Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-03 / 232. szám

XXXV. évi. 232. SZ. 1984. okt. 3., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Határ mentI találkozó Losonczi Pál megbeszélése Rudolf Kirchschlägerrel Magyar—osztrák államfői találkozó. A képen; Losonczi Pál köszönti dr. Rudolf Kirchschlägert a soproni határátkelő- helynél (Telefotó — KS) Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és dr. Ru­dolf Kirchschläger az Osztrák Köztársaság szövetségi elnö­ke tegnap nem hivatalos, ba­ráti határ menti találkozót tartott Sopronban, illetve Eisenstadtban. Dr. Rudolf Kirchschlägert Losonczi Pál köszöntötte a soproni határátkelőhelynél, majd az államfők kölcsönö­sen bemutatták kíséretük tagjait. Az Elnöki Tanács elnökének társaságában volt Lombos Ferenc, a Győr-Sop- ron megyei Tanács elnöke, Esztergályos Ferenc külügy­miniszter-helyettes, vala­mint Randé Jenő, hazánk bécsi nagykövete. Az oszt­rák szövetségi elnök kísére­tében Wolfgang Loibl, az Elnöki Kabinet igazgatója és Arthur Agstner, Ausztria budapesti nagykövete vett részt a találkozón. A vendégek és vendéglá­tóik gépkocsival a soproni tanácsházára hajtattak. Itt Markó József, a városi ta­nács elnöke üdvözölte a ma­gyar és osztrák államférfia­kat, és úttörők virágcsok­rokkal kedveskedtek nekik. Ezt követően Losonczi Pál és dr. Rudolf Kirchschlä­ger szűk körben megbeszé­lést folytatott a tanács épü­letében. A délelőtti program vá­rosnézéssel folytatódott. Az osztrák szövetségi elnök Lo­sonczi Pál társaságában gyalogos sétára indult Ma­gyarország nyugati kapujá­nak műemléki városrészé­ben. Elsőként a középkor vi­lágát idéző Templom utcá­ban nézték meg a román stílusú és csúcsíves építésze­ti remekeket, a szép rajzola­fl szerkesztőség postájából 4. oldal Marjai József hazaérkezett Tallinnból Marjai József miniszter^ elnök-helyettes kedden ha­zaérkezett Tallinnból, az Észt Szovjet Szocialista Köz­társaság fővárosából, ahol részt vett a magyar gazdasá­gi napok rendezvénysoroza­tának megnyitásán. Nemzetközi talajmechanikai konferencia • Hazai és külföldi szakem­berek részvételével négyna­pos konferencia kezdődött tegnap az építőipari felada­tokkal kapcsolatos talaj- mechanikai és -alapozási (Folytatás a 2. oldalon) Húsipari kísérletek Cél a jobb minőség, az alacsonyabb ár Az Idén 4,3 milliárdos árbevételt tervező vállalat folya­matosan fejleszti termékszerkezetét Chilei vendég részvételével Szolidaritási nagygyűlés Jászárokszálláson Tegnap két eseménnyel folytatódott az őszi szolidari­tási akció Szolnok megyei rendezvénysorozata. A Hazafias Népfront Szol­nok megyei Bizottságára a délelőtti órákban ellátoga­tott Moran Marcel, a chilei antifasiszta bizottság titkára. A chilei vendég délután Jászárokszállásra utazott, ahol — a nagyközség életé­vel való rövid ismerkedés után — részt vett a Lehel Hűtőgépgyár klímatechnikai gyáregységében tartott szoli­daritási nagygyűlésen. Mo­ran Marcel szót kért az ese­ményen: hazája életéről, je­lenlegi társadalmi, gazdasági viszonyairól, a haladó erők demokratizmusért folytatott harcáról beszélt. Abádszalókon — ugyan­csak tegnap — a Hazafias Népfront és a szakszervezeti mozgalom aktivistái részvé­telével rendeztek gyűlést, amelyen dr. Krasznai Géza, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke tartott tájékoztatót időszerű nem­zetközi kérdésekről. kutatások legújabb tapaszta­latairól a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermé­ben. A konferencián húsz ország több mint száz szak­embere a legújabb talajvizs­gálati módszereket, vala­mint a korábbiaknál is biz­tonságosabb és egyúttal ki­sebb ráfordítást igénylő ala­pozási technológiákat te­kintik át. A megnyitó ülésen Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter emlé­keztetett rá, hogy a népgaz­dasági beruházásoknak mint­egy 50 százaléka jelentős építőipari tevékenységet fog­lal magában. Az építési költ­ségeknek pedig átlagosan 10 százaléka az alapozással kap­csolatos, és további 10—15 százalékot az ugyancsak ta­laj mozgatással járó közmű­vesítésre fordítanak. E költ­ségek nagymértékben csök­kenthetők lennének a talaj- vizsgálatok eddigieknél gyor­sabb, pontosabb elvégzésével, továbbá kisebb anyag-, ener­gia- és gépigényű alapozási technológiák alkalmazásával. A megnyitó ülés után a tanácskozást három szekció­ban folytatták. A szekció­ülések szerdán is tartanak. izletesebb termékeket, sajátos készítményeket gyárt a Szolnok megyei AHV Nem kétséges, húsfogyasz­tó nemzet vagyunk. A sta­tisztika szerint fejenként 74 kilót fogyasztunk belőle évenként. S meglehet, e cik­kek jócskán emelkedett az utóbbi időben, „nem enge­dünk a 48-ból,” pontosab­ban a 74-ből, sőt... Húster­melésünkben is fejlődünk: a világranglista élén, az ötödik helyen állunk, A vi­lág hústermelése az elmúlt 15 esztendő alatt 3,1 száza­lékkal nőtt, a miénk viszont 4,1 százalékkal. Alapanya­gunk is bőven van, minden idők legnagyobb sertésállo­mánya (tizennégymillió da­rab) hízik hazánkban az idén. Állattenyésztésünk s a hozzá kapcsolódó húsipar magas színvonalú. Ezek az eredmények elis­merésre méltóak, de a húst el is kell adni, éppen ezért ma a termelés 'kulcskérdése e téren is — a jó minőség s az alacsony ár. Ezt pedig csak az a vállalat képes el­érni, amely folyamatosan fejleszti termékszerkezetét. Hogy a piac változásainak, a fogyasztók igényeinek eleget tegyen, a Szolnok megyei Ál­latforgalmi'és Húsipari Vál­lalat is újabb s újabb, első­sorban izletesebb és olcsóbb termékeket fejleszt ki, s dob piacra. A közelmúltban a Purina Protein Europe cég két munkatársa járt náluk, és a PP—5000 szójaizolátum húskészítményekben való fölhasználásának lehetősé­geiről tartott szakmai kon­zultációt. A tájékoztatót kö­vetően pedig kísérleti próba- gyártást -végeztek a szolno­kiak kérésére. Ennek során emulziót és párizsit készítet­tek a szójaadalék fölhasz­nálásával. Az idén 4,3 milliárd fo­rint árbevételt tervező Szol­nok megyei ÁHV másik ér­dekes kísérletén a Debre­ceni Konzervgyár munkatár­sainak közreműködésével dolgozik. Azt kutatják szak­emberei, hogyan lehet vér­zselé előállításával növelni az étkezésre szánt vér el­tarthatóságát. Vérplazmá­ból és sűrű vérből is készí­tettek zselét, amely három hétig tárolható hűtőben,, s ez idő alatt különböző hús- készítményekben felhasz­nálható. Végezetül arról az érdekes kísérletről számolunk be, amely húsfehérje hidroli- zátum előállítására irányul. Ennek lényege: a húsos csontokról harminc percig tartó, enzimes kombinált kezeléssel eltávolítják a húst; ezzel hidrolizátum-le- vest nyernek, ami tovább sűríthető, szárítható. Ily mó­don ezt az alapanyagot hasz­nosíthatják húskészítmé­nyekben. Az ÁHV munka­társai kutatást folytatnak a fejhús, valamint a köröm hústartalmának hasonló el­járással történő eltávolítá­sára, illetve hasznosítására is. Tőzeg az őslápból. Inota és Nádasladány között az őslápból havi 6—8 ezer tonna tőzeget termelnek ki, amit az erősen kötött talajok javítására, a kertészetekben és a gombate­nyészetekben használnak fel 237 napos rekord után Földet értek a szovjet űrhajósok Tegnap véget ért az űr­kutatás történetének leg­hosszabb űrrepülése: Leo- nyid Kizim, Vlagyimir Szó­ló vjov és Oleg Atykov moszkvai idő szerint 13 óra 57 perckor visszatért a Föld­re a Szaljut—7 űrállomás­ról. Űrhajójuknak, a Szojuz T —11-nek leszálló egysége a kazahsztáni Dzsezkazgan vá­rostól 145 kilométerre dél- -keletre ereszkedett a Föld­re. Az űrhajósok egészsége­sek, jól viselték a 237 napos rekord időtartamú űrrepü-l léssel járó megterheléseket. • Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa a sikeres űrexpe­díció végeztével levélben köszöntötte a három űrha­jóst, mindazokat a tervező­ket, mérnököket, techniku­sokat és munkásokat, akik részt vettek az út előkészí­tésében, a program végre­hajtásában. A Szaljut—7—Szojuz T— 11 űrkomplexum fedélzetén végzett hosszú, sikeres űrre­pülés végrehajtásáért, a fel­adatok teljesítése során ta­núsított helytállásért és hő­siességért, a Szovjeiunió ■Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége kitüntetéseket ado­(Folytatás a 2. oldalon.) Különleges parcellák, különleges eljárások Vizsgáznak a napraforgófajták Műanyag hálóval védekeznek a madarak kártétele ellen . Jászboldogházán Fotó; T. K. L. A jászboldogházi határban bizonyára sokan megcsodál­ták a napraforgótányérokat átszövő műanyag hálót. A félhektárnyi kísérleti par­cella termését óvják ilyen módon — a pontos vizsgála­ti eredmények érdekében — az éhes madaraktól. A Nö­vénytermesztési és Minősítő Intézet jászboldogházi állo­másán ugyanis szántóföldi és zöldségnövényekkel végez­nek kisparcellás fajtaössze­hasonlító kísérleteket. A több esztendeig tartó vizsgá­lódások eredményeitől függ, hogy milyen fajták kerülnek majdan vetőmagként a köz­termesztésbe. Fajtajelöltként egyaránt szóba jöhetnek úgy a hazai mint az ország­határokon túli nemesített fajták. Az utóbbiaknál első­sorban a honosítás lehetősé­geit elemzik. A tájkörzetnek megfelelő­en a szántóföldi növények listáján az őszi búza, árpa, repce, olajlen és a kapások teljes skálája szerepel. A zöldségnövények közül a paprika, a paradicsom, a sü­tőtök, a takarmánytök, vala­mint a sárga- és a görög­dinnye fajtákat — a talajelő­készítéstől a betakarításon át az osztályozásig tartják megfigyelés alatt. A fajtakísérlett állomáson összesen 80 hektáron folyik a termelés, ebből mindössze 10 hektárnyit foglalnak el a kísérleti kultúrák. Ebben az esztendőben 1700 szántóföldi és 1400 kertészeti parcellán végeztek fajtaösz- szehasonlító vizsgálatokat. Az állomás évi költsége mintegy hárommillió forint, ezért a kísérleteken kívüli területeken értékesítésre ve­tőmagot termelnek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom