Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-27 / 227. szám

xxxv. évf. 227. sz. 1984. szept. 27., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ENSZ-közgyülés Kiildöttségvezetők felszólalásai Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének kedd délelőtti ülésén az EGK- tagállamok állásfoglalását a tízek soros elnökeként Peter Barry, ír külügyminiszter is­mertette. Hangsúlyozta, hogy az EGK „a párbeszéd, az együttműködés'és a partneri kapcsolatok híve” s külön ki­emelte, a tízek halaszthatat­lanul szükségesnek tartják a Kelet és a Nyugat közötti párbeszéd felújítását és el­mélyítését. Noha az ír miniszter a tízek nevében számos nem­zetközi kérdésben egyoldalú álláspontot képviselt — így például csupán a Szovjet­uniót kérte fel „együttműkö­désre a valódi enyhülés érde­kében” — azt mondotta, hogy az EGK tagállamai nagy fontosságot tulajdonítanak az európai biztonsági és együtt­működési konferencia foly­tatásának, a jelenlegi stock­holmi tanácskozásnak. A semleges Finnország képviselője, Paavo Väyrynen külügyminiszter ugyancsak a kelet—nyugati kapcsolatok felújítását, a leszerelési tár­gyalások folytatását sürgette. Állást foglalt a regionális le­szerelési és fegyverkorláto­zási intézkedések mellett, hangsúlyozva, a finn kor­mány különösen érdekelt a nukleáris fegyvermentes öve­zetek létrehozásában és ja­vasolta ilyen övezet megte­remtését Európa északi ré­szén. A kedd délutáni ülésen két viszonylag új kormány kép­viselője is szót kapott. David Lange új-zélandi miniszter- elnök — aki korábban ál­lást foglalt a Csendes-óceán déli térségének atomfegyver­(Folytatás a 2. oldalon) Lázár György és Havasi Ferenc fogadta Gijs van Aardenne-t Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta a ha­zánkban tartózkodó Gijs van Aardenne holland miniszter­elnök-helyettest, gazdasági minisztert. A holland ven­déget ugyancsak a nap fo­lyamán fogadta Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A pécsi szénbányák rekonstrukciójában részt vesz a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalata is. Mezőtúri üzemük 4 és fél millió forint értékben állít elő az idén különböző típusú szénszállító szalagokat Felszabadulási és kongresszusi munkaverseny A Jászságban Postai szolgáltatások, magasabb szinten A Népi Ellenőrzési Bizottság 1970-ben vizsgálta a posta munkáját a Jászságban. A feltárt hiányosságok megszünteté­sére felhívták a Debreceni Postaigazgatóság figyelmét és az­óta a szolgáltatásokban jelentős előrelépés tapasztalható. A népi ellenőrök most 5 település, Jászberény, Jászfényszaru, Jászapáti, Jászárokszállás és Jászfelsőszentgyörgy postahiva­talának elmúlt 3 és fél éves munkáját ellenőrizték. Megvizs­gálták a szolgáltatások teljes körét, a kézbesítéstől a tele­fonellátásig. Általános észrevételük, hogy a lakosság igényeit alapvetően jól, a mai reális igényeknek megfelelő színvona­lon látják el. A postai küldemények fel­adása nem okoz zsúfoltságot, még ha néhány percet vára­kozni is kell. Az 5 napos munkahét bevezetése óta csak Jászberényben van szombaton délelőtt nyitva á hivatal. A postai értékcik­kek árusításában Felsőszent- györgy kivételével segítenek a dohányboltok, ABC-k, hír­lapárusító pavilonok is, ezen a téren jelentősebb változta­tás nem szükséges. A népi ellenőrök megállapították, hogy a táviratokat technikai okok miatt nem tudják min-' dig idejében továbbítani Jászapátiról Szentandrásra és Jásziványba. Jászberényben ugyanakkor külön távirat­kézbesítők dolgoznak, akik 2 óránként jelentkeznek a hi­vatalban. A munkakörülmé­nyeket vizsgálva csak Felső- szentgyörgyön találtak ked­vezőtlen feltételeket, ahol 6 négyzetméterre, egy nedves falú, bérelt helyiségbe zsú­folódott össze a hivatal. Jászfényszarun ’71 -ben köl­töztek új épületbe, Árokszál­láson a napokban nyí­lik az új posta, Be- rényben és Apátin pedig a felújítások, bővítések után nem terveznek új építkezést. A posta munkáját elsősor­ban a gyors kézbesítéssel mérjük, mikor érkezik az új­ság, késik-e a levél. A postai küldeményeket szállító jára­tok üzemzavar vagy rossz út­viszonyok miatt késnek, de kimaradás a kisebb telepü­léseken is csak rendkívüli esetben fordul elő. A feldol­gozást csak Jászberényben segíti gép, a kézi munkával magyarázható, hogy eseten­ként a küldemény, más tele­pülést megjárva jut célba. A kézbesítők útjukat ponto­san kezdik, betegségek, sza­badságolások idején is több­nyire megbízhatóan eljutnak a küldemények- a címzettek­hez. Gyorsítják a postások munkáját a többszintes épü­leteknél és külterületen a csoportos levélszekrények. Említésre méltó a posta új szolgáltatása, már csak azért is, mert a lakosság egy része még nem ismeri: külte­rületen és ahol gyógyszertár nincs, átadott vényekkel a kézbesítők gyógyszervásár­lást vállalnak. A külterületek és Jászágó lakói élnek is ez­zel a lehetőséggel. Fontos feladata a postának a hírlapok kézbesítése és árusítása. Az előfizetők szá­ma évről évre emelkedik, csak Felsőszentgyörgyön ta­pasztalható visszaesés. Az elmúlt 14 évben a tele­fonellátottságban jelentős javulás volt a vizsgált terü­leten. Jászberényben a 3 éve átadott új konténerközpon­tok, Jászfényszarun és Árok­szálláson szintén a technikai feltételek változásával növe­kedett az előfizetők száma, A több mint 10 ezer lakosú Jászapátin azonban csak 152 telefonállomás van, és elő­fordul, hogy budapesti vo­nalra egy napnál is többet kell várni. Jászapátin és más településen is, a bővülés el­lenére még számos előfizetői igényt nem tudtak kielégíte­ni. Változás azonban csak a szolnoki telefonközpont át­adása után várható. Nyolcadik alkalommal rendezték meg a jóhírű Komárom megyei mezőgazdasági kom­binátban a hagyományos nemzetközi mezőgazdasági kiállítást, a bábolnai napokat. Felvételünk az erdészeti és faipari bemutatón készült, ahol energiatakarékos, faapríté- kot hasznosító tüzelőberendezésével mutatkozik be a szolnoki központú Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. (A megyei kiállítókról készült képes tudósításunk a 3. oldalon) Előkészületek a téli takarmányozáshoz Bővülő választék—Csökken az önköltség Az őszi mezőgazdasági munkák általános megkez­désével új fejezetéhez érke­zett a kongresszusi és a fel- szabadulási munkaverseny a Jászsági Állami Gazdaság­ban. A 20 szocialista brigád 413 tagja elsősorban a beta­karítás időbeni és jó minő­ségben való elvégzésével, a veszteségek mérséklésével, az aszály és a fagy okozta terméskiesések enyhítésével igyekszik csökkenteni a veszteségeket. A műszaki ágazat dolgozói az anyag, alkatrész és energia felhasz­nálásában vállaltak jelentős megtakarításokat. Ennek egyik eszköze a nedves ku­korica tárolása — a gyen­gébb csőtermés következté­ben terven felüli nedvesku­korica raktározására is vál­lalkoztak. Ez a lépés első­sorban a tüzelőolaj megta­karításával csökkenti a kia­dásokat. Ösztönző prémiumrend­szert vezettek be a célfela­datok elvégzésére. Hatása jól érzékelhető most a nagy őszi munkák idején. A ter­vezett 1800 hektár földből 1300 hektárt már felszántot­tak az ősziek alá, sőt a tava­szi vetésű növények részére tervezett terület több mint egytizedén is megforgatták a talajt. Elsők között a me­gyében a kalászosok vetését is megkezdték, most a rozs kerül a földbe, eddig 170 hektárt vetettek el. A másik fontos tennivaló a silózás befejeződött, 646 hektár föld termését jó minőségben rak­tározták el és pácolják a jó­szágállomány téli takar­mányellátására. A Jászsági Állami Gazdaság egyike me­gyénk jelentősebb szőlőter­melő üzemének. Sajnos a máskor dús fürtöket érlelő tőkéken most szolidabb a termés, a téli és a tavaszi fagy érzékeny károkat oko­zott. A hozam betakarításá­ra, a szüretre azonban hat- ványozottabb figyelmet for­dítanak a környék iskolái­nak tanulóit is segítségül hívták a termés leszedésére. Eddig a szőlőterület egytize- déről takarították be a für­töket. A szocialista munkaver­seny természetesen a gazda­ság más ágazataira is kiter­jed. Az állattenyésztésben például eddig 3 millió 130 ezer liter tejet fejtek ki, majdnem ezer tonna hízó­sertést és hízómarhát adtak át a feldolgozóiparnak, 12 százalékkal többet a terve­zettnél. Fontos a nagyüzem melléktevékenysége is. A nemrég épített és a Kőbá­nyai Sörgyárral együttesen üzemeltetett sörpalackozó dolgozói eddig 26 ezer hek­toliterrel teljesítették túl az időarányos palackozási ter­vet. A vetőmagüzem kollek­tívája is precízen teljesíti vállalt kötelezettségét. Szep­tember 10-re 167 vagon bú­zát tisztítottak ki és adtak át fémzárolásra. A kitűnő minőségű szaporítóanyagot a szálllítóbrigád tervszerűen továbbítja a megrendelő testvérgazdaságoknak, illet­ve téeszeknek. A gazdaság vezetői és dolgozói úgy szá­mítják, hogy a tervszerű és gyors nyári betakarításhoz hasonlóan a sokrétű őszi tennivalókat is időben el­végzik. A kollektíva előtt olyan példamutató dolgozók vannak, mint Miller István és Vincze József kombájno- sok. akik a nyáron ezer ton­nát jóval meghaladó meny­(Folytatás a 3. oldalon.) Tájházavatás, tudományos tanácskozások, kiállítások Karcagon nyitják meg az országos múzeumi, műemléki hónapot Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter Karca­gon, a Györffy István Nagykun Múzeumban nyitja meg hol­nap délután három órakor az országos múzeumi és műemlé­ki hónapot. Ezt követően ugyancsak a miniszter nyitja meg A magyar nép tudósa című állandó kiállítást, amely a 100 éve született Györffy István életét, munkásságát mutatja be, s leleplezi a sokoldalú tudós bronzszobrát, Györfi Sándor szobrászművész alkotását. Üj létesítményt is felavatnak Kar­cagon az országos megnyitó keretében, szélesre tárja kapuit a közönség előtt a Nagykunsági Tájház. Az idei múzeumi, műem­léki hónap egyik kiemelkedő jelentőségű rendezvénye az az országos tudományos ta­nácskozás, amelyet ugyan­csak Karcagon tartanak szeptember 28-án, 29-én „Györffy István, az Alföld kutatója” címmel. A kétna­pos ülésen többek között Györffy településkutatásai­ról, építészeti, népművészeti vizsgálatairól, néprajzi gyűj­teményéről, a népi írókkal, valamint a nagykun városok értelmiségével kötött barát­ságáról, kapcsolatáról hang­zik el összesen tizennyolc előadás. A karcagi kiállítás, szo­boravatás és tudományos ta­nácskozás mellett a megye más településein is tiszteleg­nek előadásokkal, kiállítással Györffy István előtt. Az idei múzeumi és mű­emléki hónap megyei prog­ramja _ tartalmasabb, gazda­gabb a tavalyinál. A már említetteken kívül érdeklő­désre számot tartó kiállítás nyílik október 4-én Túrke- vén, a Finta Múzeumban Élet az Ecsegpusztán címmel. Ti­szafüreden, a Kiss Pál Mú­zeumban a Szolnoki Művész­telep alkotóinak műveiből nyílik tárlat október 11-én. Az országos tudományos ülésen kívül két jelentős re­gionális tanácskozásra is sor kerül a múzeumi hónap ke­retében. Október 19-én és 20- án Tiszafüreden rendezik meg az üzem- és intézmény- itörifínejt-írók tanácskozását, amelyen módszertani segít­séget is kapnak az alkotók. Október 28-án Kunszentmár- tonban a Tiszazug-kutatásról tartanak tudományos tanács­kozást, immár tizenharmadik alkalommal. Ezzel azonban lezárul a Tiszazug több mint egy évtizede tartó kuta­tása, a tanácskozáson az eredményekről, tapasztala­tokról adnak számot. A kun­szentmártoni tanácskozás egyben az idei múzeumi, műemléki hónap megyei zá­rórendezvénye lesz, s ekkor adják át a már hagyományos honismereti, néprajzi pályá­zat díjait. Ugyancsak a hagyomá­nyoknak megfelelően idén is számtalan előadás, rendha­gyó tanítási óra színesíti, gazdagítja a múzeumi hónap programját. Diákokat, szo­cialista brigádokat, s termé­szetesen valamennyi érdeklő­dőt szívesen látnak, várnak az előadásokra, amelyeknek fő témája hazánk felszaba­dulásának közelgő negyvene­dik évfordulója tiszteletére Szolnok megye felszabadítá­sának története. Emellett sor kerül néprajzi, régészeti, könyvtörténeti előadások­ra is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom