos légkör, teaillat az üzemben A Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat tisza- roffi üzeme tipikusan női munkahely. Kétszázharminchét dolgozójából száznegyvenegyen tartoznak a „gyengébb” nemhez. A „szakmai besorolásuk”: betanított csomagoló­nő. A Télapó délutánra 260 csomagot rendelt a vállalat, ennyi tizennégy éven aluli gyereket várnak az ünnep­ségre. Az asszonyok nagy része tehát családanya. Munka és gyereknevelés hogyan egyeztethető össze, illetve mit jelent, milyen gondokkal jár az üzem termelésében az. ha otthon kell maradniuk az édesanyáknak a gyerekekkel? • — Októberben napi átlag­ban tizenheten voltak táp­pénzen — gyűjti ki a szá­mot a statisztikából kéré­semre Mohácsi Lászlóné, az adminisztratív csoport ve­zetője. — Ma tizenkilencen hiányoznak. November, de­cember és január az a há­rom hónap, amikor különö­sen érzékenyek a gyerekek az időjárásra. — Hogyan jelentkezik mindez a termelésben? — kérdezem Németh László termelésvezetőtől már lent az üzemben. — Havi bontásban kapom meg milyen áruból meny­nyit kell becsomagolni. Mon­dok egy példát; ki kell, hogy kerüljön az üzemből száz tonna mazsola, 70—80 ton­na kókuszreszelék és a töb­bi áruféleség már valamivel kevésbé jelentékeny tétéi­ben. Havonta 30—60 féle cikk fordul meg az asszo­nyok keze között, de a tel­jes termékskálánk 102 fajta áru. Miből adódhat problé­ma? Most, novemberben igaz kevesebb a tea, mint amennyit kalkuláltunk, de ilyenkor is akadhatnak „gu­bancok”. Nem megf elelő mi­nőségű a teadoboz, nem kaptam borsot, elromlott az Alpin töltőgép. Bizony, ha feszítettebb a program, már nem tudjuk teljesíteni a ha­vi tervet. — Hogyan gazdálkodhat a munkaerővel? — Ha valaki a gép mel­lől marad otthon, a kézi csomagolok közül kell oda­állítani valakit a műszak­ból, nyilván olyat, akiben megbízik az ember. Ilyen­kor persze nem biztos, hogy az illető teljesíteni tudja a 103 százalékot, lehet, hogy éppen csak megközelíti a százat. Hát ilyen problémák adódhatnak. Az üzemben kellemes il­lat fogadja az embert. Az asztalok körül, a gépeknél fehér köpenyben, piros vagy kék babos kendővel a fe­jükön dolgoznak a lányok, az asszonyok. A filteres teát csomagoló, svájci gyártmá­nyú gépet Süveges Imréné és Szabó Imréné felügyeli. Nagyon okos, de nagyon makacs masina. A filterpa­pírból saját maga hegeszti a kis zacskókat, méri a teát, fölt, csomagol, majd 25-ösé- vel dobozokba számolja a kis zacskókat. Csakhogy, most éppen szakadnak a do­bozok, egyik a másik után. Szabóné hamar megtalálja a baj okát. — Nem szaladgálhat az ember örökké a műszerészek után, egyébként már volt időm megtanulni, nem is akárkitől. A férjem és a bátyám a műszerészek, úgy­hogy mondhatni családi ma­sina. — Tizenegy éve dolgozik egy munkahelyen. Azalatt már nagyok lettek a gye­rekek. Jól gondolom? — Valóban. A lányom hét, a fiam tizenkét éves. Mos­tanában már nem olyan be­tegesek, de amíg kicsik vol­tak, bizony minden évben kimerítettem a „gyerekes táppénzes napok” számát. (Hároméves korig évente 60, 3—6 éves korig pedig évente 30 nap- jár.) Legutóbb Borbély Erzsé­bet helyezkedett el az üzem­ben. Kérdezzük meg őt. mi­ért épp ide jött dolgozni? — Szolnokon végeztem a Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Szakmunkásképző­ben. -Hazajöttem dolgozni, nyáron jobb híján a terme­lőszövetkezetben helyezked­tem el. Havi 2 ezret keres­tem aratási időben. A ba­rátnőim csábítottak a Com- packba. — Mivel csábították? — Elsősorban azzal, hogy itt kedvesek, emberségesek a főnökök. Aztán a kereset is fontos. Nekem most szer­ződéssel 3 ezer forint jut. — A dolgozók tehát beta­nított munkások. Erzsébet mellett vannak többen is szakképzettek? — fordulok ismét Mohácsi Lászlónéhoz. — Igen. Jó néhány dol­gozónknak megvan az érett­ségije. Most is járnak kö­zépiskolába négyen. Szívesen tanulnak, hiszen annak elle­nére, hogy ez a munka nem számít szakmának, a válla­lat minden továbbtanulni kí­vánó dolgozóval tanulmányi szerződést köt. Mert lehet, hogy a munka valóban nem kíván képesítést, azért az emberek igénye ezt is meg­kívánhatja. A megszerzett tudással csak gazdagabbak lehetnek. — Egri — Bővülő partnerkör, ésszerű