Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-18 / 245. szám

1984. OKTÓBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Erősödd kapcsolatok, tapasztalatcsere NDK-beli vendégek az MHSZ-nél Günter Kutzschebauch altengernagy érdeklődéssel lapozgatta a szolnoki bázis emlékszo­bája egyik albumát A Német Demokraitikus Köztársaságban 1952. au­gusztus 7-én alapították a Sport és Technika Társasá­ga honvédelmi szervezetet (német rövidítése GST), amely az MHSZ-hez hason­ló feladatokat lát el. Günter Kutzschebauch altenger- nagy, a GST elnöke vezetésé­vel háromtagú delegáció tartózkodik hazánkban. Az­zal a céllal, hogy erősöd­jenek a testvérkapcsolatok, kölcsönös tapasztalatcserére kerüljön. sor, amelyen tanul­mányozhatják az MHSZ módszereit. A küldöttség — Aligha szükséges bizony­gatni: nem könnyű hajózni manapság a gazdálkodás vi­zein, a nehézségek Szküllái és Karübdiszei könnyen ve­szélybe sodorhatják azt, aki kevésbé körültekintő. Emi­att ütközött „szikláknak” a törökszentmiklósi Gépgyár­tó és Javító Ipari Szövetke­zet hajója is. Mint azt Lorászkó Károly főmérnök elmondotta, a ba­jok tulajdonképpen három esztendeje kezdődtek: a be­ruházási források apadásá­val a nagy betonkeverőkből (ezek gyártása a Géja egyik E stratégia jegyében dol­goztak tovább. Csakhogy a Géja vezetőinek számítása nem vált be. A lakosság ko­rántsem vásárolt annyi kis keverőt, amennyit a szövet­kezetnél reméltek. ígv a Gé­ja nem tudta a gazdaságos­ság irányába visszakormá­nyozni hajóját. A költségek is nőttek. Csaknem százan cipzárt ké­szítettek az Elzettnek — bérmunkában: ennek díja növekedett ugyan, óm sem­miképp sem fedezte a bér­járulék emelkedését. Ráadá­sul az anyagbeszerzés is súlyos gondokat okozott. A tavaly megrendelt, s ’84 el­ső felére visszaigazolt vil­lanymotorokból több mint százat nem kanott meg a tö­rökszentmiklósi szövetkezet. 400 elkészített betonkeverő állt az udvaron — motor nélkül, azaz eladatlanul! (Az utóbbi időben, szerencsére, valamelyest enyhültek a motorbeszerzés feszültsé­gei). A festékeskannák gyártását pedig a finom le­mezek hiánya, illetve rossz minősége akadályozta. Persze, a gazdálkodás eredménytelenségéhez nagy­amelyet elkísért Buczkó Im­re, az MHSZ külügyi osztá­lyának vezetője is —, teg­nap a megyénkbe is elláto­gatott. Vass Lajos ezredes, az az MHSZ megyei titkára fo­gadta a delegáció tagjait, akik a délelőtti órákban megtekintették a honvédel­mi szövetség jászberényi bá­zisát. Ezután Szolnokra utaztak, ahol a megyei bá­zison Vass Lajos ezredes tá­jékoztatta őket a szövetség felépítéséről, szerepéről, so- rohkövetkező feladatairól. Ugyanitt megtekintették az fő profilja) mind keveseb­bet kértek a vevők. Ugyan­akkor a magánerős építke­zés föllendülése jótékonyan hatott a kisebb, 80—140 li­teres keverők gyártására, az élénk érdeklődés azzal ke­csegtette a szövetkezetei, hogy ha a kisebb berendezé­sekből többet készít, illetve ■ad el1, akkor ellensúlyozni lehet a nagyméretű keverők iránt megcsappant vásárlói kedv okozta károkat. A ter­melési arculat változatlan maradt volna, csupán a két­féle berendezés közül csak egyet kellett volna gyártani. ban hozzájárultak a munka- és üzemszervezés hiányossá­gai: leginkább azonban a kedvezőtlen termékszerke­zet. Épt>en ezért, a hajó he­lves irányváltoztatása érde­kében a törökszentmiklósiak el is kezdték a termelési pro­fil korszerűsítését, mint az •első és legfontosabb teen­dőt. — Körültekintő piackutatás után