Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-09 / 186. szám
Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 445! Fegyelmezetlenség, a technológiai és a munkavédelmi előírások megsértése, az egyéni védőfelszerelések mellőzése, vagy nem megfelelő használata és mindenekelőtt az ittasság... Ezek azok a leggyakrabban előforduló okok, amelyek miatt az elmúlt esztendőben négy- száznegyvenöten vesztették életüket a munkahelyeken. Több mint 122 ezer üzemi baleseti, két és félmillió táppénzes állományban eltöltött nap, 467 millió forintnyi kifizetett táppénz, több milliárdos népgazdasági kár és számos emberi tragédia ez a szomorú és elgondolkodtató számvetés. Talán ennyi is elegendő indoklásul, hogy miért foglalkozik évről évre a kormány a munkahelyek baleseti helyzetével, s miért tartja fontosnak, hogy ilyenkor újabb intézkedések meghozatalával is hozzájáruljon az ijesztő statisztika csökkentéséhez. Mindezek az erőfeszítések, ha hoztak is bizonyos eredményeket, sajnos kevésnek bizonyultak. Énre úttal a SZOT elnökségének a kormány elé terjesztett jelentése is. A munkavédelmi felügyelőségek vizsgálata szerint a tavalyi halálos üzemi balesetek 20,1 százalékában kimutatható volt az ittasság. Vagyis minden ötödik esetben. Két éve ez az arány még „csak” 15,4 százalék volt. Egy év alatt csaknem öt százalékot tett ki a növekedés! Ismerve a közúti balesetek hasonló statisztikáit:, tudjuk, ott sem különb a helyzet. Mondhatja bárki: a közúton nemcsak ön-, de közveszélyes cselekedet is az alkoholfogyasztás. És a munkahelyen? Egy-egy robbanás vagy tüzeset nem éppúgy veszélyezteti az előidézőt, mint a közvetlen környezetében dolgozókat? Erre tavaly eléggé tragikus példát szolgáltattak a komlói és a márkushegyi bányaszerencsétlenségek. Ma már tudjuk: mindkét tragédia elkerülhető lehetett volna, ha az otít dolgozók betartják a munkahelyi előírásokat. De nem tartották be. S azok is az áldozatok közé kerültek, akik semmiről sem tehettek. De, vajon azok levonják-e a megfelelő következtetést, akik már elszenvedtek egy balesetet? Magam is hallottam olyan kijelentést egy súlyos balesetből felépült, magasépítkezésen dolgozó ember szájából, hogy „a villám sem csap le kétszer ugyanoda”, s továbbra sem használta a biztonsági övét, mondván: akadályozza őt a szabad mozgásban. Az, hogy az élötét is védi, fel sem merült benne. A halálos üzemi balesetet szenvedők között ötször- hatszor több a férfi, mint a nő. Nemcsak azért, mert a leginkább veszélyeztetett munkahelyen rendszerint férfiak dolgoznak, hanem azért is, mert a nők óvatosabbak, körültekintőbbek. És így van ez — a közutakon is... A beszámolóban szereplő statisztikai adatok mögött azonban százezernél is több, vagy súlyosabb balesetet szenvedett ember van. És négyszáznegyvenöt halott ember. Gondoljunk rájuk, amikor mindennapi munkánkat végezzük. A balesetiek elkerülhetők. Amerikai aknakutatók a Vörös-tengeren Ok a katnnai jelenlét fokozására? Két kínai hajót is megrongáltak az úszó aknák július végén illetve augusztus első napjaiban a Vörös-tengeren. A történtekről az Űj-Kína hírügynökség adott hírt. Az egyik hajón komoly károk keletkeztek. Ütőn van a Vörös-tenger felé az az öt hatalmas amerikai szállító repülőgép, amelyet Egyiptom kérésére amerikai helikopterekkel, egyéb, aknakutatásnál használatos felszerelésekkel és közel kétszáz fős szakértői csoporttal kedden indítottak el a helyszínre — jelentette a UPI. A különítmény feladata azoknak az úszó aknáknak a fölkutatása és hatástalanítása, amelyek július 27. óta — amerikai értesülések szerint — tizennégy hajóban tettek kárt. Jelenleg is a térségben van egy elektron:k■ >? berendezéssel felszerelt amerikai hajó, a Harkness, amely hat egyiptomi aknaszedő hajóval és több repülőgéppel együtt már meg is kezdte a robbanószerkezetek keresését. A Vörös-tenger déli részén két francia hajó végez hasonló tevékenységet, mindezidáig eredménytelenül. Helyi megfigyelők attól tartanak — írja a Pravda tegnapi számában a lap kairói tudósitója — hogy az Egyesült Államok és NATO- szövetségesei megpróbálják kihasználni a vörös-tengeri aknák következtében kialakult helyzetet, és tovább növelik katonai jelenlétüket a térségben. Irán tegnap közleményben azzal vádolta az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy e két ország áll a Vörös-tengeren és a Szuezi- öbölben úszó víziaknák telepítése mögött, és nemzetközi vizsgálatot indítványozott az ügy hátterének a kiderítésére. „Az Egyesült Államok Nicaragua kikötőinek elakná- sításával már kimutatta a világ előtt, hogy milyen célokat követ” — mutat rá a közlemény. ca Település a Tisza ölelésében Községfejlesztés önerőből, összefogással üzemanyag- takarékosság a gazdaságokban Vegyes kép fogadta a népi ellehőröket a Jászságban 3. oldal A tudomány világa 4. oldal Sulimédi ’84 A köpenyekkel nem lesz gond — Melegítőkből csak „extra” 5. oldal Boldogházi többlet Előnyt szereztek a radiátorgyáríék Szélesebb körű forgalmazás — Felhalmozódott készletek az építő vállalatoknál Fennállása óta bizonyára az idén gyártja a legtöbb, keresett, korszerű alumínium fűtőtesteit a jászberényi Hűtőgépgyár jászboldogházi radiátor üzeme. A gyár 1984-re 1 millió 300 ezer négyzetméter termék előállításéit tervezte. Ez a mennyiség 130 ezer négyzetméterrel több mint az elmúlt esiztendőben volt. A többletet is megitetéz- te a kongresszusi és a felszabadulási jubileumi munkaversenyben tett vállalásával, miszerint további 26 ezer négyzetméter fűtőtest terven felüli gyártására tett felajánlást. A gyáriak az év eleje óta szinte egyetlen munkaóra kiesése nélkül dolgoznak. Feltétele ennek, hogy az anyagellátással sincs különösebb gondjuk. Az összehangolt, szervezett termelés eredménye, hogy már az első félévben előnyt szereztek, az időarányos tervet túlteljesítve 700 ezer négyzetméter radiátort állítottak elő. Egy műszakban 5200 négyzetméter fűtőfedülett készül, ha ezt elosztjuk, kereken száz családi ház, avagy 320—340 bér- házá lakás fűtéséhez elegendő. A termelés folyamatos^ több termék is késéül mint bármikor, a gyáriakat ezért is élénken foglalkoztatja, hogy napirenden van a radiátorhiány, főleg a családi- ház-építők gyakran hiába járnak: üzletről üzletre, nem képesek beszerezni a fűtőtesteket Rajtuk kívül mások is gyártanak radiátorokat, felvetődik tehát, mi lehet a hiány oka? Fé'itófelezésük szerint a heyitelen kereskedelmi elosztási, továbbá egyes helyeken a készletek indokolatlan felhalmozása. Vannak olyan tapasztalataik, hogy az állami építőipari vállalatok egy része — amé.yek manapság lényegesen kevesebb állami lakást építenek — a korábban beszerzett készleted k- bőill tekintélyesebb mennyiséget a raktáraikban tárolnak. Úgyszintén egyes nagykereskedelmi vállalatok se bocsátják ki a kereskedelembe a meglevő készleteiket. A Hűtőgépgyár a jövőben igyekszik ezen a helyzeten változtatni. Már a szerződéskötéseknél törekszik termékeink szélesebb körű forgalmazására, országos .„terítésre”, s ezzel együtt a családi- ház-építők jobb ellátására. A Hűtőgépgyár jászboldogházi radiátorgyárában készített hűtőtesteken a gyártás különböző fázisaiban többször is elvégzik a nyomáspróbát. A hegesztések erősségét magasnyomáson bepréselt levegővel ellenőrzik A tervezett ütemben halad Karcag új általános iskolájának építése. Az intézményt — amelynek kivitelezési munkáját a Szotév végzi — szeptemberben veszik birtokukba a diákok Felszabadulási és kongresszusi munkaverseny Újabb felajánlások Költségcsökkentő vfzügyesek Takarékoskodó termelőszö vetkezetlek A hazánk ffelszataadulíásá-* nak 40. évfordulója és az MSZMP közelgő XIII. kongresszusa, alkalmából meghirdetett szocialista munkalver- senyhez csatlakozva a Közép- tisizavidéki Vízügyi Igazgatóság szolnoki (gépüzeme felajánlásában elsőként azit fogalmazta meg:, hogy takarékosabban gazdálkodik, s a községeket csökkenitvén, egy százalékkal növeli az üzem ttervezett termelési eredményét. A belső tartalékok föltárásával ellensúlyozzák a GNV-ópítési munkára történő felvonulási költség növekedését. Figyelmet fordítanak az anyagfehalsiználás mérséklésére, valamint a szállítás energiakiadásainak lefaragására is. Jobb üzemszervezéssel tervezik, hogy az üzem- tervben megfogalmazottaknál hétmillió forinttal több gépi földmunkát kevesebb emberrel, de jó minőségben elvégzik. Az Üvegipari Műveik berekfürdői gyáridnak munkás kollektívája szintén az eddigieknél hatékonyabb munkát helyezte előtérbe. Felajánlásaik között természetesen a gazdaságos anyagfölhasználás, a selejt csökkkentése és a technológiai fegyelem erősítése is fontos helyet kapott. A gyár dolgozói elhatározták, hogy az évi tervezett termelési tervüket aiz előző esztendőhöz viszfonyftva csaknem 18,3 százalékkal túlteljesítik, mégpedig úgy, hogy közben fokozott figyelmet fordítanak a termiékek minőségének javítására. Az ésszerűbb energiagazdálkodás révén mintegy egymillió százezer forintot takarítanak meg. Az újszászi Szabadság Ter- melőszövdtkezelt is csatlakozott a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyhez. A tizenkét gazdasági brigád közül azok; amelyek a nö- vényttermlesátéSlben dolgoznak, vállalták, hogy a tervezett árbevételt, illetve nyereséget (az Őszi blúzából, a tavaszi árpából ég a napraforgóból) 8—10 százalékkal túlteljesítik. Azt is felajánlották a termelő közösségek, hogy folyamatosan biztosítják a zölditakarmányt az állattenyésztés részére, és tovább javítják a szálasltakar- mányok minőségét. Ebben az esztendőben, s 1985-ben fölszámolják a még meglevő tanyahelyeket, valamint folytatják az arra alkalmas területek művelésbe való bevonását. Az állattenyésztők növelik — felajánlásaik szerint — a hízómarha expörtját, és terven felül gondoznak, illetve készítenek elő értékesítésre tenyészüszőket. A baromfiágazatban dolgozók a piacra kerülő szárnyasok tenyésztését, a tenyésztői ás előállítását teszik jövedelmezőbbé. A gazdasági gépészeti brigádok a műszaki kiszolgálást emelik magasabb színvonalra, takarékoskodva) az anyaggal, energiával. Az ellátást javítják Interinvest-vállalkozások Az Interinvest Külkereskedelmi Fejlesztési Betéti Társulás a közelmúltban több olyan beruházás megvalósításához nyújtott anyagi támogatást, amelyek korábban importált fogyasztási cikkek hazai előállítását, s egyes esetekben a termék külföldi értékesítését teszik lehetővé. A kesztölci Mezőgazdasági termelőszövetkezettel kötött megállapodás alapján az Interinvest 30 millió forint fejlesztési alappal támogatja a gazdaság tapétagyártó melléküzemágának bővítését. A pénzből új gépeket vásárolnak, és számottevően bővítik a tapétagyártást. A régebben importált tapéták hazai előállításával javul a belföldi ellátás. Egyes fajták exportját is tervezik. A Külkereskedelmi Fejlesztési Betéti Társulás 24 millió forint fejlesztési alapot kölcsönzött a FÉR Ruházati Kereskedelmi Vállalatnak. A pénzből a vállalat INTERFER elnevezésű gazdasági társulása új berendezéseket vásárol kordbársony nadrágok gyártásához. Hasonló megállapodást kötött az Interinvest a Rico Kötszerművekkel. Ennek alapján 9,5 millió forinttal támogatják a vállalat összesen 27,7 millió forint értékű beruházását. A fejlesztéssel — amelyet még az idén megkezdenek — megteremtik az eldobható pelenka hazai gyártásának a feltételeit. A beruházás megvalósítása nyomán, 1985 végén a belföldi igényeket ki tudják elégíteni.
