Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

1984. SZEPTEMBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Ki a legény a bakon ~Világbajnoki revans Tápiószentmártonban gyi Fintha Gábor és a kecs­keméti Muity Ferenc — azt szeretnék bizonyítani, hogy akár a világbajnoki arany­érem sem lett volna elérhe­tetlen a számukra. A mai maratonhajtás pályáját sík területen jelölték ki, így „dráma” helyett inkább technikás hajtásra számíta­nak a szakemberek. A dön­tés természetesen vasárnap­ra marad; a 9 órakor kezdő­dő akadályhajtás hivatott arra, hogy elvégezze a rang­sorolást. Még jósolni is ne­héz a győztes személyére, egy azonban biztos; a ver­seny nagy közönségsiker lesz. A világbajnok Juhász László nem ádja át a. trónját Szolnoki kosárlabdacsapat tartósan nem tud gyökeret ereszteni az ország legjobb­jai között, mintha óriáske­réken ülnének tagjai. A nők a kiesés után beleszürkültek a másodosztályba, a férfi­aknál az Alföldi Olajbá­nyász kétéves próbálkozás után megméretett és kony- nyűnek találtatott. Egyszer fent, egyszer lent. Pedig népszerű a sportág a város­ban, bizonyítja ezt a tornák és a bajnoki mérkőzések lá­togatottsága. A jó mérkőzé­sekre zsúfolásig megtelik a tiszaligeti sportcsarnok, de ötszáznál soha nem volt ke­vesebb a nézők száma. A hagyományok is köteleznék a csapatokat a jobb szerep­lésre, ennek folytatására azonban egyelőre alig van remény. A kosálabdát kedvelő köz­véleményben az Alföldi Olaj­bányász férfi csapatának NB I-es szereplése él még a leg­frissebben, s bizonyára ér­deklődéssel kísérik, hogy az egyesületben milyen erőfe­szítések történnek a kiesés után a visszakerülésre. Acsay Attila ügyvezető el­nökkel boncolgattuk a kiesés körülményeit és kerestünk választ arra, hogy miként sikerült a felkészülés, mi­lyen változások történtek a szakosztályban, és egyálta­lán, mit várhat a közvéle­mény az NB II-ben. Acsay pontokba' szedve sorolta a kiesés okait. — Halmos István távozá­sa után a szakmai vezetés nem felelt meg maradékta­lanul a magasabb osztály követelményeinek, aztán ta­valy későn tudtuk meg, hogy továbbra is NB I-esek ma­radunk, ezért a felkészülést és az erősítést bizdhyos kap­kodás jellemezte. A lengyel játékosokhoz fűzött remény nem valósult meg teljes egé­szében, a két Tóthot azért adtuk ki, mert akkor még úgy tudtuk, hogy NB II-esek maradunk. A játékosok vál­lalták a többletmunkát. Mol­nárt és Mikolát kivéve, akik a délelőtti edzésre nem jár­tak, ráadásul Jánny sérülése kiújult. A kezdeti lendület megvolt, de a sorozatos mi­nimális vereségek után meg­ingott a csapat önbizalma, ami befolyásolta a további edzésmunkát, elszántságot. A legjobban az bánt, hogy bár a bázisszervektől meg­kaptuk a támogatást, még­sem tudtunk élni a lehető­séggel. — Két év után ismét az NB II-ben folytatja a csa­pat. Sűrűn felmerült az utánpótlás nevelésének, a saját nevelésű fiatalok hiá­nya. Várható, hogy a jövő­ben javul a helyzet? — Furcsán hangzik, de a kudarcnak volt pozitív ol­dala is. A közönség meg­szerette, népszerűbb lett a férfi kosárlabda, megköny.- nyítette az utánpótlás ne­velését. Szolnok megyében egyébként nehéz a férfi ko­sárlabdát fejleszteni. Nincs megyei bajnokság, az úttö­rőké és a kisebb korosztá­lyé jobbára az Olajbányász házibajnoksága volt. Egye­dül a serdülőké elfogadha­tó, de újabban a megyei művelődési osztály saját ha­táskörében akarja szervezni a középiskolásoknak, az egyesületek kizárásával. Az utánpótlás szerepeltetése nagy költséggel jár, a Buda- pest-bajnökságban három csapatot szerepeltettünk, ősz­től pedig már az ifjúságiak is ott indulnak. — Hogyan készülnek a bajnokságra? — A gerinc maradt:" Tóth Z., Szalay, Molnár, Kiss K„ Smolnieki, Kékesi és Farkas, hozzájuk jön az ifjúsági Simon, Váradi, Vécsei, Sándor, Abonyi és Pallai, de figyelemmel kísérjük a többieket is. Dudek eltávo­zott, Mikola Veszprémbe tart, Jánny játéka a műtét után bizonytalan. Pál Szabó Sán­dor az edző, ő sérülés miatt nem játszik. Smolnieki szer­ződése a jövő év június 30- ig szól, az ifjúságiak edzője, és Jánny is edzősködik. Cél­kitűzésünk az első öt kö­zött végezni, a szakmai mun­ka színvonalát javítani, en­nek érdekében több intézke­dést tettünk. A szeptember végén kez­dődő bajnokságban az Alföl­di Olajbányász a Közép cso­portban szerepel, többek lói- zött a KSI, a Kertészeti Egyetem, a Medicor OSC, a Kandó Főiskola, a Malév, a BEAC, a Közgazdasági Egye­tem, a Csőszerelő, a Kőbá­nyai Sör és még néhány vi­déki csapat társaságában. Kiegyensúlyozottnak tartják a mezőnyt, Acsay szerint ta­lán két-három év múlva si­kerül ismét a magasabb osz­tályba jutni. (pi) Jő széllel a teniszsportban Nem volt s talán nem is lesz többé olyan rangos me­zőnye a fogathajtó országos bajnokságnak, mint az idén. A tegnap kezdődött verseny- sorozaton a szilvásváradi vi­lágbajnokság első öt helye­zettjét láthatják a nézők a magyar bajnoki címért küz­deni. Valamennyi résztvevő számára igen nagy a tét: a világbajnoki ezüstérmes Bárdos György természete­sen szeretne visszavágni a nyertes Juhász Lászlónak — aki semmiképp nem kívánja átadni trónját. A többiek — így a világbajnoki bronzér­mes Bálint Mihály, a dömsö- di Sipos Ferenc, a hortobá­Egy a trónkövetelők közül: Muity Ferenc Benyik János is résztvevője volt Hz elmúlt években ren­dezett szolnoki teniszverse­nyeknek Divatba jött a tenisz: ke­resett árucikk lett az ütő, a labda, de legalább ilyen sláger a falatnyi szoknya, a fehér nadrág. Lakótelepek házai közé egyre gyakrab­ban ékelődik pálya, nem rit­ka a műanyag borítású, vil- lanyvilágításos. Könnyű gyermekeket toborozni a tanfolyamokra — egyszóval jó szelek lengedeznek a sportágban. A nekilódulás oka kézenfekvő: e látványos játék legfelkapottabb sztár­jai személyes ismerőseinkké váltak a televízió jóvoltá­ból. Személyiségüket bőven van időnk feltérképezni a két-három órás mérkőzés ideje alatt, de amit nem árul el magáról a játék köz­ben a versenyző, azt bősé­gesen pótolják a jól tájéko­zott szaklapok, amelyek von­zó tálalásban közlik; ki hány milliót vág zsebre évente. Amióta Taróczy Balázs és Temesvári Andrea révén ne­künk is kijut olykor a di­csőségből — és a dollárból —, minden szülő azt hiszi, csemetéje az ütő nyele he­lyett a marsallbotot szoron­gatja a markában. Az idősebbek számára az jelent nagy vonzerőt, hogy a salakon senki nem firtat­ja az „X”-ek számát. Ha visszajön a labda a túlsó térfélről, teljesen mindegy hány éves a partner... Nálunk a dunántúli me­gyékben kapcsoltak legha­marabb: hohó, profitálha­tunk is valamit ebből a vá­ratlan divathullámból! Igaz, ott voltak könnyebb hely­zetben, hiszen a nyugati vé­geken az idegenforgalom struktúrájába beletartozik a , teniszpálya is. A Balaton vonzáskörzetében lassan ter­mőre is fordul az utánpót- . lás nevelésére fordított szak - • mai munka. A gyermekver­senyek sztárjai zömében a Duna túlsó partjáról kerül­nek ki. Szolnok megyében a Me­zőtúri Honvéd és a Szolnoki MÁV MTE szakosztálya rep­rezentálja a versenyteniszt. A mezőtúriak nagyszerű fegyvertényt hajtottak vég- .re az idén: a csapat a húsz forduló valamennyi OB li­es mérkőzését megnyerve, az OB I-be jutott. Az I. osztá­lyú Tóth Ferenc mellett Bá­lint Oszkár, Horváth Csaba, Varga Jánosi, Klucs László, Bakos László, Kovács Sán­dor, Noel Gábor, Busi Fe­renc, Fazekas József és Ga- láth Ferenc volt részese a sikersorozatnak. A legna­gyobb érdem azonban dr. Balogh Lajos szakosztályve­zetőé, aki valóságos „hitté­rítője” a sportágnak. A csa­pat tagjai többségükben ka­tonák, így szereplésük attól is függ majd az élvonalban, mikor, milyen felkészültsé­gű fiatalt szólít a pályára a hadkötelezettség — de hát ez már a katonacsapatok sorsa. Dr. Balogh Lajos sze­mélye viszont garancia arra is, hogy a „nagyok” mögött tehetséges mezőtúri fiatalok jussanak egyre magasabbra a sportág egyébként könnyen áttekinthető hierarchiájában. Szolnokon egészen más a helyzet. Évtizedek óta nincs igazi gazdája a tenisznek. A nemzeti bank „háztájijában” meg néhány manufaktúrában felnőtt jó pár olyan tehetsé­ges fiatal — ma már per­sze valamennyi érett fér­fi — mint dr. Bathó Gábor, dr. Szarvas Pál, ifj. Tolna Károly vagy Bartha Kornél. Ifjúsági korukban még áll­ták a versenyt a hazai leg- jobbakkal — aztán később számukra a teniszt illetően nem a legjobban jöttek össze a dolgok. Eljátszottak az OB Ill-ban, szerepeltek az OB II-ben is az utóbbi években, de edző nélkül, következetes menedzselés nélkül többre nem futotta. A sportág időközben egy hatpályás stadiont kapott a Tiszaligetben, ám nagyobb figyelmet nem. Pedig a kö­zönség körében az érdeklő­dés nőttön nőtt, és növek­szik mind a mai napig. A jelentkezők számára néhány tessék-lássék tanfolyam szerveződött, ahol az illúzión kívül mást alig kaptak a résztvevők. Az utánpótlás nevelése esetlegessé vált, a pályák használata pedig Munkában la Bartha— dr. Szarvas páros; tőlük még sokat tanulhatnak a fiatalok egyenesen követhetetlen. Előállt a „tyúk—tojás” prob­léma: előbb eredmény le­gyen-e s utána nyílik gaz­dag tárháza a lehetőségek­nek — avagy terelődjék na­gyobb figyelem a sportágra és lesz eredmény. Úgy tűnik az idő lassan elrendezi a dolgokat a szol­noki teniszpályák környékén. A megyei pártbizottság vég­rehajtó bizottsága mellett működő sportbizottság ja­vaslatára megalakult a me­gyei szakszövetség. — jólle­het munkája hasznát eled­dig még nem lehet lemérni. A MÁV MTE egyesülete is megunta a költséges sikerte­lenséget, és új szakosztály­vezetést bízott meg az után­pótlás nevelésének megszer­vezésével, a tömegsport igé­nyek koordinálásával és a versenysport irányításával. Nyilvánvalóvá vált, hogy ed­ző nélkül nem lehet tovább lépni a sportágban, így az első teendők között egv fő­hivatású szakember munká- baállítása szerepel. Vonzóvá kell tenni a .,lelakott” sport­telepet és áttekinthető képet kell alkotni a pályák hasz­nálatáról. Ami pedig a „hát­országot” jelenti: a fő figyel­met a fiatalokkal való fog­lalkozásra kell fordítani. Azok, akik ma is „húzó emberei” a csapatnak, egyet­értettek a meghirdetett prog­rammal. A felnőtt együttes tagjaitól sokat tanulhatnak a fiatalok, arról nem is be­szélve, hogy eredményeikre jó ideig szüksége lesz az OB III-as gárdának. Ami a tömegsportot illeti, megyeszerte szerveződnek a tenisz-kompániák; épülnek a pályák Kunszentmártontól Jászberényig. Városok közöt­ti vetélkedőket hirdetnek meg, de falun is mind töb­ben forgatják a teniszütőt. Tószegen. Jászszentandráson, Abádszalókon jutott pályá­hoz a fehér sport nemrég. A tenisz iránt megnöveke­dett érdeklődés úgy hullott a sportág vezetőinek ölébe, hogy szinte semmit nem kel­lett tenni érte. Ezzel a lehe­tőséggel élni kötelesség, — de elszalasztani bűn. Palágyi Béla Szalai remekelt Korábban közöltük, hogy Szalai József, a Szolnoki MÁV MTE atlétája, a magyar csapat tagjaként, Japánban nyolc nemzet via- . dalán vesz részt. A legfrisebb hírek szerint Szalai a 40o méteres gátfutásban a verhetetlennek tűnő amerikai Moses mögött 50,05 másodperccel, neves versenyzőket megelőzve, a második helyen végzett. Hétvégi események Szombat ASZTALITENISZ. Tisza Kupa nemzetközi és I. osz­tályú verseny. Szolnok, ti- szaligetti sportcsarnok 9. ATLÉTIKA. Négy város — Debrecen, Nyíregyháza, Mis­kolc, Szolnok — gyermek versenye, Szolnok, Véső u. 9. KÉZILABDA. NB I. B. Női: Lehel SE—Postás SE, Jászberény hűtőgépgyári pá- . lya 15.30. NB II. Férfi: Tisza- földvár—Bp. Taurus, Tisza- földvár 15. Megyei bajnok­ság, női: Kunhegyes—Kun- szentmárton, 10.30, Szelei, Zsérczi, Jászárokszállás— KVFSE Szolnok 10.30, Ne­mes, Nádházi, Tisza Cipő SE —Mezőtúr, 10, H. Nagy, Ja­kab, Törökszentmiklós—Túr- keve, 10.30, Farkas, Nagy S., Karcag—Jászberényi Lehel II 10.30, Ladányi, Petyus. LABDARÚGÁS. Területi .bajnokság: Tisza Cipő SE— Makó, Martfű. 16. TÖMEGSPORT. Vegyipari dolgozók olimpiai napja, Szolnok, Tiszamenti Vegyi­művek 8.30. Vasárnap ASZTALITENISZ. Tisza Kupa ifjúsági verseny, Szol­nok, tiszaligeti sportcsarnok 9. KÉZILABDA. Megyei baj­nokság. női: KVFSE Szolnok —Tisza Cipő SE 10, Sajtos, Mikházi, Kunszentmárton— Jászárokszállás 11, H. Nagy, Jakab, Jászberényi Tanító­képző—Szolnoki Spartacus 10. Farkas, Dósa, Túrkeve— Karcag, 10, Méri, Szőke, Me­zőtúri AFC—Törökszentmik- lós. 11, Szelei, Zsérczi. Férfi: Túrkeve—Kunszentmár­ton, 11, Méri, Szőke, Mező­túr—Kisújszállás, 10, Szelei, Zsérczi, Zagyvarékas—Alföl­di Olajbányász II, 10, Koncz, Berente, Rákóczifalva—Tö­rökszentmiklós, 10. (Békés megyéből). SAKK. Megyei csapatbaj­nokság, I. osztály: Martfű— Jászberényi Lehel, Szolnoki Mezőgép II—Alföldi Olajbá­nyász I, Kisújszállás—Kun­hegyes, Túrkeve—Karcag. II. o.: Jászárokszállás—Jászla- dány. Jászszentandrás—Ti­szafüred, Jászapáti—Kende­res, Újszász—Alföldi Olaj­bányász II. LABDARÚGÁS. NB II: Szolnoki MÁV MTE—Ba­kony Vegyész, Szolnok, Ti- szaliget 16, Varga J. Terüle­ti bajnokság: Karcag—Bal­mazújváros, Karcag, 15, Kozsla, Jászkisér—Rakamaz, Jászkisér, 15, Fodor F., Rá­kóczifalva—Kisvárda Rákó­czifalva, 15, Virágh. Megyei bajnokság: Jászfényszaru— Középtiszai Medosz, 16, Per- ge, Szászberek—Tiszaföldvár, 16, Kelemen, Kunszentmár­ton—Besenyszög, 16, Cziczás, Jászjákóhalma—Szolnoki Cukorgyár, 16, (Heves me­gyéből), Jászárokszállás— Jászapáti, 16, Balázs, Szolno­ki Vegyiművek—Tószeg, 16, Kökény, Szolnoki MÁV MTE —Abádszalók, Tiszaliget 14, Markóth, Tiszafüred—Szajol, 16, Jancsó, Törökszentmiklós —Kunhegyes, 16. (Békés me­gyéből). Egyszer fent, egyszer lent óriáskeréken a szolnoki kosárlabda

Next

/
Oldalképek
Tartalom