Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-15 / 217. szám
1984. SZEPTEMBER 15. SZOLNOK MEC-YEI NÉPLAP 3 Megnyílt az őszi Mundér és becsület Budapesti Nemzetközi Vásár Megyénk kiállítói—Fogyasztási cikkek seregszemléje (Folytatás az 1. oldalról.) A közszükségleti és kommunális célokat szolgáló fogyasztási cikkek seregszemléjén tucatnyi kiállító képviseli megyénk könnyű-, vegyi és élelmiszeriparát. A Szolnok megyei üzemek és ipari szövetkezetek bemutatóit tegnap felkereste Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára is. A nagyüzemek közül a Hűtőgépgyárnak újabb sikert hozott az idei őszi BNV: a jászberényi gyár új terméke, a 300 literes fagyasztóláda vásári díjat kapott. A vállalat jászárokszállási hűtő- és klímatechnikai gyáregységében dolgozó kollektívát dicséri, hogy a fejlesztéstől számítva, példásan rövid idő Az új taggal, a TOMI-Gálával gyarapodott mosószercsaládot bemutató Tiszamenti Vegyiművek standját felkereste Majoros Károly, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára is Nemcsak a fogyasztók tanúsítanak nagy érdeklődést a Hűtőgépgyár 300 literes fagyasztóládája iránt: a jászberényi gyár új terméke vásári dijat kapott alatt teremtették meg a sorozatgyártás feltételeit. A szakmai elismerésit elsősoriban energiatakarékossága és exportképessége révén kivívott fagyasztóládából az idén tízezret szállít a Hűtőgépgyár a hazai üzletekbe. Jövőre pedig megkezdik a nagyobb, 400 literes, valamint egy kisebb, azaz 200 literes típusának gyártását is. Mitől olyan népszerű a TOMI? — kérdi a hatalmas reklámfelirat a Tiszamenti Vegyiművek standján. Mindjárt alatta sorolja is a válasz a szolnoki gyár mosószereinek kedvező jellemzőit, — jó mosási tulajdonság, kellemes illat és univerzális felhasználhatóság — amelyeket sikerült túlszárnyalni a TOMI termékcsalád új, a mostani BNV-n bemutatkozó tagjának, a TOMI-Gálának. A fékezett habzású, gyöngyszemcsés halmazállapotú, kellemes illatanyago- kat tartalmazó mosópor energiaitakarékos, mert olyan fehérítőanyag kompozíciókat tartalmaz, amelyek révén már kisebb hőmérsékleten is jó hatást fejjt ki- Az új termékhez — ígérik a gyár vásáron részt vevő képviselői — az idén hozzá is juthatnak a hazai vásárlók, ugyanis előreláthatóan mintegy 500— 600 tonnát gyárt belőle év végéig a TMV. A vásárlátogatók szavazatai alapján döntik majd el a Tisza Cipőgyár szakemberei, hogy mely modelleket fogják gyártani jövő tavasztól Martfűn, a BNV-n be'mú'ta- tott új edzőcipőkből A legnagyobb hazai — évente 11 és fél millió pár lábbelit gyártó — cipőipari vállalat, a Martfűi Tisza Cipőgyár termékeinek több mint egyharmadát teszik ki a sport- és szabadidőcipők. Az ebbe a kategóriába tartozó termékekből 450 különböző modellt állított ki a gyár a budapesti nemzetközi vásárközpotban, köztük 27 modellt a legújabb, kétszínű talpas, poliuretán edzőcipőből. Előreláthatóan a jövő év márciusában kezdik meg Mertfűn az új sportlábbelik gyártását. Hegy melyik modellből és mennyit, azt a mostani BNV-n maguk a fogyasztók „dönthfe tik” el. Üjszerű ugyanis az őszí vásárokon régóta kiállító Tisza Cipőgyár standján, hogy a vásárlátogatök szavazhatnak, melyik edzőcipő típust látnák jövőre legszívesebben az üzletek kirakataiban. Ketten egy cipőben! — ez a slágere annak a kiállításnak, ahol a martfűi gyár és a Borsodi Vegyiművek közösen mutatja be azokat az alapanyaggyártás-fejlesztésében elért eredményeket, amelyek révén évente egymillió dollár import takarítható meg. A kollektív magyar élelmiszeripari bemutatónak helyet adó pavilonban két Szolnok megyei, azaz a törökszentmiklósi és a zagyva- rékasi baromfifeldolgozó termékújdonságaival ismerkedhetnek meg a vásárlátogatók. Az előbbi üzem a hagyományos vágottbaromfi — csirke, kacsa és liba — termékein kívül újdonságként mutatja be az elősütött, pa- nírozott, gyorsfagyasztott baromfihús termékét. A zagy- varékasi Béke Tsz pedig nyugat-európai piacokra szállított, úgynevezett zabon nevelt és pecsenyeliba-készítmények széles választékát állította ki. A textil- bőr- és ruházati cikkek nemzetközi bemutatóján a Karcagi Cipőipari Szövetkezet, a Jászberényi Cipőipari Vállalat és a Szolnoki Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet termékei népszerűsítik a megye könnyűiparát. Ismerős cégnevekkel — Karcagi Agyagipari Szövetkezet, Mezőtúri Fazekas Szövetkezet, Jászárokszállási és Karcagi Népművészeti Háziipari Szövetkezet — és azok legszebb termékeivel is találkozhatnak azok, akik megtekintik a 80. alkalommal megrendezett őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt, amely szeptember 23-ig várja a szakembereket és az érdeklődőketTemesközy Ferenc Kertbarátok találkoztak Tegnap délelőtt a Kertbarátok Szoinok megyei Szó1 vétségé kibővített ülést tartott Ojszászon. A házigazdák, az újszászi kertbarátok a kihelyezett ülést termék bemutatóval köszöntötték. Az ülésen Bindics Istvánnak, a szövetség elnökének bevezetője után Mucsi János, a Zöldért Vállalat kirendeltségvezető helyettese a Termékfeldolgozás és a tartósítások házi módszereiről címmel tartott előadást. A hozzászólások, kérdések között saját bevált tapasztalataikat, receptjeiket adták át egymásnak a helyi és a megye különböző kertbarát klubjainak képviselői. Sokakat érdekelt a gyümölcslé, tartósítása, szó volt a zöldségfélék természetes körülmények közötti téli kezeléséről. Az ülésen megfogalmazták azt is, hogy a termelés a kertbarát mozgalom következtében korszerűsödött, de a kistételű értékesítés, felvásárlás még mindig országszerte gondja a kiskertek tulajdonosainak. Bindics István a jelenlévőket tájékoztatta a szövet; ség munkájáról, a Kertbarátok és kistenyésztők lapjában tervezett cikkekről, témakörökről- A résztvevők örömmel értesültek a megyében megszervezett mintákért és mintaudvar mozgalomról is. Ezek után Péteri János, a házigazda kertbarát klub elnöke a ’76-ban alakult szakcsoport tevékenységét mutatta be. árkonferencia Pécsett A negyedik Országos Ár- konferencia tegnap befejezte kétnapos .munkáját Pécsett. Az árrendszernek a gazdaságirányítás korszerűsítésével összefüggő továbbfejlesztéséről rendezett szakmai tanácskozás tapasztalatait összegezve Szikszay Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke zárszavában megállapította, hogy a fórum számottevően elősegítette a vállalati szakemberek felkészülését a várható változásokra, az árrendszerre ható szabályozók módosítására, az új helyzethez való alkalmazkodásra. magyar társadalom az év végével, a jövő év elejével ismét olyan időszakhoz érkezik, amikor különösen fontossá válik a saját korábbi tevékenységünk tárgyilagos, kritikai elemzése. Hiszen ez az egyik legdöntőbb feltétele annak, hogy folytatni tudjuk mindazt, ami a munkánkban jó volt és ugyanakkor a szükséges változtatásokat is elvégezzük. A legfontosabb, elemző, értékelő — és az egész ország számára irányt adó — fórum nyilvánvalóan az MSZMP XIII. kongresszusa lesz. De már ezt megelőzően: minden pártszervezetben, sőt mondhatjuk, minden munkahelyen el kell végezni a saját munkánk, a szűkebb környezet alapos, körültekintő minősítését. Ami távolról sem olyan egyszerű dolog, mint ahogyan azt sokan feltételezik, mondván: az országban ehhez adottak a politikai, társadalmi, sőt a gazdasági feltételek is. Mindemellett hányszor előfordul, hogy — különösen a vezetők — védik a mundér becsületét, és presztízsből, valamiféle rosszul értelmezett önérzetből ahhoz is ragaszkodnak, amit túlhaladott az idő, amiről már kiderült, hogy rossz volt, többet ártott, mint használt. Még jó. hogy ennek inkább — vagy legalábbis egyre inkább — az ellenkezője a jellemző. Hadd említsek ezzel összefüggésben egy példát. Az ország termőföld-területének — részben indokolt, gyakran azonban indokolatlan — csökkentéséről írt cikksorozatomban — szóvá tettem, hogy a felszabadulás óta 870 ezer hektárnyi területet vontak ki az agrárművelésből, ami megfelel három dunántúli megyénk — Zala, Vas, és Komárom — mezőgazdasági területének. Természetesen az ország, a népgazdaság fejlődése — új utak. gyárak, lakónegyedek, távvezetékek —, stb. építése — óhatatlanul csökkenti a termőföldet, mégis jogos kívánalom a föld, mindenekelőtt a jó minőségű termőföld fokozottabb védelme. Mitagadás, örömmel olvastam a cikksorozatot követően az MTI-közleményt arról, hogy az egyik vidéki nagyvárosunk tanácsa módosította a város általános rendezési tervét, 6 ennek eredményeképpen: „Azokat a földeket, amelyeket a VI. ötéves terv végéig a tanács nem vesz igénybe, meghagyják, illetve visszaadják mezőgazdasági hasznosításra. Ezzel 334 hektárral bővül a várost ellátó mezőgazdasági övezet. Illetve az erdőgazdálkodásra hasznosítható terület”. A • hatvanas—hetvenes években kialakított városfejlesztési koncepciók gyakorta nem számoltak kellően a földterület értékével, nép- gazdasági hasznosságával. Óhatatlan tehát a kérdés: nem volna-e célszerű másutt is követni ezt a példát? És nem csak a városokban, de például az iparvállalatoknál is, ahol a földterületet érintő gazdasági—beruházási döntéseket hoztak, illetve hoznak. Ma már — szerencsére — mérséklődött a falvak lakóinak elvándorlása a nagyobb városokba, megye- székhelyekre. A korábbi gyakorlatot folytatva azonban a fejlesztési összegekből még mindig aránytalanul sok jut a nagyvárosoknak és kevesebb a falvaknak, a kistelepüléseknek. Nemcsak földvédelmi, de a falun élő több mint 5 millió magyar állampolgár szempontjából is fontos volna változtatni ezen a helyzeten. Hogyan? — kérdezhetné valaki: módosítani, megváltoztatni fontos testületek, intézmények alaposan megvitatott, jól átgondolt döntéseit? Hova vezetne ez? A marxista gondolkodás fontos alappillére, közismerten, a saját tevékenységünk szüntelen kritikai elemzése, újragondolása. Pártunkat ez teszi, csakis ez teheti képessé arra, hogy időben felismerje a társadalomban folyamatosan és elkerülhetetlenül jelentkező új és új ellentmondásokat. hogy azok feloldásával a szocializmus építését, az egész nép érdekeit szolgálja. Az ilyen kritikai elemzés hiánya szükségszerűen szüli a dogmatiz- must, az érdekellentétek kiéleződését, a néphatalom gyengülését, s végső fokon elvezethet a párt forradalmi, marxista jellegének elvesztéséhez. Ezzel szemben a kritikus önkontroll együtt jár a korábbi álláspontok, vélemények újraértékelésével, megváltoztatásával. Csakhogy ez a változtatás — a stabilitást szolgálja. Ismeretes, hogy az utóbbi években mennyire a gazdaságpolitika homlokterébe került az ország pénzügyi, külkereskedelmi egyensúlyának megteremtése, s egyebek mellett ehhez igazítottuk a termelés és a nemzeti jövedelem tervezett növelésének ütemét, sőt az életszínvonalpolitikánkat is. Csakhogy a múlt évben az egyensúlyi helyzet örvendetes javulását a termelés és a nemzeti jövedelem némi csökkenése mellett — vagy árán? — értük el, érthető tehát, hogy a legutóbbi országgyűlés erőteljesen hangsúlyozta a termelés és a nemzeti jövedelem tervezett növelésének fontosságát. Annál is inkább, mert hosszabb távon csakis a több és jobb, hatékonyabb és jövedelmezőbb termelés biztosíthatja az ország kiegyensúlyozott fejlődését. Nem következetlen, ellenkezőleg: éppenhogy következetes, a XII. kongresszus határozatainak megvalósítását jól szolgáló gazdaságpolitika tehát, amikor a valóság kritikai elemzése alapján időnként bizonyos változások következnek "be a napirenden lévő feladatok hangsúlyozásában. rangsorolásában. S hogy visszatérjünk a bevezetőben feltett kérdésre: csak az alapelvekben következetes, de a megváltozott helyzethez, igényekhez gyorsan, rugalmasan, sőt bátran, találékonyan alkalmazkodó vezetőknek és vezető testületeknek lehet csak igazán tekintélyük, még akkor is, ha a folyamatos önkontroll, a változó körülményekhez való igazodás a korábbi vélemények. döntések megváltoztatását eredményezi. Immár történelmi megvilágításban is mondhatjuk: a Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt 28 év alatt egyebek mellett azzal is erősítette tömegbefolyását, ösz- szeforrottságát népünkkel, hogy mindig képes volt a saját tevékenységének kritikai vizsgálatára, elemzésére, vagy ahogyan ezt Kádár elvtárs többször kifejtette: úgy gyakorolta a hatalmat, hogy eközben a saját ellenzéke is volt. S éppen a marxizmus—leninizmus elméletére támaszkodva tette a politika napi gyakorlatává a demokratizmust, a nyílt, őszinte dialógust mind a párt fórumain, mind pedig a párton- kívüliek körében- S ami nem kevésbé fontos: az elhangzott véleményeket — s közöttük akár a legélesebb kritikai véleményeket is —- elsődlegesen tartalmuk, fontosságuk alapján mérlegelte, nem pedig a kritizálok, a véleményezők személye — beosztása. funkciója, származása, munkahelye, stílusa, stb. —• szerint. Ezzel is bizonyítva, hogy a mi társadalmunkban nincsenek kiváltságok, s miként a munkában, a felelősségben, a jogokban is egyenlőek vagyunk. költő szavával: „Ez az ország a mi országunk”, tehát mindany- nyiunk joga és felelőssége résztvenni mindenben, nyíltan beszélni mindenről, ami népünk sorsával, helyzetével, szocialista társadalmunk építésével öse- szefügg. S éppen ez az egyenlőség, a mindenki számára biztosított vélemény- szabadság teremtette — és teremti — meg a feltételét egyrészt a következetesen elvi, másrészt az élet új fényeivel számoló, összhangban lévő politikának. F. J. Uj öntözési eljárás Karcagon (Folytatás az 1. oldalról.) üzemben fellelhető, egyszerű eszközökkel kivitelezhető. Egy köbméter öntözővíz pedig másfél forintba kerül. A méiylazításos altalaj öntözés kukorica, napraforgó, cukorrépa és szója, valamint a kertészeti kultúrák termesztésében is alkalmazható. A szakmai esemény résztvevői egy 20 hektáros szója- táblán mérhették le a technológia hatását. Ez a vízigényes kultúra pontosan jelezte az öntözővíz jelenlétét. A három részre osztott táblán kitűnt az alulról érkező nedvesség mennyisége. A szakemberek szerint ön- tözetlen körülmények között 1—1,2 tonna termés takarítható be. Mesterséges csapadékkal ennek a duplája. Ha csupán három mázsányi hüvelyes magjának árába kerül hektáronként az öntözés és a vegyszerezés, akkor 1 tonnányi többlettermést mondhat magáénak a gazdaság. 'A meghívottak végezetül a kéthasznú talajcsövezési kísérleteket tekintették meg. Egy házilag összeépített váltvaTöígató eke húzza ki az öntözőbarázdát
