Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-27 / 253. szám

1984. OKTÓBER 27. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Magyar ellenállók, antifasiszták találkozója Szolnokon Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság tiszaligeti oktatási igazgatóságának épületében deres hajú férfiak gyülekeztek. A sötét öltönyök, a hófehér ingek arról tanúskodtak, hogy mindannyian ünnepi eseményre érkeztek a megye különböző városaiból, falvaiból. Ez az esemény egy olyan évenként is­métlődő baráti találkozó, amelyet a megyei pártbizottság szervezett annak a száztizenegy veteránnak, akik a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének megyei tagjai. Az egykori ellenállóikat az oktatási igazgatóság nagy­termében a szolnoki Ságvá- ri körúti Általános Iskola tanulói ünnepi műsorral kö­szöntötték, majd Szűcs Já­nos, a megyei pártbizottság titkára emelkedett szólásra. „Negyven éve népünk az ostrom szó megtanulása után egy új fogalommal, a felszabadulással . találkozott. Noha hivatalosan ez a nap egyetlen dátum, azóta is az évek, évtizedek mindennap­ja erre az időpontra emlé­keztet bennünket”. A továb­biakban méltatta a magyar kommunisták, a haladó gondolkodású munkások, parasztok, baloldali értel­miségiek, katonatisztek sze­repéit, akik a kor dicstelen vezetőivel szemben megőriz­ték a nemzet haladó hagyo­mányait, folytatták azt a fegyveres harcot, küzdelmet, amely méltán illeszkedik Dózsa, Kossuth és 1919 di­csőséges emlékedhez. Ezután vázlatosan áttekintette a négy évtized fejlődését. A forradalmi változások a megyénkben is sorsfordulót jelentettek a dolgozó, nincs­telen százezreiknek. Az or­szág egyik legelmaradot­tabb, hajdani agrármegyéje ma dinamikusan fejlődő iparral, mezőgazdasággal rendelkezik — hangsúlyozta Szűcs János. — Tájékozta­tója végén Szűcs János a további feladatok megoldá­sához sikert, további jó egészséget kívánt a jelenle­vőknek. Dékány Sándor, a Ma­gyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetsége elnökségi tagja a tagfelvételi munka követelményeit vette szám­ba, majd a szövetség főbb országos célkitűzéseiről, te­vékenységéről adott rövid áttekintést. Ezután Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a szö­vetség tagjait: — Önök azok közé az em­berek közé tartoznak, akik felismerték, teljesítették és vállalták, amit a forradal­mi változások önöktől meg­követeltek. Részesei voltak az ál lamosításríak, a mező- gazdaság szocialista átszer­vezésének és elmondhatják, hogy a felszabadulás utáni esztendők első tanítói. Szólt arról is, hogy a kommunis­ták, a haladó emberek vál­lalták, vállalják a hibákat, de hirdetik az eredményeket is, mert ez a négy évtized az eredmények évtizede volt. Biztató, hogy az elért vív­mányok megvédéséhez, a hőn óhajtott béke folytatá­sához elég erővel, megbízha­tó szövetségesekkel rendelke­zünk. Ezután így folytatta: „Kérem önöket, adjanak önbizalmat azoknak a becsü­letes fiataloknak, akik átve­szik az örökségünket, vállal­ják a párt politikájának fenntartás nélküli támogatá­sát. Akik nem szívességből, hanem meggyőződésből ugyanabban a szellemben te­vékenykednek szocialista ha­zánk javára, mint önök, ahogy mi tettük negyven éve, és tesszük ma is” — fe­jezte be hozzászólását a me­gyei pártbizottság első titká­ra. A szövetség tagjai közül Szabó Sándor Karcagról az ott élők elképzeléseiről, min­dennapjairól beszélt, a szol­noki Máthé Mátyás a töb­biek nevében köszönte a jó­kívánságokat, és epizódokat .villantott fel a munkásmoz­galmi klub életéből. Tabák Lajos (Szolnok) és Hajdú Ferenc (Karcag), az ifjúság hazafias, szocialista szellemű nevelését hangsúlyozta, dr. Kaposi Pál (Szolnok) pedig a televízió és a sajtó leg­utóbbi egészségügyi témájú adásait, írásait egészítette ki saját tapasztalataival. Délután a résztvevők el­látogattak a Killián György Repülő Műszaki Főiskolára, ahol Zsemberi István mér­nök ezredes, a főiskola pa­rancsnoka tájékoztatta őket az intézmény életéről. Ezt követően a baráti találkozó a főiskola oktatási, politikai és kulturális létesítményei­nek megtekintésével fejező­dött be. Fenti képünkön a szövet­ség megyei tagjainak egy csoportja. Magyar mérőműszer az NSZK-ba-Hazai fejlesztésű, cement- elemzésre alkalmas beren­dezést gyárt sorozatban a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat (VASKÚT) az NSZK-beli Klöckner Hum­boldt Deutz cég megrende­lésére. A VASKÚT és az Energiagazdálkodási Intézet közös szabadalma alapján előállított készüléket a kö­zelmúltban mutatták be az érc-, ásvány- és cementelő­készítő berendezéseket gyár­tó kölni cégnek, amely a jö­vő év első felére máris több mint 200 ezer dolláros ren­delést kötött le, és vállalko­zott a műszer nyugat-euró­pai elterjesztésére is. A magyar műszer — amelynek megfelelőt eddig itthon csak tőkés importból lehetett beszerezni — rövid idő alatt, nagy pontossággal megállapítja a cement ösz- szetételét, kimutatja minősé­gi jellemzőit Működése az úgynevezett reakcihő méré­sén alapul: minden elemnek, ha egy másikkal egyesül, csakis rá jellemző reakció­hője van. A műszer az ész­lelt hő alapján „következ­tet” az adott anyagok jelen­létére, mennyiségére. Tegnap vagonba került a Mezőgép hatszázötvenedik ZT 30ft—I típusú kukoricasilózó adaptere, amelyet a csehszlovák! partnerének gyár­tott a tószegi üzem. Ezzel eleget tettek a szerződésben foglalt ez évi kötelezettségüknek Országos békekonferencia kezdődik A békéért áldozatokra is készek vagyunk özei 6 esztendő telt el — 1978. decem­ber 1. — a IX. ma­gyar békekongresz- szus óta. És milyen hat év? A nemzetközi politi­kában az 1970-es évek eny­hülési szakaszát követően újabb „lehűlés” következett, megjelentek Nyugat-Európá- ban az „eurorakéták”, a vi­lág számos térségében a meglevő feszültséggócok mel­lett újabb helyi és regioná­lis konfliktusok keletkeztek. Jellemezve a világhelyze­tet megállapítható: nem lett biztonságosabb a Földön az élet Az elmúlt hat évben nőtt a nemzetközi feszült­ség, fokozódott a fegyverke­zési verseny; nőtt a katonai és politikai szembenállás, az erőegyensúly a fegyverkezés miatt egyre magasabb szin­ten jött létre. Ilyen helyzet­ben is az Országos Béketa­nács nagy erőfeszítéseket tett a magyar békemozgalom te­vékenységének továbbfejlesz­tésére. A mozgalom eredmé­nyesen tölti be hivatását, jól szolgálja hazai és nemzetkö­zi feladataink. törekvé­seink megvalósítását, s hoz­zájárul népünknek a béké­ért, a társadalmi haladásért érzett felelősségének erősíté­séhez. A X. országos békekonfe­renciára készülve az Orszá­gos Béketanács mérleget ké­szített tevékenységéről. Ügy értékelte, hogy az utóbbi években kedvező folyamat indult meg a békemozgalom­ban. Az eredmények közé so­roljuk az ifjúság körében megélénkülő békemunkát, agitációt, (Számos ifjúsági csoport és klub is alakult) az egyházak fejlődő békemoz- galmi tevékenységét. Ugyan­csak jelentős nemzetközi visszhangot váltottak ki az egész országot átfogó politi­kai demonstrációk — köztük az atomfegyvermentes Euró­páért szervezett akciók, bé­kemenetek, a béke- és barát­sági, szolidaritási hónap év­ről évre megismétlődő, nagy tömegeket aktív megnyilvá­nulásra késztető rendezvé­nyei. Békemozgalmunknak te­kintélye van a világban: együttműködésre, őszinte, nyílt párbeszédre törekszik minden békeszerető erővel országon belül és hazánk határain kívül. A békekonfe­rencia egyik fontos feladata lesz a közös és egységes fel­lépés szükségességének tuda­tosítása. A békemozgalom tevékenysége, összhangban van a Magyar Népköztársa­ság kül- és belpolitikájával, s mindazokkal a törekvések­kel, amelyeket a világ béke­szerető erői fejtenek ki az emberiség létét, jövőjét fe­nyegető veszélyek elhárítá­sa érdekében. A magyar békemozgalom kellő időben reagált és rea­gál a világ eseményeire úgy, hogy nemzeti és internacio­nalista érdekeinket, elkötele­zettségünket is egyaránt ki­fejezésre juttatja. Rendelkezésre álló eszkö­zeivel a mozgalom arra tö­rekszik, hogy hazánk életét, törekvéseit itthon és külföl­dön minél többen megismer­jék, megértsék. Cselekvésre ösztönzött és ösztönöz nyílt­sága, nyitottsága, mert kap­csolatteremtésre törekszik a világ valamennyi haladó, bé­keszerető népével. A X. magyar békekonfe­renciát 1984. október 27—28- ra hívta össze az Országos Béketanács. A konferencia munkájában nyolcszáz kül­dött és kétszáz vendég vesz részt. Megyénket harminc­ötén képviselik. Az időpont kapcsolódik ha­zánk és megyénk felszabadu­lása 40. évfordulójának ün­nepségeihez, valamint az MSZMP XIII. kongresszusá­nak előkészítéséhez, a szer­vezett békemozgalom hazai 35. évfordulójához és az ENSZ leszerelési hete alkal­mából megszervezésre kerülő világakciókhoz. E fontos ese­ményekhez igazodva készü­lünk a megyében is. Rendez­vények sokaságán — az em­berek ezreihez szólva — ér­tettünk szót a béke megőr­zésének szükségességéről, a békemozgalmi munka jelen­tőségéről és további teen­dőinkről. Ezeken az eszme­cseréken, fórumokon. — amelyeket munkásgyűlések, termelőszövetkezeti rendez­vények. helyi, politikai, álla­mi, tömegszervezeti testüle­tek üléseinek keretében ren­deztünk meg — meggyőződ­hettünk a lakosság legszéle­sebb rétegeinek őszinte bé­kevágyáról és tenniakarásá- ról. Olyon küldötteket vá­lasztottak ezeken a fórumo­kon, akik méltóképpen kép­viselik a Közép-Tisza két partján élő kun és jász em­bereket és tolmácsolják a megye lakóinak őszinte bé- keakaratát. Megyénk lakói szilárdan támogatják a párt és a kor­mány aktív békepolitikáját, és egyértelműen kifejezésre jutatták: készek áldozatokat is hozni érte. A világ népei nagy családjának tagjaiként az emberiség nagy többsé­gének akaratát is kifejezve — csak békében tudjuk el­képzelni jövőnket. Nálunk — Magyarországon és a szo­cialista közösség országaiban — nem fűződik érdeke senki­nek a háborúhoz, a hadiesz­közök gyártásához. A fegy­verek pénzbe, sok pénzbe kerülnek, amelyeket a nép jólétének fokozására lehetne fordítani. Ma még azonban vállalni kell az áldozatot, éppen a jövőnk érdekében. Nem hagyhatjuk egy pilla­natra sem abban a hitben ellenfeleinket, hogy erőseb­bek nálunk. Ez a világ szá­mára végzetes lenne. Í rről fognak tárgyal­ni, beszélgetni a konferencia résztve­vői a plenáris ülé­sen és a szekciók­ban. amelyeken szó lesz a fiatalok békére, szocialista hazafiságra és internaciona­lizmusra neveléséről, az eu­rópai biztonság, leszerelés, enyhülés kérdéséről, a fejlő­désről, békéről, szolidaritás­ról, a békemozgalomban te­vékenykedő írók és művészek aktivitásáról és természete­sen a békemozgalom idősze­rű feladatairól, tevékenysé­gének formáiról, módszerei­ről. Azt várjuk a békekonfe­renciától, hogy további len­dületet ad a békeharc foly­tatásához. újabb lehetőséget teremt a lakosság különböző rétegeinek a cselekvő rész­vételre. Sándor László a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára Törvény új vállalatvezetési formákra Külkereskedelmi mérleg Külkereskedelmünk első •háromnegyed évének főbb adatairól készített összesí­tést a Külkereskedelmi Mi­nisztérium. Az értékelés megállapítja, hogy a szocia­lista országokba irányuló kivitel mennyisége a terve­zettnek megfelelően növeke­dett. A konvertibilis elszámolá­sú külkereskedelmi forga­lomban — pedig a kivitel — a tavalyihoz hasonlóan — meghaladja a behozatalt, azonban az aktívum mérté­ke némileg csökkent. Az ex­portban nőtt a fejlett tőkés országok részesedése — kü­lönösen az anyagok, alkat­részek és az állati eredetű élelmiszeripari termékek ér­tékesítése bővült ezeken a piacokon —, ugyanakkor visszaesett a fejlődő orszá­gokba irányuló szállítás. Az exportált termékek közül a kohászati cikkek kivitele nőtt a legerőteljesebben: szeptember végéig az ágazat éves kiviteli tervének több mint 80 százalékát teljesítet­ték. Jelentős a vegyipar ex­portjának növekedése is. Kedvezőtlen viszont a gép­ipar kivitele, — elsősorban a fejlődő országokba irányu­ló gépexport maradt el a tervezettől. Nőtt az autóbu­szok, tehergépkocsik, továb­bá a futóművek külföldi ér­tékesítése. (Folytatás az 1. oldalról.) it. A módosítás új vállalat- vezetési formákat hoz létre; a jövőben a vállallatok többsége vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése és- kül­döttgyűlése általános vezeté­sével fog működni. A válla­latoknál a jelenlegi vállalat­felügyelet helyett a szövet­kezetekhez, a gazdasági tár­sulásokhoz és az egyesületek felügyeletéhez hasonlóan, törvényességi felügyeletet gyakorolnak. A felelősségi rendszer fejlesztése érdeké­ben az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet alko­tott a gazdálkodó szerveze­teknek meghatározott gaz­dasági tevékenységre törté­nő utasításáról. Az új jog­szabály kimondja az utasí­tásért felelős szerv kártala­nítási kötelezettségét és a kárigény bíróság előtti érvé­nyesítésének lehetőségét. Az új vállalatvezetési for­mák bevezetésével összefüg­gésben az Elnöki Tanács módosította a Munka Tör­vénykönyvének az igazgató és a vezetésben részt vevő kollektívák együttműködé­sére vonatkozó rendelkezé­seit. Az Elnöki Tanács módosí­totta az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A sza­bályozás célja, hogy növe­kedjék a pénz. és hitelpoli­tika súlya a gazdaság irányí­tásában, fokozódjék az MNB szerepe a gazdaságpolitika és a népgazdasági tervek kiala­kításában, egyidejűleg erő­södjön a bankrendszer egé­szének önállósága. Módosította az Elnöki Ta­nács a Büntető Törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény, valamint a büntető- eljárás egyes szabályait, va­lamint a büntetések és in­tézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. Határozott az Elnöki Ta­nács a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom évforduló­ja alkalmából adományo­zandó kitüntetésekről, vala­mint személyi kérdésekben felmentésekről és kinevezés­ről döntött, majd a további­akban bírákat mentett fel és választott. Az Elnöki Tanács Rabi Béla és Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkáro­kat — érdemeik elismerése mellett — e tisztségükből 1984. október 31. napjával felmentette. Az Elnöki Tg- nács Horváth Ferencet 1984. november 1. napjával ipari minisztériumi államtitkárrá kinevezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom