Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-12 / 214. szám

1984. SZEPTEMBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Együtt van a csapat Miért előnyös ? A mélyfúrásnál sok a váratlan műszaki probléma, de a termelés nem állhat meg! Rög­tön ki kell javítani a hibát — ez a TIVfK-sokra hárul. Képünkön Bató István, Tompa György, Szabó Pál és Balázs Béla karbantartók láthatók munka közbe« Rajtuk is múlik az ország olaja Változások a Kőolajkutató Vállalat Zrínyi Miklós Szocialista Brigádjának munkájában A kitörésgátlók „gyógyítása” is szigorúan pontos munkát követel Vígh Mihály gépészeti üzemvezetővel, Vincze Gel- lért brigádvezetővel és Sza­bó Pál lakatossal, a Zrínyi Miklós nevét viselő kollek­tíva tagjaival arról beszél­gettünk a Kőolajkutató Vál­lalat szerszám- és csőjavító üzemegységében, hogy a bri- gádmozgalom náluk is előbbre lépett. Nyilvánvaló­vá vált, hogy fejlődésük csakis a munka javításától, a „rejtett források” felszínre hozásától függ. Azelőtt fő­képp mennyiségi vállaláso­kat tettek, ma már az idő­szerű feladatokra, a minő­ségre és a pontosságra össz­pontosítják erőiket. A mun­kahelyi kezdeményezések, amelyeket vezetőikkel közö­sen beszélnek meg. kerülnek előtérbe. Ehhez igazodva las­sanként átalakul a brigád tevékenysége. Az új, rugal­masabb szabályozás kereteit ez a brigád is új tartalommal igyekszik kitölteni. („Ma mások a követelmé­nyek, ezt munkánkban, de a saját háztartásunkon is érezzük. A gazdasági kény­szer kemény szorítása ben­nünket, a tervszerű megelő­ző karbantartásban dolgozó­kat, is mérlegre tesz. A mélyfúrás sok váratlan ese­ménnyel, műszaki problé­mával jár együtt. És több milliós értékekről van szó! Tehát nekünk itt, benn a műhelyben ehhez kell iga­zodnunk: folyamatosnak kell lennie a hibaelhárításnak, hogy a termelés zökkenő- mentesen, fennakadás nélkül menjen. Mi, a Zrínyi Miklós brigád tagjai, a földalatti munkaeszközöket, a fúró­szerszámokat, a kitörésvé­delmi berendezéseket javít­juk.”) A csapatban tizenhármán dolgoznak: lakatosok, he­gesztők. Többen mind a két szakmában magabiztosan mozognak. A zömmel fiata­lok alkotta közösség nagy figyelmet fordít a takarékos­ságra. („Jónéhányan otthon be­bújnak az ágy alá ötven fil­lérért, a munkahelyen pedig tízezreket érő gépekre, anya­gokra fittyet hánynak. Ná­lunk is gondot okoz néha az anyagellátás: az utóbbi idő­ben főleg a dissousgáz és az oxigén hátráltatja a mun­kánkat, különösen a talp- marók, a marókoronák he­gesztését. S ha eltörik a fú­ró, megáll a munka kint. Persze, sürgősen javítani ké­ne, csakhogy nincs palack, a hegesztő... No nem ül ölhe­tett kézzel, mást csinál. De Orosházától Egerig a fúrót várják. Könnyen összetor­lódhatnák a sürgős munkák, ilyenkor bizony idegeske­dünk. Am nem nyugtátokat szedünk, hanem megnyugta­tó megoldást keresünk. Ha hiányzik a raktárból egy szerszám, alkatrész, egy csa­var — kiszedjük régebbi gé­pekből a még hasznosítható- kat. vagy beülünk a kocsiba, s körüljárjuk Szolnokot, va­lahonnan szerzünk. Egy kis­sé kopott csiszolópapírt nem dobunk el rögtön, jobban rá­nyomjuk a vasra, egy dara­big még eltart. Apróságok ezek, de sok kicsi sokra megy ... ”) Az 1976-ban alakult, már minden fokozatot elért bri­gád takarékos, ötleteket hasznosító szemlélete a szer­számok, anyagok gondos ke­zelésével, az alkatrészek (se­lejt csövek, haszonvasak) új­rahasznosításával és újítá­sokkal jelentős összegeket, importot „spórol” meg. Első címszóként szerepel szótá­rukban a minőség: minél gyorsabban, pontosabban, se- lejtmentesen igyekeznek dol­gozni. Sokat számít a mély­fúrásnál az is, hogy a tmk- sok a lehető legrövidebb idő alatt „gyógyítják meg” a gé­peket. Például az idén vég­zik el a vidéki fúróberende­zések tmk-ját — szériában, betartva a határidőt! Nagy­ban segíti munkájukat a nemrégiben átadott műhely. A munkahely a termelés színtere, de az emberformá­lás kohója is. A közhasznú társadalmi munkák, a közös rendezvények, a Rotary-mű- hely brigádjával való kap­csolatuk még jobban össze­kovácsolják közösségüket. („Tanfolyamokon, tovább­képzéseken veszünk részt. Evés, ivás, alvás, munka ... nemcsak ennyiből áll az éle­tünk. Forgatjuk az újságot, nézzük a tévét, a fajsúlyo­sabb műsorokat megbeszél­jük.”) Az üzemi élet kérdéseire is keresik a választ, gyakor­ta — mondja Vígh Mihály — velősebben szólnak, mint a „fentiek.” Tagjai a párt­nak, a szakszervezetnek. Ak­tív vöröskeresztesek, vállala­ti tűzoltók, munkásőrök. Együtt van a csapat. Így élik mind jobban kiteljesedő munkáséletüket. Sz. Tamás Tibor Fotó: T. Z. Magyar—tőkés kooperációk és vegyes vállalatok Nem újkeletű a felismerés, hogy a mind nehezebb piaci körülmények között a ha­gyományos árucsere-forgal­mon kívül új, korszerű for­mákat is találnunk kell a nemzetközi gazdasági együtt­működésben. Nyilvánvaló ugyanis, hogy csak ezen az úton járva kapcsolódhatunk be a nemzetközi munkameg­osztásba, mérsékelhetjük függőségünket a piac napi ingadozásaitól^, tehetjük hosszú távon biztosabb ala­pokra áruszállításainkat. Mindezek az indokok nö­velték meg napjainkban a különböző külföldi vállala­tokkal való szorosabb együtt­működés új formáinak je­lentőségét. Korszerű technika Mindenekelőtt a kooperá­ciós kapcsolatok fejlesztésé­ről van szó. Ezekről a koo­perációkról állapította meg a minap az Ipari Minisztérium egyik felmérése, hogy az ilyen munkamegosztás eddig is hozzájárult a hazai ter­melés hatékonyságának nö­veléséhez, elősegítette a mű­szaki fejlődést, növelte ex­portkínálatunkat a konverti­bilis elszámolású piacokon is, s nem utolsó sorban ezek a kooperációk állandó, "folya­matos exportot eredményez­nek a partnerországokkal létrejött kereskedelmi forga­lomban. Ám ugyanez a felmérés azt is megállapítja, hogy például a gépiparban, ahol az elmúlt időszakban gyors ütemben nőtt a kooperá­ciók száma, s az együttműkö­dések túlnyomó többsé­ge is erre az ágazatra koncentrálódik, még mindig roppant nagy kihasználatlan lehetőségek vannak. Ezt jelzi egyebek között, hogy a teljes tőkés gépipari külkereskedel­mi forgalomnak a kooperá­ciós szállítások még alig 4— 5 százalékát teszik ki. Mindez persze korántsem jelenti azt, hogy ne lennének követendő példák. A hazai gyártásban például vállala­taink legjelentősebb koope­rációs partnerei az NSZK- beli cégek. Az elmúlt évben mintegy 350 kétoldalú együttműködési szerződés volt érvényben, főleg a ne­hézgépgyártásban és a kohá­szatban. Tavaly a két ország , közötti kooperációs export­import forgalom megközelí­tette a négymilliárd forintot. Az együttműködések közül példásnak tekinthető a Komplex Külkereskedelmi Vállalat Közreműködésével kialakított kooperáció a Claas céggel: a nyugatnémet cég kombájnjaihoz magyar adaptereket szállítanak. Nem kevésbé fontosak má­sodik számú kooperációs partnerünkkel, Ausztriával kialakított kapcsolataink. Eddig az együttműködések 40 százaléka a gépiparban és a kohászatban jött létre, húsz százalék jutott a vegyiparra. A kapcsolatok fejlődését jel­zi, hogy a gazdasági recesszió ellenére tavaly újabb 16 kooperációs megállapodást írtak alá a két ország vál­lalatai. A földrajzilag 'távol eső országok közül elsősorban Japán és az Egyesült Álla­mok a hazai vállalatok fon­tos partnerei. Japán cégek­kel elsősorban a robottech­nikában és a szerszámgépipar­ban látnak a hazai szakem­berek lehetőséget arra, hogy a már meglevő kooperációk számát újabbakkal gyarapít­sák. A magyar termékek ed­diginél nagyobb felvevő pia­ca lehet az Egyesült Államok is. A szakemberek szerint itt elsősorban a számítástechni­kában és az orvosi műszer- gyártásban várhatók újabb kooperációk. Folyamatos export Az utóbbi időben azonban a kooperációk mellett mind­inkább előtérbe kerültek a vegyes vállalatok is. Ha­zánkban jelenleg mintegy negyedszáz olyan közös vál­lalat működik, amelyben sa­ját tőkével külföldi cégek is részt vesznek. Noha 1972 óta megvan a lehetőség ilyen vállalatok létesítésére, ezen a területen lényeges előrelé­pés csak az utóbbi egy-két évben történt. Jól példázza ezt, hogy 1982-ben és 1983- ban 16 új vállalkozás kezdte meg működését, lényegesen több, mint az előző tíz év­ben együttvéve. Ügy tűnik, az elmúlt időszakban sikerült a partnerekkel megismertet­ni a hazai lehetőségeket, s így fokozatosan csökkenteni a külföldi vállalkozók ide­genkedését a magyarországi tőkebefektetésekkel szemben. Ám az is igaz, hogy az eddigi eredmények — a ve­gyes vállalatok számszerű gyarapodása — ellenére sem lehet alapvető minőségi vál­tozásról beszélni. Gazdasá­gunkban ugyanis a külföldi tőkebevonás mindezidáig nem .vált számottevővé. A vállalkozások zöme 5—10 millió forintos alaptőkével kezdte meg működését, s meglehetősen elenyésző azok­nak a közös vállalkozások­nak a száma, ahol az anyagi eszközök értéke meghaladja az ötven-, illetve a százmil­lió forintot. A kedvező jelenségek kö­rébe tartozik viszont példá­ul az a tény, hogy az elmúlt időszakban megszaporodtak a termelő közös vállalatok. I^yen például a - magyar— belga Tungsram-Schreder, amely alumínium lámpates­tek gyártásával foglalkozik, vagy a közelmúltban alakult magyar—dán Hunflexbau kör zös építőipari vállalat. Kihasználatlan lehetőségek Hasonlóképpen követendő­nek ítélik a szakemberek a B+Z Kft gyógyszeralap­anyagokat gyártó közös vál­lalatot, amelyet magyar és svájci tőkével alapítottak. Az együttműködés lényege, hogy Debrecenben, a Biogal Gyógyszergyár szomszédsá­gában felépítettek egy kor­szerű üzemet, a berendezése­ket pedig a svájci Zyma cég adta. A közös vállalat, amely tavaly az év elején kezdte meg működését, első terméke a különböző máj betegségek kezelésére alkalmas készít­mény hatóanyaga. A közös vállalat favajy mát több mint 120 millió forintos for­galmat bonyolított le. A szer­ződések alapján a közös vál­lalat