fajtaváltás (Folytatás az 1. bldalról.) nak átadott hízott árunál például az előző évihez ké­pest libánként 50 forinttal nőtt a tömést végző kister­melőknek, főleg szakcsopor­toknak kifizetett májprémi­um. Lényegesen javította a termelési eredményeket az is, hogy a rendszer gyors fajta­váltással idejében alkalmaz­kodni tudott a feldolgozó- ipar megváltozott, nyilván­valóan külpiaci feltételekhez igazodó igényeihez. Amíg korábban a mezőhé- ki téfesz törzsiállományának háromnegyed részét jelentet­te a hústermelő fajta, és csak egynegyede volt az úgynevezett májtípusú törzs- lúd, addig az idén ezt az arányt kétharmad-egyhar- madra változtatták az utóbbi fajta javára. Az év hátralé­vő részében — sőt előrelát­hatóan jövő februárig — ugyancsak a májtermelés növeléslével használja ki a rendszer az úgynevezett má- slodik keltetésd ciklusban rejlő tartalékokat. A Tán­csics Tsz-ben 3400, a beseny- szögi Kossuth Tsz-bem 1600 májtípusú törzslúdtól 150 ezer tojás, és mintegy 90 ezer tömőalapanyag előállí­tására számítanak. A téli hónapokban keltetett napos­libákat a partnergazdaságok­ba helyezik ki továbbneve­lésre, majd soványlibaként visszavásárolva a háztáji gazdaságokban házialtatják meg. A második ciklusból a feldolgozóiparnak eladásra kerülő hízottliba további mintegy 50 millió forint ár­bevételt jelent majd a rend­szernek. A mezőhékiek nemcsak a fajtaváltásban ésl a törzsállo­mány bővítésében találtak jó partnerre a Kossuth Tsz- ben. A besenyszögi közös gaz­daság jelentős keltető kapa- citássial rendelkezik, amit nem tud egész évben kihasz­nálni. Júniustól, miután, a szövetkezet eleget tesz a zagyvarékasi baromfifeldol­gozó részére vállalt alap­anyag-előállítási kötelezett­ségeinek, leállna a termelés a keltetőben, de a második ciklussal folyamatossá tehe­tő az üzemeltetése. A Tán­csics Téesztől vásárolt, Saját májliba-törzsállománytól nyert tojásokból napvilágot látó kislibák értékesítésével, valamint a lúdáru termelési rendszer résizére vállalt bér­keltetéssel az első félévi fő­ciklusban elért 3,7 milliós ár­bevételét további mintegy másfélmillió forinttal told­hatja meg a besenyszögi téesz, Megtárgyalta a Minisztertanács Elképzelések az elektronika fejlesztésére Lengyel delegáció Szolnokon Jan Ryskiewicznek, a LEMP lomzai vajdasági gaz­daságpolitikai titkárának ve­zetésével delegáció járt teg­nap Szolnokon, a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság lengyel testvérszerve­zete, a TNOIK képviseleté­ben. A vendégeket a megyei pártbizottság székházában fogadta Simon József, a me­gyei pártbizottság titkára, és tájékoztatta őket a megye po­litikai, gazdasági életéről, a tudományos egyesületek sze­repéről. Ifjúságvédelmi rendőri csoport alakult Tegnap délután Szolnokon, a Megyei Gyermek- és If­júságvédő Intézetben nyolc­tagú ifjúságvédelmi, önkén­tes rendőri csoport alakult. Kálmán Jenő őrnagy, a megyei rendőrkapitányság osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket és a csoport tagjait, akik között megta­lálható az orvos, a pedagó­gus, a hivatásos pártfogó, a KISZ politikai munkatárs, s így munkájuk nyomán gyak­ran találkoznak fiatalokkal. Az új ifjúságvédelmi cso­port a megye egész terüle­tén tevékenykedik, elsősor­ban módszertani, elméleti, ellenőrző munkát végeznek tagjai, majd, kölcsönösen se­gítve egymás és a rendőr­ség munkáját, melynek cél­ja a bűn megelőzése. A csoport tagjai fogadal­mat tettek, majd Pacsek Já­nos rendőr ezredes, a me­gyei rendőr-főkapitányság vezetőhelyettese átadta az igazolványaikat. Mesterjelöll szakmunkások Fiatal mezőgazdasági gép­szerelők háromnapos orszá­gos vetélkedője kezdődött tegnap a Vas megyei Vépen. A helybeli szakmunkáskép­ző intézetben a résztvevők két kategóriában mérik ösz- sze tudásukat aszerint, hogy öt évnél régebben vagy az­óta kaptak szakmunkásbizo­nyítványt. Tét: a legjobbak mester-szakmunkás címet kapnak. A Minisztertanács megerő­sítette az elektronika társa­dalmi-gazdasági alkalmazá­sának elterjesztését szolgáló központi fejlesztési és szer­vezési program koncepcióját. Az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság, illetve a Ma­gyar Tudományos