Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-15 / 217. szám
1984. SZEPTEMBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kőlap fürdő volt 2. 1 lz iszapbányászok meg a szül rke 1 ló Fegyelmik és kártérítések Perben, haragban a munkahellyel Egy-egy fúrás alkalmával húsz-hnamnSt centis isupoulopot hoz felszínre a lóforgatta fúró A drótfonattal elkerített félhektárnyi területem ássák, ásogatják — ahogyan a régi feljegyzésben is olvasható — a gyógyiszapot. Egy ásófúróval hárman vallatják a kolopi földet, Bábi István, Gizi néni testvére és Mezei József kőteleki, és Tűr; József tiszasülyi munkások. No és persze a Matyi, a szürke ló. Éppen nekifeszül a drótkötélnek, csikorog a vascsiga a fúróállvány tetején: jó négy méterről kell már fel- csörlőzni az ásófúrót. — Ilyen mélységben, sőt egészen nyolc méterig csak meddő, agyagos földet találunk. — magyarázza Tűri József. — Nyolc méternél kezdődik, a gyógyiszap, azután úiabb nyolc méter mélységből már egyfolytában azt hoz felszínre a fúró. — Érdekes anyag ez — vesz a kezébe jókora darabot Mezei József- — Nézze csak ezeket az apró fehér pontokat a frissen bányászott iszapban. Néhány perc múlva elszíneződnek, kékeslila színűek lesznek. Lehet, hogy éppen ezektől az apró szemcséktől van az iszap gyógyító hatása? — Ki tudja, mitől van, — így Bábi István — mindenesetre nekünk nincs időnk ezen elmélkedni. Nyolcórás műszakba telik, mire kitermeljük a meddő anyagot, és elérjük a hasznos iszapréteget- Az ugyancsak nyolc méteres iszaposzlop kitermeléséhez is kell ugyanannyi idő. Teljesítménybérben dolgozunk. A fővárosba, a Gellert Fürdőbe szállított iszap mázsájáért 33 forintot fizet a fördőigazgatóság. Tűri József a hatvan centiméter átmérőjű furatba Kevés híján három évtizede bányássza Kolopon az iszapot Tűri József helyezi a kiürített fúrófejet. Abban a pillanatban megindul a csörlőáliványtól a fúróállványhoz a Matyi. — Olyan ez a szürke ló, mint az automata. — neveti az idős iszapbányász. — Minden mozdulatunkról tudja, hogy most milyen munkafázis következik, hogy szükség van-e éppen rá. Nem csoda, hiszen tíz év óta jár itt körben, májustól novemberig, csöriőzve a drótkötelet, forgatva a fúrót. Látnák tavasszal, amikor először kezdünk munkához- Ha hagynánk, vágtában forgatná a fúrószárat. Igaz, már egyre lassul a mozgása, meglehetősen öreg jószág. Talán megéri még, hogy leváltsa a traktor, ha elkészülnek ott az erdő alatt az építkezéssel. A drótkerítésen túl, a ki- termelőhely és a kiserdő közötti építkezésen a tiszasülyi Béke és Barátság Termelő- szövetkezet brigádjai szorgoskodnak- Nyolcvanikettő őszén kezdtek hozzá a Fővárosi Fürdőigazgatóság mintegy háromszázötven négyzetméter alapterületű létesítményének kivitelezéséhez. Nagy László, a téesz művezetője vezet körbe a munkaterületen. — Jövőre már nem kell a fürdőigazgatóságnak Pestre szállítani és ott feldolgoznia a gyógyiszapot. Korszerű berendezésekkel szárító, őrlő és csomagolóüzem épül itt, mintegy 10 millió forintért. A termelőszövetkezetünk az építkezés generálkivitelezője, a technológiák beszerelésével pedig egy fővárosi gazdasági társaság jászapáti munkásait bíztuk meg. Nagyon hajt bennünket az idő, az év végéig át kell adnunk rendeltetésének a létesítményt. A modern felszerelésű üzem elkészültével remélhetőleg a kitermelést is korszerűsíti majd az igazgatóság. Mert hát hogyan fest az: odakint lóforgatta fúró, i debent automata örl oberen- deziés? (Következik: Ha gyógyítóhely, akkor továbbra is csak a térképen). Temesközy Ferenc Nincsenek pontos adatok arról, hogy havonta vagy évente hányán kerülnek konfliktusba a munkáltatóijukkal, vagy azzal a szövetkezeti közösséggel, amelynek tagjai. A perré fajuló nézeteltérések, amikor a döntést a vitatkozók a bíróságra bízzák, dr. Kiss Istvánnak, a megyei munkaügyi bíróság vezetőjének véleménye szerint — csak a jéghegy csúcsát jelenítik. A munkaügyi viták zöme (becslése szerint 80 százaléka) nem jut el a bírósági tárgyalótermekig, mert véget Tény, hogy így vagy úgy, a vita végére a pontot általában a döntőbizottságok teszik, és döntésüket az érintettek tudomásul veszik. A jéghegy csúcsa 450—480 per évente Szolnok megyében. Sokféle természetű és sokféle konfliktusból származó perek, amelyek között a legnagyobb arányt (egyharma- dát) a fegyelmik és a dolgozók anyagi felelőssége miatt indult eljárások képviselik. A bírósági statisztika egyértelműen azt bizonyítja, hogy évről évre több azoknak a pereknek a száma, amelyekben felperesek és alperesek, pró és kantra a fegyelmi eljárás és a büntetés jogosságát vitatják, vagy bizonygatják. Ezekkel a perekkel kapcsolatban gyakran hallani olyan véleményeket, hogy ha a fegyelmi szenvedő alanya pereskedik, nyert ügye van, mert a bíróság „dolgozópár- fi”. — A bíróság csak törvénypárti lehet! — Nem csodálom, hogy a bíróság vezetőjének keményebb volt a hangja mint általában, amikor ezt mondta és némi magyarázatot is fűzött hozzá: Fegyelmi ügyekben az utolsó szót a megyei munkaügybíróság mondja ki. Ítélete jogerős megfellebbezhetetlen. Túl azon, hogy felelősségükkel tisztában vannak, akik ítélkeznek a körültekintő és megalapozott döntés érdekében az ilyen perekbe gyakran az ügyészség is bekapcsolódik. Nincs két egyforma eset, de természetesen vannak bonyolultabb és egyszerűbb megítélésű vétségek. Ha a fegyelmik előzménye munkahelyi italozás, lopás, igazoL latiam mulasztás, munkakörrel való visszaélés, igazságot tenni viszonylag egyszerű. Csakhogy a perekké váló fegyelmi ügyek kapcsán elég gyakran a munkahelyi állapotokról, légkörről, fegyeér a munkaügyi döntőbizottságoknál. Hogyan? Gyakran vezetnek-e végül kenyértöréshez, vagy inkább kompromisszumok árán simítják el? A munkafegyelem betartása érdekében a munkaadók szigorúak és következetesek-e, vagy a munkaerőhiány elvtelen engedményekre kényszeríti őket? Ki tudja verekedni igazát a beosztott a felettesével szemben ? Minderre és mindennek az ellenkezőjére is bőségesen akadna példa. — Presztízsveszteségnek tartja a munkahelyi vezető, ha fegyelmi döntésével a bíróság nem ért egyet. Lojális, elfogult ítéletről beszél, mert nem tárgyilagos. Ha az volna, megértené és tudomásul venné, hogy a bíróság jogszabály szerint ítélkezik. És ha az a fegyelmi határozat jogsértő, mert a felelősség- revonással elkéstek, vagy a vétséget nem bizonyított, vagy nem fogalmazták meg pontosan, a bíróság egyet tehet: hatálytalanítja. Példaképpen elmesélte az egyik művezető esetét, aki azért kapott fegyelmit, mert nem válaszolt az építési naplóba bejegyzett észrevételekre és ezzel kárt okozott. De hogy mikor, melyik naplóba és milyen észrevételekre nem válaszolt és milyen kárt okozott, erről egy szó sem volt. Más: Vannak igazgatói utasítások amelyeknek megsértése fegyelmi vétség. De ha ezek az utasítások nem pontosak, majdnem tetszés szerint ér- tepnezlhatők, ha a bíróság előtt találgatják, hogy melyik mondata mit is jelent, ember legyen a talpán , aki kibogarássza, hogy hogyan vétettek a homályosan fogalmazott dlvárások ellen. lemről is sok minden kiderül — és általában a munkáltató hátrányára. Tiltakozott a fegyelmi büntetése ellen egy vasutas, akit azért marasztaltak el, mert nem végezte el a kötelező tanfolyamot. Ha elvégzi, • megítélése szerint balesetveszélyes munkát is rábíztak volna. Bírósági ítélet — amely ugyan jogosnak tartotta a fegyelmit, a büntetéssel együtt —• kellett ahhoz, hogy fegyelmi ide vagy oda, a munkáltató a mulasztását elismerje és a biztonságos munkavégzés feltételeit megteremtse. Az egyik vállalatnál négy szerelő megtagadta, a munkát. Következmény: fegyelmi eljárás, áthelyezés, bércsökkentés. A büntetést igazságtalannak tartották. A bíróságon azt állították, hogy a munka szervezetlensége és az állandó szakemberhiány okozta zűrzavarban mindig rajtuk csattant az ostor, őket ugráltatták, saját munkájuk rovására kellett olyasmit csinálniuk amihez nem értenek és ezért veszélyesnek tartanak. Megelégelték, azt mondták nem* csinálják. Hónapokig tartott míg a szakértők tisztázták a körülményeket. Mire megszületett az ítélet — amely csak részben, adott nekik igazat és enyhítette a büntetésüket — a négy szerelőből egy maradt A fegyelmi nem lehet gyógyír a szervezettség, az érdekeltség, atí erkölcsii- és az anyagi ösztönzés fogyatékosságaira. Ennek nem mond ellent és nem is lehet elvitatni, hogy a fe- lelősségrevonás, a vétséggel arányban álló büntetés a munkafegyelem megtartásának olykor hatásos eszköze, de csak egyik eszköze. És csak akkor az, ha beosztásra, pozícióra tekintet nélkül következetesen élnek vele. Balesetveszélyes szokások A megyei munkaügyi bíróság pereinek tapasztalatai alapján szinte egyértelműen azt lehet mondani, hogy nincs kivétel. Kapott már fegyelmi büntetést osztályvezető, tsz állatorvos, mert munkaidőben megengedte a névnapi kioccintgatá- sokat. Egy munkaügyi osztályvezetőnek félhavi keresetébe került amiért nem vette észre, hogy egyik beosztottja rosszul számolta a jutalékokat. Nem fegyelmi eljárás, hanem zsebbenyúló következménye volt több esetben a munkahelyi vezető mulasztásának. Az effajjta büntetésekre a korábbi években, nemigen volt példa, a fizetésre kötelezettek ezért pereskednek és reménykednek. A megyei bíróság ítélkezési gyakorlata alapján, nem sok sikerrel. Hiába bizonygatta a bíróságon a konyhafőnök az élelmezésvezető, hogy amióta eszüket tudják, az elhasznált forró zsírt a konyhában a földön lévő fazékban tartják. Egy baleset, egy leforrázott láb és kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy nem lehet mentség a kialakult szokásokra hivatkozni. Különösein nem, ha azok balesetveszélyesek. A bíróság döntése: igen, fizetniük kell A vállalatok, a szövetkezetek vezetői sem tehetnek mást, amikor a Társadalombiztosítási Igazgatóság ibekaszírozza, mégpedig a közös kassza kontójára, az üzemi balesetek következményeinek összes költségeit. K. K. A bíróság: törvénypárti Szervezetlenség és büntetés Gyógyászati eszközök a Metripondból A hódmezővásárhelyi Met- ripond Mérleggyár a mérleggyártás mellett újabban különféle gyógyászati eszközök gyártására is vállalkozik. Most készült el — hazai találmány alapján — az első sorozat a bokatörések gyógyulását elősegítő, úgynevezett karmos bokalemezekből. Ugyancsak a Metripond A MA VAD, az osztrák vadászati kereskedelmi képviselet és a Békés megyei Tanács, valamint a megyei vadásztársaságok képviselői a napokban írták alá azt a szerződést, amelynek értelmében 50 ezer fácánt lőhetnek az idén november 14-e és december 31-e között az készíti a hazai gyógyintézetekben már sikeresen kipróbált további orvosi eszközt, a kézsebészeti műtőkészüléket. amellyel a sérült kéz műtét közben úgy rögzíthető, hogy az. operáló orvos minden oldalról jól hozzáfér, s nélkülözhető a korábbi három—négy személyes asz- szisztencia. amerikai, az angol, a belga, a nyugatnémet, az olasz és az osztrák vadászok. Az időben megkötött egyezség lehetővé teszi a vendéglátóknak, hogy a bérvadászatokat jól előkészítsék, a vadászhagyományokat felelevenítve, színvonalas programmal várják a külföldi puskásokat. Borbély Károly kihallgatását Máté kezdte el. A gyilkos meglehetősen közönyös volt. — Az a mázlijuk, hogy Ildikó életben maradt. Különben megsüthetnék a tudományukat. Arra viszont felkészülhetnek, hogy nem adom olcsón a bőröm. — Ezt el is várom magától — mondta nyugodtan Máté. — Néhány dolgot mégis kénytelen lesz megmagyarázni. Egyébként az, ho^y Kónya Ildikó életben maradt, az nem mázli volt, hanem meló. Méghozzá komoly meló. Borbély cigarettát kért és kapott. Rágyújtott, élvezettel slukkolt. — Mit magyarázkodjak? Két csaj kinyírásával vádolnak. Írják be, hogy szexuális gyilkosság. Szadista vagyok. Szeretem a vért és a halálsikolyt. írjanak, amit akarnak. A vádat maguknak kell bizonyítani. — Pózolsz fiú — jött méregbe Tormás —, és gyáva is vagy. A bizonyítás miatt ne fájjon a fejed. Tudjuk, hogy Szilviát gyávaságból ölted meg. Különben talán ő készített volna ki téged, mert átverted. Borbély hallgatott. — Violától nem féltél — folytatta a százados —, Violánál már belejöttél a dologba. össze akartál gyűjteni egy kis pénzt. Azt hitted, simán megy. Felállítottad a csapdát, és besétáltak rajta. Ha nem kapunk el időben, a harmadik gyilkosság is megtörténik. Borbély cinikusan mosolygott. — Hátha meg is történt... Talán ebben a pillanatban jelentették, hogy Lola holttestét megtalálták a bala- tonbogdáni nádasban. Tormás kihívta Mátét. A holttestről készített fényképeket nézegették. — Gondolhattuk volna ... — mondta Máté elkeseredetten —, az orrunk előtt... Lola megtalálta Borbélyt, aztán találkozott Víggel. Megbeszélték a randevút. Lola elmondta Borbélynak, hogy nyomozók lepték el a bala- tonpartot. Valószínűleg fenyegette is, hogy ha nem viszi magával, beköpi. Lehet, hogy meg is mutatta Víg Lacit, amint ott ücsörög a presszóban. Borbély megijedt, és azt játszotta, hogy mindenbe beleegyezik. Magával vitte Lolát, de csak Bogdánig. Ott megfojtotta, és újított egy Wartburgot. De mit tudhatott Lola? — Emlékszel, hogy Borbély balatoni szállásán látták Lolát. Később nyilván elzavarta őt, mert zavarta a játszmáit. Lola láthatta örsi Szilviával, sejtette, hogy Borbély gyilkolta meg Szilviát. Vagy tudta bizonyosan. Ezzel zsarolta. — Szerintem Borbélynak nem volt más választása, vagy magával viszi Lolát, vagy megöli. A lány maga kereste a bajt. Tudta, hogy gyilkossal szövetkezik. — Azért még élhetne — mondta a százados, és a dossziéba csúsztatta a fényképeket. Az újságokban rövid hír jelent meg a háromszoros gyilkos elfogásáról. Kálmán alezredes három nap pihenőt engedélyezett a nyomozócsoportnak. Novemberben meghívót kapott a gyilkossági csoport a Hullámverés című színes magyar film bemutatójára. Izgalmas kriminek ígérkezett. A jegyszedő gyér fényű lámpája mellett Balogh tapogatózva kereste Máté századost. A mozi előtt ott állt az ismerős Volga. A sofőr mellett Kellner ült, az orvos alezredes, hátul Balázs technikus a hajóbőrönddel. Máté szokása szerint nem kérdezősködött. Odaült Balázs mellé, a gépkocsivezető gázt adott, elindultak. — Csak tudnám, ki a gyilkos — mondta magában Máté a filmre gondolva. Aztán már csak az elsuhanó hazakat figyelte. — VESE — Külföldi puskások Vadász-vendéglátás Békésben
