Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-21 / 222. szám

1984. SZEPTEMBER 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Uj központi ügyeletek Mozgó gyógyszertár— URH-rádió segíti a hétvégi orvosi ellátást Megyénkben növekszik a központi orvosi ügyeletek száma. Az eddig működőkön kívül szeptember 21-től a szolnoki központi ügyelet lát­ja el Tószeg, Tiszavárkony, Várkonyi szőlő, Vezseny, Ti- szajenő, Zagyvarékas, Szász­berek, Szagol, Rákóczifalva és Rákócziújfalu betegeit. Október 6-tól Jánoshida központtal Alattyán, J ászból - dogháza, Jászalsószent­györgy, Jászladány, Kunhe­gyes központtal pedig Tisza- gyenda, Tiszaroff, Tiszabura, Abádszalók betegeit látják el. A központi orvosi ügyele­tek igénybe vehetők szemé­lyesen az ügyelet székhe­lyén, illetve a beteg laká­sán a segélykérő vagy egyéb telefonon történő bejelentés alapján. Az ügyeleti szolgá­latok URH-rádióval felsze­relt gépkocsival rendelkez­nek. Az ügyeleti központokat övező községek járóbetegeit is otthonukban részesítik or­vosi segítségnyújtásban. A szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tartó ügyeletet ellátók a sürgős, segélynyújtás mellett olyan gyógyszereket is visznek ma­gukkal, melyek a betegek fo­lyamatos gyógykezelését biz­tosítják. A gyógyszerekért ugyanaz a térítés jár, mint a gyógyszertárakban. Termé­szetesen előfordulhat, hogy a 40—50 féle gyógyszerrel utazó „patikából” egy-egy betegséghez szükséges speci­ális gyógyszerek hiányoznak, így azokat a szokásos módon kell beszerezni. A központi orvosi ügyele­tek elsősorban a frissen megbetegedették és azok el­látására hivatottak, akik hir­telen lettek rosszul és nem arra, hogy helybe vigyék a gyógyszert azoknak is, akik hétköznapokon kiválthatták volna azt. Az orvosi ellátás gyorsítá­sa érdekében szükséges az utca- és házszámtáblák kité­tele mindenhol. Emellett né­hány várakozási pont kijelö­lése is, ahol a betegek hoz­zátartozói várják az orvost, és elvezetik a beteghez. A központi ügyeleti szol­gálatok szoros kapcsolatot tartanak fenn a mentőkkel. Így a súlyos betegek gyor­sabban jutnak szakszerű el­látáshoz. NEB-ankét Karcagon A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Nagy­kunsági Területi Szervezete és a karcagi Népi Ellenőrzé­si Bizottság — a megye több településének képviselői je­lenlétében — az ellenőrzés időszerű kérdéseiről ankétot Csak egy Földünk van. Ez volt a jelmondata annak a tanácskozásnak, amelyet 1972-ben Stockholmban tar­tottak, ahol a környezetvé­delmet a nemzetközi politika rangjára emelték. Azóta megtanultuk, hogy környe­zetünk bonyolult rendszeré­re, összhangjára, egyensúlyá­ra vigyázni kell, mert lé­tünkről van szó. Megtanul­tuk. de a következtetéseket még nem vontuk le. Ugyan­is sok mindent teszünk mi magunk is, ami rontja kör­nyezetünk állapotát, jóváte­hetetlen károkat okoz az ál­lat- és növényvilágban, szennyezi a levegőt, a vi­zet és a talajt. A kedvezőtlen környezeti A KISZ Szolnok megyei Bizottsága az elmúlt idő­szakban más napirendekhez kapcsolva — évente több al­kalommal is — tárgyalta és meghatározta feladatait e témakörben. A KISZ-esek programjai rendszeresen kapcsolódnak a megyei kör­nyezetvédelmi napok ren­dezvénysorozataihoz. Az idén az Aprítógépgyár KISZ szer­vezetének kezdeményezésére Jászberényben megyei kör­nyezetvédelmi . vetélkedőt szerveztek. Segítségükkel és támogatásukkal már ha­gyománnyá vált az éven­ként megrendezett megyei középiskolás természetvédel­mi kutató- és úttörőtábor. A KISZ szervezetei elsősorban társadalmi munkában vesz­Jászberényben például a cözterületeken szemétgyűjtő­ket helyeznek el, Tiszafüre­den pedig az ifjúsági üdülő- :entrum tereprendezését, alőfásítását végezték el. A városkörnyéki szabadidő központok kialakításánál is dolgoznak KISZ-esek és KlSZ-en kívüliek egyaránt. Munkájuk nyomán készült sl a karcagi és a nagykörűi izabadidő-központ, a berek­tartott tegnap délután Kar­cagon. A városi tanács nagy­termében összegyűlt, szép­számú