Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-11 / 213. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. SZEPTEMBER 11. Mennyit ér a népművelő? Korszerűsítik - az iskolavilágitást Ezt a kérdést nem lehet akármilyén foglalkozással kapcsolatban feltenni. Értelmetlen lenne azt kérdezni. hogy mennyit ér az orvos, a tanár, a mérnök még akkor is, ha ezeknek a szakmáknak az értékelése sem mentes zavaroktól, tévedésektől. Hogy válaszolhassunk, meg kellene határozni -a népművelő mibenlétét, de eddig még az is eldöntetlen, hogy valójában szakmáról vagy foglalkozásról beszélünk-e? Egy szakmát, tudományt az különít el a többi területtől, hogy pontosan meghatározható, leírható, sajátos fogalmi rendszerrel kifejtett tárgya van, a valóság egy körülhatárolt szeletét vizsgálja, alakítja. Művelése speciális, mással fel nem cserélhető tudást, tehát szakképzettséget követel. A népművelést ugyan főiskojk'in, egyetemeken tanítják, legjobban felkészült elméleti szakemberei j már doktori címet is szerezhetnek, ám senki nem mondhatja, hogy a gyakorlati feladatokat csak a szakképzettséget bizonyító papírok birtokában lehet elvégezni. Példa erre sok más területen végzett, de a közművelődésben is helytálló népművelő teljesítménye, sikere. Hiába a szakképzettséget kötelezően előíró rendelet, ha nincs elég diplomás ember. Nem növeli a népművelés tekintélyét az sem, hogy még ma is sokszor a más területeken használhatatlannak bizonyultak utolsó mentsvárának tekintik. Nem kis mértékben innen ered a szakemberek állandó sértettsége, kiszolgáltatottsági érzete is. Az iskolákat járva mást sem hallottak, mint hogy rájuk szükség van, amit ők tudnak az nélkülözhetetlen, a gyakorlatban viszont azt tapasztalják, hogy minden képzettség nélkül, a kultúra és a társadalom alapvető ismerete nélkül is felelős beosztásba kerühet valaki. Nem ismerem a közművelődés szakképzettségi statisztikáit, de személyes tapasztalataim révén úgy vélem, hogy a szükségesnél kisebb a diploma becsülete. Ennek okai természetesen nem abban keresendők, hogy a kinevezéseket osztogatok rosszindulatúak, netán nem ismerik fel a társadalmi érdekeket. A mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy a feladatoknak jól meg tud felelni az is, aki népművelői diploma nélkül, némi szervező- készséggel és társadalmi érzékenységgel felfegyverkezve vállal művelődési otthonban munkát. Terjengős dolgozatok elemzik azokat a speciális ismereteket, amelyek a jól képzett népművelő tarsolyából nem hiányozhatnak. A hiba csak az, hogy ezek más egzaktabb területek által is vizsgált szociológiai, pedagógiai, pszichológiai, vezetéselméleti, stb. részproblémákat takarnak. A közművelődés elmélete mindmáig képtelen volt ezt az eklektikus ismeretanyagot sajátos új minőséggé, önálló tudomány- nyá gyúrni. Nem véletlen az sem, hogy ez az elmélet többnyire óhajtó módban fogalmazza meg következtetéseit. Nem abból indul ki, ami a társadalmi gyakorlatban van, hanem abból, aminek lennie kellene. Az elmélet és a gyakorlat, pontosabban a jelenlegi közművelődési gyakorlat szükségletei közötti szakadék keltette feszültségekért az iskolából kikerült fiatal szakembereket teszik felelőssé. Hiába ismeri a felnőttnevelés — vagy ahogy előkelőbben mondják az andragógia — hetvenhat pontba foglalt legfőbb jellemzőit, ha nem tud megszervezni