Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-04 / 233. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉFLAP 1984. OKTÓBER 4. Segítség a gazdálkodáshoz, a termesztés értékeléséhez Számítógépek a mezőgazdaságban Szinte naponta hallható, látható vagy olvasható egy- egy hír tudósítás a számítógépekről, a számítástechnikáról. Egyre szélesebb körben alkalmazzák hazánkban is a számítástechnikát, már nemcsak hagyományokkal rendelkező területein, hanem például a mezőgazdaságban is. Mezőgazdaságbeli alkalmazásai közül mutatunk be most egyet a szakterület két képviselőjének közreműködésével. Bészél- gető partnereink: Búvár Géza agrármérnök, a Kukorica- és Iparinövény-termelési Együttműködés (KITE) termelési igazgatóhelyettese és Gaudi István matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizátudományos munkatársa. lási Kutató Intézet (SZTAKI) — Hazánkban az iparszerű mezőgazdasági termelést a termelési rendszerek szerint irányítják. Ilyen a nádudvari Vörös Csillag Tsz keretei között működő Kukorica- és Iparinövény-termelési Együttműködés (KITE) is. A szántóföldi növénytermelési rendszerek közül a KITE jelenleg a legnagyobb partneri körrel rendelkező és a )legnagyobb területen integráló növénytermelési rendszer. 1983-ban 394 part- nergazdasága 832 ezer hektáron termelt KlTE-techno- lógia szerint. Tevékenységüket folyamatosan, az igényeknek megfelelően bővítették. E bevezető ismertető után hallhatnánk bővebblet alapvető célkitűzésükről, amely meghatározza tevékenységüket? — Célkitűzésünk egyrészt a hazai és a nemzetközi tudományos-technikai eredmények összegyűjtése, feldolgozása, adaptálása és technológiába illesztése volt, másrészt gondoskodás a végrehajtáshoz szükséges feltételekről. Ez utóbbi a gépek, vetőanyagok, növényvédő szerek, műtrágyák beszerzését, a gépek műszaki ellátását, javítását és alkatrészellátását is jelenti. A nádudvari központ mellett KITE alközpontok dolgoznak Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Szolnokon, Baján, Tiszavasváriban, Hevesen, Kaposvárott, Somberekén, így tartva fenn közvetlen kapcsolatot a termelő üzemekkel. — A folyamatos fejlesztő munka érdiekében bizonyára széles körű kapcsolatot építettek ki különböző kutatóintézetekkel. A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetével (SZTAKI) mikor vették fel a kapcsolatot? — 1976 óta dolgozunk együtt. Ennek közvetlen előzménye volt, hogy éppen tíz éve, 1974-ben, a KITE megszervezte valamennyi 'partnergazdaságára kiterjedő technológiai adatszolgáltató rendszerét, amely azóta is működik. A termelés táblaszintű követésére az úgynevezett táblatörzskönyvi lapokon rögzítik egv tábla minden lényeges termelési körülményét. Táblánként körülbelül 40 adatot — a talajműveléstől a vetéstől a művelésen át a betakarításig. A nagy területű kultúrák esetén, amelyeket 3—4—5 ezer vagy még több táblán termelnek KITE-technológia szerint, még a legegyszerűbb kiértékelési eljárások is rendkívül nehezen lennének elvégezhetők számítógép nélkül. A matematika kínál olyan úgynevezett többváltozós analízisbeli módszereket is, amelyek alkalmazna már elképzelhetetlen számítógép nélkül. Mindezen módszerek célja annak eldöntése, hogy különböző kezelések, egyenként vagy kölcsönhatásukban befolyásolják-e az átlagtermést, és ha ilgen, hogyan. Vagy ahogy mondani szokták: a kezelések nyomán keletkezik-e az átlagtermések között értékelhet«! különbség. Kezelés alatt itt a matematikai statisztika kezelés fogalmát kell érteni: a növényvédelem és műtrágyázás mellett kezelés a fajta, a talaj, a tőszám a vetés és betakarítás paraméterei és hasonlók is. — A kapott eredményeket a KITE milyen formában hasznosította? — Folyamatosan és eredményesen felhasználta a következő évi kerettechnológiák kialakításában, és segítette a kerettechnológiák különböző ökológiai körülmények közötti adaptálását. Ezekkel a vizsgálatokkal a termelés ökológiai korlátáit kerestük, de ezek tették lehetővé a továbblépést. Általában jellemző volt a termelési rendszerekre, hogy az agronómiái szaktanácsadás, a műszaki és egyéb szolgáltatás nem volt összekapcsolva egy üzemmel vagy egy főágazatára kiterjedő ökonómiai vizsgálati rendszerrel. Ismerve, hogy a KITE kerettechnológiájának adaptálásakor a lehetséges technológiai elemek milyen mértékben fogják befolyásolni a termelést, továbbá ismerve egy adott gazdaság ökológiai körülményeit és a rendelkezésre álló eszközöket és anyagokat, lehetőség nyílik az agronómiái szempontok messzemenő tiszteletben tartása mellett, a leggazdaságosabb döntés meghozatalára. Ehhez azonban gyors, kevés emberi munkaigényű és viszonylag olcsó módszerre van szükség, hogy nagy sorozatban használható legyen. A számítógéppel segített technológiai tervezőelemző rendszer (TTR) kialakítását 1980-ban kezdtük • meg. j — Mit tesz lehetővé e '.rendszer? Hallhatnánk to- Ivábbá valamit a technológia tervezésének alapgondolatáról is? — A rendszer lehetővé teszi, hogy egy gazdaság adottságait figyelembe véve több 'változatban alakítsuk ki az /alkalmazandó technológiáikat, vetésszerkezetet, ehhez kapcsolódva az eszközöket és az alkalmazandó változatról gyors ökonómiai elemzés után döntsünk. 1982 óta (a rendszer fokpzatos fejlesztése mellett) a KITE szaktanácsadási rendszerének szolgáltatásaként működik is. A technológia tervezésének alapgondolata röviden a következő: egy mezőgazda- sági technológia előírások halmaza, amely kiterjed a termelési folyamat minden körülményére. A műveleti előírások megadják, hogy mikor, milyen erő- és munkagépekkel, milyen műveletet kell végezni: a műtrá- gyázási előírások meghatározzák a hatóanyagot, annak mennyiségét és a készítmény fajtáját; a növényvédelmi előírások az évi 8—10 művelet vegyszerigényét. Ezeknek mindnek van költség- kihatása, de nem egyenlő mértékű. Az erőgépek és speciális munkagépek költségkihatása lényegesen nagyobb a többinél. A nagyértékű gépek kihasználtsága meghatározó jelentőségű egy gazdaság nyereségességében. E körülmény alapján technológiatervezési feladatunkat úgy fogalmaztuk meg, hogy a KITE ajánlott technológiáiból egy gazdaság vetésszerkezetének konkrét technológiáit alakítjuk ki úgy, hogy a gazdaság meglévő vagy a tervezett irányban bővített gépparkjával a vetésszerkezet támasztotta követelményeknek eleget tudjon tenni. A feladat matematikai modellje természetesen nem egyszerű, de felírható és megoldható. Az eredmények dekádonkénti (tíznapos) felbontásban forgatókönyvszerűén megadják a tennivalókat és egybevetik a gazdaság lehetőségeivel; felhíva a figyelmet az esetleges hiányokra, a szűk kapacitásokra, a nem reális elképzelésekre. Mindezt kiegészíti egy részletes költség- és hozam- mértékszámítás táblánkén- ti, technológiai változaton- kénti, ágazatonkénti és ve- tésszerkezetenkénti ösz- szesítésekkel. A végrehajtandó feladatokról ezek alapján végül is a gazdaság vezetősége dönt. Dr. Mérő Éva Legöregebb a londoni Metró mindenütt A működő metrókról közzétett statisztika szerint jelenleg a világ 64 városában vehetik igénybe az utasok ezt a kétségtelenül leggyorsabb városi közlekedési eszközt. A legöregebb metrónak az 1963-ban épült londonit, a tengerentúliak közül pedig az 1887-ben elkészült bostonit ismerik el. A leghosszabb hálózattal a New Xork-i metró (211 kilométer) üzemel. Európában a legtöbb metróállomással Párizs büszkéig kedhet. Országok szerinti rangsorolás szerint a világ legnagyobb metró- hálózata a Szovjetuniónak van. Moszkván kívül még hét városban — Lenin- grádban, Kijevben, Tbilisziben, Bakuban, Taskent*- ben, Harkovban és Jere vánban — közlekedik a metró. Ez évben megnyílik az első metróvonal a Belorusz Köztársaság fővárosában, Minszkben, jövőre pedig felavatják a metrót Gorkij városban és a távoli Novoszi- birszkben. Metró épül még Kujb'isevben, Szverdlovszk- ban és Dnyepropetrovszkban is. Továbbá földalattit terveznek építeni Alma- Atában, Rigában, Cselja- binszkben, Rosztovban és Permben. Már sorozatban gyártják Moszkvában az új típusú motorvonatokat. Ezek különleges alumíni\umö1>vö- zetből készülnek, a mostaninál jobb rugózásúak, és az óránkénti száz kilométeres sebesség túllépésére is alkalmasak. Üzbegisztán fővárosában, Taskentben az 1966-os pusztító földrengést követően határozták el a metróépítést, amely még ma is folyik. Képünkön a különleges módszerekkel folytatott alagútépítést láthatjuk. A taskenti metró — a számítások szerint — még a kilences erősségű földrengést is károsodás nélkül bírja majd. Világmárka tíz ujjal A jó szivar titka A világon a legtöbb szivart az Egyesült Államokban készítik — évente mintegy 9 milliárd darabot —, a legjobbat viszont Kubában. A szigetországban a XVIII. században indult meg ez az iparág, s napjainkig virágzik, hiszen több mint száz szivargyárban sodorják a világ minden zugába eljutó különlegességeket. Mert az igazi szivart, amely minden követelménynek megfelel, csak kézzel lehet készíteni — állítják a kubai szakemberek. Nagy kézügyesség kell a szivargyártáshoz, és rendkívüli tapintóérzék. A munkás — szó szerint — a tíz ujjá- val alapozza meg a világmárka hírét. Leterít egy nedves, úgynevezett fedőlevelet. Speciális késével méretHazánk lakóépületein mintegy 20 millió ablak van. És habár az ajtóréseken, sőt a falakon át is sok hő megy veszendőbe, az ablakoknak igen nagy szerepük van a hőveszteségben. Magyarországon évente átlagosan 1 millió 800 ezer négyzetméter úgynevezett nyílászáró készül el és épül be új, vagy felújított lakásokba, műhelyekbe, irodákba. Túlnyomó többségüket fából gyártják. Ezeknek csak kis része felel meg a minimális légáteresz- tés és a fokozott hőszigetelés követelményeinek, ami pedig energiatakarékossági szempontból rendkívül fontos lenne. Mindamellett ma már van egy olyan hazai konstrukció, — SOFA-Therm márkanéven mutatták be jövendő gyártói —, amely több farétegből, vízálló ragasztóval tömbösítve készül. Ebbe kétrétegű, rugalmas tömítésbe ágyazott hőszigetelő — thermopan — üveget tesznek, s az ablakok és az ajtók kompletten, felületkezelten hagyják el majd a gyárat. A SOFA-Term ablakok hő- szigetelése legkevesebb duplája a hagyományosakénak (természetesen az áruk is). re vágja széleit, majd belehelyezi a köpenyt (ez gyengébb és szárazabb dohánylevél, mint a fedő), ezután a belső levelekkel együtt hengerré sodorja, vigyázva arra, hogy ne legyen se túl kemény, se túl laza, meglegyen a súlya, mérete és simasága. Egy gyakorlott munkás naponta 100—120 darab szivart tud megsodorni. Az elkészült szivarokat egy hónapig pihentetik, hogy a fölösleges nedvesség elpárologjon belőlük. Azután jön a típus, szín, méret szerinti osztályozás, címkézés, celofánozás, dobozolás. A különleges szivarhoz persze különleges dohány is kell: aromadús, fényes levelek, kellő gyúlékonysággal. Persze nemcsak fából, hanem fémből, műanyagból is lehet készíteni nyílászárókat. Az egyik nagyvállalatunk évente több mint 130 ezer négyzetméter alumínium ablakot gyárt. Ennek számottevő része tőkés exportra kerül, az itthon maradó mennyiséget. pedig jórészt közületek vásárolják meg. A takarékos emberek világszerte aluablakokat akarnak venni, mert köny- nyen tisztán tartható, nem kell öt évenként lemázolni, mint a fát, és ami még fontosabb, nem vetemedik, nem engedi ki a hőt a lakásból. Ám sokan aggályoskodnak a tökéletesen szigetelt ablak- típusokkal szemben. Ha ugyanis a nyílászárók nem biztosítanak egy minimális szellőzést, a lakás levegője gyorsan elhasználódik, az ablakokat ki kell nyitni szellőztetés végett. így viszont röpke percek alatt elvész a jobb hőszigeteléssel megtakarított energia. Képünkön olyan — fenyőfából készülő — ablakok előállítási folyamatát láthatjuk, amelyek már festve, üvegezve kerülnek a felhasználóhoz, de azért ezek még bizony vetemednek... Ciánból cukor Szovjet kutatók olyan baktériumokat fedeztek fel, amelyek a ciánvegyületeket cukorrá és nitrogénné alakítják át. E baktériumokat a gyakorlatban is hasznosítják: az aranymosásra használt zagyot velük szabadítják meg a ciánvegyületektől. A ki tenyésztett törzsek megélnek a literenként 700 milligramm ciánt tartalmazó közegben is. Ikrek lesznek? A New York-i Cornell Egyetem kutatói több olyan nőnek vizsgálták meg a vérét a radioimmuniológiai meghatározás eljárásával, akiknek a havi vérzése óta négy-öt hét telt el. Megállapították, hogy ikerterhesség- k»r a choriongonadotropin nevű hormonból (ez a méhlepény hormonja) kétszer annyi van a vérben, mint amikor a nőnek csak egy magzatja van. A vizsgálat eredményét a terhesség 12. hetében ultrahangos vizsgálattal ellenőrizni kell. Az eljárás azért fontos, mert így az ikreket hordó anyákat — lévén, hogy ikerterhességben gyakoribbak a szövődmények — már a terhesség kezdeti szakaszában körültekintőbb orvosi ellátásban és a családban a szokásosnál is kíméletesebb bánásmódban részesíthetik. „Örökégá” lámpa Egy brit cég olyan új fényforrást fejlesztett ki, amely minden gondozás és energiatáplálás nélkül több mint húsz évig világít szakadatlanul, A különös világítóeszköz egy bórszilikát- üvegből készült üreges golyó, amelynek belsejében foszfor van. A foszfor radioaktív triciumot tartalmaz, ennek bomlásakor elektronok szabadulnak fel, s valójában azok gerjesztik a foszfort. Igaz, hogy a trfciumlámpa fénye mindössze egy fél új- ságlapnyi területnek a megvilágítására elegendő, mégis — mert a fényforrás „örökégő”, és mert víz-, hő- és fagyálló — sok helyen és sok mindenre felhasználható. Energiatakarékos nyílászárók? IA tudomány világa
