Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-18 / 271. szám

1984. NOVEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Telekkínálat Szolnokon Előkészületek Szandaszölösön és a Meggyesy telepen Hol és mennyiért kínál a tanács telket a családiház­építőknek Szolnokon? Fél esztendővel ezelőtt erre . a kérdésre még nem kaphat­tunk pontos választ, mért hlég csupán elképzelések, tervek voltak. A városi ta­nács műszaki osztályvezető­je akkor arról adott tájé­koztatást, hogy a telekkíná­lat növelésére kidolgozott és elfogadott hároméves kon­cepció alapján, az idén és az elkövetkező két eszten­dőben 200—250 családiház­építésére alkalmas telket alakít ki és ad tartós hasz­nálatba a tanács. A telkek zöme Szandaszölösön van és lesz. Májusban a Tóth Ár­pád és a Honvéd utca tér­ségében 22, átlagban 200 négyszögöles, vízzel és vil­lannyal ellátott telket kínált a tanács. Áruk négyszög­ölenként kevesebb, mint 400 forint volt — a megyei ta­nácstól kapott támogatás­nak köszönhetően lényegesen olcsóbb, mint a szabadfor­galomban áruba bocsátott telkek. Azóta a város több terü­letén megkezdődtek és fo­lyamatban vannak a telek­kialakítások. Azoknak a fia­tal házasoknak, valamint a két- és a többgyermekes családoknak, akik vállalják a családi ház építésének anyagi terheit Szandaszölö­sön, a Gorkij, a Vörösme­ző és a Krúdy utcában ki­sajátított tömbbelsőkben ala­kítanak ki építési telkeket — összesen 60-at. A kisajátítá­si eljárások szeptemberben elkezdődtek, a közműtervek most készülnek, reális el­képzelések szerint a jövő év első negyedévében adják tar­tós használatba a telkeket, azzal a kis szépséghibával, hogy akkor még nem lesz villanyhálózat. Az anyag-, elsősorban a kábelhiány hát­ráltatja a lakásépítésre al­kalmas telkek közművesíté­sét mindenhol, nemcsak Szandaszölösön, ahol az el­következendő években vár­hatóan felgyorsul a lakás­építés tempója. A tervek szerint 600 la­kás lesz a Gorkij, a Vörös­mező és a Krúdy út által határolt térségben, amely­nek egy része már a tanács tulajdona. Ezen a terüle­ten kevés (25—30) családi ház épülhet, a többsége, kor­szerű csoportos lakóház lesz. A vállalati lakásépítésre is ezen a területen adnak le­hetőséget. A tervezők az egy-, kettő-, három- és négyszintes lakóházak har­móniáját szeretnék megte­remteni. A nagyobb arányú építkezésnek feltétele, a csa­tornahálózat kiépítése. A tervei elkészültek, a kivi­telezés talán még az idén el is kezdődik. Még mindig Szandaszölö­sön maradva: más területen is megkezdődték az előké­szítő munkálatok, a tömb­belső-feltárások és -kisajátí­tások. A Gorkij, a Krúdy, a Sport és a Kiss János ut­cában a tömbbelsőkben há­rom új keresztutca nyitásá­val és a gerincút kiépítésé­vel 550 új lakás építéséhez biztosítanak területet. Ter­mészetesen nem egyik nap­ról a másikra. Három ütem­ben történik a terület elő­készítése, ahol döntő többT ségben korszerű csoportos családi ház és néhány ha­gyományos épülhet. Hogy mi­ért csak néhány? Kézenfek­vő a magyarázat: azon túl, hogy a családi házzal be­épített területen ésszerűt­len és gazdaságtalan lenne a csatornahálózatot kiépíte­ni, a csatornamű-társulás tagjainak irreálisan, mi több megfizethetetlenül sokba kerülne. A közeljövőben nemcsak Szandaszölösön, hanem a város más részén is, neve­zetesen a Zöldfa utca térsé­gében a Meggyesy telepen (a Széchenyi lakóteleppel szemben, a November 7. fe­lüljáró másik oldalán) lesz­nek új építési telkek. Az előkészítést az OTP intézi. A tervek szerint a jövő év elején igaz, hogy egyelőre közművesítés nélkül, 52 épí­tési telek kialakításával el­készülnek. Véglegesen pe­dig 120 új otthont építhet­nek majd ezen a területen a szerényebb jövedelmű és igé­nyű családok. Ki jár a tilosban? II FÉNYKÉP BIZONYÍT Tudott, hogy az ember szereti önmagát, s nemkü­lönben tulajdonait (ház, nyaraló, kocsi) fényképen nézegetni. De akiknek az utóbbi hónapokban fényké­pet hozott a postás az autó­jukról, nemigen örültek. A küldemény feladója ugyan­is a Szolnok városi Rendőr- kapitányság közlekedési al­osztálya volt, s a fotó azo­kat a pillanatokat rögzítet­te, amikor az illető éppen (szabálytalanságot követett el kocsijával. Sokszor nehéz bizonyíta­ni a közlekedési szabálysér­tést. Megtörténik, hogy az el­követő vitába száll a rend­őrrel: „Kérem én nem haj­tottam be a pirosba, még csak sárgát mutatott a lám­pa”. S hogyan lehet bizonyí­tani utólag, hogy tényleg a tilosban járt? Nos, a japán Minolta X— 700 elektromos filmtováb­bítóval és digitális kijelzővel ellátott automata fényképe­zőgép munkája eloszlat min­den kétséget, s egyértelmű­en zárja le az ilyesfajta vi­tákat. A gép automatikusan alkalmazkodik az időjárási és látási viszonyokhoz, és méreteinél fogva alkalmas arra, hogy kézben vagy áll­ványon elhelyezve pontos, éles képet készítsen a sza­bálytalankodó gyalogosról, autósról. A járművezetők egy-egy vétségéről legalább 3 fotót készítenek, amely a szabálytalanság egész folya­matát ábrázolja. A fényké­pen, amelyet a szabálysértők kézhez kapnak, az is szere­pel, hogy melyik év, melyik hónapjának hányadik nap­ján (tilosban áthajtáskor a nap, az óra és a perc szere­pel a fotón) történt az eset. Ilyen „súlyos” bizonyítékok előtt meghajol a legtüzesebb vitatkozó is. A Szol­nok városi Rendőrka­pitányság közlekedési al­osztálya az idén februárban két fényképezőgépet kapott. Előzőleg a Minolta X—700 alkalmazásának előnyeiről más városokban (pl. Buda­pest, 'Kecskemét) meggyő­ződtek már. Közúti ellenőrzés Február óta 126 esetről készítettek felvételeket. Leg­gyakoribb szabálysértések: a gyalogos áthalad a tilosban, (száz méterrel a zebra mel­lett, vagy a gyalogátkelőhe­lyen, de piros lámpánál) a gépkocsivezető a lámpa ti­los jelzése ellenére tovább­hajt, vagy tilosban parkol. Kevesen ússzák meg figyel­meztetéssel (a 126 esetből mindössze 4 volt ilyen), a 100-tól 500 forintig terjedő helyszíni bírságot se lehet mindig'alkalmazni. A tova- száguldó autósok és a sza­bály ellen brutálisan vétők sorsa a följelentés lesz (67 ilyen eset volt) ami ezertől ötezer forintig terjedő pénz- büntetést von maga után. A Minolta X—700 tényke­désére már felfigyeltek a szemfülesebb járókelők és autótulajdonosok. Igaz, a helyszínen sokan tagadják a tett elkövetését, de ha ke­zükbe kapják a fényképet, nincs tovább vita. A fényké­pezőgép szorgalmas kattint­gatásai, kíméletlenül éles képei meggondolásra kész­tetik a szabálytalankodásra hajlót. Különösen az autó- buszvezetők és taxisofőrök között ritkult meg a tilos­ban áthajtások száma, de a fényképezés híre sok eset­ben megállítja még a sárga jelzésnél a személygépko­csik vezetőit is. Pillanatkép az Egyesült Jászsági Afész jászberényi könyvesboltjából. Az üzlet évi kilenc millió forintot forgalmaz üzemi étkezes