Akadémia és a Magyar Posta által ki­dolgozott koncepció alapján a hetedik ötéves terv időszaké- , tói kezdődően átfogó központi gazdaságfejlesztési program keretében teremtik meg az elektronizáció gyorsításának feltételeit. Az iparilag fejlett országok társadalmi és gazdasági fej­lődésének egyik meghatározó tényezője az elektronika szé­les körű alkalmazása. Az elektronikus elven működő távközlés, automatizálás, szá­mítástechnika, méréstechni­ka stb. színvonala határozza meg, hogy az információ mi­lyen mértékben hasznosul és válik termelőerővé. A világ számos országában készültek már kormányzati és kor­mányközi programok az elektronizálás ütemének gyorsítására. Hazánkban a kormány a számítástechnikai központi fejlesztési program és az elektronikai alkatré­szek központi fejlesztési programja elfogadásával már az elmúlt években is erőfe­szítéseket tett e folyamat gyorsítására. Az elfogadott koncepció ér­telmében a Minisztertanács most részletes intézkedési program kidolgozását írta elő az elektronizálás társadalmi méretekben történő hatékony befogadásának biztosítására, megteremtve az oktatás, a to­vábbképzés és a szükséges átképzés feltételeit. A kor­mány elrendelte olyan prefe­renciarendszer. kidolgozását, amely növeli a vállalatok ér­dekeltségét a legkorszerűbb elektronikus megoldások al­kalmazásában, és intézkedé­seket irányzott elő az elekt­ronikus rendszerek és eszkö­zök hazai forrásokból, illet­ve importból történő beszer­zésére. A program a gazda­ságirányítási rendszer és a gazdasági szabályozási rend­szer korszerűsítésére kidol­gozott intézkedésekkel össz­hangban. a vállalati önálló­ságra alapozva valósul meg. Emellett a kormány intézke­dést hozott ágazatközi rész­programok kidolgozására a koncepció megvalósításához szükséges infrastruktúra ja­vítására, elsősorban a táv­közlési hálózat fejlesztésére, valamint a költségvetési ke­retből működő számítástech­nikai információs rendszerek szolgáltatásainak bővítésére, az oktatás és a tudományos kutatás feltételeinek javítá­sára. A koncepció külön súlyt helyez az élenjáró elektronikus technológiák — többek között a berendezés­orientált áramkörökön ala­puló megoldások, a helyi számítógéphálózatok, a szá­mítógépes tervező és fejlesz­tő rendszerek, az úgynevezett intelligens robotok, stb. — gyors ütemű elterjesztésére. A koncepció értelmében az elektronizálási program sok­oldalúan elősegíti a hazai elektronikai berendezéseket gyártó ipar és az ehhez kap­csolódó szolgáltatások fej­lesztését, az elektronikai iparban megtestesülő szelle­mi munkahányad növelését, az ipar versenyképességének a javítását. A Miniszterta­nács állásfoglalása értelmé­ben a programmal párhuza­mosan ki kell dolgozni az elektronikai alkatrészipar központi fejlesztési program­ja 1986 utáni folytatásának lehetséges változatait. Az elektronizálási prog­ram a gazdaság valamennyi területét és a társadalom egy­re bővülő körét érinti; így a minisztériumok és országos hatáskörű szervek — együtt­működve intézményeikkel és vállalataikkal — tárcaszintű elektronizálási részprogra­mokat dolgoznak ki. Ezek a részprogramok jelentősebb feladatokat is megfogalmaz­nak, ilyen például az elekt­ronikus pénztárgép-rendsze­rek és azok elterjesztése az üzlethálózatokban, a kész­pénzforgalmi folyamatok számítógépes támogatása, a közlekedésirányítási rend­szerek elterjesztése, az irodai munkák automatizálása, a mérnöki tevékenység elektro­nikus támogatása, az egész­ségügyi szolgáltatások kor­szerűsítése stb. A program társadalmi hát­terének erősítését szolgálják a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség, a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat, a Magyar Kereskedelmi Kamara, valamint a tömeg­tájékoztatási szervek prog­ramjai és sokrétű kezdemé­nyezései. Karbantartás a földön A MÉM Repülőgépes Növényvédelmi Szolgálatának nyíregyházi bázisán megkezdték a repülőgépek és helikopterek szokásos téli karbantartását. Egy-egy gépre átlagosan 500 munkaórát fordítanak a szakemberek, hogy a nélkülözhetetlen eszközök január végén, február elején már újra munkába állhassanak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom