Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-26 / 252. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. OKTÓBER 26. Szakmai körökben Az iíj oktatási törvény tervozetének vitája A napokban megkezdődött az új oktatási törvénytervezet szakmai vitája. Az MSZMP Központi Bizottsága 1982 áprilisában hozott oktatáspolitikai állásfoglalása alapján hosszabb idő óta dolgoznak az új oktatási törvény előkészítésén. E munka szerves része a mostani vita is, amelyben a pedagógusok, az egyetemi, főiskolai oktatók és hallgatók mellett kifejtik véleményüket a Hazafias Népfront, valamint a KISZ megyei bizottságainak képviselői is. A Művelődési Minisztérium illetékesei az MTI munkatársának elmondták: az új Az oktatásügy szakemberei — a jelenleg érvényes törvénytől eltérően — az iskolai élet leggyakoribb helyzeteiből kiindulva jogokat, kötelességeket és magatartási szabályokat is előírnak a tanulók, a tanárok és a szülők részére egyaránt. Ezeket eddig csak az iskolák rendtartásai szabályozták. A törvénytervezet a tanulók alapvető jogai közé sorolja, hogy közvetlenül, vagy képviselőik útján részt vegyenek az oktatási-nevelési intézmény vezetésében, és az érdekeiket érintő döntések meghozatalában. Jogaik közé tartozik az is. hogy választók és választhatók legyenek a diák- képviseletbe. Alapvető kötelességeik között tartják számon, hogy rendszeresen, fegyelmezetten. a képességeiknek megfelelően tanuljanak; becsüljék társaikat, tanúsítsanak tiszteletet a tanáraik- nevelőik iránt. A készülő törvény maguknak az oktatási intézményeknek ad lehetőséget arra, hogy a kötelességeiket súlyosan megszegő tanulókat, hallgatókat fegyelmi eljárás után a középiskolából vagy felső- oktatási intézményből kizárják. A pedagógusok a tervezet értelmében a jövőben csak olyan feladatok elvégzésére (lesznek /kötelezhetők, amelyek az oktatómunkával függnek össze. Joguk lesz, hogy megválasszák — a nevelési és oktatási tervek, a tantervi irányelvek keretein belül — á tananyagot, az oktatási módszereket, s javaslatokat tehetnek ezek továbbfejlesztésére is. Kötelességük, hogy a nevelő-oktatómunkájukat a legjobb tudásuk szerint végezzék, hivaA törvénytervezet szerint a középfokú oktatás célja, hogy jól megalapozott általános és szakmai ismeretek nyújtásával az ifjúságot felkészítse a választott foglalkozás gyakorlati művelésére, valamint magasabb szintű tanulmányok folytatására, s a fiatalokat a szocialista társadalom iránt elkötelezett felnőttekké nevelje. Középoktatási törvény a több mint két évtizedes,' a Magyar Nép- köztársaság oktatási rendszeréről készült, 1961. évi III. törvényt hivatott felváltani. A tervezet a köz_ és felsőoktatás távlati fejlesztési programjában meghatározott fő célok figyelembe vételével kimondja: az oktatás a korszerű általános műveltség és a szakmai ismeretek megszerzését, az ifjúság szocia- al ista-humanista nevelését szolgálja, folyamatos továbbfejlesztése, anyagi és erkölcsi támogatása az egész társadalom ügye, a kormányzat kiemelkedően fontos feladata. fásukhoz méltó magatartást tanúsítsanak, s rendszeresen képezzék magukat. Tartsák tiszteletben a gyermekek, a tanulók, a hallgatók emberi méltóságát és jogait. A törvénytervezet hangsúlyozza a család szerepének fontosságát a felnövekvő nemzedék formálásában. E szerint a szülő kötelessége gyermekét feladatai teljesítésére nevelni, az óvodát, az iskolát cselekvőén támogatni. Joga van ezeknek az intézményeknek a működéséről véleményt nyilvánítani, oktatómunkájukban közreműködni, képviselővel a vezetésükben részt venni. A törvényelőkészítők egyebek között kitértek az alap- közép- és felsőfokú oktatás céljaira, feladataira és néhány egyéb kérdésre is. A gyermek általában attól a naptári évtől tanköteles, amelyben a hatodik életévét — külön jogszabályban meghatározott időpontig — betölti. Az iskolakezdés időpontját a gyermek fejlettsége alapján kell megállapítani. A tankötelezettségnek az általános iskolában lehet eleget tenni, ideértve a hasonló külföldi oktatási intézményeket is. Az iskola hatáskörébe utalják és így megkönnyítik a külföldi oktatási intézménykeben folytatandó általános iskolai tanulmányok engedélyezését. Új elem az is, hogy a tankötelezettség az iskolába lépéstől annak befejezéséig, de legfeljebb tíz tanéven át, 16 éves korig tart. Annak, aki ezt követően nem tanul tovább, nem lesz kötelező továbbképző iskolai oktatásban részt venni. fokú oktatási intézménybe azok vehetők fel, akik az általános iskola nyolcadik osztályát sikeresen elvégezték, 17. életévüket a felvétel naptári évében még nem töltötték be, és a választott szakmájukra egészségileg alkalmasak. A vitára bocsátott tervezet megfogalmazza, hogy a felső- oktatás alapvető célja a gazdaság, a politika, a tudomány, a technika, a kultúra és a művészetek fejlesztésében alkotó szerepet betöltő, magas szintű ismeretekkel rendelkező szocialista értelmiségi szakemberek képzése és továbbképzése. Az oktatás és a tudományos műhelyek közötti kapcsolat jelentőségére rámutatva a törvényjavaslat kimondja: a felsőoktatási intézmények az oktatómunkát, valamint - a tudományos kutatási feladatokat más egyetemekkel és főiskolákkal, kutató, fejlesztő, tervező intézetekkel, továbbá gazdálkodó szervezetekkel és a társadalom egyéb szerveivel együttműködve végzik. A jövőben — a tervezet szerint — az egyetemi, főiskolai felvételekről első fokon a felsőoktatási intézmények felvételi bizottsága, másodfokon azok vezetője dönt. Határozatuk ellen fellebbezésnek nem lesz helye. Valósághoz igazodó nevelőmunka Miként a minsztériumban hangsúlyozták, a hazai társadalmi, gazdasági fejlődés tette szükségessé, hogy az oktatási rendszer feladatait újrafogalmazzák. Egyre fontosabbá válik, hogy a neve- iés -oktatás eredményesebben segítse a gazdasági, a társadalmi és a kulturális haladást. Erre azonban csak akkor lehet képes, ha megújítja tartalmát és módszereit, fejleszti szervezetét, s rendelkezik a mindehhez szükséges személyi és anyagi-technikai feltételekkel. A nevelőmunkának is jobban kell igazodnia a valósághoz, a gyermekek, a fiatalok fejlettségéhez, igényeihez. Mindezeket a célokat szolgálja majd a magas szintű szabályozás. A jogszabályalkotók arra törekednek, hogy megteremtsék a célok és a realitások összhangját, és e törvény a pedagógiai tevékenység folyamatos fejlesztésének keretéül szolgáljon. A törvény és a végrehajtására szolgáló minisztertanácsi rendelet tervezete párhuzamosan készül; a törvény elfogadását követően dolgozzák majd ki a miniszteri szintű végrehajtási jogszabályt, illetve módosítják a jelenleg hatályos jogszabályokat. Ezek együttesen jelentik majd a korszerű, áttekinthető oktatási joganyagot. Az oktatási törvény tervezetét azzal a kéréssel bocsátotta vitára a művelődési miniszter, hogy a nevelőtestületek november közepéig juttassák el a megyei tanácsok művelődési osztályaihoz, a .Fővárosi Tanács művelődési főosztályához az észrevételeket, javaslatokat, s így azokat mielőbb figyelembe vehetik a törvény további formálásában. Tanulók, tanárok, szülők jogai és kötelességei Tudományos műhelyek közötti kapcsolatok „Tolókocsis iskola” Pécsett SZOT-diJ Felhívás az 1985. évi jelölésre A SZOT elnöksége minden esztendőben május 1-én SZOT-díjban részesíti a kiemelkedő eredményeket elért írókat, művészeket, tudósokat, a művelődésben tevékenykedőket. A szakszervezetek ezzel is kifejezik, hogy támogatják a szocialista esz- meiségű művészeteket, megbecsülik a munkásosztály művelődését szolgáló alkotói tevékenységet. Az eddigiekhez hasonlóan SZOT-díjra javaslatot tehetnek az irodalmat és művészetet értő és szerető, a művelődéspolitikáért felelősséget érző dolgozók, üzemi és intézményi kollektívák, szocialista brigádok, szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták. SZOT-díjra javasolhatók az irodalom, a filmművészet, a rádió, a televízió, a színház- művészet, a képző- és iparművészet, a zeneművészet, a táncművészet, a társadalom- és természettudomány, a közoktatás és a közművelődés, a munkahelyi művelődés területén az utóbbi években, valamint egész életművel kiemelkedő sikereket elért személyek, illetve kollektívák. A javaslatokat 1984. november 15-ig kell beküldeni az iparág-ágazati szakszervezetek, vagy az illetékes szakszervezetek megyei tanácsa (Budapesten a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa) kulturális, agitációs és propagandaosztályának. Pécsett megkezdődött az ország első „tolókocsis iskolájának” kialakítása: a mozgáskorlátozott kisdiákok általános iskolája lesz. Lehetővé válik, hogy a mozgás- korlátozott lányok és fiúk megszerezzék az általános iskolai bizonyítványt, nem kerülnek hátrányos helyzetbe a továbbtanulás, a szakemberképzés vonatkozásában. A mozgáskorlátozott diákok pécsi iskolája jövőre készül el, a terv szerint 1985 őszén kezdődik meg benne az oktatás. Az egészségügyi és közművelődési szervek most kutatják fel a speciális iskoláztatást igénylő gyerekeket, akik eddig magántanulóként vagy szülői segítséggel igyekeztek elsajátítani a tananyagot. Társadalmi összefogással épült fel Zalaegerszegen a Kézművesek Háza. A létesítmény az idén már fafaragók, házépítők, népzenészek nyári táborának adott helyet, s otthona mindazoknak, akik vonzódnak a kézműves alkotásokhoz, a népművészethez Házak, színek, portálok Városszépítők Szolnokon £ Ráday-féle misszió % A főutca új „köntöse” % Fórumok a párbeszédhez Amikor a szolnoki Centrum-sarkon épülő házra felkerültek a sárga színű erkélyek, a Hazafias Népfront városi bizottságán tízpercenként csengett a telefon. A szolnokiak arra voltak kíváncsiak, hogy miért sárga az a sárga, s ha már sárga, miért annyira nem odaillő- en az? Bekényi Istvánná, a népfront bizottság titkára örült ennek az „ostromnak”, hisz ebből is kitűnt, a lakosság figyelemmel kíséri városa épülését, szépülését, s nem közömbös számára, hogy milyenné formálódik, alakul az a környezet, amelyben él. Az érdeklődők egyébként nyilván választ kaptak azóta kérdéseikre, s tudják, hogy az erkélyek kifogásolt színe a sárga egy „kompromisszumos” árnyalata. Az építtetők vagy elfogadták ezt a megrendelt narancsszíri helyett, vagy jelentősen késett volna a lakások átadása. Az ilyen kényszerhelyzetek sajnos nem ritkák, noha arra is - akad példa, hogy nem is „kivédhetetlenek”. A Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő városszépítő és környezetvédelmi bizottság megalakulása például éppen a „színekhez” kötődik. — Annak idején a Zagy- va-pai ti lakótelepre csupa „szürke” házat terveztek — mondja Bekényi Istvánná. — Óriási volt a lakosság felzúdulása, rengeteg ellenvélemény érkezett a népfronthoz, a tanácshoz, s ennek végül is látható eredménye lett; színesre festették az épületeket. Tulajdonképpen akkor gondoltunk arra, hogy szükség lenne egy olyan társadalmi testületre, bizottságra, amely a lakosság véleményét képviselve ötleteivel, javaslataival segíti a korszerű, egységes városkép kialakítását. Ennek érdekében koordinálja a különböző elképzeléseket, hisz köztudomású; minden városban sok a „gazda”. Építtetnek intézmények, vállalatok, magán- személyek és olykor bizony nehezen értik meg; az építkezés nem magánügy, nem mindegy, milyen képet mutat a város. A bizottságnak ma ■ már hatvan tagja van, a legkülönbözőbb szakmákat képviselik, közös vonásuk mindössze annyi, hogy szeretik a várost. Elnökük, dr. Kádár György orvos szerint pedig, a szolnoki lakosság közszellemére a „gyökértelenség”, a tradíció nélküliség jellemző. — Ennek nagyon egyszerű okai vannak — mondja. — A város lakosságának csaknem kétharmada a felszabadulás után, más településekről költözött ide. Igen kevés tehát az „őslakos”, az olyan ember, aki még őrzi a város régi értékeit. Szolnok egyébként is sajátos helyet foglal el a magyar városok között. Több mint 900 éves fennállása alatt nem fejlődött annyit, mint az elmúlt 25— 30 esztendőben. Ilyen tömeges méretű átépítés talán sehol sem volt. A régi városkép majdhogynem eltűnt, gyakorlatilag egy újjászületett károsban, teljesen új környezetben élünk. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért a városszépítő bizottság nagyon fontos feladatának tekinti a tradíciók átmentését, azoknak az értékeknek a megóvását, amelyek még nem estek áldozatául korunk modern — sok esetben nem éppen szerencsés építészeti megoldásokkal járó — követelményeinek. — Amolyan Ráday Mi- hály-i „missziót” is felvállaltunk — mondja Berényi András, a bizottság titkára, a város főépítésze. — A múlt évben például „feltérképeztük” Szolnok köztéri alkotásait, műemlékeit, emlékműveit. Fotódokumentációt készítettünk, részletes leírást adtunk műszaki állapotukról, természetesen a legsürgősebb feladatokra is felhíva a figyelmet. Vagy, a régi Szolnok már valóban csak a képeslapokon, fotókon él. Összegyűjtöttük ezeket, több helyen kiállításokat is rendeztünk. Felszabadulásunk évfordulóján már a város újjáépítésének legfontosabb állomásait mutatjuk be egy reprezentatív fo- tókiálíltáson. Sőt a bizonyára sokak által várt szolnoki fotóalbum is megjelenik az évfordulóra. A tradíciókat a modern városkép is őrizheti, kell is, hogy őrizze. A városszépítő bizottság — amely különböző csoportokban végzi munkáját — a közelmúltban készítette el Szolnok régi „főutcájának” rekonstrukciós tervét. A 40 oldalas, 1 millió forint értékű terv öt fiatal szakember — Kisnémet Margit, Pár Nándor, Deák László, Berényi András és Csala Sándor építészmérnökök — társadalmi munkája, s olyan, látszólag apró, de a környezet esztétikáját nagyon is meghatározó kérdésekre is kiterjed, mint a kirakatok külleme, az információs rendszer, utcatáblák, portálok és egyebek. A lényege viszont talán az: amit eddig nem „rontottak el”, azt ezután se tegyék, amit „elrontottak”, lehetőség szerint hozzák helyre, s amit már nem lehet „helyre hozni” — főleg az épület műszaki állapota miatt —, azt bontsák le, de helyébe a városképbe, utcaképbe illő épületeket emeljenek. A rekonstrukciós terv megvalósítása természetesen gazdasági helyzetünk függvénye is, nem képzelhető el máról holnapra, viszont látható eredményei máris vannak. így a főutca újra festett, korszerűsített épületei, de ki gondolna olyan „apróságokra” például, hogy a Kossuth utcai söröző ablakairól is a városszépítő bizottság javaslatára távolították el az ízléstelen műanyag-ragasztásokat? — örvendetes, hogy a városi és a megyei tanács egyre inkább partnerének tekinti a bizottságot — jegyzi meg Bekényi Istvánné. — A bizottság javaslatai, észrevételei egyfajta társadalmi ellenőrzést is jelentenek s a nyílt várospolitika megvalósítása enélkül elképzelhetetlen is volna. Berényi András személy szerint is sokat kamatoztat bizottságbéli munkájából. — Sokan, sokféle szakterületet képviselve dolgozunk együtt — mondja. — Egymástól is sokat tanulunk. Azokban az elképzelésekben, amely a város jövőbeli képét — így az itt élők közérzetét is — meghatározzák, érvényesülnek a pszichológus, a szociológus szempontjai éppúgy, mint a képzőművészé és sorolhatnám. — Szeretnénk, ha a bizottság munkája közvélemény- formáló hatással is bírna — veszi át a szót dr. Kádár György. — Jó volna, ha élénkebbé válna a párbeszéd a lakossággal, a szolnokiak minél szélesebb köre érezpe felelősséget a városért, nyilvánítana véleményt bizonyos döntések előtt. Ehhez szeretnénk létrehozni természetesen a megfelelő fórumokat is, és nem tartjuk elképzelhetetlennek azt sem, hogy a bizottság egy majdani városszépítő egyesület alapjait teremtheti meg az elkövetkező esztendőkben. Török Erzsébet
