Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-09 / 237. szám

Ülést tart Központi Október 9-ére összehívták az MSZMP Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javasolja a Köz­ponti' Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tá­az MSZMP Bizottsága jékoztatót, az ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozó állásfoglalás-tervezetet, vala­mint az országgyűlés és a tanácsok tevé­kenységéről, munkájuk továbbfejlesztésé­ről szóló jelentést. Kényszerpihenőn a betakarító- és a vetőgépek Hz ismétlődő esők akadályozzák az őszi munkákat Kritikus helyzet a cukorgyárakban Az utóbbi két évben je­lentős része lehullott annak a csapadéknak, amivel az idén adós volt az időjárás a mezőgazdaságnak. Az el­múlt héten is tovább áztak a földek a megye egész terüle­tén. Az átlagosan mért 28— 40 milliméternyi eső hatásá­ra már úgy ellágyultak a ta­lajok, hogy kényszerpihenőre kellett vonulniuk a betaka­rító és a vetőgépeknek. A legfontosabb időszerű mun­kák nagyobb része pedig még hátra van, különösen nagy a lemaradás a megye termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban A cu­korrépa betakarításban és az őszi búza vetésében. A Szolnoki Cukorgyár pél­dául az időarányosan üteme­zett 120 ezer tonna nyers­anyagnak csak mintegy felét tudta átvenni a termelőktől, ami jelentősen rontotta a feldolgozó üzem kapacitás- kihasználását. Jelenleg — tá­jékoztatta a gyár képviselő­je a megyei mezőgazdasáfi szervezési bizottságot a teg­napi ülésen — mindössze hetvenkét órára elegendő ré­pával rendelkezik az üzem, és üres a megyében lévő 19 átvevőhelye is. A Mátravidé- ki Cukorgyáraknál sem ked­vezőbb a helyzet. A jászsági körzet répáját feldolgozó hatvani cukorgyár például leállt, kényszerszabadságra kellett küldeni az ott dolgo­zókat. A vállalat selypi üze­me még teljes kapacitással üzemel, de ott is csak mint­egy három-négy napra ele­gendő a feldolgozásra váró répa. Harminchat nagyüzemben megkezdték az őszi búza ve­tését. de az ismétlődő esők ezt a munkát is lelassították. Mindössze hét és fél ezer hektáron került eddig a föld­be a kenyérgabona magja, ami a tervezett területnek alig öt százalékát teszi ki. Hetvenöt százalékban elve­tették a megyében az őszi árpát, tizenöt üzemben már maguk mögött tudják ezt a munkát is. Néhány gazdaság­ban, például a kőtelki Ady és a mezőtúri Dózsa Tsz-ben a tervezettnél nagyobb terü­leten vetettek árpát. A már szintén befejezett rozsvetés mérlege is kedvező: az elő­irányzottnál 24 százalékkal nagyobb területen kel az idei őszön a megyében ez a gabonaféle. Megkezdték a gazdaságok, de az időjárás miatt szintén lassú ütemben haladnak a rizs és a kukori­ca betakarításával is. A mezőgazdasági szakembe­rek a cukorgyárak alap­anyagellátásában mutatkozó ütemtelenséget és a jövő esz­tendő megalapozásában nagy jelentőséggel bíró búzavetés­ben tapasztalt lemaradást tartják legkritikusabbnak. A csapadékos időjárás miatt ki­alakult helyzetben a nagy­üzemeknek le kell monda­niuk az ideális betakarítási és vetési munkák lehetősé­géről, és mihelyst a talajál­lapotok lehetővé teszik, tel­jes ütemben meg kell in­dulni a gépekkel a földeken. Nyújtott és kettős műszak­ban. szervezetten és fegyel­mezetten végzett munkával csökkenthető a lépéshát­rány. A cukorrépa üteme­sebb szedését nem csak a feldolgozás gazdaságosságá­nak a javítása sürgeti, ha­nem az is, hogy a még föld­ben lévő ipari növény sok­helyütt az őszi búza elővete- ménye. Ki kell tehát használni — hangsúlyozták a szervezési bizottság ülésén — a szikka­dó földeken minden munka­végzésre alkalmas órát, de nem szabad, hogy kapkodás jellemezze a várhatóan fe­szítettebb