Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-24 / 250. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. OKTÓBER 24. IA szerkesztőség postájából I a Legfelsőbb Bíróság Gimnazisták a Nemzetiért „Az új Nemzeti Színház megépítésére indult társadalmi akcióba bekapcsolódva mi, a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium tanulói is felajánlást tettünk. Egy szombat délelőtt almát szedtünk a Tiszatáj Termelőszövetkezetben. Keresetünket — 13 ezer fo- rinto. — befizettük a Nemzeti Színház számlájára.” (A tájékoztatást az iskolai KISZ-bizottságtól kaptuk a minap.) Háromnapos vásár Az őszi szövetkezeti napok rendezvénysorozata keretében a mezőtúri Afész több kedvezményes akcióval, kulturális műsorral lepte meg tagságát. Október 7- én Skála divatbemutató volt, 12-én az áfész könyvesboltjából közvetítették a Könyvről — könyvért című rádióműsort. A bútoráruház parkolójában háromnapos vásárt rendeztek október 12—14 között. Ez idő alatt a forgalom meghaladta a másfél millió forintot — s a lakosság 600 ezer forintot takarított meg. Nagy sikert aratott a Skála Ifjúsági Áruház férfi félcipővására. Párosával vitték a férfiingeket, női blúzokat, kardigánokat. Sok átmeneti kabát, műszőrme bunda is gazdára talált. A népművészeti boltban túri kerámiákat, kézimunkákat, frottírtörülközőket kínáltak 30 százalékos árengedménnyel. A játék- és ajándékboltban is kedvezménnyel vásárolhattak a szülők. Az előrelátóbbak már megvették a karácsonyi ajándéknak szánt Legót. Ezt nem adták olcsóbban... A műszaki osztályon nagy keletje volt a fiői kerékpároknak és a kerti kisgépeknek. Fortuna Mária fotóján a vidám vásár egyik részlete látható. K. J. P. Mezőtúr A ti munkátokat folytatjuk... Tóth Imre levele Kecskemétről érkezett. „... 1971-től 1979-ig — nyugdíjazásomig — a Tisza- vidék Szövetkezeti Közös Vállalat dolgozója voltam... A közelmúltban a vállalatnál rendhagyónak nevezhető találkozón vettem részt. Az a szeretet és megbecsülés, amiben részünk volt, több annál, ami általában az ilyen alkalmakkor megszokott. A vállalat igazgatójának mindenkihez volt néhány, a múltat felidéző kedves szava. A vállalat életéről, mai gazdasági helyzetéről, a munkamenetről rövid, ám alapos tájékoztatást hallgattunk,, amelyben kifejtette, hogy az a mi elgondolásaink folytatása, illetve továbbvitele. Jólesett, hogy az áruház igazgatója többek között így fogalmazott: a ti munkátokat folytatjuk ... Azok az aktív dolgozók, akik még velünk együtt „tolták a vállalat szekerét”, de azok is, akik azóta lettek a Tiszavidék dolgozói és jelen voltak a nyugdíjastalálkozón, mindent megtettek, hogy jól érezzük magunkat. Szándékukat siker koronázta, köszönet érte! Emberségből kitűnőre vizsgáztak!” • * * A Pannónia Szőrmekiké- szitő-, Konfekció- és Kereskedelmi Vállalat kunszentmártoni gyáregységében október közepén várták volt dolgozóikat találkozóra. Ka- kuk Mihály igazgató tájékoztatta az üzem életéről a száztíz nyugdíjast, akik kíváncsian hallgatták a beszámolót. A vendégek érdeklődéssel szemlélődtek a gyárban, s szívesen beszélgettek volt munkatársaikkal. A közös ebéden régi emlékeiket elevenítették fel a „pannó- niások”. örültek a meglepetésnek, a kis ajándéknak, s így búcsúztak: Viszontlátásra, 1985-ben! „Sziámi ikrek...” a paradicsombokron. A különleges összenövésű termést Kása Lajos szolnoki olvasónk Balogh Ádám út 11. szám alatti házának zárt udvarán produkálta a természet. Áfész-ta Iái kozó Kolozsi József kereskedelmi ügyvezető a Szövetség. Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettől jelentkezett levélben. Az október 13-i áfész baráti találkozóról számolt be. A Vadász csárdában adtak randevút a tiszafüredi, a kunhe- gyesi és a karcagi Afész dolgozóinak a házigazda kisújszállásiak. Az egésznapos programban szerepelt kispályás labdarúgó mérkőzés, asztalitenisz és kötélhúzó verseny. Nem tudjuk, hogyan zajlott a verseny, de a tájékoztatás szerint azon a napon csak győztesek voltak ... Vidám napot töltöttek együtt az áfészek dolgozói. A kisújszállásiak motoros sárkány- repülő klubja látványos bemutatót tartott a vendéae.k tiszteletére. A kérdésekre is készségesen válaszoltak. A közös ebéd után a „szabadon választott” program következett: tánc, nótázás. terefere. Az őszi szövetkezeti napok programjába szervesen illeszkedett a találkozó, amely a hétköznapok gondjait volt hivatott feledtetni. Jövőre a kunhegyesi Áfész lesz a gazdája a hasonló rendezvénynek. A Jászsági Ruhaipari Szövetkezet jászszentandrási üzemében jelenleg belföldi piaci igényeket elégítenek ki. Bakfis hosszúkabátokat varrnak különböző színben és fazonban. Ezekből a termékekből 500-as tételeket szállítanak a megrendelőknek. Ide érdemes elmenni! — ajánlották fotóriporterünknek. ö készítette a felvételt. Válaszok, intézkedések Hangsúlyok, kirakati megjegyzéseinkre Munkatársunk elindult, kirakatokat nézett. Véleményét, benyomásait „Kirakati hangsúlyok” címmel írta meg, amely október 4-én látott napvilágot lapunkban. Az Ideál Kereskedelmi Vállalat dekorációs csoportjától érkezett az első észrevétel — olvashatatlan aláírással. Mitagadás, nem tetszett munkatársunk írása. Kifogásolták, miért csak az Ideál boltjainak kirakatai mérettek meg és találtattak könnyűnek... Dr. Szolnoki László, az Ideál Kereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese szerint méltánytalanul elmarasztaló, hírnevüket rontó volt a szóban forgó írás. Sajnáljuk, ez nem volt szándékunk, mint ahogyan nem vesszük sértésnek, kioktatásnak az igazgatóhelyettes újságíró-etikát idéző sorait sem. Szerzőnk szétnézett, kirakatokat böngészett Szolnokon. Észrevételei nem bántóak, csupán szerény kis figyelemfelhívások — a változatosságra, az átgondoltabb, sokszínűbb, ötletgaz- dagabb munkára. Ügy gondoljuk, ezt a jövőben is megtehetjük, még ha nem is fogadják osztatlan örömmel észrevételeinket. Rendelet nincs, de hivatkozás volt Megkérdeztük — Kapható-e papírzsebkendő a boltokban? — Az információt szeptember 16-i lapunkban közöltük. A Piért szolnoki raktárvezetője szerint az import alapanyag beszerzéséhez szükséges anyagi feltételek hiánya miatt nem tudja a gyártó maradéktalanul kielégíteni az igényeket... Ám volt több felvetés is. Várfi Ferenc, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető helyettese ezt írta: „ ... A cikkben utalnak egy — feltehetően belkereskedelmi minisztériumi — rendeletre, mely szerint: „ ... azok az üzletek kaphatnak papírzsebkendőt, melyeknek nagy a vonzáskörzetük”. A cikkíró — Bajári István, a Piért törökszentmiklósi lerakatának vezetőjét idézve — az említett minisztériumi rendeletre hivatkozva közli, hogy kijelölt üzletekbe szállítanak papírzsebkendőt. Bár a papírzsebkendő- gyártás — a cikkben helyesen közölt okok miatt — nem fedezi a szükségleteket, forgalmazásának bárminemű korlátozását nem írja elő belkereskedelmi minisztériumi rendelet.” Már (régen) nem fáznak! Fáznak a Nyúl utcai óvodások — ezzel a címmel jelent meg munkatársunk rövid írása október 17-én. Még aznap (!!) szerkesztőségünkben volt a Szolnok város Óvodai Intézmények Gazdálkodási Szervezetétől a válasz. Kovács Gábor igazgató leveléből 'megtudhattuk, hogy 1984-ben saját kivitelezésben gázfűtésre tértek át a Vörös Hadsereg úti óvodában. És a Nyúl utcában? Az intézményvezető és a szülői munkaközösség kérésére terven felül vállalták — írta Kovács Gábor, hogy áttérnek a központi fűtésre. Augusztus 20-ra — ugyancsak saját kivitelezésben — a Nyúl utcai óvodában is elkészültek a belső szerelési munkálatokkal. A második ütem a kazánház építése lesz, mely egybeesik az épület bővítésével. (Nincs nevelői helyiség és öltöző a személyzetnek.) Az építéshez azonban először fedezetet kell biztosítani, így a végleges fűtés-korszerűsítés csak december—január hónapokban várható. Miként „jön ide” a Vörös Hadsereg úti óvoda? Az ott felszabadult olajkályhákat műhelyükben átvizsgálták, majd próbafűtést tartottak. Ez nem hozott teljes sikert, ezért október 15-én olajszint beszabályozást kellett végrehajtani. És az óvodában október 16-án már „teljes gőzzel” fűtöttek! Egyetlen mondat még, hogy mindenki megnyugodjon. Az intézmény — mint közület — akkor se vásárolhatna olajkályhát, ha pénze volna rá... Rendelet tiltja. De nem is lenne érdemes erre a rövid időre. Összeállította; Farkas Ferencné Segítség az elvált férjnek Válóperben mindig súlyos probléma; ha a lakás vagy családi ház megosztott használatra alkalmatlan, akkor kinek kell távoznia, ezért milyen kárpótlás illeti meg, és elhelyezéséről ki köteles gondoskodni. Ezekben a kérdésekben hangzott el iránymutató állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Egy perben az alsó fokú bíróságok a gyermektelen házaspár házasságát felbontották, a közös tulajdonú házat — a volt férjnek járó térítés ellenében — az asszonynak ítélték. De a volt feleségnek kell a férfi részére különbejáratú albérleti lakást biztosítania, amelyben a legszükségesebb bútorait, és felszerelési tárgyait elhelyezheti. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket fejtette ki: — Olyan házasságnál, amelyből gyermek nem származott, a személyi és anyagi körülmények vizsgálatán kívül mindkét félnek a háNagy mennyiségű naposlibát szállított egy mező- gazdasági szövetkezetnek az egyik állami gazdaság. Közülük azonban rövid idő alatt kétezer-hatszáz darab betegségben elhullott, ezért a tsz a gazdaság ellen pert indított. Állategészségügyi szakértői vélemény alapján a Legfelsőbb Bíróság kimondta: az elhullást előidéző betegség fertőzött törzs- állományból származott, ezért a gazdaság kártérítéssel tartozik. Törvényes követelmény ugyanis, hogy az állatok minden olyan betíg- ségtől mentesek legyenek, ami a felnevelésre való alkalmasságukat hátrányosan befolyásolja, vagy éppen lehetetlenné teszi. Kollékhi- básak az olyan állatok,amelyekkel a kívánt célt egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben lehet elérni, mert már az átadáskor betegek voltak. Nemcsak a kezelő állatorvos, a kirendelt igazságügyi szakértő, hanem az állategészségügyi intézet szerint is, a gazdaság állományából származó, tojásokból kikelt állatok egy- része — az átadás előtt keletkezett okból — betegségzasság megromlásában közreható magatartását és annak súlyát is figyelembe kell venni. Tekintettel arra, hogy a perben eljárt bíróságok ezt elmulasztották, és a házasság megromlását előidéző okokkal, valamint azok értelmezésével nem foglalkozták, ezért új bizonyítási eljárásra van szükség. Ennek során meg kell állapítani: a lakás elhagyására kötelezett volt férj tarthat-e igényt elhelyezésre és milyenre? Amennyiben olyan magatartást tanúsított, ami tanácsi bérlakás esetén a bérlőtársi jogviszony megszüntetését indokolná, elhelyezésére nem tarthat igényt. Ha azonban jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasznáiló- nak tekintendő, elhelyezéséről nem volt felesége, hanem a lakásügyi hatóság köteles gondoskodni. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására, valamint új határozat hozatalára kötelezte. ben hullott el. Nem lehet elfogadni azt a védekezést, hogy a törzsállományt vak- cinálták, és ezzel szerintük mindent megtettek a betegség megelőzése érdekében. — Egymagában a vakci- nálás nem elég, azt is bizonyítani kell, hogy az oltóanyag minősége, kezelése az előírt követelményeknek megfelelt — hangzik tovább az ítélet. A szakértő szerint a vakcinálás későn történt. Ezt á műveletet ugyanis kétszer háromhetes időközben úgy kell elvégezni, hogy a második kezelés a tojáslerakás kezdete előtt egy hónappal történjék. Figyelembe kell venni azt is, hogy a vakcinéyott törzsállomány immunvédelmét számos körülmény befolyásolja. így például az oltóanyag és a takarmány minősége, a madárinfluenza. Homogén és magasfokú immunitás esetén a fertőzésre jellemző nagy számú elhullás nem következett volna be. A Legfelsőbb Bíróság az állami gazdaságot az elpusztult állatok ellenértéke, tartása, a takarmányozási költségek és az elmaradt haszon megfizetésére kötelezte. Nem csörömpölt a törött üveg A vásárlói kifogás érvényesítéséről hangzott el állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon a következő ügyben: Az egyik vidéki kereskedelmi vállalat üzletében egy láda síküveget vásároltak. A vevő másnap bejelentette: húsz üveg törött volt, amit az okozott, hogy a láda alján két helyen bevert szögek behatoltak az üveglapokba. Az üzlet a panaszt alaposnak találta és a vevőt kártalanította, majd az üveggyár ellen ennek az összegnek visszafizetéséért pert indított. A megyei bíróságon megtartott tárgyaláson a gyár arra hivatkozott, hogy — a tanácsi megbízott jelenlétében felvett jegyzőkönyv szerint — a vasúti kocsiba történt berakáskor, a feladott üvegek épek voltak. A rendeltetési állomáson a szállítmányt a kereskedelmi vállalat kifogás nélkül vette át. A vásárlói panasz rendezéséhez nem hívták meg, és így a törésről, valamint annak okáról, nem volt módjuk meggyőződni. A kárt az okozhatta, hogy a vevő a ládának az üzletből történt elszállításakor gondatlanul járt el. Ezt a védekezést a megyei bíróság nem fogadta el, és a gyárat a vállalat által kifizetett összeg megtérítésére kötelezte. A döntés indoklása szerint a gyár a követelés kiegyenlítését akkor tagadhatta volna meg, ha bizonyítja, hogy a vállalat alaptalan vásárlói igényt elégített ki, illetve, ha a hiba a vevőnek történt átadás után keletkezett. Ezzel szemben a bíróság Igazolva látta, hogy az üvegtáblák a rekesz helytelen szegecselése miatt törtek el. Az ítélet elleni fellebbezésében a gyár a korábbi védekezését azzal egészítette ki, hogy a láda alján szilárd poránhabalátétet helyeztek el, tehát a szegecsek az üveglapokkal nem érintkezhettek. Amennyiben az üvegek a feladáskor töröttek lettek volna, azt a csörömpölésükből észreveszik. Erre a vállalat azt válaszolta: a láda alján poránhab-íalátét nem volt, és a gyár a követelés jogosságának ellenőrzéséire, ifejlhívás ellenére, nem jelentkezett. A Legfelsőbb Bíróság a történteket nem látta tisztázottnak, ezért a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el. Kimondta: a vállalatnak kell bizonyítani, hogy az üvegek már akkor töröttek voltak, amikor a gyártól átvette. Ezért meg kell állapítani, hogy az üvegrekeszt miként adták át £ vevőnek, az hogyan szállította haza, a felbontásnál kik voltak jelen, milyen indokkal kártalanították a vásárlót. Csak ezek ismeretéber lehet megnyugtató ítéletei hozni. M. E. Kabátok — bakfisoknak A naposlibák és a madárinfluenza