II munkavállalók 42 százaléka él a lehetőséggel A Belkereskedelmi Mi­nisztériumban kapott tájét- koztatás szerint jelenleg a munkavállalók mintegy 42 százaléka veszi igénybe .az üzemi étkezési lehetőséget, mint a szociális juttatás egyik formáját. Előnye, hogy többnyire helyben fogyaszt­ható az ebéd. s nem utolsó sorban, hogy ez a lehető legolcsóbb étkezési forma, ha valaki meleg ételt kíván en­ni. Országos átlagban a pe­dagógusok, valamint az egészségügyi dolgozók ebé­delnek a legnagyobb arány­ban — 75, illetve 62,8 száza­lékban — munkahelyükön. A telephelyek szétszórtsága miatt legkevésbé a helyi iparban, illetve a közleke­désben dolgozóknak van módjuk igénybe venni mun­kahelyükön az étkezési le­hetőséget. De alacsony a munkahelyen szervezetten ebédlők aránya a bányá­szatban és a vasas szakmá­ban dolgozók között is. Hogy mekkorák az adagok, milyen az üzemi étterem felszereltsége, azt döntően a munkáltató anyagi lehetősé­gei szabják meg. A kultu­ráltabb feltételeket, vala­mint a változatosabb, drá­gább nyersanyagokból ké­szült ételeket ott tudják biz­tosítani. ahol jóléti alapból erre többet áldoznak, illetve ahol a dolgozók nagyobb összegű hozzájárulás fizeté­sét vállalják. Több min! 50 ezer forint településfejlesztésre Kommunista szombat a Vasipari Vállalatnál A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatának köz­pontjában és öt üzemében, a legjobb szocialista brigá­dok kezdeményezésére teg­nap kommunista műszakot tartottak. A 356 fizikai dolgozó 72 százaléka, a nem fizikaiak 74 százaléka — a brigádok tagjai 100 százalékban — je­lent meg önként a szabad szombatra vállalt munkát el­végezni. A reggel 7-től 14 óráig tartott műszak alatt elké­szült 150 akkumulátor, 4 vasszerkezet indiai exportra egy hőerőműhöz, 3 ezer ereszcsatorna a lakosság ré­szére, a kislakás-építés elő­segítésére, egy úszókotró szocialista exportra, egy pernyenedvesítő berendezés, vasszerkezet a mezőtúri uszodához, továbbá a szol­gáltatóüzemben a lakosság részére javítottak gépkocsi­kat, motorkerékpárokat, háztartási gépeket. A fizikai dolgozók és a közvetlen ter­melésirányítók a kommu­nista műszak alatt mintegy 1,7 millió forint értéket ál­lítottak elő. A nem fizikai dolgozók a következő év ter­veinek előkészítésén dolgoz­tak, s az irattárt rendezték. A fizikai dolgozók részé­re elszámolt 51 ezer 600 fo­rint munkabért város- illet­ve községfejlesztésre, szoci­álpolitikai célok megvalósí­tására ajánlotta fel a vál­lalati kollektíva. Amit az adatok mutatnak ft megye népességéről, népmozgalmárél Annak akinek van türel­me böngészni a statisztikai táblázatokat, számos tanul­sággal szolgálhat a közel­múltban megjelent, 1983-as adatokat tartalmazó Szolnok megyei statisztikai évkönyv. A vaskos, több tízezer ada­tot különböző „metszetek­ben” feldolgozó könyv — pók legyéb mellett —elarp- zésre, továbbgondolásra mél­tó számszerű tényeket közöl fczűkebb hazánk népességé­ről — népmozgalmáról, illet­ve annak jól nyomon követ­hető változásairól. Érdemes az adatokat végigtekinteni, a korábbi évkönyvek tényei- vel összevetni mert az él- veszületés — halálozás, el­vándorlás — „beköltözés” arányai, a lakónépesség kor szerinti megoszlása végtére is egy olyan folyamatot tük­röznek, amelynek alapján következtetni lehet a foly­tatásra is. Növekvőben — csökkenőben Érdekes — helyenként el­lentmondásos képet mutat­nak a Szolnok megye össz- népességére vonatkozó, az elmúlt tizenkét esztendőt „sűrítő” adatok. 1972-ben a megye lakóinak száma 440 600 volt, ez a következő esztendő végéig némiképp csökkent, majd 1973-tól — a népesedéspolitikai határo­zat hatásának IbSztos .jele­ként — 1979-ce.l bezárólag növekszik a megye népessé­ge. Az 1972 és 1979 között eltelt idő alatt hatezerrel szaporodott a megye lakói­nak száma — s elsősorban az élveszületések jóvoltából. A „csúcs” 1975 volt, abban az évben közel 8500 újszü­löttet jegyeztek be a megye képzeletbeli nagy „anya­könyvébe”. Hogy ennek a növekedésnek a jelentőségét valamelyest érzékeltetni tud­juk, ide jegyezzük a megye egyik kiemelt nagyközsége, Martfű 1983. évi lakónépes­ségének számát: 6955. Tehát a 6000 fős abszolút növeke­dés hét esztendő és a 8500 születés egy évben — igen jelentős. A ’80-as évek gazdasági recessziója is minden bi­zonnyal közrejátszott abban, hogy a megye népessége előbb lassan, majd egyre gyorsuló tempóban csökken­ni kezdett. Olyannyira, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a megye lélekszáma — hosszú idő után ismét — 440 ezer alá süllyed, s nem pusztán az emelkedő halá­lozási adatok miatt. »» A természetes szaporodás illetve az elhalálozások „kü- lönbözete” 1982-ben fordult „mínuszba”, majd 1983 vé­gén figyelmeztető „rekor­dot” regisztrálhattak a sta­tisztikusok: ebben az évben ezer lakosra 12,6 élveszüle- tés és 14,6 elhalálozás „ju­tott”. Az előző évhez képest 2700-zal csökkent a lakóné­pesség. Az elmúlt négy év­ben ez a csökkenés össze­sen hajszálpontosan 6000 volt. A tavalyi tények ösz- szegzéséből kiderült, hogy az elköltözések — „ideköltözé- sek” * mérlege is alapo­san a távozók „javára” bil­len, méghozzá úgy, hogy a Keresik” a helyüket különbözet, az összlakosság­hoz viszonyítva, meglehető­sen nagy számok összeveté­séből jött létre. magyarán szólva a megye lakosságá­nak egy része „keresi” a he­lyét. A 25 ezer 200 „elköltö­zővel” szemben 23 ezer 450 „ideköltözővei” kellett szá­molni. Ez a „mozgás” egy Mezőtúr nagyságú város (városkörnyéki községeivel együtt) teljes „kicserélődé­sének” felel meg. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a la­kóhely-változtatók jelentős hányada a munkaképes kor­osztályt képviseli. Ami — az arányokat tekintve — nem biztos, hogy előnyös a mun­kahelyek szempontjából. Falvak mozgásban Vannak a megyének olyan térségei, amelyekre a jelen­tős természetes fogyás mel­lett jellemző az elköltözés is. Kunszentmárton nagyközség környéke településeinek össz- lélekszáma például alig ha­ladja meg a húszezret, még­is 1983-ban közel 1300-an változtattak lakóhelyet, a természetes fogyás pedig meghaladta a kétszázat. Mindössze egy település — Nagyrév — akad a térség tíz községe között, amelynek a lélekszáma növekedett — az odaköltözések jóvoltából. S mert a körzet központjának, Kunszentmártonnak a la­kossága is csökkent — a szü­letés-elhalálozás aránya és az elköltözés miatt is —, nyilvánvaló, hogy e térség­ben a közép- és hosszú távú tervek készítésekor megkü­lönböztetett figyelmet kell Bord í tani a népességmeg­tartó erő növelésére. De Ti­szafüred és Szolnok több városkörnyéki községére is vonatkozik ez az egészséges­nek aligha nevezhető moz­gás, hozzátéve, hogy a „ma­radók” — természetszerűleg — az idősebb korosztályt képviselik. Vágner János

Next

/
Oldalképek
Tartalom