ütemű betakarí­tást és vetést. Az időjárás miatt szűkebbre szabott idő jobb kihasználása közben is nagy gondot kell fordítaniuk a szövetkezetieknek és az állami gazdasági dolgozók­nak arra, hogy minél keve­sebb veszteséggel kerüljön biztonságba a még lábon ál­ló napraforgó, kukorica és rizs termése, a még földben lévő cukorrépa, és jól elő­készített talajba, jó minő­ségben vessék el a jövő évi kenyérnekvaló magját. X. F. B hétvége sporteredményei 5—6. oldal Hazaérkezett a magyar párt­ós kormány­küldöttség az NDK-bél Vasárnap a késő esti órákban hazaérkezett Ber­linből a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Havasi Ferencnek, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásá­nak 35. évfordulója alkal­mából tartott ünnepsége­ken. A delegáció tagja volt Medve László egészségügyi államtitkár és Szalai Béla, hazánk NDK-beli nagykö­vete. Berlini látogatása során Havasi Ferenc megbeszélést folytatott Gönter Mittaggal, a Német Szocialista Egység- párt Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizott­ság titkárával. A szívélyes, baráti, légkörű találkozón véleményt cseréltek a két párt kapcsolatai, valamint a magyar—'NDK gazdasági együttműködés továbbfej­lesztésének időszerű felada­tairól. Megkezdte a BNV-én is bemutatott 6 és 12 Voltos akkumu­látortöltőinek sorozatgyártását a kunmadarasi Vas- és Elek­tromosipari' Szövetkezet. Elsőként a Keravill részére szál­lítanak 2500 darabot Kádár János amerikai közéleti személyiségeket fogadott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára tegnap a KB szék­hazában fogadta Armand Hammert, az amerikai Occidental Patroleum Cor­poration igazgatótanácsának elnökét és Otis Chandlert, a Los Angeles Times című új­ság kiadóját és tulajdono­sát. A szívélyes légkörű ta­lálkozón véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet és a magyar—amerikai kap­csolatok néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen jelen volt Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se és Nicolas Salgo, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. A nap folyamán Marjai József megbeszélést folyta­tott Armand Hammerrel. Tárgyalásaik során áttekin­tették az Occidental Petro­leum amerikai nagyvállalat és magyar partnereik gaz­dasági és kereskedelmi kapcsolatait, fejlesztésük to­vábbi lehetőségeit, megbe­szélést folytattak más, köl­csönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről is. Armand Hammer és a kí­séretében lévő személyisé­gek — akik magyarországi tartózkodásuk során , talál­koztak Kapolyi László ipa­ri miniszterrel és Bányász Rezső államtitkárral, a Tá­jékoztatási Hivatal elnöké­vel is — hétfőn elutaztak Budapestről. A megyében négy településen is, három városban és egy városi rangú nagyközségben tegnap, azaz október 8-án ün­nepelték felszabadulásuk 40. évfordulóját. A megemlékező ünnepséghez több helyen egy-egy jelentős, a lakóhely életé­ben fontos esemény is párosult, Karcagon például iskolát avattak, Túrkevén a vezetékes gázt kapcsolták be a város „vérkeringésébe”. Az alábbiakban részletesen számolunk be a négy település ünnepi történéseiről. Üj iskolát és sportcsarnokot avattak Karcagon Ünnepeltek és emlékeztek a karcagiak tegnap. Zászló­díszbe öltözött a város, ün­neplő ruhát öltöttek a ta­nácstagok, akik a tanács vá­lasztott testületéiben Karcag állampolgárait képviselik: város felszabadulásának 40. évfordulójának tiszteletére ünnepi tanácsülést tartottak. Tisztelgő ifjúgárdisták fo­gadtak mindenkit ezen a na­pon, aki a tanács épületébe belépett. Miután a patinás székház nagytermében a ta­nácstagok, a vendégek, az elnökség tagjai, köztük: dr. Szabó József, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájának rek­tora (a város szülötte). Mo­hácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Simon József, a me­gyei pártbizottság titkára, a város politikai, társadalmi szervezeteinek vezetői, Pro Űrbe díjas állampolgárai el­foglalták helyüket, délelőtt 10 órakor felcsendült a ma­gyar, majd a szovjet him­nusz, elhangzottak a köszön­tő szavak. Molnár Ferenc, a tanács elnöke lépett a szónoki emel­vényre és emlékezett a 40 esztendővel ezelőtti október­re és mindarra, ami azután, a négy évtized alatt történt. Felidézte szeptember utolsó és október első napjainak eseményét. „Szakadatlan is­métlődéssel villantak fel az ágyúk torkolattüzei. Közele­dett a front. Az elkeseredet­ten védekező ellenséget ül­dözve 1944. október 8-án el­érte a Vörös Hadsereg^ a várost. Súlyos páncélos csa­ták árán szabadította fel. Kevés híján száz épület ron­gálódott meg, 12 pedig telje­sen romokba dőlt.” Nem sokkal október után a Nagykunság településeinek küldöttei a miniszterelnök elé járultak és memoran­dumban sürgették a radiká­lis földreformot. Több mint ezer karcagi nincstelen pa­raszt jutott földhöz, mi több, 1945 tavaszán 25 taggal már megalakult az első termelő­szövetkezeti csoport. Ez idő­tájt jöttek létre az első kis­ipari szövetkezetek. És alig több mint fél évtizeddel ké­sőbb Karcag dolgozó paraszt­jainak nagy többsége terme­lőszövetkezeti tag lett. Ak­kor, több mint 30 évvel eze­lőtt nagy próbatételt jelen­tett ez a földindulás a kar­cagi parasztoknak, csak sú­lyos vívódások után válasz­tották a szövetkezés útját. Hogy jól döntöttek, ebben már biztosak. Az ünnepi beszédben el­hangzott tények sora b'zo- nyította a nagyüzemi mező- gazdaság hallatlan fejlődé­sét, és az ipar fellendülését is. Átalakult a határ, meg­változott a város képe, át­alakultak az utcák, a terek, az épületek s az emberek, akik megforgatták a világot, közben maguk is átalakul­tak. öntudatosabbak. művel­tebbek, bátrabbak lettek és szabadok. Az ünnepi megemlékezés után felolvastak egy Moszk­vából érkezett levelet, fel­adója Pjotr Pijacsenko volt, aki 1944 őszén szovjet parla­menterként fehér zászlóval a kezében lépte át Karcag ha­tárát és közvetítette a Vörös Hadsereg ultimátumát a né­meteknek. Ezt követően a Zrínyi Ilo­na úttörőcsapat köszöntötte az ünnepi tanácsülést, majd kitüntetések átadására ke­rült sor. A Pro Urbe-díjat Fábián Márton, Karcag or­szággyűlési képviselője kap­ta meg. Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetéssel is­merték el Lengyel Zoltánná egy évtizedes tanácstagi munkáját. A Társadalmi Munkáért kitüntető plakett arany és ezüst fokozatát 7 dolgozó kollektíva és egy is­kola közössége kapta meg. Ezen kívül a Társadalmi Munkáért kitüntető jelvény arany, ezüst és bronz fokoza­tával ismerték el és kö­szönték meg huszonhárom karcagi lakos önzetlen tár­sadalmi munkáját. Az ünnepi tanácsülés után újabb emlékezetes esemény következett. Ünnepélyesen felavatták és átadták az új 8 tantermes iskolát és a sport-munkacsarnokot. A tervezett határidőnél hama­rabb és valamivel olcsóbban elkészült, korszerűen beren­dezett és igényesen kivitele­zett új oktatási és sportléte­sítmény sportcsarnokában rendezett ünnepségen dr. Szabó József mondott avató beszédet, majd kitüntetése­ket adtak át a tervező és az építő kollektíváknak. (Folytatás a 3. oldalon.) Karcagiak öröme: iskolát és tornacsarnokot avattak I u Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. évf. 237. sz„ 1984. okt. 9., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Negyven éve szabadultak fel Ünnepi tanácsülés a megye négy településén

Next

/
Oldalképek
Tartalom