hallgatóság előtt Szálkái Tóth István, a Köz­ponti Ellenőrzési Bizottság általános elnökhelyettese tartott előadást ebben a té­makörben. hatások megszüntetése és megelőzése érdekében ma már a környezet- és termé­szetvédelem része az állami politikának, társadalmi ügy. Olyan közös feladat, amely nemcsak jogszabályokon, anyagiakon, hanem az egész társadalom, — közte az if­júság — egészséges szemlé­letén, környezetkímélő élet­módján és környezetfejlesz­tő cselekedetein is múlik. A fiatalok körében az egy­séges szemléletet és gyakor­latot szolgálja az idén feb­ruárban elfogadott KISZ KB határozat, amely az ifjúsá­gi szövetség feladatait jelö­li meg a környezetvédelem­ben és a környezeti kultúra fejlesztésében. nek részt a munkahelyi la­kókörzeti környezetvédelem­ben, a parkok, sportlétesít­mények építésében, zöldöve­zetek bővítésében. Ugyanak­kor megállapíthatjuk, hogy ezeket a munkákat sokszor tönkretették mások. Rövid idő múlva például kábelfek­tetés miatt feldúlták a már rendezett területet, vagy kellő indok nélkül kivágták a frissen ültetett fákat és bokrokat. Az ilyen és ehhez hasonló cselekedetek elve­szik a fiatalok kedvét a to­vábbi társadalmi munkától. Mindezeket előrelátó szerve­zéssel el lehetne, és el is kell kerülni, hiszen sokat tehet­nek és tesznek is a fiatalok környezetükért. lürdői úttörőtábor és Kis­újszálláson a liget. A Tisza II. vízlépcső és öntözőrendszerei működésé­vel új feladatok jelentkez­tek a térségben a környezet- védelemben is. Alkotó Ifjú­ság pályázat készült a rész­ben felduzzasztott tározótó vízminőségének előrejelzé­sére, amely kimutatta, hogy ilyen esetekben — a tó terü­letén lévő szervesanyag bomlása következtében — 0 legfőbb ügyész látogatása Tegnap a megyébe látoga­tott a Magyar Népköztársa­ság legfőbb ügyésze, dr. Szí­jártó Károly. Az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak épületében Majoros Ká­roly, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, s a meg­beszélésen részt vett Szűcs János, a megyei pártbizott­ság titkára, valamint dr. Zsmurin Lajos Szolnok me­gyei főügyész: a megyei fő­ügyészség időszerű feladatai­ról tanácskoztak. Ezután a legfőbb ügyész Szűcs János kíséretében a Szolnok megyei Főügyészség vezetőivel találkozott, és a megyei ügyészek munkájá­val ismerkedett. Észt szakszervezeti küldöttség megyénkben Szerdán észt szakszervezeti küldöttség érkezett me­gyénkbe. A delegáció veze­tője Herold lives, az Észt Szakszervezet Mezőgazdasági Bizottságának elnöke. A kül­döttséget fogadta Szűcs Já­nos, a megyei pártbizottság titkára, a megbeszélésen je­len volt Árvái István, az SZMT vezető titkára is. Ezt követően a delegáció tagjai látogatást tettek a Szolnok megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalatnál, ahol annak tevékenységével, az üzemi szakszervezeti munkával ismerkedtek, majd a tiszaföldvári Lenin Terme­lőszövetkezetben tájékozód­tak a gazdasági életről, a dolgozók szakszervezeti tevé­kenységéről. romlik a víz minősége. így a terület elárasztása előtt Kiskörén építőtábort szerve­zett a KISZ, ahol a majdani tóban kiirtották a cserjéket, bokrokat. Az idén már több kör­nyezetvédelmi táborban is dolgoztak megyei fiatalok. Folyamatosan végezték a KISZ-esek a továbbhasznosí- tásra alkalmas hulladékok gyűjtését is. Mezőtúron pél­dául a lakosságot is eredmé­nyesen bevonták, s így a gyűjtés összehangolt városi programmá alakult. A lakos­sági hulladékok hasznosítá­sára a jászberényi Aprító­gépgyár két fiatal szakem­bere elkészítette egy beren­dezés tanulmánytervét, amely a város kommunális hulladékát osztályozná, el­égetné és végtermékként hőt szolgáltatna. A megyei KISZ-bizottság a tanulmány- tervet eljuttatta az Alkotó Ifjúság Egyesüléshez. Födíjakat nyertek Jászfényszarun a termelő- szövetkezet KlSZ-szerveze- tének kezdeményezésére meghirdették a megyében a mezőgazdaságilag művelhető termőföld védelmét és gya­rapítását. A Földhivatal KISZ-eseinek szakmai irá­nyításával az elhagyott ta­nyákat és tanyahelyeket, dű- lőutakat és szórványterüle­teket felszámolták, s így több száz hektár termőterü­letet juttattak vissza a ter­melésben. Ezt a munkát a KISZ Központi Bizottsága a Szolnok megyében tapasztalt jó eredmények alapján or­szágosan is meghirdette. Az elmúlt időszakban szá­mos országosan kiírt környe­zetvédelmi parképítő pályá­zathoz csatlakozott Szolnok megye. Tavaly a KISZ me­gyei bizottságára csaknem húsz pályamunka érkezett és az országos zsűrihez to­vábbított három pályázat­ból kettő elnyerte az egyen­ként százezer forintos fődí­jat. N. T. (Folytatás az 1. oldalról.) amilyen lehet. Többet és jobbat adunk azoknak, akikben már él az igény a művelődés iránt, de nem ju­tottunk el mindenhol azok­hoz, akikben nincs meg a belső késztetés a művelődés­re. Majoros Károly a követ­kezőkben a közművelődés tartalmi kérdéseit elemezte. Hangsúlyozta, hogy e téren is az emberközpontúság a legfontosabb követelmény. — Változik az életforma, az életmód, ma másképpen élnek az emberek, mint har­minc, húsz vagy akár csak tíz évvel ezelőtt. A különbö­ző munkaközösségek, gmk-k változásokat idéztek elő az emberek szabad idejének eltöltésében, ezt figyelembe kell venni, de változatlanul szükséges, hogy eljussunk az emberekhez, hiszen a köz- művelődés valóságformáló erő, amelyről nem mondha­tunk le. E téren is kemény ideológiai küzdelem folyik, a közművelődés politizálás a tudományok és a művé­szetek értékeivel. Ilyen ér­telemben eszköz a kezünk­ben szocialista céljaink el­érésére. Hogy ezzel az eszköz­zel népművelőink jól élhes­senek. ahhoz politikai elkö­telezettségre van szükség. A mindennapok sodrában a politika közvetlenebbül formálja a közvéleményt, mint a közművelődés. De ez utóbbi hatását sem szabad lebecsülni, éppen ezért a művelődés munkásai akkor járnak helyes úton, ha az esetlegesen felbukkanó, né­hány felelőtlen, zavaros esz­mei megnyilvánulással is szembeszállva határozottan, politikánk szellemében, szo­cialista céljaink érdekében cselekszenek. Jobban közüggyé kellene tenni á közművelődést — folytatta ezután a megyei pártbizottság első titkára. — Ezt „fentről” szorgalmazzák, „lentről” igénylik, sőt el­várják, mégsem sikerült mindig megvalósítani. S hogy ez így lehet, az nem csupán a népművelőkön mú­lik, ebben nem elhanyagol­ható a munkahelyi vezetők, a politikai vezetők szerepe. Nem lehet minden sikerte­lenséget a népművelők ro­vására írni, a közművelő­désért mindenki felelős, aki tehet érte valamit. Ugyanak­kor azonban arról sem lehet megfeledkezni, hogy a nép­művelés szakma, amit ugyanúgy meg kell tanulni, mint bármely más szakmát. Az idétlen dilettantizmus a közművelődésben is ugyan­olyan káros, mint más szak­mákban. csak talán nehe­zebben mutatkozik meg. A feladatokról szólva Ma­Épül az új keksziizem Finiséhez érkezett a VI. ötéves terv legnagyobb édes­ipari beruházása, a győri Kekszüzem építése. A 440 millió forintos beruházás kivitelezőinek időelőnyük van a tervhez képest: az épü­let készein van, már a belső szereléseket végzik. joros Károly hangsúlyozta, hogy a közművelődés terüle­tén is intenzívebb munkára van szükség. — Ez nem föltétlenül mennyiségileg több munkát jelent — tette hozzá, —, ha­nem inkább a magatartás, a szemléletmód megváltozta­tását. Ezzel összefüggésben rész­letesen szólt a múlt értékei­nek megbecsüléséről. — Négy évtized telt; el a felszabadulás óta — mondta —, s ez a negyven év már múltunk szerves része lett. Történelemszemléletünk hi­bája, hogy nem becsüljük eléggé értékeinket. S első­sorban itt nem is a múlt tárgyi emlékeire gondolok, sokkal inkább az emberi cselekvések, helytállások megismerésére és elismeré­sére. Történelemszemléle­tünk akkor lesz korszerű, ha elfogadjuk, hogy elődeink tettei nélkül ma nem tarta­nánk ott, ahol tartunk. Ök Ezután Gát József, a jászbe­rényi Aprítógépgyár szó-tit­kára azokról a szemléletbeli gondokról szólt, amelyek gá­tolják a munkahelyi művelő­dés kiteljesedését. Dr. Mada­ras László, a Szolnok megyei Múzeumi Szervezet igazga­tóhelyettese a megye képző- művészeti életének sajátos­ságairól, a múzeumok köz- művelődési tevékenységéről beszélt. Simon Ferenc szob­rászművész arról a munká­ról számolt be, amelyet a HNF mellett működő város_- szépítő és környezetvédelmi bizottság végez a megye- székhely köztéri műalkotá­sainak védelme, megóvása érdekében. Kiss József, a Szakszervezetek megyei Ta­nácsának osztályvezetője an­nak a felmérésnek az ered­ményeit ismertette, amely a munka és művelődés kölcsön­hatását vizsgálta néhány na­gyobb munkahelyen. Bran- kovics László, a kisújszállási tanács közművelődési fel­ügyelője a város közművelő­dési életéről, különösen a gyermekek, a fiatalok köré­ben végzett munkáról szá­molt be. Szurmay Ernő, a TIT megyei szervezetének el­nöke az ismeretterjesztés ak­tuális feladatait vette sorba és bejelentette, hogy 1985- től Szolnok is felzárkózik a nyári egyetemeket rendező városok sorába. Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke hozzászólásá­ban elsősorban a gazdaság és a kultúra összefüggéseit vizsgálta, egyrészt a kultu­rális kiadások oldaláról, másrészt a kultúrának a gaz­daságra gyakorolt hatását Két héttel ezelőtt kezdte meg a napraforgó feldolgo­zását a Martfűi Növényolaj­gyár, az eddig beérkezett termés olajtartalma mintegy másfél százalékkal maga­sabb mint tavaly volt. A növényolajgyárban a be­szállítást pontosan ütemez­ugyanis megtették, amit a történelem megkívánt tőlük. A mi dolgunk, hogy példái­kat továbbgondolva folytas­suk azt, amit ők elkezdtek, felépítsük nemzedékek kö­zös művét, szocialista társa­dalmunkat. A népművelés anyagi le­hetőségeiről szólva Majoros Károly emlékezteit ett rá, hogy a nagyobb anyagi rá­fordítások nem hoznak auto­matikusan nagyobb eredmé­nyeket. A szellemi és anyagi befektetések egyaránt fonto­sak, szerényebb anyagi le­hetőségek mellett is szület­hetnek értékes eredmények. — El kell érnünk — mond­ta befejezésül —, hogy az emberek találják meg a ma­guk szocialista perspektívá­ját. Ez nemcsak a népmű­velők dolga, de nekik is e cél érdekében kell tevékeny­kedniük, hogy munkájuk va­lóban értékes, a társadalom számára hasznos legyen. elemezte. Megállapította, hogy a kettő szoros kapcso­latban van egymással. Jól­lehet a mindenkori gazdasá­gi állapotok nem mechani­kusan hatnak ki a művelő­dés, a kultúra fejlődésére. A művelődéspolitikai feladatok megoldása — hangsúlyozta a megyei tanács elnöke — nem lehet csak pénzkérdés, annál is inkább, mivel az erőfor­rások többféle csatornán is biztosíthatók. Hangsúlyosan szólt arról a segítségről, amelyet a társadalmi össze­fogás adhat, továbbá amit a meglevő szűkösebb anya­gi erőforrások ésszerű össz­pontosításával, koordinálásá­val és körültekintő takaré­kossággal lehet megterem­teni. Befejezésül arról be­szélt, hogy a közművelődés közügy, nemcsak a szakem­berek dolga — bár szerepük elsődleges —, hanem mind- azoké, akik felelősséget érez­nek jövőnkért, szocialista társadalmunk építéséért. Nagymáthé Attila, a tisza­füredi művelődési ház igaz­gatója a várossá lett nagy­község utóbbi években elért kulturális fejlődéséről adott szemléletes képet. A vitában felmerülő kérdésekre Sipos Károly, a megyei tanács el­nökhelyettese válaszolt, il­letve foglalta össze az esz­mecsere legfőbb gondolatait, A közművelődési aktíva, melyre jellemző volt a je­lenlevők tevékeny részvéte­le — idő hiányában nyolcán már nem is kaphattak szót — Fábián Péternek, a me­gyei pártbizottság titkárának záró mondataival fejező­dött be.- BA—TE—NZS — ték, így a szállító járművek­nek várakozniuk alig kell. A martfűi gyárnak az ér­tékesítés nem okoz gondot. Jelenleg a napraforgóolaj jó áron és különösebb ne­hézség nélkül adható el kül­földön. „Csak egy Földünk van” KISZ-esek a környezetvédelemért Társadalmi munka után kábelfektetés Fásítás, tereprendezés Hozzászólások—vita Zöld út a napraforgóolajnak Martfűn biztatóan kezdődött az idény

Next

/
Oldalképek
Tartalom