Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-21 / 248. szám

3 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. OKTÓBER 21 Márványkőböl, márványköböl Egy tájvédelmi köriét kincsei és gondjai Természetvédők „kizaoitja” a vált szolnoki kicsi vasútállomás épületében A lebontásra ítélt régi, és a pöffeszkedő új révészház Tiszaroffon Ösztönöz, nem gátol Korszerű törvény született Hatvanegy A Tisza árterületén — a Szolnok feletti és alatti sza­kaszon — százharminchat ki­lométer hosszan jelölték ki a Tiszai Tájvédelmi Körze­tet. Hat éve védettek ezen a területen a fák, a virágok és az állatok, madarak, boga­rak. Lőrincz István, a terü­let gazdája segítséget kapott a közelmúltban. A Gödöllőn végzett és szakdolgozatát is ornitológiából író Füri And­rás került mellé. Az állami szervek jogukat, tekintélyü­ket is növelték. Egyenruhát és puskát kaptak a termé­szetvédők. Irodájuk is lesz rövidesen. A volt Szolnok Alcsi vasúti megállót vehe­tik birtokukba. Tizennyolc tagú társadal­mi természetvédő szolgálat szervezésére is módjuk nyílt. Készül a körzet rendezési terve is, amelyik nemcsak azt határozza majd meg, hogy hol, mi épülhet, hanem azt is, hogy miként. Elejét veszi a bódévárosok kiala­kulásának, a tájba nem illő építkezésnek. Óvja azt a kincset, melyet a népdal is örökít: Márványkőből, már­ványkőből van a Tisza fene­ke. .. A természeti értékek vé- de’me folyamatos a tájvé­delmi körzetben. Rengeteg növény- és állatfaj él itt. Felmérésükre — a megyei tanács, az OKTH és a Köti- vizig segítő közreműködésé­vel — minden évben tábort szerveznek, ahová az ország különböző területeiről hívják a kutatókat. Nem könnyű szervezésük sem, hiszen — példaként említve — hazánk­ban egyetlen „denevérspe­cialista” él, a budapesti Természettudományi Múze­umban dolgozó dr. Topái György. Ráadásul a denevér közismerten éjjel búvik elő, Tegnap délelőtt a szolnoki KISZ-iskolán plenáris ülés­sel folytatódott az igazság­ügyben dolgozó fiatalok or­szágos szakmai konferenciá­ja. Az ország különböző ré­szeiről érkezett mintegy öt­ven fiatal bírót, ügyészt, ügyvédet és rendőrt dr. Zsmurin Lajos megyei fő­ügyész köszöntötte, majd át­adta a szót dr. Gyöngyi Gyu­lának, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető-helyettes ügyészének, aki értékelte az előző napon, négy szekció­ban elhangzott 42 előadást. A konferencia időszerű, ak­megfigyelése, befogása ezért igen körülményes. Angliában állítólag van már olyan mű­szer, amelyik az éjmadár röptéből is megállapítja, hogy famíliájának melyik csoportjába tartozik, de hát a deviza egyelőre fontosabb célokra kell. Ilyen akadályok ellenére jól halad a természeti érté­kek felmérése. A növényka­taszter például — az algák és a mohák kivételével — szinte száz százalékig kész. Kétszáznál több növényfaj került bele. Ami pedig a ge­rinces faunát illet : százhet­ven madárfajt, az emlősök közül pedig huszonnégy fajt térképeztek fel. A hüllők, kétéltűek és a halak negy­venhat faja lelhető fel. A gerinctelen fauna felmérése már nehezebb dió. Hazánk­ban ugyanis legalább har­mincezer rovarfajta találha­tó. Van olyan kutató, aki egész életén át csupán a cin- céreket tanulmányozza. Ért­hető tehát, hogy néha tudo­mányos kutatók nélkül gyűj­tik össze a táborok idején a legjellemzőbb fajokat. Egyébként minden nyári táborozás szolgál érdekes­séggel. Az idei nyár egyik szenzációja egy orchideafaj, (a, széleslevelű nőszőfű) megtalálása volt. Nem sej­tették, hogy fellelhető a táj­védelmi körzetben. A körzet szakemberei minden lehetőséget megra­gadnak arra, hogy népszerű­sítsék a természetvéde’met. Előadásokat tartanak isko­lákban, művelődési házak­ban, vállalatoknál. Sajnos, nagy szükség van erre, mi­vel megértés hiányában né­hány gond nehezen oszlik. Vannak például a körzetben olyan erdőtípusok, amelye­ket eredeti formájukban kel­tuális kérdésekkel foglalko­zott: olyan elméleti és gya­korlati gondokról tárgyalt, amelyek az igazságszolgálta­tásban naponta jelentkeznek. Az előadások egyik része szélesebb körben elemezte a bűncselekmények elkövetésé­nek és bizonyításának módo­zatait. Mások gyakorlati szempontból, vagy a bűncse­lekményekből egy-egy részt kiemelve közelítettek a meg­oldáshoz. A konferencia záró ak­kordjaként a résztvevők a házigazda, Szolnok város és a megye nevezetességeit be­mutató filmeket tekintették meg. lene felújítani. A régi erdők vegyes összetételűek voltak, ezért mind esztétikai, mind természeti szempontból na­gyobb értéket képviseltek az új, egyetlen fafajtából álló telepítéseknél. Sokan nem értik, hogy ha a fafaj-össze­tétel szegényedik, az kihat az egész környékre. Nincs pénz. nincs munkaerő a ha­gyományos telepítésre, — mentegetőznek az erdészek. Arra viszont már nem tud­nak magyarázatot adni, hogy a nyílegyenes sorok helyett a telepítéskor miért nem al­kalmazzák legalább a tetsze­tősebb hullámvonalas meg­oldást. A gépi telepítést-mű­velést az is lehetővé teszi. A tájra mint esztétikai értékre is jobban ügyelni kellene. Néha az új építkezéseknél is gondolni kellene erre. Ti­szaroffon található például a tájvédelmi körzet egyetlen régi révészháza. A többit már ledöntötték. Erre is kimondták a halálos ítéle­tet. Mellé egy behemót, la­pos tetejű, a tájba nem illő épület kerül. Néprajzi uni­kum ez a régi révészház, meg kellene menteni. És hány helyen kellene jobban védeni a természetet. A mezőhéki Táncsics Tsz li­batelepének hígtrágyáját például a Tisza árterén,, az új sörgyár vízkivétele felett „szikkasztják el”. Áradáskor a Tisza végzi a nagymosást. A környezettel szembeni felelősségtudat hiányát szám­talan példa igazolja. A jó horgászhelyeket például ar­ról lehet felismerni, hogy nagy szeméthegyek övezik a partot. Ideje lenne nemcsak számba venni természeti kincseinket, hanem hatható­sabb módon védeni is őket. Mezőgazdasági szakiizemmérnök­képzés Jövőre négy he’yen kez­dődik mezőgazdasági szak­üzemmérnöki képzés. A DATE mezőtúri főiskolai ka­rán mezőgazdasági energia­gazdálkodási ismereteket szerezhetnek az üzemmérnö­kök; a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetemen növény- védelmi és tápanyaggazdál­kodási szakon indul oktatás; a Nyíregyházi Mezőgazdasá­gi főiskolán áruforgalmi ta­gozatot szerveznek; a Kerté­szeti Egyetem kecskeméti fő­iskolai karán növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási szaküzemmérnöki oklevelet szerezhetnek a hallgatók. A jelentkezéseket 1984. decem­ber 31-ig kell beküldeni az oktatási intézményekbe. esztendővel ezelőtt megal­kotott jogszabály volt az, amely ez idáig lényegében támpontot adott ahhoz, hogy mit szabad tenni és mit nem a gazdasági életben. Az el­ső paragrafusa így rendelke­zett: „Üzleti versenyt nem szabad az üzleti tisztesség­be vagy általában a jó er­kölcsbe ütköző módon foly­tatni”. Az üzleti tisztesség megsértésének tartotta egye­bek között az áru szédelgő feldicsérését, amelynek el­követői például külföldi árut belföldiként kívánnak kelen­dőbbé tenni, vagy jogosulat­lanul használnak valaminő jelzést, csomagolást, cégne­vet. A megtévesztő adatok híreszteléséért 3 évig terje­dő fogházbüntetést vagy 500 ezer korona pénzbüntetést is kaphatott a vétkes. Ez az igazán tiszteletet pa­rancsoló „életkort” megért törvény — mint ahogyan azt a törvényjavaslat parlamenti vitájában az egyik képviselő mondotta — meghaladta a „nyugdíkorhatárt”, időszerű, hogy felváltsa egy korszerű, a gazdasági körülményekkel összhangban levő új szabá­lyozás. Hogy mennyire sür­gető szükség volt az új jo­gi keretekre, a tisztességte­len gazdasági tevékenység törvénnyel szentesített tilal­mának kimondására, a fogal­mak tisztázására, a tilalmak megszegésével járó következ­mények, büntetés.ek egyértel­mű deklarálására, azt a parlament üléstermében rit­kán hallható szenvedélyes hozzászólások is bizonyítot­ták. Számtalan olyan nega­tív jelenségről és konkrét visszaélésről szóltak a kép­viselők, amelyen azon túl, hogy irritálták a közvéle­ményt, megrendítették a fo­gyasztók bizalmát, érzékel­hetően rossz hatással voltak a társadalmi közérzetre. Értetlenül és tehetetlenül figyeltük — mondta Bugán Mihály, a vitába bekapcso­lódó Szolnok megyei képvi­selő, hogy egyik-másik igen egyszerű mezőgazdasági gép ára milyen elképesztően gyorsan emelkedett. Egy eke­vasat például néhány éve még egy mázsa búza áráért vettünk, ma a négyszeresét vagyunk kénytelenek fizetni Az Országos Tervhivatal irányításával munkaközös­ség készíti elő a nemrég közzétett népesedéspolitikai célok elérését segítő jogsza­bályokat, intézkedéseket. Ezek bevezetése a következő évektől várható. Az egyik intézkedés: a ko­rábbinál négy héttel tovább folyósítják a terhességi és gyermekágyi segélyt. Ez a négy hét csak a szülés előtt vehető igénybe, ily módon kívánják általánossá tenni, hogy a kismamák a szülés előtti időszakban otthon ma­radjanak, fokozottabban óv­ják egészségüket, rendszere­sen megjelenjenek a terhes­gondozáson, megfelelően fel­készüljenek gyermekük fo­gadására. Ez ideig sok terhes nő csaknem a szülés idő­pontjáig dolgozott, veszé­lyeztette terhességét, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy vol­tak, akik idő előtt hozták vi­lágra gyermeküket. Kedvező változás az is, hogy szülési segély összege — amely je­lenleg 2500 forint — emel­kedik. A másik jelentős intézke­dés azt szolgálja, hogy a gyermekgondozási segélyt fo­érte. Holott a gép szinte semmivel sem tud többet, mint régen. Más: Miért és mitől vált kilátástalanná a fiatalok számára a lakáshoz jutás? Tudjuk, hogy drá­gább lett az energia, az épí­tőanyag. A képviselő nem megalapozatlanul azt felté­telezte, hogy a lakásárakat mindemellett a szervezetlen­ség, a laza munkafegyelem, a határidőcsúszás miatt ki­fizetett kötbérek „tornáz­zák” fel. A vállalatok a de­ficit egy részét a lakásvásár­lóval fizettetik meg, ponto­sabban fizettették, mert kö­vetkezmény nélkül megtehet­ték. * Lényegesen több mint 300 millió forint kötbér, a kése­delmek miatt, egyetlen egy esztendőben egy megyében! Ezt az adatot a Borsod me­gyei képviselőtől hallhattuk. A vállalatok zokszó nélkül fizettek. Miért? Semmi ga­rancia nem volt arra, hogy a büntetés összegét ne „csem­pészhessék” be így vagy úgy az árakba. Többen felfigyel­tek rá, s a vitában el is mondták, hogy ellenőrizhe­tetlen csatornákon gyakor­ta el-eltűnik egy-egy áru és: csúszópénzzel, protekcióval megszerezhető hiánycikké válik, vagy a maszek kiske­reskedők üzletébe kerül. Oda, ahol furcsamód az utóbbi időben feltűnően jobb lett az árukínálat, mint az állami boltokban. A példák tucatjait lehetne még felsorakoztatni. A tör­vénytelen gazdasági tevé­kenység tilalmáról szóló mi­niszteri előterjesztésben volt jónéhány utalás a hovato­vább már általánossá váló, az üzleti tisztességet, a fo­gyasztók érdekeit sértő szo­kásokról”: az áremelés előt­ti áru visszatartástól amono- polhelyzetben levő cégek egy­oldalú előnyeinek kikény­szerítéséig. A tisztességtelen gazdasági tevékenység gyűjtő fogalom. Tartalmazza mindazokat a gazdálkodó magatartásokat, amelyek a versenytársak és a fogyasztók törvényes ér­dekeit sértik vagy veszélyez­tetik, és az üzleti tisztesség követelményeibe ütköznek. Az új törvény lehetőséget ad arra, hogy határozottan és hatékonyan fel lehessen lép­ni a tisztességtelen gazdál­kozatosan felváltja az úgy­nevezett gyermekgondozási díj. A tervek szerint az anyák, amíg otthon gondoz­zák gyermekeiket, az őket járóbetegként megillető táp­pénz összegével azonos díjat kapnak gyermekük egyéves koráig. Jelenleg a gyermek gondozását vállaló szülő fi­zetés nélküli szabadságot, to­vábbá mintegy ezer forint havi gyermekgondozási se­gélyt kap. Ez az összeg azon­ban jóval kevesebb, mint amennyi a havi jövedelme volt. A bevezetendő gondo­zási díj összege a gyerme­kek számával arányosan nö­vekszik majd, a kicsik ko­rának emelkedésével azon­ban csökken. Ebben a jut­tatásban a továbbiakban is csak a dolgozók részesülhet­nek, de gondoskodnak arról, hogy az egyetemi és a főis­kolai hallgatók se szenved­jenek anyagi hátrányt azért, mert nincs munkaviszonyuk. Az elképzelések szerint a távolabbi jövőben gyermek- gondozási díjban részesülhet minden szülő nő, akár van munkaviszonya, akár nincs. Kedvezőbbek lesznek a gyermekápolási táppénz fo- •* kodás valamennyi formájá­val szemben. Nem leslz egyszerű ezzel a lehetőséggel élni, a törvény betűjét szellemének megfele­lően értelmezni és alkalmaz­ni. Nemcsak az ülésterem­ben, hanem a Parlament fo­lyosóján a szünetekben is hallani lehetett a kétkedése­ket, a fenntartásokat. Vajon nem túl szigorú törvény szü­letik-e? Az új normák nemi verik-e béklyóba a vállalko­zó szellemet, a merészen újat kereső gazdasági maga­tartást, ötletet? Az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal el­nöke is felhívta a figyelmet ennek a veszélynek a lehe­tőségére. Az indokolatlan szi­gor gátolhatja ugyanis az alkotó kezdeményezéseket, elriaszthat az ésszerű koc­kázatvállalástól. Ugyanak­kor, ezzel szemben a libe­rális, nem kellően korlátok között tartott piaci szabad­ság az ügyeskedőknek, a za­varosban halászoknak ked­vez. Magas lehet a haszna például annak, aki jól, szor­galmasan, hatékonyan dol­gozik. Hiszen a gazdaságirá­nyítási rendszernek egyik alapvető célja éppen az, hogy a gazdálkodókat a hatékony­ság növelésére ösztönözze. Az viszont egyáltalán nem közömbös, hogy a nyeresé­get milyen eszközökkel érik el. Más oldalról viszont az is igaz, hogy az alacsóny nyereség sem feltétlenül a tisztesség fokmérője. Lehet, hogy rosszabb gazdasági munka van mögötte ... n jövő éytől életbe lépő új törvény és a részleteket kidolgozó várha­tó újabb szabályok megte­remtik a feltételét annak, hogy elhatárolható legyen az aükotó tevékenységgel ésl a hatékony munkával elért magas nyereség attól, amit ügyeskedéssel, a monopol­helyzet kihasználásával le­hetne elérni. Elhatárolható, a gyakorlatiban azonban a jog a gazdaság állami irá­nyításának nem az epvedüli és nem mindenható eszköze, bár kétségtelen gazdasági életünk tisztasága érdekében igen fontos lépést tettünk meg: korszerű törvény szü­letett. lyósításának feltételei is. A szülők gyermekeik 10 éves koráig vehetik igénybe ezt a juttatást, jelenleg 6 év a kor­határ. Azt tervezik, hogy a há­rom- és a többgyermekesek családi pótlékát már a kö­vetkező évtől növelik. A terhesgondozás és a szü­lészeti ellátás rendszerét is tovább javítja az Egészség- ügyi Minisztérium. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a csecsemőhalálozás az ezred­fordulóig a jelenleginek a felére csökkenjen. Az egész­ség hatékonyabb védelmére, a betegségek, főleg a legtöbb halálozást okozó szív- és ér­rendszeri, valamint a daga­natos be.egségek korai fel­ismerésére és gyógykezelésé­re szakmai programokat dol­goztak ki. Ezek megvalósítá­sát már jövőre megkezdik. Nemcsak az egészségügyi, hanem a többi tárca is hoz­zájárul a népesedéspolitikai célok eléréséhez. A várható rendeletek, intézkedések végrehajtásának feltételeit az anyagi lehetőségek arányá­ban fokozatosan teremtik meg. Simon Béla Igazságügyben dolgozó fiatalok találkozója Befejeződött a kétnapos tanácskozás — KK — Népesedéspolitikai intézkedések Gyermekgondozási segély helyett gyermekgondozási díj Bevezetése a kővetkező évektől várható

Next

/
Oldalképek
Tartalom