tovább bővítik azt a kapcsolatot, amely két nyu­gatnémet partnerhez fűzi a „géjásokat”. ennek jegyé­ben kandallóbetéteket és alkatrészeket (füstcsöveket, rostélyokat) szállítanak NSZK-ba. De ha sikerül hő­álló üveget szerezniük, olyan modern vonalú, tetszés sze­rint alakítható betéteket mutathatnak be a nyugati vevőknek, melyekkel növel­hetik az exportot. A szálas takarmányt adagoló automa­tákat úgyszintén fejleszteni kívánják, mivel ebből a termékükből csaknem egy évtizede rendel a holland partner. Igaz, a korszerűsí­téssel az utóbbi időben apa­dó vásárlói kedvet akarják újra fölébreszteni. emlékszobát, majd a tiszali- geti könnyűbúvár klubot ke­resték fél. A program folytatásaként, délután Mohácsi Ottó, a1 me­gyei tanács elnöke fogadta őket. A kötetlen, baráti be­szélgetésen részt vett Szűcs János, a megyei pártbizott­ság titkára is. Ezt követően a delegáció Tiszaföldvárra indult, ahol megismerked­tek az MHSZ községi bázi­sával, a Lenin Termelőszö­vetkezet életével. Az NDK- ibeli küldöttség ma reggel tovább utazott Bács-Kiskun megyébe. hajója? rénybe kisebb tételben kon­denzátorköpenyeket szállí­tanak. A lehetőségek lázas kere­sése, a termékszerkezet vák tása tehát, az új stratégia lelke. De ez önmagában ke­vésnek bizonyulna. Éppen emiatt a törökszentmiklósi­ak a bérmunka helyzetén is igyekeznek javítani: a szen­tesi Kontakta és a helyi Mezőgép gyáregység és az Energiakutató Intézet ren­delte munkáért magasabb díjat kapnak. Viszont az NDK-s bérmunkát megszün­tették, mivel az a termék- váltással gazdaságtalanná vált. ...és szigorítások, * átszervezések A fejlesztések meggyorsí­tása mellett a munkafegyel­met is meg kell szilárd! ..ani- uk, a szakcsoportokat haté­konyabban kell foglalkoz­tatniuk. A termelési ervütt- működés és a munkaerő-gaz­dálkodás további ésszerűsi- tését sem hanyagolhatják el. A kollektíva helyesen láii ta, hogy a Géja csupán át­meneti nehézségekkel küzd, senki sem tekintette süllye­dő hajónak a szövetkezetét, nem adták le munkaköny­vüket. Ám a szilárdnak hitt piaci pozíció megingott, ezért döntöttek a fokozott termékváltás és az említett intézkedések mellett. Az új stratégiában azi is meg- fogalmazódott, hogy a ter­melők és a nem termelők arányán is javítani szüksé­ges. Miként? A kilépő ad­minisztratív dolgozók he­lyébe újakat nem vesznek föl, átszervezéseket hajtanak végre, munkaköröket von­nak össze. Az eddiginél na­gyobb figyelmet szentelnek a takarékosságra s a gépjár­művek kihasználtságára is. Summázva: ha a megha­tározó termékszerkezetvál­tást és az előbbiekben vá­zolt elképzeléseket, intézke­déseket sikerül maradékta­lanul, egymáshoz kapcsoló­dóan megvalósítani — akkor a gondok még érezhető nyo­mása valóban enyhül, s a már látható lábadozásból ténvleg a telies felépülésig, tehát a „gazdaságosság vi­zei” felé vezet a Géja útja. Sz. Tamás Tibor Mindenekelőtt: a profil korszerűsítése.. ’84-es új termékük a gáz­kazán-burkolat is, melyet (az idén ezret) a füzesgyar­mati - ipari szövetkezettel kooperálva készítenek bel­földre. Bár a Géjában má­ig meghatározó az építőipari gépek s alkatrészeik, valá- mint a festékeskannák gyártása és az öntvény-elő­állítás, mégis; az eddig em­lített újdonságokon kívül a téglagyártó, a hűtő- és a telefontechnikai berendezé­sekre. irányítja figyelmét a szövetkezet. A nagyszabású korszerűsítés jegyében vette föl a kapcsolatot az üzem a mezőtúri Alföldi Téglaipa­ri Vállalattal, a jászberé­nyi Hűtőgépgyárral. Mező­túrra megmunkált öntvény­alkatrészeket, egy olasz ki­vitel részeként csapágyfede- -leket készít;ez a megbízatás is több évre szól. Jászbe­A bajok három esztendeje kezdődtek Merre tart a Géja Betonkeverők, villanymotorok s vevők nélkül Ma összeül az országyülés Korszerű jogi háttér a gazdálkodáshoz Élenjáró búzatermelők Hatan a nyolctonnások klubjában Idei teljesítményeik alap­ján minden korábbinál több mezőgazdasági nagyüzem ért el nemzetközi mércével mér­ve is figyelemre méltó, szá- montartott eredményeket a búzatermelésben. A MÉM összesítése szerint hektáron­ként 5,5 tonna feletti telje­sítményt 596 gazdaság ért el, szemben a tavalyi 210-el, il­letve az 1980. évi 296-tal. A mezőgazdasági nagyüze­mek a jelek szerint sikerrel birkóztak meg az idén elég­gé szélsőséges időjárással, amely a kalászos gabonát az országban számos helyen próbára tette. Gyakran volt szárazság, és a téli csapadék is hiányzott. Ilyen körülmé­nyek között csakis a talaj gondos előkészítése, a ren. delkezésre álló búzafajták helyes megválasztása és a részleteiben is betartott ag­rotechnika hozhatott ered­ményt. Az, hogy minden ed­diginél több gazdaság került a legjobb teljesítményt el­érők közé, bizonyítja: az üze­mek visizonylag kedvezőtlen természeti feltételek mellett is jól ki tudják használni a nagyüzemi gazdálkodásból adódó előnyöket. Érdekesen oszlik meg az 5,5 tonna felett termelők csoportja. A legtöbben az 5,5—6 tonna közötti kategó­riában vannak, szám szerint 244-en, szemben a tavalyi 128-cal, illetve az 1980. évi 186-tal. Nagyabb különbsé­gek mutatkoznak már a kö­vetkező osztályban, 6—6,5 tonna között ez évben 217 üzemet lehet találni, ám tavaly csak 62, négy évvel ezelőtt pedig 90 volt. 6,5 és 7 tonna között 85 üzem van az idén^ 1983-ban 11, 1980-ban 12 volt nyilvántartva ebben a kategóriában. 7,5—8 tonna között takarított be búzából 14 üzem, ám tavaly és 1980- ban ebben a csoportban nem volt nyilvántartott gazdaság. Az egészen kiváló, hektáron­ként 8 tonna feletti teljesít­ményt hat nagyüzem mond­hatja magáénak, 1983-ban mindössze egy ilyen gazda­ság volt, 1980-ban pedig egy sem. Á hat mezőgazdasági nagyüzem a következő: a sizékesfehérvári Szabad Élet Tsz 8693 kilóval, a lippói Béke Őre Tsz 8322, a sár- szentágotai Március 15. Tsz 8307, a jánoshalmi Petőfi Tsz 8102, a dunaszegi Egye­sült Tsz 8046 és végül a szaj- ki Béke Tsz 8007 kilóval. A búzatermelés rangsorá­ban az első három megye sorrendben Fejér, Baranya és Tolna. A gazdasághoz, az üzleti élethez kapcsolódó új jog­szabály törvénnyé formálá­sát a képviselők kezdemé­nyezték több hónapig tartó parlamenti műhelymunká­latok, szakbizottsági viták eredményeként. A tisztes­ségtelen gazdálkodás tilal­ma — fogalmaztak az őszi ülésszak előtti bizottsági ta­nácskozásokon is — olyan alapvető norma, amelynek a legmagasabb szintű jogi elő­írások, az ország törvényei közé kell tartoznia. Ebben a tilalomban a jogi parancsok mellett érvényesülnek — minden gazdálkodóra vonat­kozóan — az úgynevezett üz­leti tisztesség magatartási normái, etikai követelményei is. A születőben lévő törvény­nek az a rendeltetése, hogy tervszerű, piacgazdálkodáson alapuló gazdálkodási ren­dünkben meghatározza azo­kat a szabályokat, amelyek­hez a piacon fellépőknek tartaniok kell magukat. Nem lehet megengedni, hogy az esetleg tisztességtelen mód­szereket alkalmazók a gaz­dasági versenyben előnyö­sebb helyzetbe kerüljenek a piaci erkölcsnek és az üzle­ti tisztességnek megfelelő magatartást tanúsító ver­senytársaikhoz képest. Ez következik az ipari tulajdon oltalmára létesült, Párizsi Uniós Egyezményből is, amelyhez a Magyar Népköz- társaság 1970-ben csatlako­zott. Erősödő nemzetközi kapcsolataink is megkövete­lik tehát, hogy a világpia­con versenyző magyar gaz­dálkodó szervezetek mögött itthon is egy egységes elve­ken alapuló, korszerű ver­senyjogi háttér álljon. Eddig hazánkban a tisztességtelen versenyt az 1923. évi V. törvény szabályozta. Ennek több évtizedes paragrafusai ma már meghaladottakká váltak, egyebek között azért, mert csak a piaci verseny­társakra vonatkoztak, figyel­men kívül hagyva a fogyasz­tók érdekeinek védelmét. Márpedig ez utóbbinak ma­radéktalanul érvényesülnie kell. Ezt szolgálja a tör­vénytervezet azon rendelke­zése, amely lehetőséget ad a Újabb 110 ezer hangdoboz exportjára kötött megálla­podást a franciaországi Uni­on Acousitic Corporationnal a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat. Az üzlet a tavalyi megállapodás meghosszabbításaként jött létre, a francia cég ugyanis Szakszervezeték Országos Tanácsának, a Fogyasztók Országos Tanácsának, a Ma­gyar Kereskedelmi kamará­nak és a szövetkezetek or­szágos érdekképviseleti szer­veinek, hogy a fogyasztók jogainak érvényesítéséért közérdekű keresetet terjeszt­hessenek elő. A tanácsi munka tapaszta­latairól tájékozódik, további teendőit tekinti át az ország- gyűlés az 1971. évi I. tör­vény — közismerten a „ta­nácstörvény” — végrehajtá­sának értékelésével, meghall­gatva a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökének be­számolóját. Az utóbbi tíz esztendőben — hasonló be­számoló ugyanis 1974-ben hangzott el a parlament plé­numán — jó keretül szolgált a törvény a tanácsok tevé­kenységéhez. A parlament bizottságaiban, a képviselő- csoportok ülésein egyöntetű volt a képviselők azon vé­leménye, hogy a tanácsok tevékenysége a törvény cél­jainak és rendelkezéseinek megfelelően fejlődött, folya­matosan igazodva a növekvő követelményekhez, a társa­dalmi-gazdasági élet válto­zásaihoz. Jelentősen bővült részvételük az állami felada-- tok végzésében, szélesedett, érzékelhetőbbé vált a taná­csi munka demokratizmusa, nyitottsága, a testületek hasznosították a lakosság közérdekű javaslatait, kriti­kai észrevételeit. Kétségte­len azonban, hogy vannak gondok, fogyatékosságok is: például a tanácsok gyakran a szükséges feltételek, pénz­ügyi eszközök hiányában nem tudnak mindenben ele­get tenni rendeltetésüknek. Helyenként nem érvényesül kellő önállóság a testületi munkában, öntevékenység a lakosság ellátásának szerve­zésében, a települések fej­lesztésében, a lakókörnyezet megóvásában, szépítésében. Várható — a bizottságokban elhangzott felszólalásokból arra lehet következtetni —, hogy a tanácsi munka to­vább javításához újabb len­dületet ad a legfelsőbb ál­lamhatalmi-népképviseleti testület, az országgyűlés mostani ülése. már a múlt évben 110 ezer hangosító berendezést vásá­rolt a Videotontól, 1,2 millió dollár értékben, két évi szállításra. A Franciaország­ban „Dynamic Speaker” emblémával forgalomba ke­rülő hangfalakból hetven­ezer darabot már leszállítot­tak. Videoton hangdobozok Franciaországba Szolnokon dolgozik az ország legnagyobb teljesítményű olajipari számítógépe. A kompu­ter lehetővé teszi a teljes és mindenperces információcserét az Alföld valamennyi kő­olaj- és gázmezője között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom