Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-05 / 234. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. OKTÓBER 5. fl hétköznapok demográfiája A városiasodás következménye — A nők többen vannak Gazdag választék, bemutató előadások Üzemi filmnapok október 15-ig A Központi Statisztikai Hivatal érdekes kiadványt jelentetett meg Magyaror­szág népesedése, népmozgal­ma címmel. Az ország de­mográfiai helyzetét felvázo­ló kötet néhány érdekesebb adatát mutatjuk be ez alka­lommal. Öregedési folyamat A felszabadulást követő csaknem négy évtized alatt módosult hazánk népességé­nek öszetétele, az ország de­mográfiai képe. Az ország lakóinak száma — a statisz­tikusok becslése szerint — 1945 elején 9 millió 82 ezer volt. Ez a szám 39 év alatt 1 millió 598 ezerrel (18 szá­zalékkal) gyarapodott, így hazánk népessége jelenleg tízmillió hatszáznyolcvan- ezer lakos. Az ország terü­lete 93 036 négyzetkilométer; négyzetkilométerenként száztizenöten élnek, tizen­hattal többen, mint 1949 ele­jén. A lakosság csaknem egy­ötöde a fővárosban, Buda­pesten él; 37 százaléka a többi 108 városban, míg 44 százaléka a községekben. A fokozódó városiasodás követ­kezményeként Budapest la­kóinak száma 16 százalék­kal, a többi városé együtte­sen 42 százalékkal több, mint 1960-ban volt, míg a közsé­gekben lakók száma az utób­bi 24 esztendőben 12 száza­lékkal fogyatkozott meg. A népesség kor szerinti összetételére a többi európai országéhoz hasonlóan — a teljes körűvé vált egészség­ügyi ellátás, valamint az egészségügyi viszonyok je­lentős megjavulása követ­keztében — az öregedési fo­lyamat a jellemző. Ez év ele­jén —, hogy csupán két ér­dekes és szemléltető adat­párt idézzünk a kiadványból — a férfi lakosság 23 száza­Az úttörők és a kisdobosok turisztikájával, táborozásá­val kapcsolatos tapasztala­tokat a közelmúltban te­kintette át a Magyar Úttö­rők Szövetségének országos elnöksége és határozott az úttörő turisztika, illetve a táborozások továbbfejleszté­séről. Mint arról az Űttörő- szövetség Országos Tanácsá­nál tájékoztatták az MTI munkatársát: az elmúlt években számos kezdemé­nyezés szolgálta a rendsze­res természetjárást, az úttö­rőcsapatok évközi túráinak gyarapítását. Az 1979—80-as úttörőévben hirdették meg a „Vár a természet” közösségi turisztikai játékot, amely ajánlott program az ismere­tek aktív alkalmazását szol­gálta, s esztétikai és testi ne­velési hatásával hozzájárult a személyiség harmonikus fejlesztéséhez. Az úttörő közösségek szá­mára évente legalább négy alkalommal egy-egy hat ki­lométeres túra megtétele szerepelt a fizikai követel­mények között, s megkíván­ták, hogy a pajtások ismer­jék a parkerdőket, a kör­nyezetvédelmi szempontból védett területeket. A játék­ban az úttörőcsapatok 11 százaléka, több mint 6l ezer felsőtagozatos vett részt az előző mozgalmi évben. Fi­gyelemreméltó, hogy Buda­pest, Fejér, Vas, és Győr- Sopron megye úttörő elnök­sége a természetbarát szö­vetségekkel együttműködve túra pontszerző verseny ki­írásával is segítette az úttö­rők bekapcsolódását a tu­risztikai játékba. A sátortáborok évente átla­léka, a nőinek pedig 21 szá­zaléka volt 14 éven aluli; a férfiak 15 százaléka, míg a nők 21 százaléka tartozott a 60 éven felüli korcsoportba. Idén január elsején a né­pességből 5 millió 164 ezer volt a férfiak és 5 millió 515 ezer a nők száma. A nőtöbb­let 1980 óta évenként eggyel nőb. s 1984 elején ezer fér­fira már ezer 068 nő jutott. A gyermek-, az ifjú- és a kö­zépkorúaknái jelenleg férfi­többlet van. Az idős-, és öregkorban pedig nőtöbblet dominál. A munkavállalási korban levő férfiaknál (15— 59 évesek) 3 millió 192 ez­ren, a nők (15—54 évesek) 2 imillió 902 ezren vannak. Nagy mértékben megnőtt a munkavállalási koron (55, illetve 60 éven) felüli népes­ség száma és a népességen belüli aránya. Az 55 éven felüli nők száma hazánkban napjainkra 1 millió 483 ezer­re, a 60 éven felüli férfiak száma pedig 778 ezerre emelkedett.. Az elmúlt 35 év­ben a 15 éves és idősebb né­pesség családi állapot sze­rinti megoszlásában a leg­szembetűnőbb változás, hogy csökkent a nőtlenek, a haja- donok száma és aránya; ugyanakkor emelkedett a házasoké, az özvegyeké és az elváltaké. Jelenleg a férfiak 23 százaléka nőtlen, a nők 14 százaléka hajadon, össze­sen 2 millió 700 ezer házas­pár él az országban. A mező­gazdaságban kevesebben Számottevő az özvegy fér­fiak és nők közötti különb­ség : az özvegy nők száma öt­szöröse az özvegy férfiaké­nak. Napjainkban 150 ezer özvegy férfi és 753 ezer öz­vegyasszony él Magyarorszá­gon, továbbá 187 ezer elvált fécfi és 289 ezer elvált nő '(1949-ben számuk 30 ezer, illetve 57 ezer volt.) Az aktív keresők három és fél évtized alatt bekövetke­gosan 50—60 ezer diákot fo­gadnak. A tapasztalatok sze­rint sokhelyütt a kívánatos­nál rövidebb turnusokat szerveznek, s a táborvezető­ségek nem kapnak megfele­lő módszertani segítséget — állapította meg az elnökség. A gyerekek körében a ván­dortáborozás bizonyult a leg­népszerűbb táborozási for­mának. Az érdeklődésre jel­lemző, hogy 1983-ban mint­egy 1300 csoport jelentke­zett a 750 turnusra. A Magyar Úttörők Szövet­ségének Országos Elnöksége a diákturisztika és a táboro­zás továbbfejlesztése érde­kében a jövőben olyan átfo­gó rendszert tervez kialakí­tani, amely alkalmat ad a közösségeknek a művelődés­re, a testedzésre, s a szemé­lyiség sokoldalú fejlődését segíti, Határozott az elnök­ség arról is, hogy segítséget nyújtanak az általános isko­lások rendszeres természet- járásához. Ennek érdekében az 1983—84-es úttörőévtől a Művelődési Minisztérium­mal és az ÁIB-bel egyetér­tésben támogatja, hogy min­den úttörőcsapatban alakul­jon természetjáró szakkör. A nyári táborozási lehető­ségeket bővítendő a MÉM Erdészeti és Faipari Hivata­lával együttműködve évente egy táborral gyarapítja a központi sátortáborok háló­zatát. Javasolja továbbá, hogy a járási, városi, megyei elnökségek kezdeményezzék megyei működtetésű közpon­ti sátortáborok létrehozását. A közvetlen cél az, hogy minden úttörőcsapat tagjai­nak legalább egyötöde jus­son el évente tíznapos tábo­rozásra. zett 885 ezer fős növekedése teljes egészében a nők ke­resővé válásának következ­ménye; 1949-ben 1 millió 300 ezer, 1983-ban már 2 millió 200 ezer volt az aktív kere­ső nők száma. Megváltozott ilyen szempontból a népgaz­dasági ági összetétel is: 1949-ben az ország aktív ke­resőinek 54 százaléka — 2 millió 200 ezer személy — dolgozott a mezőgazdaság­ban; az azóta eltelt évek alatt a gépesítés eredménye­képpen ez a szám a felére csökkent. Ugyanezen idő alatt az iparban dolgozók száma 1 millió 600 ezerről 2 millió 428 ezerre bővült. Iskolai végzettség A kulturális forradalom jelentős fejlődést hozott az iskolai végzettségben: . foko­zatosan csökkent az alacso­nyabb végzettségűek aránya, és növekszik a kötelező vég­zettséget jelentő 8 általános iskolai osztályt, illetve a közép- és felsőbb fokú vég­zettek aránya. Jelenleg az a helyzet, hogy a 15 éves, illetve annál idő­sebb népességből a lakosság több mint kétharmada meg­szerezte a kötelező iskolai végzettséget (az általános is­kola 8 osztályának elvégzé­sét) jelentő iskolai szintet. Nem árt emlékeztetni arra, hogy 1949-ben ez az arány mindössze a lakosság 21 szá­zalékát tette ki. A 18 éves, s annál idősebb népességben a legalább középiskolai vég­zettséggel rendelkezők ará­nya mintegy 23 százalék, vagyis négyszerese az 1949. évinek. Rendkívül dinami­kus