egy rendezvényt, nem tudja kitölteni a szükséges nyomtatványokat és még arra sem képes, hogy technikai személyzet hiányában maga javítsa meg az elromlott villanykapcsolót. Nem minden alap nélküli tehát a gyakorlatban naponta tapasztalható elméletel- lenesség, de úgy vélem, hogy rossz helyen feltett rossz kérdésekről folynak ezek a csatározások. A legfontosabb népművelői feladatot ugyanis — a kapcsolatteremtés készségét — sem az iskolában, sem a gyakorlati munkában nem kérik számon. A népművelő nem új értéket termel, hanem értékeket közvetít. Ehhez pedig jól kell is mernie azt a társadalmi közeget, amelyben dolgozik, amelynek megbízottjaként tevékenykedik. Csak az indulhat ki a közösség igényeiből, szükségleteiből, csak az találhatja meg a leghatékonyabb módszereket a kultúra közvetítéséhez, aki maga is a közösség életét éli. Talán ennyi is elég annak alátámasztására, hogy a népművelés mindenekelőtt életforma. Sajátos állapot* amelyben egy közösség művelődésének, társas kapcsolatainak katalizálása a legfőbb rendező elv. S annyit ér a népművelő, amennyit ebből sikerrel megoldani képes. P. F. A MTESZ Szolnok megyei szervezetének a kezdeményezésére az iskolavilágitás korszerűsítésre mozgalom indult Szolnok megyében. A társadalmi összefogásra az adott alapot, hogy a megye majdnem két és félezer általános, szakmunkásképző és középiskolai tantermének, illetve a tanterem céljaira használt egyéb helyiségeknek legalább kétharmadában a világítás nem felel meg az egészségügyi követelményeknek, az elavult rossz helyen lévő világítótestek ártalmasak a gyermekek szemére, sok az ebből eredő látásromlás. A Gépipari Tudományos Egyesület jászberényi szervezete együttműködve az egyesület központjával a város 12 iskolájának 199 tantermében még a tanévkezdés előtt műszeresen megvizsgálta a világítást, s valamennyi osztályteremről adatlapot fektetett fel, ennek alapján készítenek részletes A pécsi Csontváry Múzeum a hét végén fogadta másfél- milliomodik látogatóját. Egy egri diáklány, Vass Judit lépte át kerekszámú nézőként az épület küszöbét. A Baranya megyei Múzeumigazgatóság nevében Mondo- ki László közművelődési osztályvezető köszöntötte, s Csontváry albumot, valamint három Csontvári-posz- tert adott át ajándékul a Dobó István Gimnázium tanulójának. Pécsett látogatottsági tervet a világítótestek kicserélésére, korszerűsítésére. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület szolnoki csoportja a törökszentmiklósi 604-es számú Szakmunkásképző Intézetben illetve a szolnoki Tallinn körzeti Általános Iskolában végzett hasonló vizsgálatot, és tervet készített a tantermek fényforrásainak cseréjére- A Titász szolnoki üzemigazgatóságának törökszentmiklósi szocialista brigádja máris elvégezte három osztályteremben a világítótestek -cseréjét, s elkészült további három helyiség modernizálási terveivel. A megyei tanács a MTESZ, a szakszervezetek megyei tanácsa, a KISZ és a Hazafias Népfront együttes felhívással fordult az üzemek, intézmények dolgozóihoz, szocialista brigádokhoz, hogy a jó példákat követve minél többen kapcsolódjanak be az iskolavilágítás korszerűsítési akcióba. csúcsot jelent ez, ekkora közönsége egyetlen más múzeumnak sem volt még. 1973- ban nyitotta meg kapuit a múzeum, amely életműnek beillő gazdagságban őrzi a modern magyar festészet talán legeredetibb alakjának, Csontváry Kosztka Tivadarnak a műveit. A múlt évben felújították és kibővítették a múzeumot, s a közönség most az eddigi legteljesebb Csontváry-kiálítással ismerkedhet meg. Csontváry másfélmillió látogatója Kis-balatoni ásatások Gyakorisági szótár Nyári mérleg Negyedmillióan az úttörővasúton n nyelvoktatást is segíti Elkészült, s a nyomdai munkálatok előtt áll a mai magyar nyelv gyakorisági szótárának első kötete. Hazánkban 1941 óta nem jelent meg gyakorisági szótár, nyelvtudományunk tehát már régi adósságát törleszti, amikor egy mind nyelvészeti, mind matematikai szempontból megbízható nyelvstatisztikai munkát ad a szakemberek és az érdeklődő nagyközönség kezébe. Mindéin korábbinál sikeresebb nyarat tudhat maga mögött a budapesti úttörővasút: júniustól augusztus végéig több mint negyedmillió felnőtt és gyermek vonatozott a vasút 11 kilométer hosszú vonalán. A bevétel — a szerény viteldíjak mlellett is — meghaladja az 1,1 millió forintot. Az egyik legerősebb forgalmú nap augusztus 19-e volt, ezen a vasárnapon a bevétel csaknem elérte a 20 ezer forintot. A csúcsforgalom ideje alatt is folytatódott a kisvasút állomásainak rekonijt- rukciója, csinosítása, a pálya karbantartása. A Hárshegy és az Előre állomásokat korszerűsítették, felújították az elavult berendezéseket, fejtettek-má- zoltak. A sínek mellett több mint 20 ezer négyzetméteren rendezték a környéket, szabaddá tették a kilátást. Hét kilométeren szabályozták a vágányokat, több száz méteren pedig kicserélték a megkopott síneket és talpfákat. A felújítási munkákat a forgalom zavarása nélkül, főként a hétfői üzemszüneti napokon végezték. Az őszi, féli hónapokra is maradit tennivaló: a tervek szerint jó néhány váltót kicserélnek, s hozzákezdenek a Hűvösvölgy állomás rekonstrukciójához . Lezárult a kis-balatoni ásatások első szakasza. Az elmúlt évek alatt huszonegy jelentősebb ásatás volt a hamarosan elkészülő első víztározó területén. A legfontosabb régészeti munkálatok, Zalaszabar, Esztergályhorvá- ti, Bárándpuszta, Hídvég- puszta és Ögarabonc környékén folytak. Magyarországon először tárják fel egy zárt tájegység életét, kultúráját a neolitikumtól a késő középkorig A leletek alapján nyomon követhető például, hogy miként váltották egymást a különböző kultúrák, megállapítható a terület népességének alakulása, sőt a Balaton vízszintjének ingadozása is. A szakemberek szerint ez a vidék először a késő bronzkorban volt sűrűn lakott. Akkor szinte minden szárazabb pontján akadt ki- sebb-nagyob település. Másodszor a IX—X. században népesedett be- Az avarok, frankok éltek itt, majd a honfoglaló magyarok. A magyarok itteni letelepedésének emléke a Zalában most először talált, Árpádkori korongolt bogrács. A feltárás során bebizonyosodott, hogy hazánkban a kereszténység térhódítása nem ment egyik napról a másikra: a központi településeken álltak már a templomok, de nem messze ezektől vaskést és edényeket találtak a sírokban, ami pogány hatást mutat. 20 kilométerrel távolabb pedig — holott ezt a keresztény rítus erősen tiltotta — hamvasztották a halottakat. Az apadi motel vezetője emlékezett Borbély Károlyra. Loláról viszont nem tudott. — Higgye el, főhadnagy úr — bizonygatta a sovány, -kissé ijedtnek látszó férfi —, egyedül volt az az úr. Tormás igyekezett meggyőzni arról, hogy már nem számít, felviszik-e a szobába a nőket, most sokkal komolyabb dologról van szó. A motelvezető tovább tiltakozott. Víg javasolta, hogy menjenek végig a szobákon, és egyeztessék a bejelentőket. A motelvezető zavarba jött. — Kérem ... egy jóbarátom. illetve régi ismerősöm itt vendégeskedik... a menyasszonyával... őt ugyebár nem írtuk be. . . Víg kiabálni kezdett: — Beszéljen, hányas szoba? — Nehogy azt higgye. . . — Víg már futott végig a folyosón, a motelvezető utána. — Harmincegy... de az istenért.. . Víg dörömbölni kezdett a harmincegyes szoba ajtaján. Vörös hajú férfi nézett ki csodálkozva. Kombinés nő feküdt az ágyon, ő egyáltalán, nem látszott ijedtnek. Igazoltatás. — Mondtam, hogy nem ő ... egyedül volt az a férfi, higgyék el nekem... és már régen elment... Átvizsgálták a szobát, ahol Borbély Károly egy éjszakát töltött. Csak az ő ujjlenyomatait találták meg, és ugyanígy a Wartburgon. Ezek szerint Borbély a -kocsival együtt Lolát is elhagyta. Vajon merre szökött a lány? És ő miért menekült? A körözést rövidesen kiegészítették. Loláról pontos személyleírást adtak, s az utasítás úgy hangzott, hogy Balatonbogdán körzetében kell keresni. Borbély — a motelvezető szerint — feltűnően korán, hajnali négykor hagyta el Balatonapadot. Vonat csak öt óra húszkor indul, autóbusz még később. Borbély tehát autóstoppal folytatta az utat. Ilyen korán főként teherautók járnak. A teherautóban nincs rádió. Ha van, nem biztos, hogy hallgatják. S ha egyedül ül a vezető, bolond lesz egy feltételezett gyilkossal szembeszállni. Borbély reggel hat. óra körül már Budapesten lehetett. — Gondolod, hogy idejön jelentkezni? — nézett Mátéra reménykedve Somogyi. Máté nem válaszolt. Semmit nem lehet tudni. A körözés ott van minden vidéki és pesti rendőrkapitányságon. Az őrszemek figyelnek. És Lolát is keresni kell. .. A bejelentések lassan kezdődtek, de egyre szaporodtak. Este tíz óráig nem volt semmi figyelemreméltó. Tíz órakor megjelent a rendőr- kapitányságon Mohai. Egyre sápadtabb volt, egyre zakla- tottabb. — Lehet, hogy Borbélyt feleslegesen kutatjuk — méregette Máté a forgatókönyvírót. — Lehet, hogy a gyilkos itt ül velem szemben, és vallomást tesz? Egyelőre Mohai csak szemrehányó pillantást vetett Mátéra. — Igazán, megmondhatnák, mi a helyzet.— mondta panaszosan, mint egy kisfiú. Máté ideges volt. ingerült. — Szikszairól akarok beszélni — kezdte váratlan fordulattal Mohai —, segíteni szeretnék, és Szikszai ... A százados nem emlékezett erre a névre. — Sziikszai Pista segédoperatőr. Vidám fiú, és imádja a nőket. Lefényképezi. akit lát, akár titokban is. Több száz felvétele van. — És miért gondolja, hogy ez számunkra érdekes ... — Nem gondolom. Csak találgatok. Szikszai lent volt Kékesden. A forgatás ideje alatt bejárta a környék strandjait... gondolom bővült a gyűjteménye ... — Gondolja, hogy ez a Szikszai járt Hullámoson is? — Biztos vagyok benne. Hullámosnak van a környéken a legszebb strandja. Szikszai nem hagy ki ilyen lehetőséget. Ha pedig ott volt, felfigyelhetett örsi Szilviára. — És talán a mi ismeretlen leányzónkra is — tette hozzá gondolatban, s egyre nagyobb érdeklődéssel Máté. — Hol találjuk meg Szik- szait? — Én már kerestem ... reggel elutazott Szekszárd- ra ... egy szomszédjától tudom ... — Hová? Kihez? — Pár napig mar^d, azt mondta. Valami rokonához ment... Máté behívatta Tormást. — Hívjátok fel a szekszárdi kollégákat. Próbálják megkeresni Szikszai István segédoperatőrt. Nézzétek meg a szállodákat, éttermeket. Mohai rágyújtott. Idegesen szívta cigarettáját. — Éjjel két óráig várunk — gondolkozott hangosan Máté —. ha addig nem kerül elő Szikszai, magunk keressük meg a lakásán a képeket. — Csodálom a türelmüket ... A faliórán tíz óra múlt hét perccel. A falióra mindig sietett egy-két percet. (Folytatjuk) A rádió hulámhosszán Társalgó és egyebek Aki leül a rádió mikrofonja elé, s beszélni kezd, nem tudhatja mennyien hallgatják. Az meg végképpen mérhetetlen, hogy hányán, mennyire szívlelik meg a hallottakat. A jegyzetek száma növekszik, a deviáns — a társadalmi normáktól eltérő — magatartásforma még inkább. Persze ez is látszati dolog, hiszen az „eltérést” főleg akkor vesszük észre, ha érdekeinket sérti. De netán nem az anomáliák polgárjogát ismerjük el, amikor az udvarias hentesről írunk, beszélünk? Mert esetleg valakik így is értelmezhetik: olyan ritka manapság már az udvarias hentes, hogy műsor* készített vele, róla a rádió. Ez ugyanolyan téves álláspont, mintha azt mondanánk : bosszúságok egymásutánja az életünk. Bakonyi Péter hisz a kimondott szó erejében, ez jól érződött a Szomszéd nem-szeretők című vasárnapi jegyzetéből. Témája pedig „szakállas”, Arany Jánostól napjainkig könyvtárnyi az irodalma. Bakonyi mégis újat mondott, megfogalmazta az idegrontás fogalmát. Még a kinek fütyül a rigó perét is jobban megérthetjük, minit azt, amikor az egyik szomszéd a másik számára — minden anyagi vagy erkölcsi haszon nélkül — új és újabb stresszhatást talál ki. Van elég idegesítő tényei ző, kitalálunk hozzá még egyet, kettőt, hátha túl juttatjuk szomszédunkat az elviselhető impulzusok határain. Bizakodjunk együtt Bakonyi Péterrel, s mindenkivel, aki jobbító szándékkal szól, ír, hogy nem hiábavaló az okos, szép szó. A gyermekrádió adásaként hallhattuk a Nemzeti Színházról — a Nemzeti Színházért című vetélkedőt. Elképedtünk, hiszen ezek a tizenéves fiúk, lányok kész színháztörténészek, — legalábbis az adott témáiban. Kellemes nyári program lehetett a gyerekeknek a felkészülés, — nem hisszük viszont, hogy év közben a tanulás mellett idejük és erejük maradna erre a munkára. A Társalgó — másfél óra irodalomkedvelőknek — műsorából a Szász János Bukarestben élő háromnyelvű magyar költővel, íróval, publicistával folytatott beszélgetés emelkedett ki. Szász János „ életútjának, sorsának bemutatása jól példázza, a népek közötti híd — szerepvállalás misszió és felelősség, melynek miara- déktalanul csak a kor legjobb gondolkodói tudnak megfejelni. Szász új fogalommal ismertetett meg bennünket, amikor a közös- ségköapontú irodalom tartalmát vázolta. A szerzőnek a közeljövőben a Gondolat kiadónál jelenik meg kötete. — ti — Várvédelmi évforduló Szigetvárott vasárnap megemlékezést tartottak az 1566-os hősi várvédelem évfordulója alkalmából. A középkori végvár sáncárkában mozsárágyúk dörgése idézte fel minden órában az ostrom vészterhes hangulatát. Az utolsó ágyúlövést követően katonai tiszteletadással emlékeztek Zrínyi Miklósra és vitézeire az úgynevezett -belső várban. A város vezetői és a lakosság képviselői megkoszorúzták az egykori felvonóhíd közelében felállított Zrínyi-szobrot.
