Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-16 / 218. szám
1984. SZEPTEMBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Műemlékvédelem Jászberényben Megújul és megszépül a hangulatos városközpont re kapható jellegzetes lakó. ház is. A város legrégibb műemléke a gótikus eredetű volt ferences barátok temploma, a Marx téren a forgalomtól félre eső helyen, nagyszerű együttest alkot a 250 éves barokk rendházzal. A templom melletti Kresz-park akácfái között egy kőtömbből életrehívott szecessziós szobor búslakodik, — kevesen tudják, hogy körötte a török idők harcaiban elesett magyar és török katonák csontjai porladnak. A török küldöttségek nem mulasztják előtte kegyeletüket leróni. A török kiűzése után 1699,-ben állították a más településeken ismeretlen kőképeket a gyöngyösi, pesti és szolnoki út mellett, melyek a város akkori határát jelölik. A ra- demptio, a jogok visszaváltása meghozta az építési kedvet, a hármas kerület székhelye azután kezdett fel- virágozini. Egyházi épületek, szobrok mellett maradandó középületeket is állítottak, és József nádor 1817 évi rendeleté alapján, a városrani- dezési elképzelések szerint alakították az utcákat, építették a lakóházakat. A reformkorban „a város regu- latiójára és csinosodására felügyelő bizottság” működött, ebben az időben alakult ki a Lehel vezér tér végleges formája, mivel közepéről elbontották a régi, földszintes, roskatag városházát Jászberény műemlékekben a megye leggazdagabb települése. A 7 műemlék, a 21 műemlék jellegű és 2 városképi (jelentőségű építmény gazdája elsősorban a városi tanács és az egyház — eredményesen dolgoznak az értékek megőrzésén. Érdekes módon, most a nehezebb gazdasági években több jut a műemlékekre, mint 10—20 éve. Akkor a rendezési elképzelések úgy kezdődtek, hogy dózerrel simára tolták a városrészeket és a régi hangulatú utcák helyett sokemeletes típuslakás-egyenruhá- ba bújtatták a városokat. Berényt szerencsére elkerülte ez, elmaradt a toronyház is, és csak a 31-es út vonal- vezetése miatt feltétlenül szükséges Szövetkezet úti lakótelep épült fel a város- központ szomszédságában. A 250 éves volt Jászkürt fogadó helyére is függőfolyo- sós bérlakásokat álmodott a tervező, a műemléki albizottság észrevételeire nem volt kíváncsi. — Az országban elsők között 1955-Jben alakult meg Jászberényben a műemlékvédelmi munkaközösség, de hosszú ideig nem tekintettek partnernek minket — emlékezik az elmúlt időre Rédei István. A tanács tizennégy tagú albizottsága rendszeresen ülésezik, járják, figyelik a várost, ellenőrzik a védett építményeket, javaslatokat dolgoznak ki újak bevonására. A még fellelhető jellegzetes jászsági parasztház és tanya megmentésén fáradoznak most, régóta szorgalmazzák a Nádor oszlop áthelyez zését, a kerekudvari kastély és az Eördög-féle népi lakóház felújítását. Nem a jó szándék, hanem a pénz hiányzik, ennek ellenére eredeti formájában újjáépül a kőhíd, áthelyezik (a vandálok elől) a Jászkun székház rokokó kőrózsadíszeit és szobrait, kiemelten fordítanak figyelmet a műemlékek környezetére is. A műemlékvédelem helyzetét a városi tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben tárgyalta, és határozott a városközpont műemléki környezetté nyilvánításáról. Ezen a területen külön engedély alapján lehet csak átalakítani, felújítani. A homlokzati tervek és díszítések elkészítésével a tanács Máté György szobrászt bízta meg, munkájának kezdeti nyomai apróbb részletekben már láthatók. Lukácsi Pál Megjelent a Jászkunság 3. száma Emlékezés Győrffy Istvánra Szolnok megye társadalompolitikai és művészeti folyóiratának szeptemberi száma a XX. századi magyar néprajztudomány egyik legmeghatározóbb egyéniségére; a száz éve született GYÖRFFY ISTVÁNRA emlékezik. A karcagi születésű tudósról úgy vélekednek a kutatók, hogy annyit tett a magyar nép tárgyi emlékeinek, néprajzának felkutatásában, mint Bartók és Kodály a népzenekutatásban. A centenárium alkalmából 1984. február 10-én a Magyar Tudományos Akadémián rendeztek emlékülést, szeptember végén pedig a szülővárosban, Karcagon gyűlnek össze a néprajztudomány mai legjelesebb művelői. A folyóirat e két ülésszakhoz kapcsolódva közöl hat írást: Szabolcsi Miklós akadémikus februári zárszavának részleteit „A második magyar reformnemzedék.. címmel; valamint Selmeczi Kovács Attila Győrffy István agráretnográfiai kutatásai; — Bellon Tibor Győrffy István Nagykunsága a század- fordulón; — Szabó László Győrffy István és a magyar néprajz nagykorúsága c. tanulmányait és Csorba Mária írását a Néprajzi Múzeumban rendezett centenáriumi kiállításról. A FÖRUM rovat két időszerű ideológiai témában ad közre tanulmányt: Kardos Jánosné Az erkölcsi felelősség és értékelés szerepe a vezetői tevékenységben és László Gyula Hogyan vélekednek a főiskolás fiatalok a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus lényegéről? címmel. Ez utóbbi írás egy vizsgálódás néhány tanulságát tárjá elénk, egyfajta képet vázolva a főiskolás fiatalok politikai, történelmi, irodalmi ismereteiről, véleményalkotásáról, beállítódásáról és érzelmi kötődéséről, valamint a munkában való helytállásuk, közéleti aktivitásuk jellemzőiről. A HAGYOMÁNYOK rovat sorozatot indít a szolnoki városrészek és utcanevek változása történetének feldolgozására. Az első rész — Vincze László írása — a szolnoki Tabán átalakulását mutatja be a XVII. századtól napjainkig. A folyóiratot Győrffy Istvánról és műveiről készült archív képek reprodukciói színesítik, a hátsó borítón pedig helyszíni felvétel található a Győri Balett nyári előadásának egyik mozgalmas pillanatáról. Készülődnek a múzeumok Kiállítások a felszabadulás évfordulójára Az elmúlt négy évtized történelmi, társadalmi és művészeti fejlődését bemutató nagyszabású kiállításokkal köszöntik legnagyobb múzeumaink hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját. Az ország nagy múzeumaiban már megkezdődött annak az anyagnak a válogatása, amelyet a Magyar Nemzeti Galériában jövő márciusban nyíló Negyven év képzőművészete című bemutatóra küldenek. Ugyancsak valamennyi nagy gyűjteményünk részt vesz abban a vállalkozásban, amely mindeddig egyedülálló a magyar múzeumok történetében. A Néprajzi Múzeumban áprilisban megnyíló tárlat ugyanis a hazánkban negyven év alatt bekövetkezett életmódváltozást tükrözi majd. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum három bemutatóval köszönti majd az évfordulót: kiállítást rendez 1944—45. plakátjaiból, pénzeiből. illetve bélyegeiből. A főváros felszabadulásának 40. évfordulójára február 13-án nyíló jubileumi tárlatával emlékezik a Buda- | pesti Történeti Múzeum. Megállítja az átutazót Jászberény hangulatos főteu re, érdemes kiszállni az autóból és a központban rövid sétát tenni. A több száz éves, elnyújtott négyszögletes alakú Lehel vezér téren műemlékek és műemlék jellegű épületek sorakoznak. A tér egyik sarkában a nagytemplom barokk tornya és jellegzetes toronysisakja hívja fel magára a figyelmet, mellette a Köztársaság tiér fái korabeli egyházi épületeket és kegyhelyeket takarnak el, és fél kilométer távolságban a nemzeti bank hangsúlyos épülete zárja a város központi terét. Közben a klasszicista városi tanácsház, mögötte a barokk Jász Múzeum, a barokk és klasszicista bíróság, udvarán a késő barokk börtön épületével. Figyelemre méltó az eklektikus Déryné Művelődési Központ és a gimnázium tömbje, de a tér valamennyi későbbi épülete egészen a teljesen újakig követi a múlt hangulatát és harmonikus együttest képez. — Szép kis város — mondja elégedetten Rédei István, a városi tanács műemlék- védelmi albizottságának elnöke — ezzel a véleménnyel utaznak tovább az idegenek, és viszik magukkal Berénv hírét. A helybeliek is örömmel látják, hogy egyik épület a másik után úljul meg, a tér most szerintem szebb, mint valaha, csak a bíróság felújítása várat még magára. A városi tanács az utóbbi években sokat tett a városközpont eredeti hangulatának megőrzéséért. Fényképeket nézegetünk Jászberény értékes és érdekes épületeiről, eltűnőben lévő, jellegzetes homlokzat- részletekről. sírkeresztekről, ablakrácsokról, díszítésekről. Mindegyikhez rögtön fűzi a történetét, a helybeliek elbeszéléseit, emlékeit. Előkerülnek elpusztult vagy lebontott építmények képei. Ilyen sorsra jutott a város közepén a vízi malom, a német lovagrend főtéri és Hatvani úti épülete, a Pannónia szálló, de sok, néhány évvel ezelőtt még lencsevégjellegzetes tomácos lakóház a Serház utcában — megeleve nedtek az eredeti szépségei Szociális otthon a forgalomtól félreeső helyen a volt ferences-rendház kolostora |Fotó: Nagy Zsolt, Baráth Károly Nagyszabású nemzetközi gálaműsor színhelye három alkalommal a Budapest Sport- csarnok. Neves művészek és együttesek tartanak előadást a Battonyán létesülő SOS gyermekfalu javára. A mozgalom eredményeként eddig már 75 országban több mint kétszáz családias nevelőintézetet építettek az elárvult, elhagyott gyerekek számára. Képünk a pénteki popgála egy pillanatát örökítette meg; a világhírű Boney M. együttes a rádió gyermekkórusával énekli a finálé Ne öld meg a világot című számát A címben jelzétt maiság némileg tá_ gabban értelmezendő, hiszen a nyolc- va|nas évek elejének prózai kisepikájáról ad képet a szovjet írók új elbeszéléseit bemutató „Rot- schild hegedűje”, a mai ukrán elbeszélésekből válogató „Napraforgók”, ill. a huszonnyolc mai magyar elbeszélést bőkezűen az olvasó elé tálaló „Körkép”. A szovjet írók elbeszélés- kötetének címadó novellája jGrlekova alkotása az így vagy úgy magányos asszonyi sors alakulását, a saját belső szabadságáért küzdő női lélek vívódását mutatja be, s kissé kesernyés fintorral az irodalom „nevelő” hatását. Paul Kuusberg kisregénynek is beillő elbeszélése egy közepes képességű, de nagyra törő értelmiségi karrier harcát és összeomlását ábrázolja ragyogó módon élve a szerkesztés hely, tér és idő egységére vonatkozó klasz- szikus szabályával. Alekszandr Ruszov novellája is értelmiségi tárgyú. Egy sehol megállapodni nem tudó, mindig az újért küzdő, sebet adó és sebet kapó kutató tudós utolsónak tűnő „váltása” utáni belső monológja ez az elbeszélés. Olvasónaplómból Mai szovjet, ukrán Borisz Harcsuk és Grigo- rij Balkanov a szovjet irodalom örök témáját, a háború okozta emberi fájdalom', a háborús megpróbáltatások oly gyakran, tragédiába torkolló végzetes útját rajzolják meg meleg sal- lagmentes stílusban. Valen- tyin Paszputyin, Lev Krivenko, Jevgenyij Mariszajev és Izrael Metter novellái a falusi és városi életforma ütközését, a batantömbök közé zárt ember természet utáni vágyódását csakúgy tükrözik, mint a boldogságnak az emberi gyarlóságból fakadó elszalasztását vagy a társadalmi konvenciók győzelmét az őszinte emberi érzék fölött. Ljudmila Uváróvá A mos- tohaapa c. novellája is a helyes emberi magatartást, az őszinteség és a hazugság a boldogság látszatát mentő bizonytalanság és a boldogtalanságot jelentő bizonyosság ütközését mutatja be egy kamaszlány lelki vívódásán keresztül. Romualdas Granauskas Bikaáldozata a litván nép ősi’ történetéből vett halla- dás elbeszélés A pogányság és kereszténység vére konfliktusa, az új hit által ledöntött régi pogány oltár utolsó mártírjának végső útját rajzolja meg a szerző formailag is alkalmazkodva a forrásul szolgáló 1547-es első Hatván könyv stílusához. Ugynacsak múltbeli történet a kötet egyik legmegraga- dóbb írása, Jurij Nagibin, Ó, legutolsó szerelem! c. novellája. Johann Wolfgang Goethének az ifjú Ulrike von Levetziow iránit kibom- ló öregkori nagy szerelmének bájosan ironikus rajza bizonyára közel kerül minden olvasó szívéhez. Az elbeszélésgyűjteményt legjobb műfordítóink — köztük Arany János, Makai Imre, Nikodémusz Elli, Rab Zsuzsa — ültették át magyarra. Kár hogy sem a szerzőkre, sem az első megjelenés helyére, sem az eredeti címekre nincs utalás a gyűjteményben. í (Rotschild -hegedűje: Szovjet írók új elbeszélései. Bp. Európa, 1983 — 306 p.) A mai ukrán elbeszélők kötete a Napraforgók harmincöt elbeszélést tartalmaz közel huszonöt szerző tollá- bóL Aki a majd ötszáz oldalas antológiát végigolvassa, valóban teljes, képet kap északi szomszédaink kisprózájáról. Jóllehet a novellák témaköre természetszerűleg sokrétű, mégis jól kitapintható egy erőteljes etikai irányvonal, amely főleg Irina Vilde, Roman Fedőnv, Jurij Scsarbakov, Valerij Scserbak és Olekszalndr Va- szilkivszkij írásaiban tükröződik. Az emberi helytállás, az új és a régi életszemlélet, az életforma-váltás okozta konfliktusok sokoldalú bemutatása e novellák fő erénye. Az ukrán kisprózában is meghatározó helye van a háború kitörölhetetlen élményének. Szemen Zsurako- vics, Jurij Musketik, Mikola Kravcsuk, Viktor Bliznec novellái négy évtáaed múltán az emlékek lírai vagy éppen jelképekkel ftairkított világában bontják ki az emberi kapcsolatoknak a háború által megzavart, összekuszált szövevényét Természetleírásával, bal- ladás hangvételével, az emberi munka megszépítő hatásának rajzával ragad meg Dllesz Honcsar címadó novellája, a Napraforgók. A természet szeretete és féltése, alz ember és a természet viszonya a témája Ivan Csendéj kedves írásának, az Aljonkának is. Múlt és jelein, valóság és fantázia, modernség és folklór világa találkozik Jurij Lohvin és Volodomir Drozd elbeszéléseiben. A kötetet á szerzők legfontosabb adaitait tartalmazó életrajzi jegyzetek zárják. A fordítás nem könnyű munkáját magyar ési kárpátukrajnai műfordítók közösen végezték — és, kifogástalanul. A recenzens nem vállalkozhat e gazdag gyűjtemény részletesebb ismertetésére. Csupán ajánlani szeretné ezt a könyvet mindazoknak, akik szeretik az érzelmi töltésű, olykor megható, máskor szelíd mosolyra ingerlő, a ki- sebb-nagyobb emberi tragédiákat is csak sejtelmesen feltáró elbeszéléseket. (Napraforgók: Mai ukrán elbeszélések. Bp.: Európa, 1982. — 503 p.) Szurmai Ernő
