Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-25 / 199. szám

xxxv. évi. 199. sz., i98i! aug. 25.. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szolgáltatások Kétségtelen, hogy a nők munkába lépése hatalmas vívmánynak számított, erő­teljes lépésnek az egyenlő jogok kivívásának útján. Mégis ez tette szükségessé a szolgáltatások létrehozását és fejlesztését. A szükségszerű­ség adott volt: a társadalom vállaljon fel, vegyen át mind többet legkisebb gazdasági egysége, a háztartás gondjai­ból. A szolgáltatások fejlesz­tésének viszonylag magas fokára jutottunk el a hetve­nes években. Ez jelentős gaz­dasági fejlődésünk, életszín­vonalbeli gyarapodásunk szükséges és örvendetes kí­sérő jelensége volt. A hatva- van évek második felében került mind több háztartás­ba televízió, hűtőszekrény, mosógép, s ma már sok tar­tós fogyasztási cikk eseté­ben a telítődés küszöbén va­gyunk. Ezért vált akkoriban sür­gető feladattá az országos szolgáltató hálózat létreho­zása, amely, mintegy húsz- milliárdos állami támogatás­sal, egy évtized alatt meg is valósult. Ez azért örvendetes, mert egy ország gazdasági fejlettsége a többi között azon is mérhető, milyen he­lyet foglal el benne az úgy­nevezett tercier szektor, a harmadik, nem termelő — hanem szolgáltató — ága­zat. Nos. Magyarországon az utóbbi években, a nyolcva­nas évek elejére jutottunk el oda, hogy a szolgáltatásban már nem dolgoznak keveseb­ben, mint az iparban, vágy a mezőgazdaságban, ponto­sabban: az arány hozzávető­legesen egyharmados. A szolgáltatások megléte azonban egy sor lehetőség mellett egy sor bosszankod- nivalót, az érdekvédelem hi­ányát, a kiszolgáltatottságot is felszínre hozta. Sok hát a javítani való. Gondként je­lentkezett, hogy a szolgálta­tások árait viszonylag ala­csonyan állapították meg, ebből következően a keres­let jóval nagyobbra duzzadt ;. valós igénynél. Most lát­szik csak minden, amikor — a legtöbb szolgáltatás a sza­badáras kategóriába átke­rülvén — értékén méretik, s máris kevesebben és keve­sebbet veszünk igénybe belő­le. Ezért nagyon nehéz előre pontosan kiszámítani, mely szolgáltatások iránt növek­szik majd az igény az elkö­vetkező években; milyen irányban haladjon a szolgál­tatások fejlesztése. Ügy tűnik, a tendencia olyanfajta fejlesztés irányá­ba mutat, amelyet a közösség viszonylag olcsón meg tud oldani. Például a barkácso­lást jól szolgálhatják a kö­zös műhelyek, ahol a szer­számok igénybe, bérbe vehe­tők, és még szakember is el­látja a kezdőket tanácsok­kal. Hasonlóan, a szervezett szolgáltató ipar kezdeménye­ző közreműködésével, segít­ségével lehetne sok helyen a gyermekfelügyeletet is meg­oldani. Jelenleg tehát úgy tűnik, hogy a szolgáltatások­nak nem a mind sokfélébb ám drágább javítások, tisz­títások irányában kell fejlőd­niük, hanem sokkal inkább a közösség bevonásával, fé­lig saját erőből, s ezért az átlagosnál olcsóbban meg­valósítható szolgáltatásoké a jövő. y. zs. Letartóztatások és robbanás Dél-A frikában Az ENSZ-főtitkár nyilatkozata Mély aggodalmának adott hangot Javier Pérez de Cuellar a dél-afrikai esemé­nyekkel kapcsolatban. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete főtitkárának állásfogla­lása szerint dél-afrikai poli­tikai vezetők egy csoportjá­nak letartóztatása csak to­vább súlyosbítja az ottani helyzetet. Az új alkotmány értelmé­ben a félvérek számára meg­rendezett választás előtt a dél-afrikai hatóságok letar­tóztatták a szavazás bojkott­jára felszólító, a faji megkü­lönböztetésen alapuló, rend­szerrel szemben fellépő poli­tikai szervezetek számos ve­zetőjét. Pérez de Cuellar az ENSZ­titkárság által közzétett nyi­latkozataiban emlékeztetett rá: a Bizonsági Tanács az új alkotmányt úgy ítélte meg, hogy az „az őslakos afrikai többség nemzeti létének megsemmisítésére irányuló folyamat része” — nem más, mint az apartheid-rendszer megerősítése. A testület ál­láspontja szerint a módosí­tott alaptörvény ellentmond a világszervezet chartájában lefektetett elveknek. Johannesburgi jelentések szerint tegnap robbanás ron­gálta meg egy kormányhiva­tal épületét a dél-afrikai nagyvárosban. Személyi sé­rülés nem történt. A rendőr­ség pokolgépes akciót gyanít a robbanás mögött. Washington szélesíti a Nicaragua elleni agressziót Az amerikai titkosszolgá­lat, a CIA többszáz nicara- guai fegyveres ellenforradal­márt szállított át Honduras- ból Costa Ricába, hogy Ni­caragua déli határán újabb frontot nyisson a sandinista rendszer ellen — jelentette be Managuában Daniel Or­tega, a nicaraguai kormány­zó tanács koordinátora, az írástudatlanság felszámolá­sára indított országos kam­pány befejezésének alkalmá­ból mondott beszédében. Daniel Ortega, aki egyben a Sandinista Front elnökje­lölt je a november 4-én sor­ra kerülő általános választá­sokon, hangsúlyozta, hogy a washingtoni kormány egyre (Folytatás a 2. oldalon.) Kövesebb kabátot kérnek „Szoknyák éve” a szolnoki ruhagyárban Bőráruk exportra — Ősztől felújítás —Az üzem­szervezést is korszerűsíteni kell A divat folyton változik, de az iramot nem mindenki tudja követni, különösen kabátot, dzsekit nem cserélnek évenként az emberek. Így a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységében kevésbé jellemző, hogy a divat diktálta tempóban dolgoznak. Természetesein azért a vállalat tíz Vidéki gyáregysége közül a legnagyobbak közé tartozó szolnokiban is figyelik az ízlés változásait, s ennek alapján dolgozzák ki termelési stratégiájukat, bővítik választékukat javítják a minőseget. A megyeszékhelyen üzeme­lő gyáregység termékskálá­ja széles: szinte minden kor­osztály számára készítenek kabátokat, dzsekiket és más felsőruházati cikkeket. Az utóbbi években nagy sikert aratott a vevők — elsősor­ban a fiatalok — körében az itt gyártott műszőrme rövid­kabát és a steppelt dzseki, melyet ma már zömmel im­pregnált műszálas szövetből szabnak s varrnak, gombok helyett húzózárral s patent­tal látnak el a Május 1. Ru­hagyár szolnoki dolgozói. A legújabb módi szerint valódi bőrből készített szok­nyákat, nadrágokat, overallo- kat és sportkabátokat szállí­tanak a Cegléden lévő központi raktárba, illetve onnan ré­gebbi megrendelőiknek Olasz­országba és NSZK-ba, újab­ban pedig Svájcba. Az első félévben a szolnokiak kis­sé lemaradtak a tőkés ex­port tervezett mennyiségétől, ezt a hátralévő időszakban behozzák, mégpedig úgy, |hogyt két szalagsor helyett ötön dolgoznak. Az érdeklő­dés növekszik, főképp a bőr­áruk iránt: 1984-et a gyár­egységben akár a „szoknyák évének” is nevezhetnék. Hi­szen az idén — az előző esz­tendőkhöz képest — keve- * sebbet rendeltek kabátok­ból. Például a belkereskede­lemnek egyáltalán nem gyár­tottak. Csupán a túrkevei részlegnek) Segítettek (vég^- ső vasalásban, gombozásban s meózásban), mivel qtt nincs befejező üzem. A 450 dolgozót számláló szolnoki gyáregység tevé­kenységében jelentős szerepe van a szovjet exportnak. A klasszikus, hagyományos stí­lust előnyben részesítő piac­ra az első hat hónap alatt három fazonban húszezer műbőr kabátot készítettek. Tízezerrel többet, mint ta­valy egész évben, s a máso­dik félévben sem csökken a szovjet megrendelés. Ebben az évben mintegy 500 ezer normaóra teljesíté­sét tervezik a szolnoki üzem­ben — ezt az eltelt félévben időarányosan elérték össze­sen 83 millió 467 ezer forint termelési értéket állítottak elő, noha a munkát zavar­ták az „örökzöld” gondok: például nem érkeztek idő­ben a ruházati kellékek. Még súlyosabb, hogy 1968 (a Má­jus 1. Ruhagyárhoz való csatlakozás) óta Szolnokon nem végeztek számottevő beruházást, műszaki fejlesz­tést. Az épületek megkoptak, a gépek elhasználódták. Ere­jükből egyelőre arra telik, hogy ősztől a szociális léte­sítményeket tatarozzák, majd ezután kerülhet sor — fokozatosan — más fel­újításokra. Mielőbb hozzá kell kezdeniük a termelés szervezésének (korszerűsíté­séhez is (ennek átfogó prog­ramja két éve szerepel a vállalat, illetve a gyáregység napirendjén!), hiszen csakis így léphetnek előre, ily mó­don növelhetik a termelést. Sz. T. T. Az épületek tatarozása után a gépeket kell majd felújítani 4Ü Fiatalok önmagukról Lányok mélyvízben, két keréken A nyomok az alsó tagozatba vezetnek Nyugdíjasok fóruma A levegő urai Hazaérkezett Romániából a magyar párt- és állami küldöttség Tegnap délelőtt elutazott Bukarestből a magyar párt- és állami küldöttség, amely Gáspár Sándornak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjá­nak, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökének vezetésé­vel részt vett a Románia felszabadulásának 40. évfor­dulója alkalmából tartott ünnepségeken. A delegációt Nicolae Constantin, a Ro­mán Kommunista Párt KB PVB tagja, a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Taná­csának elnöke, Constantán Oancea külügyminiszter-he­lyettes és más hivatalos sze­mélyiségek búcsúztatták. A küldöttség tegnap haza­érkezett Budapestre. Megnőtt a posta rangja és felelőssége Országos konferencia kezdődött Gödöllőn Az országos postáskotnfe- renciát tegnap nyitották meg a Gödöllői Agrártudo­mányi Egeytemen. A Ma­gyar Posta és a MTESZ Közlekedéstudományi Egye­sülete postai és távközlési tagozata rendezte kétnapos tanácskozáson csaknem öt­száz postai dolgozó, valamint az ipar és a tudomány mint­egy száz képviselője széles körűen vitatja meg a postai szolgáltatások jelenlegi hely­zetét, eredményeit és fel­adatait. Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke meg­nyitó előadásában egyebek között hangsúlyozta: meg­nőtt a tizennégy hónap óta önálló szervezetként tevé­kenykedő posta rangja és fe­lelőssége, szakembereinek munkájában alapvető köve­telmény a népgazdasági fel­adatok, célkitűzések alapos ismerete. Elmondta, hogy tovább korszerűsítik a pos­ta szervezetét, az erről ké­szített terveket az elkövetke­ző napokban fogadják el. A megnyitót követően a résztvevők öt szekcióban folytatták a munkát, egye­bek közt átteki ntették a szol­gáltatások színvonalát, a feladatokat. A konferencia ma szek­cióüléseken folytatja mun­káját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom