Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-18 / 245. szám

1984. OKTÓBER 18. ZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 5 Társulásban vagy anélkül? Kisújszálláson 11 új OTP-lakás készült el a benzinkút környéki lakótelepen. A lakások alapterUIete 107, illetve 103 négyzetméter. Kivitelezőjük a kisújszállási Vas., Fa- és Építő Szövetkezet. Fotó: H. L. Tiszakürti véradók, tizenhármán Segítség az életért Senki sem mondott nemet — A műtét sikerült A tiszakürti Meleg Lász- lóné a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem szívsebésze­ti klinikájának egyik kórter­mében feküdt. Sorsdöntő, súlyos napoknak nézett elé­be: szívműtétre várakozott. Az operáció előtt a szege­di váradó állomás értesítet­te a mezőtúri véradót, hogy a műtéthez 4 liter friss vér­re van szükség. Megszokott idolog, hogy a szív- és ér­műtétekhez (az ország bár­mely táján történik is az operáció), a beteg lakóhelye szerint illetékes véradó ál­lomástól kérnek friss vért. — Amikor megkaptuk az értesítést a szegedi véradó­tól — emlékszik Sindel Klá­ra, a mezőtúri véradó állo­más asszisztense — másnap­ra összeállítottunk egy lis­tát, amelyen azoknak a ti­szakürti véradóknak a neve szerepelt, akik számításba jöhettek. Nem volt nehéz a névsort összeállítani, mert olyanok kellettek, akiknek A RH pozitív a vércsoport­juk. Ez pedig elég gyakori. Az Ady Endre út végén, a szeméttelep mellett sárten - * gerré válik az út, csak gu­micsizmával érdemes közle­kedni. Egy kis kerülő után akadok a város mellett a kutyaidomító iskola kétszin­tes faépületére és a körbe­kerített telepre. Német ju­hász kutyák ugatása veri fel a határt, az idegent nem fo­gadják acsarkodva, egyik társukat biztatják, akit pó­rázon vezet előttük a kikép­ző. Csibra Istvánt keresem, a magyar válogatott legered­ményesebb tagját. Nemrégen tért vissza az európai baj­nokságról, Padovából, most pedig a szocialista országok munkakutya versenyére ké­szül. Dszimi, a vöröses feke­te szőrű társ engedelmesen követi gazdája utasításait. Vezényszavak hangzanak el és Dzsimi türelmesen vára­kozik, lemarad, vagy előre fut, leül. lefekszik, hátracsa­pott fülekkel figyel. Mint­egy 280 vezényszót ismer, de szavak nélkül, karjelekkel is irányítható, gyakorlatozás közben ügyet sem vet csaho­ló társaira, mások beszédé­re. — Fegyelmezett, kiegyensú­lyozott kutya, a saját neve­lésem — mondja Csibra Ist­ván. — Az anyjával három­szor is elnyertem az európai bajnokságon szereplő leg­jobb kutya vándordíját, és A névsort eljuttattuk Kür­ti Ferencnek, ő szervezte meg, hogy a falubeliek el­jöjjenek. .. Tizenhárom tiszakürti vér­adó jelentkezett Mezőtúron: Bartusz István, Békési Lász- lóné, Fábián Jánosné, Fo­dor Gyula, Kocsis Józsefné, Ordasi Ferencné, Sándor Mihály, Szőgyőr Sándor, Tá­las István, Tompa Imre, Varga István, Varga Lukács­áé, Velő Györgyné. Tálas István, a nagykőrö­si konzervgyár tiszakürti gyáregységének lakatosa így beszélte el: — Kürti Ferenc volt kint a gyárban, elmondta, miért van szükség a friss vérre. Ilyen esetre egyébként még nem is emlékszem a falunk­ban, hogy műtéthez kellett vért adni. Tálas István már többszö­rös véradó. — Nem is tudom ponto­san; nyolc vagy kilenc éve voltam először... De Tisza- kürtön ez nem számít kü­lönlegesnek. Száznál is több az azóta alapított újat pe­dig most ő hozta el. Nyomolvasás következik, majd csibészt (bűnözőt) kell keresni és ártalmatlanná ten­ni. A kutya láthatóan élvezi a feladatot és nem ijed meg a bottal rátámadó csibész­től (a kiképzést segítő fia­tal fiútól) sem és a végén természetesen övé lesz a vas­tag filcréteggel bélelt kabát­ujj, az hozzátartozik az ido- mításhoz. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének jász­berényi szervezete 1967-ben alakult, Csibra István a kö­vetkező évben lett tagja, majd ’69 óta a kiképzés ve­zetője. — Tizenkét éves korom óta van kutyám, azóta ne- velgetem, tanítgatom őket. A kiképzést ellestem mások­tól, meg magam is sok do­logra rájöttem. Hosszú, tü­relmes munka után az első kiemelkedő sikert 1978 hoz­ta, amikor a magyar váloga­tott tagjaként, a szocialista országok közül egyedül, ki­jutottunk az Európa-bajnok- ságra. 1980 ót* pedig már a ha­zai munkakutya-versenyek­ben meghatározó szerepe van Csibra Istvánnak és a he­rényi kutyásoknak. A Hű­tőgépgyárban a hűtőszek­rény üzemben csoportvezető, sokáig birkózott, most tel­jes egészében a kutyasport­.véradó van a faluban. Me­leg Lászlónét mindannyian ismerjük — kanyarodik visz- sza a mostani esethez. — Az ember szeret segíteni azokon, akik rászorulnak. Ha véradással lehet segíteni, akkor úgysegítünk. Most is... nem akadt olyan a listán szereplők között, aki azt mondta volna, hogy nem jön . . Telefonon fölhívtam a SZOTE szívsebészeti klini­káját, hogy a beteg állapo­táról érdeklődjem. Dr. Vajtai György tanár­segéd végezte a műtétet né­hány nappal ezelőtt. — Az operáció során mű­billentyűt ültettünk a beteg szívébe — mondta az orvos. — A műtét sikerült. Meleg- né jól van, jól érzi magát. Amikor a műtét utáni gondozás is meghozza ered­ményét, az asszony visszatér falujába. Azok közé, akiktől segítséget kapott. Segítséget az élethez. — Paulina •— nak él. Fél ötkor kel, meg­eteti az iskolában lévő ku­tyákat, műszak után is leg­több idejét kint tölti a tele­pen. — Dzsimi most 4 éves, 8 hetes korában kezdtem taní­tani, 2 éves kora óta verse­nyez. Mellette másokkal is foglalkozom, versenyre ké­szítünk fel kutyákat, vagy alapvető engedelmességi sza­bályokra tanítjuk meg őket, ahogy a gazdájuk kéri. Szép, érdekes, egészséges sport, és amellett a kutya rendkívül hálás és értelmes lény. A tanítás lényege a feltételes reflexek kifejlesztése, az így rögződött gátlások követ­keztében engedelmeskednek a kutyák a vezényszavaknak. Az idomítás természetesen rengeteg időt és nagy türel­met igényel. Előfordulhat, hogy a kutya ugyan jó nyomkereső, de nem elég bátor, tehát jó szem is kell a kiválasztáshoz. Ránk esteledik, mikor va­csora után magukra hagy­juk a ketrecbe zárt négylá- búakat, valamennyi engedel­mesen besomfordál a helyé­re. Egy fiatal szukát kell csak erőszakkal betuszkolni, kezdetén van még a tanulás­nak, szeret a saját feje után menni. Odahaza serlegek so­rakoznak a szekrényen, a falon kutyák képei lógnak, a fiókból fényképek, érmek járások megszünte­tése óta a koráb­binál sokkal több szó esik a községi tanácsok ügyintézé­séről. Mert nagy dolog a helyi önállóság növekedése, a hatáskörök bővülése, de ez egyben jelentős többlet­munkát is jelent a hatósá­gi embereknek. A falvak ta- nácsházádn már úgyszólván univerzális ügyintézőkre van szükség, akiknek adott esetben éppúgy értenie kell a népességnyilvántartáshoz, mint a kereskedelmi ellen­őrzéshez, az anyakönywe- zetés'hez, mint — mondjuk — az adóügyi igazgatáshoz, vagy a gyámügyek intézésé­hez, az építési engedélyek kiadásához. Létezhetnek-e egyáltalán manapság ilyen univerzális ügyintézők, amikor egyre több központi előírás, ren­delkezés szabályozza az egyes hatósági eljárásokat, s lassan már a jogászok, az egy-egy témára specializáló­dott szakemberek sem tud­nak eligazodni a különféle paragrafusok dzsungelében? A kérdésre a választ a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának egyik irányelve adja meg, amely azt ajánl­ja a községi tanácsoknak: a különleges szakértelmet igénylő ügyek intézésére alakítsanak igazgatási tár­sulásokat, vagyis egy-egy területen több szomszédos tanács alkalmazzon közösen ügyintézőket. Ez a tanácsi előadók munkaidejének ki­használását tékintve is gaz­daságosabb megoldásnak tű­nik, hiszen felesleges egy néhány ezer lelket számláló faluban külön építésügyi szakembert vagy szabály­sértési ügyintézőt alkalmaz­ni. Az igazgatási társulások országszerte sokfelé meg­alakultak, már a járások megszüntetése előtt is tör­téntek ilyen kísérletek. A lakosság kezd hozzászokni az utazó ügyintézőkhöz, akiknek gyakran minden nap más falu a munkahe­lyük. Azt mondják, ez még mindig jobb megoldás, Gépírói és gyorsírói versenyek A dolgozók 1984. évi or­szágos gépíró- és gyorsíró- versenyét október 29. és no­vember 11. között rendezi meg az Országos Gyorsíró- és Gépíró-Versenybizottság. kerülnek elő. Kevés olyan or­szág van Európában, ahová a kutyái még nem vitték el Csibra Istvánt. Az október 20—21—í, herényi verseny után Belgiumba készülnek. — Mikor autóba szállunk, Dzsimi már tudja, hogy ki kell tennie magáért. A hátsó ülésen végigszemléli a vilá­got, ő is útlevéllel utazik és fent lakik vélem a szállodá­ban. Íj. P. mintha az ügyfeleknek kel­lene a közeli városba, vagy az úgynevezett székhelyköz- ségekbe utazniok. Kisközségekben járva pró­báltam választ keresni arra: vajon ez az újfajta ügyinté­zési forma nem jelenti-e a helyi önállóság csorbítását, hiszen az a bizonyos elő- aoó — bármennyire is a ta­nácsok közös alkalmazottja — mégiscsak másik faluból érkezik, s így a helyiek ele­ve kisebb bizalommal fo­gadják. A tanácsi vezetők nem érezték jogosnak ezt az aggodalmat. Azzal érveltek: ha az ügyintéző átlépi a községhatárt, a helyi tanács beosztottjává válik. Kötelező rá valamennyi testületi ha­tározat és szándék, s ezek megvalósítását számon is kérhetik rajta a beszámol­tatásával. Arról nem beszél­ve, hogy bérezésénél, jutal­mazásánál a társulás vala­mennyi tanácsi vezetőjének véleményét kérik. Másutt több a fenntartás az igazgatási társulások be­vezetésével kapcsolatban. Van olyan terület, ahol mindezideig egyetlen közös ügyintézőt sem alkalmaznak a községi tanácsok, mert úgy gondolják: ez: igenis csorbítaná az önállóságukat. Inkább saját maguk pró­bálnak megbirkózni a meg­növekedett feladatokkal, an­nak ellenére ás, hogy a já­rási hivatal megszüntetése után új státuszokat, szak­embereket nemigen kaptak. Ezeknek a községeknek a legfőbb érve, hogy a taná­csi ügyintézéshez nemcsak szakértelem szükségeltetik. Legalább ilyen fontos köve­telmény az ügyintézők hely­ismerete. A döntés megho­zatalában és annak elfogad­tatásában egyaránt. Mert le­het bármilyen szakszerű, gondosan megfogalmazott egy hatósági határozat, ha az nem számol eléggé a he­lyi ikörü 1 ményekke 1, sajátos­ságokkal, nem állja ki a gyakorlat próbáját. Nem fe­ledhető ugyanis, hogy a ta­nácsi akták mögött minden A Magyar Üttörők Szövet­sége Országos Tanácsa dísz­parancsának felolvasása után 1984. szeptember 22-én a battonyai úttörők meggyúj­tották és útjára indították a felszabadulási lángot. A láng hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére ég, és az úttörőcsapatok a fel­szabadító szovjet hadsereg útját követve viszik tovább, adják át a soron következő úttörőcsapatnak. Ahol egy­szer felgyulladt a láng — amely lehet fáklya, mécses, viharlámpa vagy elektromos égő lángja is — ott az úttö­rőcsapat falára helyezve ég 1985. április 4_ig. Megyénkbe október 7-én a Békés megyei Gyomaend- rődről érkezett a szabadság lángja. Szolnok megye első­ként felszabadított városá­nak, Mezőtúrnak úttörői fo­Az őszi hónapokban is folytatják a tápi avarkori temető kutatását a győri Xantus János Múzeum ré­gészei. Eddig több mint 300 sírt tártak fel. A sírokból előkerült famaradványok, vasszögek, pántok, fémcsa­tok arra utalnak, hogy az avarok fakoporsóban helyez­ték föld alá a halottaikat. A koporsóhoz minden bizony- nyál lábat is ácsoltak. Er­re utal, hogy a sírgödrök széleit jóval mélyebbre ás­ták a közepénél. Használati tárgyakat is el­temettek egykori tulajdono­saikkal. A késeket például esetben emberi sorsok van­nak, s a dönités kontrollja nemcsak a másodfokú ható­ság, a felügyeleti vizsgálat állásfoglalása, hanem az ott élő emberek természetes igazságérzete is. Nyilvánvaló, hogy a hely­ben laikó, a falu apraját- nagyját ismerő ügyintézők meglehet nem rendelkeznek olyan átfogó szakértelemmel — a helyi igények, lehető­ségek ismeretében képesek jobb, hatásosabb döntéseket hozni, például az üzletek nyitvatartási rendjével, vagy a gyámhatósági ügyekkel kapcsolatban Elképzelhető ez még a szabálysértési bír­ságolásnál is, hiszen az el­követő szemében is nagyobb az .ilyen büntetés visszatar­tó ereje, ha naponta talál­koznia kell azzal az ügyin­tézővel, aki mondjuk egy bolti lopás miatt volt kény­telen őt felelősségre vonni. Egyáltalán nem biztos vi­szont, hogy a közösség önál­lóságát sérti, ha több ta­nács közösen alkalmaz árel­lenőröket, vagy építészmér­nököket. akiknek szakisme­rete a hatósági munka szín­vonalát, tekintélyét is ja­víthatja. Aztán előfordulhat, hogv valahol más hatáskör önálló gyakorlását nem tud­ják megoldani, ezért válik indokolttá az igazgatási tár­sulás létrehozása. községek közötti együttműködés nemcsak az igazga­tási munkáiban, a hatósági eljárások­ban fogalmazódik meg egy­re inkább sürgető igényként, hanem a gazdaság területén is. Gondoljunk csak arra, milyen kedvező lehetőségek kínálkoznak például a sze­métszállítás és -megsemmisí­tés közös megszervezésében, a különböző fenntartási, fel­újítási feladatok együttes megoldáséiban. Ezekre mel*- lesleg ugyanaz érvényes, mint az igazgatási társulá­sokra: a községi tanácsok­nak maguknak kell eldönte­niük, élnek-e, s ha igen, mi­lyen mértékben az összefo­gás kínálta előnyökkel. D. A. gadták. A láng november 16- án Jászfényszarun fejezi be megyei útját. (Közben már két ízben is átadják olyan településnek, amely nem Szolnok megyébe tartozik, hanem megyénkbeli község szomszédja, például a Pest megyei Jászkarajenő.) A felszabadulási láng érke­zése napján koszorúzási, fe'szabadulási ünnepségeket, ünnepi tanácsülést, köz­ségi, városi ünnepe­ket, fáklyás felvonu­lásokat rendeznek, megemlé­keznek a 40. évfordulóról, és a felszabadító csapatok hő­si küzdelméről. Másutt dísz- őrséget állnak a település felszabadulási emlékműve előtt. Az úttörőcsapatok aka­dályversennyel, tábortűzzel, csapatünnepséggel, sportnap­pal, vetélkedővel köszöntik a lángot. mindig a nők mellé rakták, a férfiaknak viszont a derék­övükhöz csatolták, jelezve, hogy míg az asszonyok mun­kaeszközként használták, a férfiaknál viszont viseletük­höz tartoztak. A női sírok­ban ékszereket: üvegpasz­tából készült gyöngysorokat, karpereceket, domborított bronz ruhakapcsolókat és egy ezüst filigrán-díszes gyöngytöredéket is találtak. Az előkerült kezdetleges munkaeszközökből arra kö­vetkeztetnek, hogy a sokoróí dombvidéken letelepedett avar lakosság a 7. század második felében már szakí­tott a nomád életformával. Bejárták Európát Dzsimi 280 vezényszót ismer A jászberényi kutyaiskolában Koszorúzások, ünnepségek Megyénkben a felszabadulási láng 300 feltárt sír Avar temető Tápon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom