Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-27 / 253. szám
1984. OKTOBER 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Kazinczy emlékezete Kétszázhuszonöt évvel ezelőtt, 1859. október 27-én született a Bihar megyei Ér- semlyénben. Apja katonának szánta, de hamarosan fölismerte, hogy más pályára való, a literatúraira, az irodalmira, amelyen akkor még egy kicsit mást értettek, a tudományok művelése beletartozott. Tizennégy esztendős fiával már egy teológiai értekezést fordíttatott; édesanyja egy földrajzi tanulmányt készíttetett vele Magyarországról, s meg is jelentette. Kazinczy Ferencet családja literátus embernek szánta. Ö volt talán az első magyar író, aki ennyire eleve tudatosan, eltéríthetetle- nül irodalmárnak készült. A bécsi udvar egyik embere a 19. század elején azt írta, hogy a magyar irodalom ízig-vérig a politikával van eljegyezve. A nem irodalomtörténész politikus, az ellenfél szava Kazinczyra is illik. Az irodalom és a politika annyira összeforrott benne, hogy az végzetessé is vált számára. Teológiai, jogi tanulmányainak végeztével II. József, a felvilágosult despota törekvéseinek a szoigálatátba állt, mint any- nyian mások a jövő érdekében. Iskolákat szervezett a Felvidéken, s a francia felvilágosodás híveként belépett a szabadkőművesek közé. írt, fordított, Voltaire, Holbach s a többiek könyveit olvasta, azok vitték a 'Martinovics-féle jakobinus szervezkedésbe. Könyve, a Fogságom naplója mindmáig a magyar jakobinusok történetének leghitelesebb leírása. Hat és fél évet töltött a Habsburgok börtöneiben. Az elhamarkodott, rosszul szervezett összeesküvés döbbentette rá arra, hogy a radikális változtatás egyelőre korai, más utakat kell választania. így vált belőle az, akinek ismerjük őt: a magyar klasszika, a nyelvi ízlés olykor türelmetlen, olykor erőszakos, mindamellett sohasem elfogult tanítómesterévé, egy új időszak alapítójává. Irodalmi működését a szentimentalizmus jegyében kezdte: Bácsmegyeinek ösz- vegyűjtött levelei című regényét németből dolgozta át magyarra úgy, hogy benne az új érzékenység, a feudális társadalommal szembeszegülő polgári érzésvilágot fejezte ki. Szervezte az irodalmi életet. — közreműködött a történelmi jelentőségű Kassai Magyar Múzeum című folyóirat megalapításában, sajátot alapított Orpheus címen. Shakespeare-t, Goethét fordított, a magyar színház létrehozatala körül tevékenykedett. E lázas tevékenységet szakította félbe 1794-ben a jakobinus szervezkedésben való részvétele miatt történő letartóztatása, a hosszú fogság. 2387 napi börtön után 1801-ben szabadult. Megházasodott, az egykori Bá- nyácskán, az általa Széphalomnak átkeresztelt falucskában telepedett le, épített házat, s szervezte leveleivel, utazásával ismét a magyar irodalmat. Levelezett és vitatkozott. Első nagy összeütközése Csokonai ügyében esett. A debreceniség, sőt a „debrecenyiség” ellen kelt ki legelőször, vagyis az Ady Endre által emlegetett ma- radandóság ellen. Új nyelvet, új ízlést, azaz új magyarságot követelt a klasszicizmus, a görög szépségeszmény jegyében. A hazát, az emberiséget kapcsolta össze ezzel: „A patriotizmus nem ellenkezik a kozmopolitiz- mussal: ez amazt csak nemesíti” — vallotta a magyar nyelvről szóló munkájában. A magyar nyelvújítás nagy mozgalma a Csokonai öröksége körüli pertől számítódik, s elsősoriban Kazinczy nevéhez fűződik. Gyújtópontjában ő áll — ellene írják a Mondolatot, védelmében írja Szemere és Kölcsey a Felelet a mondo- latra című éles visszavágást. Maga Kazinczy 1811-ben kiadott Tövisek és virágok című epigrammákat és költői leveleket — episztolákat tartalmazó könyvében lép fel a nyelvújítás védelmében. A klasszikus, martialisi epigrammák a mintái, éles szatirikus hang jellemzi őket — a polgári ízlésvilág nevében szólnak, a vidékiességet, a provincializmust táKazinczy Ferenc portréja madják. Fordításainak kilenc kötete (1814—1816) a nyelvújítás eszményét valósította meg, mintegy például szolgált. Kazinczy a nyelvújítók és ellenzői közti, mindjobban elmérgesedő pörpatvart végül kompromisszummal zárja Ortholó- gus és neolólgus nálunk és más nemzeteknél című tanulmányában: „Jól és szépen az ír, aki tüzes ortholó- gus és tüzes neológus egyszersmind ...” Ezután következnek fő művei, emlékiratai: a Pályám emlékezete és a Fogságom naplója, e két elevenen klasszikus remekmű, a két csúcs. A húszas években lassan elveszíti vezető szerepét Köl_ csey, s az új nemzedék lép a helyébe. 1831. augusztus 23- án a kolerajárvány áldozataként halt meg széphalmi magányában. „Neve ma gyakrabban kerül szóba műveinél — írja róla idén megjelent monográfiájában Z. Szabó László. — Helyének és szerepének megítélése ellentmondásokat szült. A kritikusi szenvedélyek hol lobogóként használták nevét, hol pejoratív szándékú tételek bizonyításaként idézték egyes műveit”. Radnóti Miklós Írás közben című versében így idézte: „ ... egyre jobban értelek, Kazinczy, régi mester”. Születésének 225. évfordulója alkalom arra, hogy műveit újraolvassuk, egyre jobban értsük — Kölcsey, Kossuth, Petőfi, Ady és Radnóti szeretetével. Győri László Lemezfigyelő Én táncolnák veled... A Bergendy szalonzenekar tánciskolája Bergendyék menetelése könnyűzenei életünk „hadi ösvényein” — sokak szerint — hosszúra nyúlt színházi előadáshoz hasonlítható. A zenekar előző, „útkereséses” korszakait mindig egy-egy irányváltás, felvonás zárta, majd mintegy húsz év után — megújulva — elérkeztek a kj tudja hányadik felvonáshoz. A hajdani össznépi (Iskolatáska) slágereket gyártó együttest hölgyekkel kiegészült szalonzenekarként halhatjuk viszont a közelmúltban megjelent nagylemezen. Világtáncprogramot hirdetnek anno ’84. A köny- nyednek tűnő vállalkozás azonban nemcsak napjaink divatos irányzatait veszi számba, hanem a régmúlt idők már-már elfeledett táncait is felidézi. Az A oldal számaira ún. standard táncokat lejthe- tiihk, míg a B oldal latin ritmusokra csábít. Igazi karneváli hangulatot áraszt a Riói karnevál szambája, de ugyanúgy színes forgatagban érezhetjük magunkat az Áll a botrány című gyors rumba hallgatásakor. Helyet kapott ezen az oldalon a nemrég még mindent elsöprő disco és egy mostanában begyűrűző vadonatúj stílus: a break dance, amelyet talán így lehetne magyarra fordítani: erős áramütés utáni longitudinális mozgás. Táncoljunk át az A oldalra, amelynek számaira — a rock’n’roll kivételével — jobbára az idősebb nemzedék rophatja(ná) nosztalgiatáncait. A dalok szövegei a zenei irányzatoknak megfelelő korok atmoszféráját elevenítik fel, bár sugárzik belőlük némi gunyorosság. Nemcsak az egyes nóták, hanem az egész lemez rendkívül igényesen hangszerelt, küílíönöseln kiemelkedik az Álom volt című bécsi val- cer. A futballcsapat-létszámú zenekar és a közreműködők beleadtak apaitanyait, hogy színvonalassá varázsolják az egyetemes tánctörténet e kis töredékét reprezentáló korongot. Tegyük hozzá: sikerrel. Egy meglepetést is tartogat a hanglemez tasakja: a felvételeken ' szereplő .valamennyi tánclépést — rajzos formában — megtalálhatják azok a vásárlók, akik még oly fiatalok, hogy nem tudták megtanulni a régi táncokat, vagy éppen egyidősök azokkal, de valahogyan kimaradt az életükből. Bergendyék „tudományos” ismereterjesztő táncprogramját minden bizonnyal örömmel fogadják majd a táncparkett ördögei. — i — A tanévkezdés tapasztalatai Ötvenkét új tanterem Akadozott a tankönyvellátás Kevés a nyelvszakos tanár Az előző évekkel összehasonlítva nem nehezebb, de nem is könnyebb körülmények között kezdődött meg az 1984—85-ös tanév. Az oktatásügy immár több mint egy évtizede tartó korszerűsítése során számos feladat sikeresen megvalósult, miközben persze újak léptek a helyükbe. A tanév előkészítésére már második alkalommal összevont megyei értekezleten került sor júniusban. A tanácskozáson értékelték az előző tanév munkáját, s meghatározták a következő év iskolai feladatai. Az oktatási intézményekben ugyancsak összevont értekezleteket tartottak. A Művelődési Minisztérium engedélyével kísérletezik megyénkben a tanévértékelés, -előkészítés e formáját. A korábbi két értekezlet így eggyé olvad, csökken a pedagógusok nyári elfoglaltsága, s noha ez sem mellékes szempont, legfőbb haszna mégis abban áll, hogy nem különülnek el formailag sem egymástól, a tanévek, az eredményekre, az adottságokra építve fogalmazódnak meg a tennivalók. A két éve tartó kísérlet tapasztalatai kedvezőek. Javult az értekezletek színvonala, alaposabb hozzászólások hangzottak el. alkotó vitában születtek meg a feladatok. Csupán egyetlen nyitott kérdés, hogy mikor kerüljön sor az összevont értekezletre. Az iskolák többségében augusztusban vitatták meg „közös dolgaikat”, s úgy vélik, célszerűbb lenne talán júniusban vagy július elején megtartani az értekezletet. A vakáció alatt ugyanis kicsit „megszépülnek” az előző tanév eredményei. A kísérlet mindenesetre folytatódik, tovább tökéletesítik az országos megvalósítás előtt. Az új tanévben tovább gyarapodtak az oktatás-nevelés tárgyi feltételei. A tervezettnél jóval több általános iskolai tanterem létesült, társadalmi összefogással. Üj. nyolctantermes oktatási intézményt vehettek birtokukba a diákok Szolnokon, Martfűn és Karcagon. Így a bővítésekkel együtt összesen ötvenkét tanteremmel és négy napközis foglalkoztató helyiséggel gyarapodott az általános iskolai intézményhálózat. Továbbá öt középiskolai tanterem, három általános iskolai, egy középiskolai tornaterem is létesült. Az óvodai hálózat kétszáz hellyel bővült, a szakmunkástanuló diákotthonokban pedig harminccal több fiatal pihenheti ki az oktatás s a gyakorlat „fáradalmait”. . A létesítmények, felújítások egy kisebb hányada nem készült el szeptember elsejére, de ez nem okozott nagyobb zavarokat a tanévkezdésben, az oktató-nevelő munkában. Gondot jelent viszont, hogy a Tanért szemléltetőeszközeinek jelentős része nem érkezett meg az iskolába. S ugyancsak akadozott a tankönyvellátás is, elsősorban a középfokú oktatási intézményekben. Tovább nehezíti a gondok megszüntetését, hogy több iskolában is kudarcot vallott a használt tankönyvek összegyűjtése. s a szülők vonakodása ezek megvásárlásától. Noha a bérrendezés mellett öt lakással és tíz szolgálati hellyel javultak a megye pedagógusainak életkörülményei, s számos régebbi lakás felújítására, korszerűsítésére is sor került, nem tapasztalható javulás a személyi feltételek alakulásában. A vártnál kisebb mértékben sikerült pályázat útján betölteni az üres álláshelyeket. A megyéből távozó, illetve érkező pedagógusok száma viszont nagyjából megegyezik. Két városból, Törökszent- miklósról és Túrkevéről azonban igen nagy számban pályáztak el a nevelők. Mint az várható volt, kicsit ugyan, de tovább növekedett — 4 százalék fölé — az általános iskolákban a képesítés nélküli nevelők aránya. Bár nem olyan mértékű, mint egy évtizeddel ezelőtt s hatvan százalékuk már megkezdte, illetve folytatja tanulmányait a főiskolák levelező tagozatán, mégis kedvezőtlen jelenség. Középiskoláinkban — noha országosan már erre is van példa — nem alkalmaznak képesítés nélküli nevelőt. Már-már krónikussá vált viszont az idegen nyelvszakos pedagógusok hiánya. Egy-egy távozó angol vagy francia szakos megüresedő állásának betöltése komoly, néhol megoldhatatlan feladatot okoz az iskolák vezetőinek. A gondok ellenére a tárgyi s a személyi feltételek is adottak az új tanév célkitűzéseinek, tennivalóinak végrehajtásához. Az iskolai év kiemelt feladata hazánk fel- szabadulása 40. évfordulójának megünneplése. Mivel megyénk egyes településein már a napokban megemlékezhetnek a felszabadulásról, az iskolák egy részében megtartották az ünnepségeket, amelyek tartalmukban külsőségeikben is méltók az évfordulóhoz. Ezzel azonban nem ért véget az emlékezés, tovább folytatódik a tanév során, hiszen az évforduló jó lehetőséget nyújt a hazaszeretetre, internacionalizmusra nevelésre, a történelmi tudat kialakítására, formálására. Időszerű feladat mindez, hiszen ha néhány történész, szociológus vetélkedését túlzásnak is minősítjük — van bőven tennivaló a felnövekvő nemzedék történelem ismeretének bővítésében, szemléletének változásában, egyáltalán az érdeklődés felkeltésében. Az eltelt negyven esztendő történelmi jelentőségű vívmányainak, eredményeinek bemutatása, felsorakoztatása jó lehetőséget ad arra nevelőinknek hogy elkötelezett, alkotó szakembereket képezzenek, az esetenként bizony ellen • kező hatás alatt álló fiatalokból. A hazafiságra, internacionalizmusra nevelés azonban nemcsak az új tanév kiemelt feladata, hanem a továbbiakban is az iskolai oktatás-nevelés egyik fő célkitűzése marad. Ott szerepel majd minden oktatási intézmény távlati tervében, amelyet rövidesen a novemberi nevelési értekezleteken vitatnak meg, készítenek el. Az értekezleteken a tantestületek a következő öt esztendő iskolai fejlesztési programját, pedagógiai feladatait határozzák meg, de megvitatják a megyei elképzeléseket s az új oktatási törvénytervezetet is. Felelősség- teljes munka vár az értekezletek résztvevőire, tapasztalataikkal, javaslataikkal módosíthatják az új oktatási törvényt, amely hosszabb távra meghatározza a feladatokat, s amelynek teljesítése jórészt ugyancsak a pedagógusokon múlik. T. G. Két község — két kiállítás Helytörténeti kiállítási anyagot gyűjtöttek össze a kunmadarasi tanács dolgozói. A kiállított anyag, amely a művelődési házban látható — egy ké- sőbbi helytörténeti gyűjtemény •lapját képezheti Kenderes felszabadításának 40. évfordulója alkalmából a művelődési házban fotó- kiállítást rendeztek. A 200 fotó bemutatja a község fejlődésének 4 évtizedét. Az érdeklődők október 30-ig tekinthetik meg a „tárlatot”