Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-13 / 241. szám
•V*vv A TARTALOMBÓL: Nyílt beszéd a fiatalokról, életükről Szentimrén sincsenek csodák Szolnok megye múltjából w r ŐSZ az arborétumban Felavatták a Paksi Atomerőmű második reaktorblokkját Határidő előtt készült el Tegnap ünnepélyesen felavatták a Paksi Atomerőmű második reaktorblokkját, hazánk legújabb villamosenergia-termelő bázisát. Az ország legnagyobb beruházásán az egyik üzemcsarnokban tartott munkásgyűlésen megjelentek az építő és szerelő vállalatok munkásai, műszaki dolgozói s a már üzemelő két reaktorblokk irányító és ellenőrző szakemberei. A munkásgyűlés elnökségében foglalt helyet Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kapolyi László ipari. Somogyi László építési és városfejlesztési miniszter, Nyikolaj Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete, ott voltak továbbá a testvérországok képviselői, Tolna megye párt- és állami vezetői Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezér- igazgatója jelentette a kormány elnökhelyettesének, hogy a szeptember 6. óta energiát szolgáltató második reaktorblokk működése kifogástalan, és a 440 megawatt teljesítményű berendezések biztonságból is jól vizsgáztak az elmúlt időszak alatt. Ezután Marjai József mondott beszédet, aki hangsúlyozta: A Paksi Atomerőmű csaknem egy évvel ezelőtt üzembe helyezett I. számú 400 megawattos reaktorblokkja bizonyította: a paksi létesítmény a világon üzemelő atomerőművek között a legbiztonságosabbak közé tartozik. Most felavatott II. számú reaktor blokkja már szeptember 6. óta termel villamos energiát. A mai gazdasági helyzetben fokozott jelentősége van annak, hogy a végleges határidőnél 24 nappal előbb valósult meg az energiatermelő egység első párhuzamos kapcsolása. Az energetika feladatairól szólva Marjai József kiemelte: A gazdaság energiaigényességét tovább kell csök- kentenünk — enélkül fejlődés és növekedés nem képzelhető el. Biztosítanunk kell, hogy a nemzeti jövedelem egyszázalékos növekedéséhez tartozó energianövekmény az 1970-es évtized hasonló mutatójának mintegy a felére csökkenjen. Ezért kell fokozni a gazdaságosan igénybe vehető hazai entergiahordozók kitermelését, és ezzel párhuzamosan maradéktalanul kiaknázni a KGST-országokkal folytatott együttműködés lehetőségeit, különös tekintettel az atomenergetikai berendezések és a földgázenergiahordozó szállításának bővítésére. A Minisztertanács elnök- helyettese elmondotta: atom- enérgetikai célkitűzéseink kezdettől fogva a Szovjetunió eredményeire, a közvetlen magyar—szovjet együttműködésre és a KGST- integráció által adott lehetőségekre támaszkodnak. A Paksi Atomerőmű az első olyan objektum, amely már felmutatja az atomenergetikai berendezések gyártása területén létrejött szakosítás és kooperáció eredményeit. Végezetül Marjai József a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében gratulált az erőmű tervezőinek, beruházóinak, hazai és külföldi kivitelezőinek, üzemeltetőinek, a párt- és társadalmi szerveknek az elért eredményekhez. Ezt követően Alexandr Ka- csanov, a Szovjetunió gazdasági kapcsolatok állami bizottságának első elnökhelyettese köszöntötte a munkásgyűlést, a szocialista országok közös munkájával megvalósult létesítmény építőit és az erőmű dolgozóit. Az ünnepség záróaktusaként kitüntetéseket adtak át a második reaktorblokk építésében kiemelkedően dolgozó munkásoknak, műszakiaknak és vezető szakembereinek. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Cze- lecz Ferencnek, a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat igazgatójának és Zsida Józsefnek, az Erőmű Beruházási Vállalat üzembe helyezési főosztályvezetőjének. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát nyolcán, a bronz fokozatát tizenketten kapták meg. Országos konferencia Kisújszálláson Erich Honecker Finnországba látogat Szerdára várják a finn fővárosba Erich Honeckert, az NSZEP KB főtitkárát, az . NDK Államtanácsának elnökét. Ebből az alkalomból finn újságíróknak adott nyilatkozatában Honecker megerősítette : támogatja az európai nukleáris fegyverektől mentes övezet megteremtésére irányuló javaslatokat. Finnországban nagy jelentőséget tulajdonítanak Honecker útjának, mivel az NDK-nak az enyhülés megőrzését és ^megszilárdítását célzó lépései és 'Finnország pozitív külpolitikai irányvonala sok tekintetben összecsengenek. Az NDK vezető kérdésekre válaszolva megállapította: az Egyesült Államok nyugateurópai rakétatelepítései jelentősen megnövelték a konfrontáció kockázatát. Ennek csökkentése érdekében lépéseket kell tenni a katonai enyhülés és a fegyverzetek korlátozása irányában. Ehhez jó alapot teremtene, ha az egész kérdésről folytatódnának a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalásai. Az Egyesült Államok nyugat-európai rakétáinak visz- szavonása lehetővé tenné a szocialista országok ellenintézkedéseinek visszavonását is. Az eurorakéták elhelyezése a két német állam jószomszédi kapcsolatának fenntartását is nehezíti, melyhez hozzájárul az NSZK egyes köreinek az a törekvése, hogy megváltoztassák a II. világháború után kialakult európai helyzetet. Honecker hangsúlyozta: az NDK a legfontosabb kérdésnek a béke biztosítását tekinti. Azt, hogy egyik német állam területéről se indulhasson ki újabb háború. A konferencia résztvevői történészek, pedagógusok s más érdeklődők Voltak, köztük a város forradalmi harcainak veteránjai, a kisújszállási gimnázium öregdiákjai Tegnap a Magyar Történelmi Társulat, az Országos Pedagógiai Intézet, Szolnok megye Tanácsa és a helyi párt-, állami szervek rendezésében országos konferenciát, tudományos tanácskozást tartottak Kisújszálláson, Egy tiszántúli város felszabadulása és újreikezdése témakörben. Liptai Ervin ezredesnek, a Hadtörténeti Múzeum és Levéltár parancsnokának elnöki megnyitója után Tóth András, a kisújszállási városi pártbizottság első titkára mondott köszöntőt, majd Korom Mihály egyetemi tanár Az önálló magyar államiság kialakulása 1944-ben címmel tartott előadást. Ezt követően Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke Szolnok megye 40 éves fejlődéséről értekezett. Borús Józsefnek, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete főmunkatársának Szolnok megye felszabadítása 1944 őszének délkelet-európai hadműveletei során című előadását hallgatták meg a következőkben a résztvevők: történészek, kutatók pedagógusok s más érdek1 ődők. Az előadó — a témakör legérdemesebb hazai kutatója és feltárója az október első hetében megindított szovjet offenzívak összefüggéseiben tárgyalta a 2. Ukrán Front október 6-án kibontakozott támadását, amelynek során Managarov altábornagy 53. hadseregének és Pliev altábornagy lovas-gépesített csoportjának katonái elréték az akkori megyehatárokat. A Tiszántúl és a Duna—Tisza közén végbement hadműveletek keretében a megye fel- szabadulásában négy szakaszt különböztethetünk meg, mondotta. 1944. október 7— 11. a megye felszabadulásának kezdete, az első német kísérletek a Vörös Hadsereg támadásának megállítására; október 12—18: kisebb német próbálkozások a megye területén; október 19—31: az utolsó német támadás a megye területén, a megye tiszántúli részeinek felszabadulása; október 29—november 17: a megye területe teljesen felszabadul. Az előadó a továbbiakban részletesen foglalkozott a 13. német páncélos hadosztály támadásával, majd a harcokat vezénylő német tábornokok emlékiratai, a hazai és külföldi levéltárokban végzett kutatásai és személyes élményei alapján a Kisújszállásért folytatott harcokat, a város felszabadulásának történetét elemezte. A megye területén 42 napig tartottak a harcok, a német hadvezetés jelentős erőket vetett be az ütközetekbe, a szovjet hadseregnek nagy véráldozatába került felszabadításunk, mondotta előadása zárófejezetében Borús József történész. Zádor Béla, a megyei párt- bizottság archívumának vezetője A Magyar Kommunista Párt helyi szerveinek megalakulásáról tartott előadást. Megállapította, hogy az illegális kommunista sejtek a felszabadulás pillanatában is léteztek, tevékenykedtek. Egyes területeken elsősorban Kisújszálláson és környékén, baloldali vezetés alatt álló, erős, nagy taglétszámú szociáldemokrata pártszervezet dolgozott. A különböző települések felszabadulása után a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetei a megye nagyrészén megalakultak. Kun- szentmárton október 8-án szabadult fel, a pártszervezet október 10-én már megalakult. Mezőtúron ugyanezen a napon már létezett a helyi pártszervezet, Kisújszálláson pedig november elsején alakult meg. A megye 1944. november 17-i teljes felszabadulását követően 1945. frebruárjá- ban már 30 településen dolgozták az MKP helyi szervezetei. 1945 májusának végén az MKP kecskeméti területi bizottsága jelentése szerint Szolnok megyeegyetlen településének kivételé(Folytatás a 3. oldalon) Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. évi. 241. sz. 1984. okt.13., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ENSZ-közgyUlás Befejeződött az általános vita A tervezettnél egy nappal korábban, csütörtökön fejezte be az általános vitát az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszaka. A világszervezet 159 tagja közül 150 állam képviselője fejtette ki véleményét a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A három hétig tartó vitában felszólalt nyolc államfő, nyolc miniszterelnök és 117 külügyminiszter. Az Egyesült Államok álláspontját Ronald Reagan elnök ismertette, míg a Szovjetunió elképzeléseit és javaslatait Andrej Gromiko, a Szovjetunió első miniszterelnök-helyettese, külügyminiszter terjesztette elő. Magyarország képviseleté - ben Várkonyi Péter külügyminiszter mondott beszédet. Az általános vitában résztvevő államférfiak között számos kétoldalú találkozóra került sor. A felszólalók legtöbbje kiemelten foglalkozott a világ- béke megőrzésével, a nemzetközi biztonsággal, a fegyverzetellenőrzéssel, a kelet— nyugati kapcsolatokkal. A fejlődő országok képviselői szóvátették az eladósodás problémáját és új gazdasági világrend bevezetését szorgalmazták. Éles bírálatok érték Izrael agressziós politikáját és a dél-afrikai fajüldöző rezsimet. Az Egyesült Államok és szövetségesei meghiúsítják a nemzetközi fejlesztési stratégia megvalósításának értékelésével foglalkozó ENSZ-bi- zottság munkáját — hangsúlyozza az a közös nyilatkozat, amelyet Belorusszia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és Ukrajna képviselői írtak alá. Egy tiszántúli város felszabadulása és újrakezdése
