Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-06 / 209. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. SZEPTEMBER 6. IA tudomány világa1 Kitiltott cégek Higiénikus húsfeldolgozás Begyűjtött őssejtek 0 vér és alkotóelemei mélyhiítve Évtizedekkel ezelőtt még megfelelt, ha az orvosok a vércsoportfaktorok gyors meghatározása mellett elegendő vérmennyiséget tudtak a rászoruló betegek rendelkezésére bocsátani. A biológiai és orvostudományok fejlődése természetesen nem állt meg ezen a szinten. Ma már ott tartunk, hogy a vért alkotóelemeire bontva kapják a betegek, és ezek felhasználás előtt, akár fagyasztva is, hosszú időn át tárolhatók. Szakszerű fogalmazással élve: a kriobiológia nem jelentéktelen hasznot nyújt orvosoknak, betegeknek egyaránt. Dr- Harsányi Veronikával, az Országos Haematológiai és Vértranzfúziós Intézet osztályvezetőjével arról beszélgettünk: milyen hasznos célokra lehet felhasználni a mélyhűtött emberi vért? — Mi tehát a kriobiológia? — Az alacsony hőmérséklet hatását vizsgálja biológiai anyagokon. Fő célja, hogy a biológiai anyagok működőképességét, például a sejtek életképességét, hosszú időn át megőrizze. A teljes vért folyékony állapotban tárolva csak néhány hétig lehet a betegellátásban felhasználni. Ha azonban komponenseire szétválasztjuk, megfelelő eljárásokat alkalmazva hosszabb ideig tudjuk tartósítani. — Melyek ezek a komponensek, elemek? — A vérben található egyrészt a sárgás színű plazma, amely különféle fehérjéket tartalmaz. A plazmát mínusz 25—30 fok körül lehet tárolni. A plazmából különféle fehérjeeleimielket nyerhetünk, ezek is részben fagyasztással, résziben fagyasztva szárítással tarthatók hosz- szú ideig. Ezen kívül az úgynevezett alakos elemek, sejtek találhatók a vérben. Legnagyobb mennyiségben a vörös vérsejtek vannak jelen, és ezeket is lehet fagyasztva tárolni, de ennél az elemnél ez nem olyan egyszerű. Ugyanis a sejtekhez védőanyagot kell keverni: glicerint, bizonyos cukrokkal, só- oldattal keverve. így azután különböző hőmérsékleten lehűtve tárolható a vörös vérsejt. A mínusz 25—30 fokos hőmérsékletnél hat hónapig, mínusz 80 foknál tíz évig is megtartja tulajdonságait. Leghosszabb ideig folyékony nitrogénben, mínusz 196 fokos hőmérsékletnél lehet tartósítani. — És amikor felhasználják? — Felhasználás előtt feü- jolvasztjuk, és kimossuk a védőanyagokat. — Mire jó a mélyhűtött vér? — Tulajdonképpen nagyon sok mindenre. Hogy csak néhány példát említsek: ritka vércsoportokból tartalékokat lehet képezni. Ilyen csoport például az AB RH negatív. Vannak azután olyan emberek, mint a jehovisták, akiknek betegségük esetén a saját vérüket, kell biztosítani. Vallásuk ugyanis tiltja az idegen vér beáramlását a szervezetükbe. Szép számmal akadnak különlegesen ritka /vércsoportú egyének. Az ő részükre is biztosítanunk keli megfelelő mennyiségű saját vért. De jelentősége van egy másik sejtkomponensnek, a Ivérlemezkén ek, mely a véralvadásban játszik fontos szerepet. A vérlemezkét is -védőanyag hozzáadásával lehet fagyasztva tárolni. A fehér vérsejteket betegellátásra nem szoktuk fagyasztani. Több csoportjukat különböztetjük meg. Az egyik a limfociták csoportja, amely a szervezet védekezésében működik közre, és laboratóriumi Mifcßg álatokhoz fagyasztják. — Milyen fontos sejtről érdemes még szót ejteni? — Az úgynevezett hemo- poetikus őssejtek, vérképző sejtek legnagyobb mennyiségben a csontvelőben fordulnak elő, kisebb számban a keringő vérben. Az őssejt érdekes tulajdonsága, hogy mivel éretlen sejt, belőle a későbbiek folyamán a szervezet számára az a vérsejt képződhet, amelyre az embernek éppen szüksége van. 'Csontvelőátültetésnél egészséges embertől nyert nagy számú őssejt vihető be a betegbe. Egyes betegektől saját /csontvelőt lehet fagyasztva 'tárolni, későbbi felhasználásra. Vannak olyan betegek is, akiknek a keringő vérbe nagy számú őssejt kerül. Tőlük vérből lehet gyűjteni, és intenzív kezelés után (pl. gyógyszeres vagy sugárkezelés), • a beteg saját őssejtjeit visszakapja, melyek azután az elmondottak szerint működnek. — Lehetséges-e, hogy valaki eljön önökhöz azzal a kéréssel; vegyenek tőle bizonyos mennyiségű vért, mondván, soha nem lehet tudni, mikor szorul vérátömlesztésre? — Ha biztos lenne az, hogy fél éven belül felhasználná az illető a vérét, akkor lehetséges volna ez a megoldás. Egyébként sajnos nem, mert folyékony nitrogénben kevés a hűtőtároló hely. Egyelőre annak is örülünk, ha azt a mennyiséget tartósítani tudjuk, amire feltétlenül szükség van. Reméljük, az idők folyamán többre is lesz lehetőség, külföldön — igaz, csak néhány országban — ez már járható út. — Honnan lehet még vért szerezni, ha az itt tárolt ritka csoportokból az igényt nem lehet kielégíteni? — Nemzetközi vérbankok működnek, például Párizsban, Amszterdamban. Többszázféle ritka vörös vérsejtet tárolnak fagyasztva, de kaptunk már az NDK-ból is ritka csoportú mélyhűtve tárolt vörös vérsejtet. — Biztosan néhányon kételkednek a tartósított vér minőségét illetően... — Nyugodtan elmondhatom hogy a (mínusz 150 fok alatt) mélyhűtött vér minősége évekig nem romlik. A fagyasztott vér sejtszáma ugyan csökken a fagyasztás után, és az adalékanyagok kimosásával, de a vér értéke ugyanolyan, mint friss korában. — Mi a további tervük? — Szeretnénk országszerte, a megyei vérellátó állomásokon, bevezetni a Vörös vérsejtek mínusz 25—30 fokon való mélyhűtéses tárolását. Erre talán még ebben az éviben sor kerülhet. Tegnap — egyszerű vérátömlesztés. Ma: mélyhűtött vérelémek, véralkotókból készült gyógyszerek. Holnap? Talán a fehérvérűség, a vérzékenység, és más, véralapú, gyógyíthatatlan betegségek végleges eltűnése? Lehet. Ami azonban biztos, az az, hogy az önkéntes véradók segítsége nélkül sem a tegnap-, sem a ma nem lenne valóság, és a holnapban sem lehetne bízni. Mart a mesterséges vér létrehozása még a holnaputánban is csak terv. És addig ezt a talán legfontosabb „gyógyszert” csak egyfajta „gyár” termelheti: az áldozatra kész emberek szervezete. — szatmári — Ez év januárjától 14 orr szág — köztük Franciaország, Románia, Írország Svájc, Svédország — több húsexportáló cégét kitiltották a rendkívül igényes amerikai piacról, mert nem feleltek meg a szigorú előírásoknak. A vevők vizsgálat tárgyává tették az egyes országok állategészségügyi helyzetét, a szakemberek felkészültségét, az állatorvosi munka feltételrendszerét, szervezeti felépítését, jogi szabályozását. No persze a vágóhidak, a húsfeldolgozók — ezen belül még a falak, a padozat — higiéniai helyzetét is vizsgálták. KikötőtA hegesztők védelmében A Világegészségügyi Szervezet (WHO) a hegesztők tüdőrákos megbetegedési arányával kapcsolatos vizsgálatokra kérték fél a világ ösz- szes egészségügyi laboratóriumát Félmerült ugyanis az a gyanú, hölgy az acélt, különösen a rozsdamentes acélt hegesztők ki vannak téve a tüdőrák veszélyének. A hegesztés folyamán keletkező füstök és gázok közismerten rákkeltő nikkel- és krómré- sziecskéket tartalmaznak. A hegesztésnél keletkező káros anyagok elszívásának gdndja egyébként is már régen foglalkoztatja a szakembereket. Tökéletesen jó megoldást azonban sokáig nem sikerült találniuk. Az mindenesetre bebizonyosodott, hogy csupán akkor érhetnek célt, ha közvetlenül a keletkezési forrásnál úgynevezett ponitelszívással távolítják el a szennyezett levegőt. A hajógyártásban, a sólyákon végzett hegesztési munkáknál azonban elképzelhetelen az effajta megoldás, így ott csupán akként képzelhető el hatásos védekezés, ha minden egyes hegesztő friss levegős védő álarcot viselne. Figyelemre méltó az a svéd gyártmányú elszívó berendezés, amely két fő résziből, egy elszávóféjből és egy villanymotor hajtotta elszívó- ven/tillátorból áll. E két egységet — beépített csuklós karral ellátott — hajlékony tömlő köti össze egymással. Az elszívófej helyzete a csuklós karral csaknem tetszőle- legesen állítható. A kezdetben fémből készült elszívófejet újabban műanyagból, a ték, hogy az eszközök csak rozsdamentes acélból vagy műanyagból lehetnek. A fát —, amely kitűnő terep a baktériumoknak — még a kés nyelén sem tűrik meg. Megkívánják, hogy a sérült, bekötözött kezű szakmunkás hússal nem érintkezhet. A személyi tisztaság, a váltott kések használata pedig szigorúan kötelező. S mindez csupán töredéke a soksok higiéniai követelménynek. A hazánk iránti bizalom azzal is magyarázható, hogy az utóbbi évtizedben járványmentes volt az ország. Ugyanis olyan jól kiépített és összehangolt járványvédelmet sikerült létrehoznunk, amely komoly erőfeszítések árán ugyan, de képes megállítani a különféle /betegségek felénk közelgő hullámait. Ma már köztudott. hogy a betegségek leginkább a nyers állati termékekkel és az élő állatokkal terjednek. A szigorú higiéniai előírások betartása, az országszerte működő élelmi- szeripari laboratóriumok rendszeres vizsgálatai nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a tányérunkra kerülő ételeket nyugodtan, a legcsekélyebb veszély nélkül elfogyaszthassuk, s álljuk a legszigorúbb próbát az export során. .Képünk az egyik példás tisztaságú hazai húsfeldolgozó üzemünk csontozóter- fnében készült, jól illusztrálván az elmondottak igazát. hegesztési szikráknak is ellenálló, nagy ütésszilárdságú polikarbonátból (Makróién) fröccsöntéssel, egy munkaütemben, gazdaságosan és gyorsan állítják elő. Képünkön a svéd gyártmányú, igen hatásos működésű pontelszívót láthatjuk, amely jól szolgálhatja a hegesztők egészségvédelmét. rJr/tPC\x*r Ml«Wí Teherszállítás—léghajóval Dupla élettartam Keményebb felület A felületen képzett vékony kemény réteg — ha alatta jóval lágyahb, szívó- sabb réteg foglal helyet — nagy mértékben kopásállóivá teszi az acélból (korlátozott mértékben más anyagokból) készült tárgyakat. E felületi kemény réteg képzése mechanikai kezeléssel — görgőzéssel, hideghengerléssel, hideghúzással, hidegtömítéssel — elvégezhető. Üjabban egy eddiginél praktikusabb módját is alkalmazzák a felületi kristályszerkezet módosításának: a sörétezést. Ennek előnye a többi mechanikai eljárással szemben, hogy bonyolult felületi alkatrészeket, például csavarrugókat, fogaskerekeket, bordástengelyeket, turbinatengelyeket is lehet vele nemesíteni. Az acéltárgyak sörétezésé- re acélszemcséket, kivételes esetben üvegszemcséket használnak. Az eljárás lényege, hogy röpítőkerékkel vagy sűrített levegővel kemény, gömbölyű szemcséket szórnak a kezelendő felületre, ahol a nagy sebességű ütközés következtében megy végbe a megmunkálás. A sörétezéshez használt acélszemcséket válogatott acél- hulladékból állítják elő (az osztályozás után egy tonna acélból mintegy 200 ezer szemcsét nyernek). A sörétezéshez használt technológiai berendezések egy vagy több szórófejből állnak. A gép tartozéka a megfelelő elszívórendszer a keletkező por és az anyagtörmelékek eltávolítására. A sörétezőszemcsék szórás után osztá- lyozón át egy szállítórendszer segítségével ismét a szórófejhez kerülnek. Csak tőikéi etesen gömbölyű szem- icséket szabad használni. Ha a szemcse megsérül és élek 'keletkeznek rajta, azonnal 'el kell távolítani a körforgásból. I Képünkön egy angol konténer javító üzemben véglett sörétkezelést láthatunk. 'A szállítótartályok egész felületét kétszer végigkezelve az erős igénybevételnek kitett konténerek élettartama tmegkétszerezhető. Ausztráliában, hamarosan kipróbálják a már korábban tervbe vett teherszállító léghajók prototípusát. A léghajó egyenlőre Melbourne és Brisbane között, 1368 km-es távon közlekedik majd rendszeresen. A tervezők szerint a léghajó üzeme gazdaságos, és hasznosan egészítheti ki a. hagyományos szállítási módokat azokon a területeken, ahol azok nehézségekbe ütköznek, A prototípus 26 m hosszú és 7 m átmérőjű, héliummal töltött kormányozható léghajó. Külső burkolata neoprén bevonatú egyiptomi pamutszövet. Teste két félgömb alakú, levegővel töltött belső Állategészségügyi kutatók ikikísérleteztek egy olyan mesterséges napfényt sugárzó készüléket — szoláriumot —, amely feleslegessé teszi, hogy a lovakat verseny előtt bemelegítsék. Ebben a sziolárd- umban ultraibolya és infravörös sugárzók vannak. A besugárzás a természetes napfényhez hasonlóan az agyalapi mirigyen ált a test számos hormontermelő miriballont zár magába. Ezek változó féltöltése révén változtatható a repülési magasság. A gondolát, amelyben a teheráru mellett a léghajót irányító két személy számúira van hely, alumínium ötvözetből készítették, s acél- kötelekre függesztették fel. Emelőképessége 544 kg. Meghajtásáról két 33 kW-os repülőmotor gondoskodik. A legnagyobb sebessége óránként 65 km. A tervezők szerint egy kétszer-háromszor ekkora méretű és 549 kW-os motorral felszerelt léghajó négy tonna terhet 2400 km- es távolságra óránként 150 km-es legnagyobb sebességgel szállíthat majd. gyének működését serkenti. A hormonok hatására meggyorsul a vérkeringés, felfokozódnak a szervezet anyagcsere-folyamatai, s így jaf vul az állat izmainak energiaellátása. Különösen ajáhr latos e szolárium használata olyan állatok tartásában, amelyek — mint a lovak is — életük legnagyobb részét egy szűk istállórek eszben töltik. Napozó lovak
