Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-20 / 221. szám
4 SZOLNOK MEGYE! NÉFLAP 1984. SZEPTEMBER 20. IA tudomány világa I A szavak gyógyító varázsa Ritka és súlyos beszédzavarokkal küszködnek a moszkvai 60-as számú isko- la-internátus tanulói. Felcserélik a szavakat és szótagokat, képtelenek a mondatalkotásra, s ezért szókincsük kicsi. — Azok a gyerekek kerülnek hozzánk, akiknek a kerületi logopédusok a konzultációkon nem tudnak segíteni — mondta a bentlakásos iskola igazgatónője, Ljudmi- la Podkolzina. — A mi növendékeink egytől-egyik szisztematikus, egésznapos foglalkozást igényelnek. Az első három évben az órákat logopédusok tartják egész más tanterv szerint, mint a közönséges iskolákban. Hisz itt nem írni, hanem beszélni kell tanítani. A helyes hang- képzést addig gyakorolják míg az osztály mind a 12 tanulója meg nem tanulja. Ha kell, az elmaradókkal a nevelők is foglalkoznak a tanórák után, hisz ők is szakemberek. Mint az igazgatónő tájékoztatott: a hangok után a betűk elsajátítása következik, de mindig külön gondot fordítanak a beszédkészség további fejlesztésére. Ezért az órákon gyakori a szituáció-játék. A szó, ha képhez kapcsolódik, sokkal inkább megjegyezhető. Az osztály- termekben ezért rengeteg a makett, a modell, a rajz és a táblázat. A gyerekek rendszeresen diáznak, filmeznek, de sok órát tartanak a kapukon kívül is. Az „állatok” témakör például sokkal érthetőbb, élménydúsabb, ha az állatkertben tartják a tanórát. A hagyományos évzáró fesztivál jelszava: „Egyetlen helytelen hangot se!” Színpadi felolvasások, szavalatok, mesemondás van ilyenkor műsoron. A meghívott szülők örömmel hallgatják, hogy korábban hallgatag, szégyenlős, ideges gyermekeik milyen magabiztosan szólnak a pódiumon. A továbbiakban már szaktanárok tanítanak, mint bármilyen más iskolában. Persze a beszédkészség tökéletesítését minden tanár szem előtt tartja: külön figyelmet fordítanak az új fogalmak magyarázatára nemcsak a jelentésére, de a hangzására is. Ebben az iskolában különös gonddal ügyelnek a gyerekek közérzetére. — Egy pillanatra sem felejthetjük el, hogy neveltjeink között sok az ideggyenge, sérülékenyebbek az átlagosnál — mondta L. Podkolzina. — Állandóan figyeljük őket, s ha valamelyik fáradtnak látszik, sápadt, figyelmetlen, rögtön orvoshoz küldjük. Rendelőnkben nemcsak gyermekorvos, de ideg- gyógyász is van. szükség esetén fizikoterápiás kezelést kap a gyermek — erre is van házon belül lehetőség. Súlyosabb esetekben az orvos könnyített tanprogramot írhat elő. — Általában fokózottan vigyázunk tanítványaink idegállapotára. Nálunk nemcsak kiabálni tilos a gyerekre, de még emelt hangot sem szabad használni — teszik hozzá a pedagógusok. S a nyugodt tónus, a nevelők türelme, gondoskodása, kedvessége fokozatosan megteszi a magáét. A szülők, a gyerekek minden szombat-vasárnapot együtt tölthetnek. A hasznos időtöltéshez tanácsokat is kapnak a szülők. Az internátusi élet, oktatás 11 évének minden költségét a szovjet állam viseli. Nyolc osztály anyagát ugyanis a gyerekek 11 év alatt sajátítják el. Ha azonban valamelyikük jó eredményt ér el, s meggyógyul, bármelyik tíz- osztályos iskolába átirátható. Az orvosi-pedagógusi tanács határozza meg az oktatás stratégiáját általában és egyedi esetekben is. Minden évben megrendezik az öregdiák-találkozókat a valaha itt tanult pedagógusokkal, orvosokkal, nővérekkel, könyvtárosokkal. A sikeres, magabiztos emberek valaha szintén szégyenlős, törékeny idegzetű, hallgatag gyerekek voltak. Eduard Aleszin Tamara Tokarjeva logopédus a moszkvai 60-as számú bentlakásos gyógyiskola másodikosainak tart órát (balról). Lena Makrova máso.dikos kisdiák ad szamot a tanultakról a beszédhibás gyermekeknek a moszkvai 60-as számú bentlakásos iskolájában (jobbról) Üvegtisztítás gőzzel Melegvízi rákok Az Észak-Amerika nyugati részének forró forrásaiban élő, Potamocypris nemzetségbe tartozó kagylósrákokról kiderült, hogy csaknem 50 C-fokos hőmérsékletet is túlélnek, sőt rövid ideig még néhány fokkal többet is. Egy- , sejtű élőlények (baktériumok, algák) ugyan ennél lényegesen magasabb hőmérsékleteket is elviselnek, ezeknek az apró rákoknak a hőtűrése azonban a legnagyobb, amit eddig vízben élp többsejtű állatokon megállapítottak. Laboratóriumi állatoknak lehetne használni őket a hőtűrőképesség felső határán végzett kísérletekhez. Járóiskola —légpárnán A bénulásos megbetegedésből kigyógyuló gyermekek rehabilitációját, a járás újratanulását erősen gátolja az eleséstől való félelem. Ezt a félelmet szünteti meg egy új találmány, a légpárnás járóiskola. Az erős poliészterszövetből készült nagy matracon a járás gyakorlása veszélytelen — így a kis betegek félelem nélkül használhatják — és a test minden izmát alaposan edzi. A légpárnás matrac nemcsak gyógy célra, hanem a sportolók edzésére is alkalmas. A modern építészetnek egyre kedveltebb anyaga az üveg. Manapság már csak a nagy üvegfelületekkel rendelkező, sok természetes fényt átbocsájtó épületek számítanak korszerűnek. Ám — és erre bizony kevesen gondolnak — e hatalmas üvegfelületet rendszeresen tisztítani is kell, ami belülről még csak megoldható valahogy, de kívülről valóságos „hadműveletnek” számít egy-egy áruház, lakóház vagy középület üvegfelületeinek megtisztítása. Nem oldja meg ugyan teljesen a problémát, de legalább a kirakatüvegek, nagy ablaktáblák, csempézett falfelületek tisztítása terén előrelépést jelent egy új francia villamos ablaktisztító készülék megjelenése, amely- lyel létra és tisztítószer nélkül lehet dolgozni. Az Elekt- ro-Glass olyan zsíros piszok, koromréteg eltávolítására is alkalmas, amely a hagyományos tisztítószereket sem „tiszteli’’. Az új készülék a gőz szennyoldó hatását hasznosítja. Az elektromos fűtésű, termosztáttal szabályozott hőfokú fémlemezre nedves ruhát rögzítenek. Ha a lemezt nyomás és dörzsölés nélkül, finoman az üvegtábla felett vezetik, az érintkezési felületen gőz keletkezik, amely eltávolítja a zsírt és a szennyeződést, s egyben sterilizálja is a felületet. A ruha felveszi a szennyezést, a hőlemez pedig mindjárt fel is szárítja a megtisztított felületet, törlésre tehát nincs szükség. A 230 négyzetcentiméter felületű hőlemezt hosszú, lendíthető nyélre szerelték. így az üvegfelület minden része létra nélkül, veszélytelenül elérhető. A készülék motor nélkül, zajtalanul és üzembiztosán működik. Képünkön az Elektro-Glass nevű ablaktisztító készüléket láthatjuk munka közben. Anglia keleti partja közelében, a Humber folyó torkolata fölött ível át a világ leghosszabb, 2220 méteres, 1410 méter középfesztávú függőhídja. Technikai csoda ez a javából, hirdetvén az embernek az anyagok feletti uralmát. A hídóriás kéttagú főpillérei vasbe tonszerkezetek. Az egyiket nyolc méter mélyre, szilárd krétarétegbe alapozták. A másik süllyesztett szekrényen nyugszik. Az előbbi pillértörzs 44 méter hosszú, 16 méter széles és 11,5 méter magas. Az utóbbi hossza 42 méter, szélessége 11 méter, magassága 16 méter. A 28,5 méter széles hídpályát nagy szakító- szilárdságú, különleges acélból készült függesztő huzalokkal rögzítették. A fő tartókábelek egyenként 15 ezer — 37 kábelszál- ban összefogott — huzalból állnak. (Külön e célra konstruált és legyártott célgéppel végezték előállításukat.) E különleges kábeleknek kivételesen nagy súlyt kell tartaniuk, hiszen a hídpálya súlya 16.500 tonnát tesz ki! Képzeljük csak dl, hogy ennek a szép ívű hídnak a tél fagyában és a nyár hőségében egyaránt szilárdan kell állnia, biztonsággal el kell látnia feladatát. A tervezőknek a tenger közelsége miatti erős szélre is gondolniuk kellett. A szélsebességet a tengerszint felett öt méter magasságban másodpercenként 44 méter, a pillérek csúcsán, 162 méter magasságban másodpercenként 66 méter értékkel vették figyelembe. (Ez utóbbi érték körülbelül óránkénti 240 kilométeres szél- sebességnek felel meg, ami még orkán esetén is csak kivételesen fordulhat elő.) Korábban, a leghosszabb hasonló óidként a New York-i Verranzano-Narrows-t tartották számon, 1290 méteres középső szabad nyílásával. Versenytársának számított még a Boszporuszt átívelő 1074 mé- - teres fesztávú függőhíd, valamint a lisszaboni 1013 méter főnyílású, a Tejo folyón átívelő függő kábelhíd. Képünkön: a gigantikus humberi hidat láthatjuk. Vadászat hálóval Víz és homok a sivatagban A Szovjetunió sivatagos tájain a fokozódó édesvíz- igény kielégítésében az atomtechnika is az ember segítségére sietett. A tenger- ■parti övezetekben a tenger- víz-sótalanító üzemek segítenek ma és a jövőben az édesvízellátás biztosítása területén. Sevcsenko a Szovjetunió egyedüli olyan, városa, ahol az egész város vízellátását sótalanított tengervízzel biztosítják. A nukleáris sótalanító üzem naponta 120.000 köbméter édesvizet szolgáltat. Az első hálózat tökéletesen kiszűrt ivó- és főzővizet ad. A második hálózat biztosítja az ipari és az öntözővizet, míg a harmadik a köztisztasági vállalat és a kocsimosó üzemek stb ellátását biztosítja. Sevcsenkó- nak ma 80.000 lakosa van, de minden lakos éppolyan jól el van látva édesvízzel, mint egy moszkvai vagy leningrá- di. Milyen nehézségekkel kell még szembenézni a Szovjetunió sivatagi területein? A homok támadása nemcsak a Szaharára vonatkozik. A Szovjetunió sivatagi területein is a legnagyobb nehézség a támadó homok megállítása. Közép-Ázsában különösen a gyapotültetvények vannak gondban e téren. A Türkmén SZSZK területén mintegy 500.000 ha a veszélyeztetett terület. A Türkmén Tudományos Akadémia Sivatagi Intézetének munkatársai most behatóan foglalkoznak az olyan haszonnövények telepítésével, amelyek részben megkötik a homokot, de termést is húznak az ember számára. A sivatagi fásítás terén is jó eredményeket értek el az utóbbi időben a szovjet biológusok. Az elmúlt 25 évben a Kara-Kum és Kizli-Kum sivatagokban összesen 720.000 ha területen ültettek fákat és bokrokat. Ezek a zöld sávok megfogják a homokot, és védőernyőt biztosítanak a mezőgazdaság és az ott élő emberek számára a homokkal szemben. Az apróvadra nemcsak puskával, hálóval is lehet vadászni. De ugyan mivégett fogják be élve a vadat? Ma már korántsem étkezés céljára — mint az ó- és a középkorban —, hiszen a lőtt vad is éppúgy ehető. Az élve befogott vadnak sokkal fontosabb szerepe van: tenyésztés, vérfelfrissítés céljára exportáljuk, vagy juttatjuk el az ország egyik vidékéről a másikra. A nyulak élve való befogására szolgáló háló három egymás mögött kifeszített részből áll. A kétoldali külső rész 30X30 ernes lyukbőségű, a középső pedig laza, bő, vékony zsinegből készült, 4X4 cm-es szemű. E hálót 3 méterenként vasalt hegyű karókra kötik, s ezeket súlyokkal verik a földbe, úgyhogy a fölvert háló kerítésként áll. Magassága 120 cm. Azt gondolhatnánk, hogy ezt átugorja a nyúl. De ez igen ritkán történik meg, jobbára csak akkor, ha a hálót nem feszítették ki jól. Az állat rendszerint a hálóba ugrik, átcsúszik az oldalsó részek, a „tükrök” bő lyukain, de magával húzza a középső laza, sűrű hálót, s abból zsák keletkezik körülötte. Abba a nyúl belegabalyodik — és fogva marad. A hálóvonal két végén derékszögben 60—100 m hosszú szárnyakat állítanak; a tapasztalat szerint ezekben akad meg a legtöbb nyúl. Mivel a háló mindkét oldalról fog, egymást követően jobbról is, balról is hajtanak a hálóra, csak a szárnyakat kell mindig a hajtás irányába állítani. Egy-egy hálószakasz hossza 30 vagy 50 méter, egy teljes fogókészlet ped'g legalább 1200, de többnyire 1500 méter hosszú. Ezért a nyulak befogásához legalább két — a hálókat és a ládákat szállító — vontató, valamint 50—60 hajtó és hálós kell. A hajtők és a háló két végétől félkör alakban indulnak el, s ha a kör bezárult, a háló felé tartanak. A hajtásban 100 méteres szakaszokra jut egy- egy fogóember, aki 20—30 méterre a háló előtt hasal zsákon vagy pokrócon, háttal a hálónak. így látja, mikor jön feléje a nyúl, s amint az elkerülte őt, és már a háló elé ért, felugrik és megriasztja, hogy minél nagyobb lendülettel szaladjon a hálóba. t Ha~ ~ az beugrott, gyorsan odafut, kiszabadítja, hogy össze ne verje magát a fagyos rögökön, s a hajtás befejezéséig a szállítóládába helyezi. Képünkön a vadász utolsó ellenőrzését végzi a felállított, hajtásra előkészített nyúlhálón. (KS)