termékeinek több mint nyolcvan százalékát a svájci cég vásárolja meg. A kooperációktól a vegyes vállalatokig felsorakoztatott példák jól jelzik azokat a lehetőségeket, amelyekkel él­ve megvan a mód- nemcsak a műszaki fej­lődésre, a minőségi köve­telmények jobb kielégítésére, hanem arra is, hogy mind­ezzel párhuzamosan tovább- növekedjék exportunk. Ép­pen ezért a már meglevő — sajnos kétségkívül nem nagy számú — példák arra is figyelmeztetnek, hogy az eddigieknél sokkalta jobban kellene élnünk a vállalatok közötti együttműködés kí­nálta exportbővítési lehető­ségekkel. K. Ny. J. Kína után Magyarország Jövedelmező a tollexport Országos kukoricaszemle Országos kukoficabemuta- tót tartottak tegnap a Gabo­natermesztési Kutató Inté­zet szegedi telepén. A terme­lési rendszerek és a gazda­ságok szakemberei megte­kintették az új hibrideket, valamint, az agrotechnikai kísérletek eredményeit. A vendéglátó tudományos kutatók elmondották, hogy az idei aszályt minden kuko- ricafajta megsínylette. Ta­nulságos viszont, hogy azo­nos fajták azonos taíaj- és éghajlati viszonyok mellett nem ugyanazt az eredményt adták. A hozamot nagyban befolyásolta az alkalmazott technológia, elsősorban a nö­vényállomány sűrűsége. A túlzott sűrítés mesterséges vízhiányt idézett elő. s még fokozta az aszály kedvezőt­len hatását. A kényszerű si­lózás sokszor e túlsűrítés kö­vetkezménye. . Az idei tapasztalatok iga­zolják, hogy a javasoltnál nagyobb tőállomány olyan kockázatot jelent, ami már a termelés biztonságát veszé­lyezteti. Minél sűrűbb az op­timálisnál a növényállo­mány, annál kisebbek a ku­koricák. Tegnap Budapesten ülése­zett a Nemzetközi Toll Szö­vetség vezetősége. Az 1953- ban alakult frankfurti szék­helyű szervezetnek 18 ország a tagja, azok az államok, amelyek akár termelőkként, akár felhasználókként érde­keltek a tolltermelésben. Dieter Volker, a szövetség elnöke az MTI munkatársá­nak elmondta: Ma a toll rendkívül értékes és keresett árucikk a piacon, annál is inkább, mert minden termé­szetes anyag reneszánszát éli. a hasonló árucikkek iránt világszerte megnőtt a kereslet. A tollat még a mű­anyagoknak sem sikerült ki­szorítania. termelése és ex­portja általában mindenhol gazdaságos és kellően jöve­delmező. Magyarország tolltermelő és exportáló nagyhatalom­nak számít, hiszen Kína után Magyarországon állít­ják elő a legtöbbet, évente mintegy 3—4‘ ezer tonnát Ennek a mennyiségnek a legnagyobb része.a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével külföldre ke­rül, az NSZK-tól Japánig a világ minden tájára. A tollak közül a legértéke­sebb a libáé, majd a kacsáé. Magyarországon főleg liba- tollat termelnek, ennek is 80 százalékát a legértékesebb pehelytollként értékesítik. A magyar toll legnagyobb vá­sárlói az NSZK-beli cégek. A tolltépést még ma is a ha­gyományos kézi erővel old­ják meg, a gépi kopasztás módszerét csak a levágott ál­latoknál alkalmazzák, ilyen­kor ugyanis értéktelenebb áru keletkezik. A Nemzetközi Toll Szövet­ség — amelynek a Terimpex mellett tagja a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat is — budapesti tanácskozásá­nak résztvevői ellátogatnak vidékre, a legrangosabb ma­gyar tollfeldolgozó helyekre is,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom