Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-24 / 250. szám
Lengyel—görög tárgyalások Távol marad a Független Liberális Párt Visszalépés a nicaraguai választásokon Rendkívül elégedettek a lengyel vezetők azokkal a tárgyalásokkal, amelyeket Andreasz Papandreu görög miniszterelnökkel folytattak Varsóban hétfőn és tegnap — hangsúlyozta nemzetközi sajtóértekezletén a lengyel kormány szóvivője, Jerzy Urban. A lengyel kormányzat értékelése szerint Papandreu hivatalos lengyelországi látogatásának jelentősége túlnő a kétoldalú kapcsolatokon és — mint Urban fogalmazott — európai jelentőségű, mert demonstrálja a különböző társadalmi rendszerekhez, katonai és gazdasági csoportosulásokhoz tartozó országok konstruktív együttműködését. A (Folytatás a 2. oldalon.) A nicaraguai Független Liberális Párt (PLI) vezetősége úgy döntött, hogy a párt nem vesz részt a november 4-i általános választásokon — jelentette be hétfőn Managuáiban Virgi- lio Godoy, a PLI elnöke sajtóértekezletén. A PLI a novemberi választásokra korábban bejegyzett hót párt közül az első, amely a távolmaradás mellett határozta el magát. Godoy szerint „nemzeti párbeszédre” van szükség Nicaragua legégetőbb problémádról — ezért követelte a választások elhalasztását. A hét párt a múlt héten egyébként már megállapodott egy ilyen párbeszéd megkezdéséről. Egy kérdésre válaszolva Godoy ugyanakkor elismerte, hogy a PLI végső döntése előtt néhány órával udvariasságnak mondott látogatáson fogadta az Egyesült Államok managuai nagykövetét. A sandinista front központi lapja, a „Barricada” szerint az amerikai nagykövet nyíltan a PLI elnökének tudomására hozta: Washington „kívánatosnak tartaná”, hogy a liberálisok ne vegyenek részt a választásokon. Szűrrátétes kabátok, mellények. Nemcsak itthon évtizedek óta külföldön is kelendők a karcagi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet szűrrátétes felsőruházati cikkei. A szövetkezet új üzemházat épített, hogy a bevált minőségű termék meny- nyiségét fokozhassa Minőségi prémium a termelőknek Cél: a magasabb cukortartalom elérése Cukorrépabetakarító gépeket mutattak be Héken Évente 50 ezer vagon cukrot kell előállítania a magyar mezőgazdaságnak ahhoz, hogy zavartalan, a világpiaci helyzettől független hazai ellátást tudjunk biztosítani e fontos, elsősorban napi szükségletet kielégítő élelmiszeripari termékből. Az utóbbi években romlott a versenyképessége ennek a szántóföldi kultúrának, a többi ipari növényhez hasonlítva. Az okok a répatermesztés feltételrendszerében bekövetkezett kedvezőtlen változásokban keresendők: a nagyobb hozamok eléréséhez szükséges anyagok, eszközök, kemikáliák árának növekedését nem követte a cukorgyári alapanyag felvásárlásának hasonló ütemű növekedése, és ugyanakkor az ágazat eszközellátottságában sincsenek a répatermesztés jövedelmezőségét javító tartalékok. Márpedig — és ez nemcsak a cukorrépa esetében igaz — megfelelő műszaki— technikai háttér nélkül nincs színvonalas termelés. A szolnoki központú Gabona- és Iparinövények Termelési Rendszere által tegnap a Héki Állami Gazdaságban megrendezett szakmai tanácskozáson elhangzott többek között az is, hogy milyen termelési színvonallal elégíthetők ki a hazai cukorszükségletek. A már említett 50 ezer vagon cukrot, 39 tonnás átlagterméseket és 16 százalékos cukortartalmat feltételezve, 110 ezer hektáron tudják megtermelni a mezőgazdasági üzemek. Hogy ezt gazdaságosai!, vagy legalábbis az eddigieknél gazdaságosabban tehessék, 1985-ben a szabályozók is segíteni fogják a termelőket — tájékoztatta a GITR partnergazdaságok növénytermesztési és gépész szakembereit a MÉM képviselője. A jövő évi mezőgazdasági fel- vásárlási áremelés ugyanis a szántóföldi növénykultúrák közül egyedül a cukorrépát érinti. A minőség javítására ösztönző átvételi ár emeléséről van szó, ugyanis a legalább 15 százalékos cukortartalmú, vagy annál magasabb di- gessziójú gyökértermésért kapnak a gazdaságok felárat, száz kilogrammonként 10 forintot. Bizonyára a répagyökér béltartalmának javítására ösztönzi majd a termelőket az is, hogy a cukorgyáraknak — a veszteségesen üzemelőknek is — jövőre lehetőségük lesz a nagyüzemek premizálására. Várhatóan kedvező változást hoz 1985-ben a cukorrépafronton az is, hogy az ágazat célgépeit ismét bevonják az ártámogatást élvező mező- gépipari termékek körébe. A 40 százalékos kedvezmény jelentős lehet a répatermesztés jövedelmezőségének javításában, hiszen a nem megfelelő eszközellátottság miatt elhúzódó vetés és betakarítás eddig mintegy 25 százalékos gyökérsúly és cukortartalom veszteséget okozott. Hasonlóan fontos a nyereségtermelés szempontjából az ágazat szántóföldi melléktermékének szakszerű és veszteségmentes betakarítása is. A GITR nem véletlenül vállalta a betakarítás és a melléktermék-hasznosítás lehetőségeit ismertető tegnapi szakmai fórum megrendezését. A termelési rendszer a gabona és az ipari növények termesztését nyolc megyében 410 ezer hektáron koordinálja, ezen belül 65 nagyüzemben mintegy 16 ezer hektáron a cukorrépatermesztést is. A tegnapi tanácskozást követő gépbemutatóval az volt a céljuk a rendezőknek, hogy megkönnyítsék a partnergazdaságok szakembereinek döntését arról, milyen új betakarító gépekre nyújtsák be ártámogatást igénylő pályázatukat. T. F. A legkorszerűbb cukorrépa- és répalevélbetakarító gépekkel ismerkedtek a GITR tag' gazdaságok szakemberei CZ3 Ű szerkesztőség postájából 4. oldal Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. évf. 25*. SZ. 1984. okttóber 24., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Köpeczi Béla sajtótájékoztatója Legyenek aktív résztvevői az emberek a kultúrának Köpeczi Béla művelődési miniszter tegnap a Parlamentben a közművelődés időszerű kérdéseiről tartott sajtótájékoztatót. A miniszter elsősorban a közelmúltban megrendezett közművelődési tanácskozás tapasztalatainak tükrében elemezte a közművelődés általános helyzetét, aktuális feladatait és a fejlesztésre vonatkozó elképzeléseket. Többek között megállapította: a közművelődés állapotának megítélése és vizsgálata napjainkban különböző nézőpontokból végezhető el, attól függően, hogy annak milyen szektorát, rétegét és célját emeljük ki. Különböző abból a szempontból is, hogy miként látjuk a demokrácia követelményeinek érvényesülését. Hangsúlyozta, hogy a megítélés sokfélesége természetes és szükségszerű, de minden kulturális politika számára hasznos és elengedhetetlen a vélemények olyan ütköztetése, amelyből kialakulhat az objektív kép. Ha ezt nem tesszük, akkor sem feladatokat, sem programot nem tudunk adni. Köpeczi Béla kiemelte, hogy ma a fő kérdés: volt-e haladás az utóbbi tíz évben a közművelődésben, vagy pedig stagnálás és visszaesés jellemzi az eltelt időszakot. Határozottan leszögezte, hogy a tények azt mutatják: előreléptünk. Ezt bizonyítja többek között az iskolai végzettség alakulása is, hiszen jelenleg már az érintett korosztályok 95—96 százaléka elvégzi az általános iskolát és a középfokú képzésben résztvevők aránya — a szakmunkásképzéssel együtt — 78—80 százalék. A művelődési miniszter szójit Jhz iskolai végzettség és a kulturális érdeklődés összefüggéseiről, az előbbi növekedésének hatásairól, és érintette a mindennapi kultúra kérdését is. Ez a téma a közművelődési tanácskozáson figyelemre méltó helyet kapott, s ezúttal az is megfogalmazódott, hogy segíteni kell a legelemibb közgazda- sági, jogi. erkölcsi és környezetvédelmi ismeretek továbbadását, amelyek az emberek mindennapi magatartására és életmódjára hatnak. Ezen a téren jelentős szemléletváltozás figyelhető meg, de a művelődési tárca vezetője ezúttal is felhívta a figyelmet az aktív bekapcsolódás fontosságára. Ugyanis napjainkban egyre inkább igény, hogy az emberek a kultúrának ne csak passzív befogadói, hanem aktív résztvevői legyenek. Szólt a gazdaság és a kultúra kapcsolatáról is. Megállapította, hogy nagyobb anyagi erőforrásokra volna szükség, ám a gazdaság általános helyzete ennek határt szab. Kétségtelen az is, hogy az 1968-as gazdasági reform bevezetése után nem gondoltuk végig, hogy miként reagáljon a kultúra a gazdasági élet változásaira. Napjainkban figyelembe kell venni, hogy a közművelődés nemcsak az állami dotációból él, hanem a közönség pénzéből is, s mindez nemcsak gazdasági, hanem tartalmi kérdés is. Elsősorban az állami intézményekben kell megjavítani a gazdasági munkát, mert nem mondhatunk le arról, hogy a jót a művészileg, esztétikailag értékesebbet kínáljuk. Pillanatnyilag alig van olyan kulturális tevékenység, amit nem dotálunk, de meggondolandó például, hogy mennyi pénz jusson a különböző, viszonylag szűk rétegeket érintő kísérletekre. A kulturális kisvállalkozások hatóköre szűk. Mindazonáltal bizonyos korrekciókkal, fellépve a szélsőségek ellen, szükség van reájuk, főleg ott, ahol kiegészítenek valami hiányzót. Türelmesen meg kell várni, Ihogy milyen eredményeket hoznak létre e vállalkozások. A demokrácia és az irányítás témaköre ugyancsak a közművelődés egyik legaktuálisabb kérdése — hangsúlyozta. Az állami kulturális intézményrendszer az utóbbi időben decentralizálódott, s jobban figyelembe veszik a helyi igényeket és lehetőségeket. Megfigyelhető az is, hogy egyre gyakrabban jönnek létre különböző egyesületek és klubok. Közösségek alakulnak, nő a közművelődésben résztvevők aktivitása. Kérdés azonban, kell-e ezeknek a közösségeknek a szakmai, módszertani tárnia gatás, s milyen legyen például az engedélyezési eljárás, vagy a felügyelet tartalma. E problémát mintegy összefoglalva hangoztatta: e sokféleséget nem szabad korlátozni, de javítani az irányítást, és egységes elveket érvényesíteni a művelődéspolitikában, eszmékkel és szakmai tudással irányítva az intézményeket. Végül aktuális feladatokról szólva megállapította, hogy a közművelődési tevékenységé ben a kultúra tartalmi kérdéseit szükséges előtérbe állítani, különösen azokat, amelyek a befogadás mozzanatára irányulnak. Meg kell tenni mindent a gazdaság és kultúra közötti komplex kapcsolat kialakítása érdekében, hogy ezek egymást kölcsönösen segítsék. Üj koncepciót alakítanak ki, meghatározva az értékek befogadása és az általános művészetpolitikai elvek érvényesítése érdekében szükséges állami feladatokat. Magyar— jugoszláv eszmecsere Tegnap az Országházban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások az országgyűlés és a jugoszláv parlament hazánkban tartózkodó küldöttsége között. A két tárgyalócsoportot Apró Antal, az országgyűlés elnöke, illetve Dusán Alimpics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi nemzetgyűlésének elnöke vezette. A megbeszélésen tájékoztatták egymást a törvényhozó testületek tevékenységéről, az előttük álló feladatokról. Áttekintették a két parlament együttműködését, a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Nemzetközi együttműködéssel Hústermékek exportja Kooperációs megállapodások életréhívásával segíti az élelmiszerek, húsfélék piacképességének fokozását a Terimpex. Így olyan korszerű technológiákhoz, gépekhez, alapanyagokhoz, gyártási eljárásokhoz juttatja az üzemeket, amelyek hozzájárulnak a termelés színvonalának emeléséhez, a legkeresettebb termékek gyártásának megindításálhoz. Jelenleg 16 nemzetközi kooperációs szerződés alapján termelnek, illetve dolgoznak fel húst a hazai vállalatok, gazdaságok. Más kooperációban a hazai üzemek olyan tenyészállatokhoz jutnak, amelyek egyes tulajdonságaikban felülmúlják az itthoni hasonló fajtákat. A Baranya megyei Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat és a Terimpex francia céggel állapodott meg a nálunk ismert fajtáknál nagyobb máját, értékesebb húst adó mulard fajhibrid tenyészt állományának és tartástechnológiájának átvételében. A pécsi vállalat állattartó partner-üzemei az idén 250 ezer, jövőre pedig 400 ezer ilyen hibridkacsát nevelnek fel. A feldolgozott árut főleg a francia cég vásárolja meg. Hasonló jellegű a kecskeméti baromfifeldolgozó, a Terimpex és a Palotási Állami Gazdaság együttműködése is: a külpiacon legkapósabb, csökkent zsírtartalmú, vörös húsú barbari kacsa elterjesztésére kötöttek szerződést, szintén francia céggel.
