Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-07 / 210. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. évf. 210. bz., 1984. szopí. 7., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szeptember 11-től Folytatás Stockholmban Szovjet vélemény az elöbbrejutás lehetőségeiről A szovjet küldöttség azzal a határozott szándékkal tér Vissza a stockholmi konfe­renciára, hogy a maga ré- fezéről mindent megtegyen azoknak az intézkedéseknek 'a kidolgozása és elfogadása érdekében, amelyek való­ban elősegítik az európai biztonság és bizalom erősí­tését és csökkentik a kafo- Inai szembenállás szintjét I— jelentette ki tegnap Moszkvában tartott .tájékoz­tatóján a szovjet kormány (szóvivője. I Vlagyimir Lomejko, a külügyminisztérium sajtó- ósztálya vezetőjének első helyettese nyugtalanítónak hevezte a szeptember 11-én folytatódó konferencia ala­kulását, mert — mint mon­dotta — a tanácskozásnak már a harmadik szakasza kezdődik, és az előbbreju- 'tásnak eddig semmi jele Sem látszik. A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok a poli­tikai és katonai-műszaki jel­legű javaslatok egész sorát terjesztették már az érte­kezlet elé. A Szovjetunió­nak és sok más országnak az a véleménye, hogy je­lentősen előbbre vinné a 'tanácskozást, ha elfogadnák 'az erőszakról és a nukleáris fegyverek elsőként történő hlkalmazásáról való lemon­dás elvét. Lehetőséget, nyúj­tanak az előbbrejutásra a Szovjetunió és a szocialista (országok más javaslatai is, például, hogy Európát men­tesítsék a vegyi fegyverek­től, hozzanak létre atom­fegyvermentes övezeteket, csökkentsék a katonai költ­ségvetéseket. A Szovjetunió ezek mellett a fontos, poli­tikai tartalmú intézkedések mellett szűkebben vett ka­tonai-műszaki lépéseket is javasol. Ezeket a fontos javaslato­kat az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei mind­eddig visszautasították — mondotta Lomejko. Ugyan­akkor arra törekedtek, hogy 'a politikai állásfoglaláso­kat háttérbe szorítva, az összefüggésekből' kiragadva a szűkebb értelmű katonai (Folytatás a 2. oldalon.) Bulgária felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából Nagygyűlés a Hazai Fésűsfonóban Marjai József mondott ünnepi beszédet A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünne­pe, az antifasiszta felkelés győzelmének és Bulgária felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából tegnap ünnepi nagygyűlést rendezett a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Budapesten, a Hazai Fésűsfonó művelődési házában. Az ünnepi megemlékezésen a IX. és a XX. kerületi vállalatok és intézmények mint­egy félezer képviselője vett részt. Az el­nökség tagja volt Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Horn Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Várkonyi Péter külügyminiszter, Urbán Lajos közlekedési miniszter és Boncso Mi- tev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete, valamint a főváros és a két munkáskerület politikai, társadalmi, gaz­dasági életének vezető képviselői. A nagygyűlés a bolgár és a magyar himnusz hangjai­val kezdődött el. A megjelen­teket Molnár Béla, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára köszöntöt­te, majd Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese emelkedett szólásra. Be­vezetőben az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya, s a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa nevében üdvö­zölte a nagygyűlés résztve­vőit. — <A Bolgár Kommunista Párt vezetésével 40 eszten­deje, 1944. szeptember 9-én győzött az antifasiszta népi felkelés Bulgáriában, amely nemcsak a monarcho-fasiszta diktatúrát söpörte le a törté­nelem színpadáról, hanem a szociálista forradalom győ­zelméhez vezető 'fordulat lehetőségét is megteremtette — mondotta. — A bolgár partizánmozgalom a harcok során hadsereggé fejlődött és a Vörös Hadsereggel egye­sülve nemcsak saját hazáját tette szabaddá, hanem részt vett a mi hazánk, Magyaror­szág felszabadításában is. — Az 1944. szeptember 9-i sorsfordulat után a gazdasá­gi-társadalmi elmaradottság súlyos örökségével kellett az országnak megküzdenie. Tiszteletet parancsqlnak azok az eredmények, amelye­ket bolgár barátaink az utób­bi négy évtizedben a maga- sabbrendű társadalmi rend­szer építése során elértek. Bulgária Európa egyik leg­elmaradottabb agrárországból olyan ipari-agrár országgá vált: az ipar immár a nem­zeti jövedelemnek több mint felét állítja elő, kialakult a nagyüzemi gépesített szocia­lista mezőgazdaság, tar­tósan emelkedik a munka társadalmi termelékenysége, dinamikusan nő a nemzeti jövedelem és folyamatosan javul az életszínvonal. — Jól jellemzi, a ' bolgár népgazdaság lendületes és (Folytatás a 3. oldalon.) da fl kapa reneszánsza Nagyüzemekben is hasznosítják 3. oldal fl rádió és a televízió jövő heti műsora 5—6. oldal BNV Egy hét múlva nyitás Az őszi BNV-n résztvevő több mint 260 iparvállalat és szövetkezet korszerű ter­mékei igazolják, hogy ipa­runk képes eleget tenni a piac igényeinek, ami egyben azt a kötelezettséget is je­lenti számukra, hogy gyor­sítsák meg a termékszerke­zet átalakítását, lendülete­sebben fokozzák árucikkeik versenyképességét — mon­dotta tegnapi sajtótájékoz­tatóján Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkár. A BNV-n kiállításra kerü­lő termékek azt tükrözik — mutatott rá —, hogy iparvállalataink képesek át­hidalni a gazdasági nehéz­ségeket, emelni termékeik műszaki, esztétikai színvo­nalát. 1 A magyar ipar termékei 23 700 négyzetméteren lesz­nek láthatók a BNV-n. 83 vállalat és szövetkezet 244 termékkel pályázik a BNV- díjra. A zsűrizés még folyik, a díjkiosztás a szeptember |14-i vásárnyitást megelőző Inapokban letsz. így a BNV *első látogatói már tájéko­zódhatnak a szakemberek szerint legjobbnak minősí­tett újdonságokról. A Fűrész- Lemez- és Hordóipari Vállalat szolnoki gyáregy­ségében befejezéséhez közeledik a porelszívó rendszer átala­kítása. A felújított berendezés — a környéken lakók örömé­re — már csak minimális mennyiségű fűrészport enged a levegőbe Alföldi olajipari számítóközpont Kiépítik a gép csápjait Tovább fejleszti az olaj­ipar korszerű számítóköz­pontját és annak feladat­körét a Nagyalföldi Kőolaj - és Földgáztermelő Vállalat. A több mint egy éve üze­melő szolnoki számítóköz­pont „agyához” az R—35-ös számítógéphez nemrégiben lengyel gyártmányú távadat­feldolgozó központi egységet kapcsoltak. Feladata a helyi és a távoli vezérlés. További lépésként a számítógépet táv­adatfeldolgozó központi vezér­lőegységen keresztül mátrix nyomtatóval kiegészített kép­ernyős display terminálokkal kapcsolják össze. A bővítés lehetővé teszi a hatékonyabb irányítást, a gazdálkodási és műszaki adatok bevitelét, megjelenítését, valamint a párbeszédes programfejlesz­tést, az egri, a hajdúszobosz- lóí, a szegedi és a kardos­kúti üzemekkel. A vállalat központi székházában már üzemel az új display rend­szer a számítóközpont és az egyes főosztályok között. A Gáz- és Olajszállító Vállalat most építi a hírközlőhálóza­tot, elkészültével az év vé­géig a távolabbi munkahe­lyeket is bekapcsolják a ter­melés és a szervezés számí­tógépes irányítórendszerébe. Előkészítik a magvak ágyát Talajművelés energiatakarékossággal Jól haladnak az időszerű munkákkal a kenderesi No­vember 7. Termelőszövetke­zetben. A nyári betakarítás után a 2106 hektárból 1884 hektáron már előkészítették az őszi és tavaszi vetésű nö­vények „ágyát’’ a talaj műve­lés gépein dolgozók. Az őszi gabonák vetéséhez több, mint 650 hektárnyi területen szántás nélkül, energiataka­rékos módon, tárcsázással Caterpillár típusú erőgéppel végezték el a talaj művelést. 532 hektáron középmélyen lazították a talajt, hogy ja­vuljon a műveílés fajlagos energiaigénye és vízgazdál­kodása. Húszmilliós nyereségnövelés A Csepel Művek Egyedi Gépgyára az első félévben száznegyvenmillió forint értékben exportált csőgyári berendezéseket, gumiipari’ présgépeket a szocialista országokba. Tőkés piacra gépalkatrészeket, illetve — az Országos Bányagépgyártó Vállalattal kooperálva, egy nyugatnémet cég megbízásából — forgó csőkemence elemeket is gyártottak. A gyár rubel elszámolású exporttervét (melynek 80—90 százaléka a Szovjetunióba irányul) húsz­millió forinttal túlteljesítette. A képen; A gyár nehézgép üzemében készülnek a körke­menceelemek Martfűi ötletgazdák, újító kollektívák Versenyeket rendez, témajavaslatokkal segít a cipőgyár Napjainkban — tartják a martfűi Tisza Cipőgyárban — az újítórruozgalom jelentősége növekszik, hiszen a korláto­zott beruházási lehetőségek miatt egyre nagyobb szükség van az újítók, feltalálók eredményes munkájára. A vállalat vezetősége az újíiiómozgalom helyzetét éppen ezért folya­matosan figyelemmel kíséri és értékeli. A martfűi újítók munkáját az elmúlt öt évben a cipő­gyár egyre eredményesebben hasznosította: az elfogadott és hasznosított újításokból származó vállalati eredmény igen jelentős volt minden esztendőben: 1979-ben 11 millió forinttal, 1980-ban 15,5 millió forinttal, 1981- ben 15,7 millió forinttal, 1982-ben 19,3 millió forint­tal. 1983-ban 20 millió fo­rinttal járult hozzá az újí­tómozgalom a vállalati cél­kitűzésék megvalósításához. Az újítási javaslatok 60 szá­zaléka az import anyagok és az energiamegtakarítást szolgálta, jelentős részük a balesetek megelőzését, a munkahelyi ártalmak meg­szüntetését és a nehéz fizi­kai munka könnyítését segí­tette. Idén, az esztendő első nyolc hónapjában a válla­latnál 70 újítási javaslatot nyújtottak be, ezek közül negyvenhatot fogadtak el. Az ötletek hasznosításával a vál­lalat gazdasági eredménye közel 12 millió forinttal nö­vekedett. A 204 újítónak fél­millió forintot fizettek ki — ez az összeg 4,8 százalékát teszi ki a vállalat haszná­nak. (Ebben az évben a vál­lalati gazdasági eredmény és az újítási díjak aránya je­lentősen javult, hiszen a két összeg viszonyát kifeje­ző szám a korábbi évek át­lagában csupán hét és fél százalék körül mozgott.) Az elmúlt öt évben a martfűi újítóknak 2,3 millió forintot — az újítási díjak 75—80 százalékát fizették ki a gaz­dasági eredmény alapján. Martfűn az elmúlt öt év­ben az újító munkába közel ezer dolgozó kapcsolódott be. Javult a fizikai munkások újító kedve, az elmúlt 5 év alatt benyújtott 570 újítási javaslat 45 százalékát ők dolgozták ki. A vállalati újí­tómozgalom eredményeinek alakulásában fontos szerepe van az évente rendszeresen megrendezett 6 hónapos újí­tási versenynek és a szocia­lista brigádok részére kiírt külön versenynek. A vállalati gazdasági mű­szaki feladatok végrehajtá­sának elősegítésére Martfűn minden év elején az újítási feladattervet ad közre a vál­lalat vezetősége. Ebben a legfontosabb feladatokra irá­nyítják az újítók, a szocia­lista brigádok figyelmét. A feladattervben szereplő té­máknak minden évben 30— 40 százalékára születik hasz­nosítható megoldás. Ez igen jó arány, hiszen más üze­mekben a hasonló mutató­szám 10—15 százalékos. Mindezekről, a Tisza Ci­pőgyárban született újítá­sokról, az újítási mozgalom üzemi eredményeiről tár­gyalt tegnap a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa elnök­ség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom