Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
1984. AUGUSZTUS 1. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 5 Túrkevén Festők, szobrászok igazi nyara Egy dólelőtt az alkotóház udvarán és a város termelőüzemeinek támogatásával éli dolgos mindennapjait. Iván Sándor és Bácskai Bertalan egy kísérlet titkaiba próbál bevonni: — Itt az udvaron öntjük rézbe az elkészült szobrokat, persze jobbára kisplasztikát, a legősibb önitömódszerrel... Ezután következne — a valóban egyszerűnek tűnő és érdekes módszer leírása — de ettől jobb eltekinteni, így is van a tűzoltóknak elég dolguk, — nehogy megpróbáljon vaiakaki a hobbin szobrot önteni. — A táborban készült rajzokat, festményeket, szobrokat ősszel bemutatjuk, több meghívásunk is van, így a pesti Pince Galéria is szívesen látja munkáinkat. — Kapás Rezső bácsitól — nekünk Rezső bácsi volt mindig, és az is marad, amíg élünk — a felszabadult város első polgármesterétől kaptuk használatra a házat. Jelképes évi bérletet fizetünk érte, amelyet a megállapodás szerint az épület karbantartására fodítunk — mondják a kör tagjai A tábor különben a tanács Fehérvári Bélát az udvar látványa ragadta meg Egy kis szakmai megbeszélés: milyennek képzeli Rat- kai Lajos, a Hollandiában élő szobrászművész, a kevi sportcsarnok elé készülő Bir- kózók-at Szemrevaló jókora paraszt ház, gyönyörű füves udvar, bokrokkal, fákkal... S ami rendhagyónak tűnhetne, az udvaron festők, szobrászok, — ha nem tudnánk, hogy a túrkevei alkotóházban vagyunk, a Kevi kör állandó ,^rezidenciáján”, ahol 12 napos táborozáson vesznek részt a kör tagjai. Az olvasók nevében kíváncsiskodó krónikás már Ktvim Köm M if mi M&mwm Iván Sándor öntésre készíti elő legújabb munkáját tenné is fel. a kérdést, ki, mit csinál, de Takács Mihály. a művelődési ház igazgatója beinvitálja a házba. Az előtér kedélyes szalon, a jobb oldali szoba a festők birodalma, abból nyílik az agyagosok műhelye, balra a szobrászok műterme. Csillagász áttörök Egészségkultúra Újabb kiadványok, kisfilmek Üjabb ismeretterjesztő könyveket adott ki az Országos Egészségnevelési Intézet az utóbbi hetekben, napokban. A többi között megjelentette az egészségnevelési szakkifejezések értelmező szótárát, amelyet az európai szocialista országok szakemberei írtak és szerkesztettek. A segédletben címszavak alatt röviden összegezték az egészségnevelés célját, alapelveit, tartalmát és formáit. Ezáltal segítették egymást abban, hogy egységesen értelmezzék az egészségnevelés fogalmait, azonos szakmai nyelven értekezhessenek együttműködésük során. A mentálhigiéné alapelveit is közzétette az intézet. E füzet szerzője dr. Hárdi István, vázolta a lelki egészségvédelem, a pszichikai zavarok megszüntetésének lehetőségeit. Mentálhigiénés pszichológiai ismeretekkel vértezi fel a laikus embereket, azért, hogy azok képesek legyenek megelőzni, illetve megszüntetni lelkiválságaikat és felismerjék embertársaik, krízishelyzeteit és segíthessenek azoknak. Az optimális családtervezési modell című kiadvány- sorozat újabb lapjain szakorvosok tájékoztatják a fiatalokat: miként készüljenek a fogamzásra, a terhességre, hogyan segítsék elő a magzat egészséges fejlődését. A családtervezéshez, alapításhoz ad tanácsot dr. Pin- kovdch István. Könyvében feltárja a kiegyensúlyozott házasság megteremtésének és megtartásának „titkát”. Felkészíti a házasulandókat esetleges konfliktusaik, családi problémáik megoldására is. A népszerű tudományos filmek számát szintén gyarapította az intézet. Dr. Buglya Sándor: Minden tizedik című alkotása a koraszülések, Somló Tamás: Fogas kérdés című filmje pedig a fogszuvasodás megelőzésének lehetőségeit mutatja be. A Mire nagylány lettem című színes kisfilmen egy tornatanárnő serdülőkorát idézi fel. Makk Marci, a gyermekek régi ismerőse is újra megjelenik a filmen. Ezúttal a családok tagjait biztatja: törődjenek többet egymással. Legújabb és régebbi intelmeit a következő hetekben — szombat és vasárnap délelőttönként — közvetíti a televízió. Az Országos Egészségnevelési Intézet új kisfilmjeit egyébként a művelődési- és egészségügyi intézményekben mutatják be hamarosan. Hétfőn Gödöllőn megkezdődik az amatőr csillagász úttörők egyhetes országos találkozója. Célja a gyerekek eddig szerzett tudásának elmélyítése és a szakkörvezetők továbbképzése. Az amatőrmozgalomnak ezen a területen az utánpótlásnevelés az egyik legfontosabb feladata. Ez a magyarázata annak is, hogy a találkozó megszervezésében az Uránia Csillagvizsgáló is bekapcsolódott. Hivatásos csillagászok vállalták a 6 szekcióban lezajló eszmecsere egyes szekcióinak vezetését is. Forgó rendszerben, egynapos váltásokkal valamennyi gyerek valamennyi szekcióban részt vesz. A szekciófoglalkozások keretében a kisdiákok ellátogatnak például a piszkés- tetői, valamint a penci obszervatóriumba, ahol csillagászok kalauzolják őket. Állandó esti program lesz az égbolt észlelése, a lemenő nap, a kettős csillagok, a bolygók vizsgálata, az égbolton való tájékozódás, az észlelések fotózása, majd laboratóriumi értékelése. A találkozó idején a művelődési házban szakfolyóirat-kiállítást is rendeznek. Emellett sok játék és a hagyományos „Uránia vásár’’ is szerepelt a programban. Az utóbbin tíz, húsz forintért különböző az Uránia csillagvizsgálóban már nem használatos, de a gyerekek számára még jól beépíthető eszközöket, optikákat, lencséket vásárolhatnak az ifjú csillagász jelöltek. A vörös gróf nő Beszélgetés Kovács Andrással, új filmjéről Háborúból hazatért magyar bakák vonulnak a Lánchídon a páncélautó fedezékében. A pesti hídfőnél boldog polgárasszonyok szaladnak elébük a barikád mögül, őszirózsát tűznek a borostás fegyveresek sapkájára Előkelő nemesek, bárók, grófok, vezérkari tisztek, bankárok, gyárosok táncolnak a fényes bálteremben. Közöttük látjuk Károlyi Mihályt és elbűvölő feleségét. Ünnepel az arisztokrácia. De mindez csak játék, jelenetek Kovács András előreláthatóan őszig készülő nagyszabású filmjéből. A vörös grófnő a Dialóg Stúdió, az MTV, a MOKÉP és a Hungarofilm közös produkciója, hat folytatásból álló tv-játék, illetve két, kétrészes mozifilm lesz. A most forgatott rész körülbelül öt évet ölel fel, 1919-ig, Károlyi emigrációjának kezdetéig. Ezek az események Magyar- országon játszódnak. A film tervezett második felét külföldön veszik fel. — Miért éppen Kámlyinét választotta filmje főhőséül? — kérdeztem Kovács András rendezőt. — Mert lenyűgözött a nagyszerű asszony személyisége, életútja. Húsz" esztendeje ismerem. Úgy tizenöt éve portréfilmet készítettem róla a televíziónak. Alkalmam nyílt megismerkedni a két kivételes ember sorsával, munkásságával. Izgatott ennek a csodálatos párnak az élettörténete. Károlyiné emlékezései, korabeli dokumentumok, levelezések, ismerőseik vallomásai alapján írtam a forgatókönyv vázlatát. Károlyi voltaképpen a- zért érdekelt már korábban, mert a magyar történelemnek ő is egyik félreismert alakja. A Horthy-rendszer- ben hazugságokat terjesztettek róla, 1949 után agyonhallgatták nevét, történelmi jelentőségét. Dramaturgiai megfontolásból választottam Károlyinét, ugyanis egy politikus pályája elsősorban verbálisán közelíthető meg, s én szerettem volna inkább képileg látványos, monumentális filmet forgatni. Ha Károlyi Mihály alakja állna a középpontban, túltengenének a párbeszédek, eluralkodnának a parlamenti viták, felszólalások. — Tehát áttételesen történelmi ez a film? — Pontosan. Károlyiné sorsa része a magyar történelemnek, voltaképpen egész századunkat átélte, az utóbbi hatvan évben mindig szerepet játszott, s ma is ékes elmével figyeli az eseményeket, magas kora ellenére még mindig dolgozik. A film előterében, a férfi—nő kapcsolata áll, s ezen keresztül jelennek meg a történelmi események: a két forradalom, a régi Magyarország szétesése. Nem szoborszerű hőst szeretnék formálni, hanem emberszabású alakot, természetesen a valóságnak megfelelően igen nagy formátumút, olyan töprengő, moralizáló hőst, aki gyakran kerül válaszút elé. Elsősorban a személyiségek érdekelnek, a célokat maguk elé kitűző, tevékeny és a céljaikhoz következetesen ragaszkodó, kezdeményező emberek. — Milyennek látja és ábrázolja a Károlyi házaspárt? — A valóság tényei korlátozzák filmes fantáziámat, de Károlyiné rengeteg segítséget adott és ad munkámhoz. Rendszeresen konzultálunk, s néha jelentéktelennek tetsző részletek ellenőrzésére is megkérjük. Közben alkalmam nyílt megismerni kivételes emberi karakterét. Először hűen akartam utánozni személyiségét. Fiatalkori képeinek birtokában olyan színésznőt próbáltam felkutatni, aki külsőségekben is hasonlít hozzá, de ez nem sikerült, hiszen annyira szuverén egyéniség. Arisztokrata ifjú hölgy, kivételes intellektussal, műveltséggel. Kortársainak leírásai szerint nőként is gyönyörű, vonzó, szilaj, önálló személyiség. El kellett szakadnom a fotóktól, személyes emlékeimtől, elképzeléseimtől. Életéből bizonyos valódi epizódokat elhagytam, helyettük másokat találtam ki. „Modellem” kissé méltatlankodva olvasta az általam konstruált szerelmi jeleneteket, de nem tehettem mást, minthogy a naplója e vonatkozásban rendkívül tartózkodó. Vitáink során hétköznapi konfliktusairól, természetes összezördüléseikről próbáltam érdeklődni, ám sajnos a megszépítő emlékezet meglehetősen elhalványította ezeket. Pedig éppen ez a film egyik témája: hogyan képes két ennyire erős egyéniség évtizedekig eltéphetetlen emberi szövetségben együttélni. — Miért volt nehéz ez számukra? — Az akkori normák szerint sem voltak összeillő pár. A kettőjük közötti tizennyolc év korkülönbség nagy szálka volt környezetük szemében. Ellentétet szítottak a két család erősen eltérő tradíciói, politikai törekvései. Megismerkedésük idején Károlyi már tehetséges politikus, kialakult jellem, és tíz év ót? együtt él egy életkorban hozzáillő, de férjes asszonynyal. Károlyi nem forradalmár, de ellenzéki. Az arisztokrata családban politizáló légkörben felnövő, minden iránt érdeklődő Katinka számára az alkat nagyon vonzó. Kettőjük szerelmének az lehetett a titka, hogy felismerték azokat az értékeket, amiket egymástól kaphattak. A kölcsönös megbecsülés, és a szellemi rokonság segítette át őket a későbbi nehézségeken. Szakítottak környezetükkel, vállalták döntéseik következményeit, óriási vagyonról mondtak le fiatalon, majd 1945 után a felkínált magas társadalmi státusról, hiszen Károlyi érdemeit elismerte az országgyűlés. Károlyi azonban a privilégiumokról lemondva vállalta a szegénységet, a második emigrációt. Kapcsolatuk fontos eleme ez a következetes magatartás, és abban is kiegészítik egymást, hogy Károlyi tapasztalata naponta szembesül Katinka természetes kíváncsiságával, tettvágyával, ösztönzően hat rá a nyitott szellemű asszony. Mindkettőjükben hallatlan igazságérzet munkál. — Noha nem kimondottan történelmi filmet forgatnak, mégis évtizedeken átívelő tablót rajzolnak. Hogyan teszik hitelessé a kort, a figurákat? — A díszletek, a jelmezek, a választott helyszínek eredetiek, korhűek. A stilizálás elsősorban képi megoldásokban realizálódik. Barna, vi- razsírozott fotók hatását keltő jeleneteket is felveszünk, melyek önmagukban meghatározzák a film színeit, leve-' gőjét. Az eredeti, híradójelenetek így könnyebben is illeszkednek. Lényeges ez, mert az 1918—19-es keletkezésű híradó-dokumentumok igazolják, hogy akkor igazi népforradalom volt, nem pedig izgága értelmiségiek felelőtlen játéka, mint ahogyan a reakció hazudta. Az operatőr Bíró Miklós. A címszerepet Básti Juli, Károlyit Bács Ferenc játssza. Főszereplők: Kállai Ferenc (Andrássy gróf), Tolnay Klári (Károlyi nevelőanyja), Bálint András (Jászy Oszkár), Tordy Géza (Tisza Kálmán) és Torday Teri (Made- laine). Sámathy Tamás Básti Juli, a címszereplő Básti Juli és Bács Ferenc jelenete