fejlődést mutat a felső­fokú iskolai képzettség is: a 25 éves és idősebb felsőfokú iskolai végzettségűek aránya 1949-ben mindössze 2 száza­lék volt, míg napjainkban eléri a 7 százalékot. Postaforgalmi fejlesztések A posta hagyományos szol­gáltatásainak fejlesztésére 450 millió forintot fordítanak az idén, ebből 160 millió a postahivatalok építésére, fel­újítására jut. A tervek sze­rint az év végéig összesen 65 új hivatal várja az ügy­feleket. Az eddigi tapaszta­latok szerint sikerül a tervet végrehajtani, az elképzelé­seknek megfelelően halad­nak az építkezések. Jó né­hány új postahivatal építése már befejeződött, így példá­ul Vecsésen, Tiszapalkonyán, Kazincbarcikán, Kisoroszi­ban, Verőcemaroson, Jász- árokszálláson és Nagykani­zsán készült már el az új postaépület. Több helyen a régi elavult hivatalt építet­ték újjá: egyebek között Székesfehérváron, Salgótar­jánban, s Budapesten a XIII. kerületben adták át a kor­szerűsített postát. A Magyar Posta hosszú évek óta kisgépekkel próbál­ja megkönnyíteni a postahi­vatali munkát. Az idén 20 millió forintnak megfelelő tőkés devizát fordíthatnak erre a célra, ebből az összeg­ből bankjegyszámláló-, bér­mentesítő-, s bankjegyköte­gelő-, illetve levél- és hír­lapkötegelő kisgépeket vásá­rolnak. A gépek gyorsabb el­terjesztésének egyik gátja, hogy eddig sem hazánkban sem a többi szocialista or­szágban nem gyártottak ilye­neket. Egyes készülékek gyártására létrejött a kiskő­rösi Protocon elnevezésű GMK, amely megkezdte az asztali bélyegzőgépek előállí­tását, s hamarosan kifejlesz­ti a fémpénzszámláló beren­dezést is. Majd egy évtizede már, hogy üzemi filmnapokat ren­deznek Szolnok megyében. A Ságvári Művelődési Központ és a Moziüzemi Vállalat kö­zös szervezésében ez év ok­tóberében is akció indult a nézőszám emelése érdeké­ben. A rendezők törekvése nemcsak az együttes filmné­zést, filmélményt célozza, hanem azt szeretnék, hogy a munkahely kulturális életé­ben a film — mint oktatási­nevelési eszköz — az eddigi­eknél fokozottabb hangsúlyt és szerepet kapjon. Termé­szetesen az lenne kívánatos, ha nemcsak az adott idő­szakban lenne ez így, hanem a filmnapok befejezése után is megmaradna a filmek iránti igény. A munkahelyek kultúrtermeiben zajló vetí­tést — a szervezők tapaszta­lata szerint — a dolgozók sokkal szívesebben fogadják, mint ha el kellene menniük a település filmszínházaiba. Az eseménysorozat arra hi­vatott, hogy az üzemekben ekkortájt zajló szakszerveze­Vásárhelyi hetek Immár hagyomány, hogy öt évenként, Hódmezővásár­hely felszabadulási évfordu­lójának megünneplésére vá­sárhelyi heteket rendeznek. Az ünnepi programmal így tiszteleg a város a felsza­badító Vörös Hadsereg, az újrakezdés, az újjáépítés küz­delmes harcát megvívó kom­munisták, munkások, parasz­tok és értelmiségiek előtt. A megemlékezések a szocialis­ta építőmunka elmúlt évti­zedei eredményeinek ismer­tetése, a kulturális értékek számbavétele jegyében zaj­lanak. A minden vonatko­zásban sokat ígérő progra­mok október 5-én kezdőd­nek, majd a november 8-i ünnepélyes zászlólevonással érnek véget. A gazdag ese­ménysorozatból kiemelkedik az idén 31. alkalommal meg­rendezendő Vásárhelyi Őszi Tárlat. Az egyik leghosszabb ideje folyamatosan létező ki­állítás ez, amely most az ál­landóság megőrzésével és a megújulás ígéretével lép a közönség elé. Tehetséges fia­talok jelentkeztek, és a vá­sárhelyi művészkolónia tag­jai is számos képző- és ipar- művészeti alkotással szere­pelnek. A tárlatot október 7-én 12 órakor Drecin József művelődési minisztériumi ál­lamtitkár nyitja meg. ti és politikai oktatásokat, előadásokat változatosabbá és színesebbé tegyék. Ezért szerepelnek a programban politikai, munkavédelmi és egészségügyi rövidfilmek. A Moziüzemi Vállalat a megyében öt körzetet hozott létre: a szolnoki, törökszent­miklósi, jászberényi, kunma- darasi és kunszentmártoni központtal. A felsorolt tele­püléseken mindenütt más­más rövidfilmek várnak be­mutatóra. A közösségek és üzemek kívánságára a Mozi­üzemi vállalat területileg il­letékes körzeti vándorfilm­színházai — nyolc gépkocsi­val teljesítenek szolgálatot — az igényelt játék- és rövid- filmeket a megjelölt helyszí­nen levetítik. Ezt a lehetőté- get leginkább a jászberényi Hűtőgépgyár használta ki, ugyanis a bejáró dolgozók helyzetén könnyítve, a fil­met mindenki a saját közsé­gében — ingyen — nézheti meg. Ezzel a gyár mintegy hat környező község ingázói­Szeptember 17-től 29-ig tartott a Szigligeti könyves­bolt 50 százalékos könyvkí­nálata. A zsebünket is érzé­kenyen érintő leértékelésről Hangodi Jánosné üzletvezető a következőket mondotta: — Minden évben kétszer rendezünk kedvezményes könyvvásárt; először febru­ár környékén, majd így szep­tember táján. A mostani ki­árusítás alkalmával ugyan­úgy, mint máskor, kizárólag a könyvek kiadási évszámait vettük figyelembe, vagyis csak a 2—3 évvel ezelőtt megjelent kötetek árát szál­lítottuk le. Természetesen szelektálnunk kellett, hiszen nem vonatkozik ez a lexiko­nokra, szótárakra, egyes po­litikai művekre, képzőművé­szeti albumokra. — A legutóbbi árenged­ménykor mintegy 600 ezer forint értékű könyvet adtunk volna féláron, de csak 450 ezernyi kelt el. Félreértés A régi Újpest címmel Ba­logh Irén fotóiból nyílik ki­állítás ma délután 5 órakor Szolnokon, a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ­nak mozilátogatását oldotta meg. Jó partnernek bizonyult az évek során a Tiszamenti Vegyiművek művelődési há­za is. A gyárban dolgozók igénylik a jó filmeket, igény­lik a vitát is. Az ő kedvükért itt mutatják be premier előtt Vitézy László: Reformgon­dolatok című új filmjét. A játékfilmeket a Mozi­üzemi Vállalat válogatta, szem előtt tartva a művészi értékű alkotásokat. A kor­társ filmeket felszabadulá­sunk 40. évfordulója tisztele­tére mutatják be, azzal a céllal, hogy bennük felvil­lantsák a mögöttük álló küzdelmes négy évtized ér­zés- és gondolatvilágát. Az üzemi filmnapokon le­vetített alkotások látogatott­sága az elmúlt években je­lentős mértékben nőtt. Óva­tos becslések szerint ebben a hónapban megyeszerte kö­rülbelül 8—10 ezer nézőre számítanak, ami jóval az át­lag fölött mozog. ne essék; ez a kiadványok teljes árának felel meg, a nettó bevétel csupán ennek az összegnek a fele, tehát 225 ezer forint. Annak ellenére, hogy nem vettek meg min­den könyvet, a februári le­értékeléshez képest így is jóval nagyobb volt a forgal­munk. Az eladott könyvek tartalmáról annyit tu­dok elmondani, hogy a vá­sárlók körében többnyire az ifjúsági és szépirodalmi mű­vek voltak a legkelendőbbek. A szakkönyvek iránt a közü- letek érdeklődtek jobban, de ebből kevesebbet is tudtunk eladni. — összegezve: a kedvez­ményes vásárt — a várako­zásnak megfelelően — legin­kább a lakosság használta ki. Érthető módon a drágább könyvek fogytak a legna­gyobb tételekben; talán so­kan már a karácsonyra gon­doltak. ban. A tárlatot — amelyet Erdélyi László Attila, a Fő­fotó igazgatója nyit meg — október 29-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Szép sikerrel megy a II. Richard a fővárosi' Vigszínházban. A darab főszereplői Gálffi László, Lukácsi Sándor, rendezője Marton László. Képünkön a király és Bolingbrok je­lenete az előadásból U. L. Úttörőtáborok, diákturizmus Bővülő kapcsolatok, új tervek i ­Sokan már a karácsonyra gondoltak A könyvvásár mérlege A régi Újpest Fotókiállítás Szolnokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom