Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-22 / 196. szám
1984. AUGUSZTUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 3 Tégláról — öt tételben Megújul a csépai gyár is 0 Amióta a sumérok feltalálták az égetett téglát, azóta ez az egyik legfontosabb építőanyagunk. Hovatovább az építés, az alkotni vágyá6 egyik jelképének is tekinthetjük. Különösen napjainkban, mikor ember és társadalom egyaránt oly nagy figyelmet szentel a lakásépítésnek. Olvastam, hogy 1946-ban 2 millió 386 ezer lakás volt Magyar- országon, ma — jóllehet, elöregedett negyedek, tanyák egész sorát bontották le — a lakások száma felül van a 3 és fél millión. És még mindig kevés... Téglagyáraink egyrésze fölött, különösen a panel térhódítása idején, megkongatták a lélekharangot, nem is fordítottak nagyobb gondot rájuk, így a téglagyártó üzemek közül számos elavult, sőt több le is állt a ’70-es években. Ezek a hullámzá- O sok természetesen —■ nem hagyták érin- J tétlenül a nagy múltú, rangos Alföldi Téglaipari Vállalatot sem, amely Égetés előtt a szabadban, energiafelhasználás nélkül, szárítják a téglát - . Hogyan készül a tégla? Az agyagot vedersoros kotróval bányásszák, majd szállító- szalagon beszállítják a szekrényes adagolóba, ahol szénnel keverik, így a tégla belülről is jobban kiég. Ezután a teknős keverőbe jut az alapanyag, melyet vízzel nedvesítenek, innen a finomhengeren át a téglaprésbe kerül, amely tömöríti, majd szalagként nyomja ki, ezt egy automata téglavágógép méretre szabja. A leszedők, mint háziasszonyok Csépán immár 72 esztendeje készítenek kisméretű téglát. A gyártás növelését a vevők szinte csillapíthatatlannak tűnő „étvágya” indokolja. De az is szerepet játszik a fejlesztésben, hogy egyidejűleg a szomszédos kunszentmártoni gyárban a radiál kémény- és a pillértégla előállítását korszerűsítik, emiatt a KM- falazóanyag gyártása szünetel — így tehát a csépai üzem „hattyúdala” elmaradt. Leállni nem lehet, hiszen a hagyományos méretű tégla iránti kereslet óriási! Mezőtúron székel, három megyében 19 gyárat üzemeltet, és ezekben az idén 284 millió darab tégla gyártását tervezi. Megyénkben 10 a lisztet a tészta alá, meghintik salakkal a polcos csilléket, hogy ne ragadjon oda a nyerstégla, amiből egy csillére 200 tégla fér. Kis- vasúton a fedett színek alá Az üzem rekonstrukciójára — a tervek szerint — 8 millió 562 ezer forintot költenek. A felújítást tavaly az év végén kezdték meg, az építkezéseket befejezték, ’84. május közepén begyújtottak a kemencékbe... Már csupán kisebb, főként technológiai szerelések vannak hátra. Mit foglal magában a rekonstrukció? Elsősorban azt, hogy a régi ovális alakú kemence két végét „leszelve” hőálló, illetve szigetelt acéllemezes ajtókat építettek be — könnyebbé vált az egész napos kézi ki-berakodás, amit ezentúl elektromos targoncákkal s nem nehéz, izzadságos fizikai munkával végeznek a dolgozók. A gépi rakodáshoz betonteret is építettek. Ezenkívül .csatornázni is kellett, hogy elvezessék a csapadékot a kemence körül, hiszen ha az befolyna, akkora gőz keAz elszedők fejenként naponta 12 ezer nyers téglát raknak a letkezne, hogy felrobbanna csillékre. A tégla súlya 12—20 kiló. Mint a háziasszonyok a a kemence. Kicserélték az lisztet a tészta alá, salakot hintenek a csillékre... üzem működik, az elképzeés a bankettákra húzzák, itt üzem elavult tetőszerkezetét is. lések szerint ’84-ben 175 millió 400 ezer téglát állítanak elő. A Szolnok megyei téglások mintegy ezerháromszáz dolgozót számláló kollektívája évről évre több falazóanyagot, közte 7 féle téglát, mindenfajta falburkolatot, műemlékekhez különleges termékeket állít elő. Az igények ■ mind teljesebb kielégítése érdekében a négy megyét ellátó vállalat 1983—85 között nyolc gyárát fejleszti, 450 millió forintot fordít rekonstrukcióra. Megjegyzendő, országosan is erőteljes ütemben végzik a télagyárak műszaki felújítását, jelenleg hazánkban mintegy 30 gyár rekonstrukciója van folyamatban. A fejlesztendő gyárak közé tartozik a csépai üzem is. Aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a csépai téglagyártást is a föllendült építkezési kedvmenaz időjárástól függően szárad. Ezután égetik egy ha- Igyományos körkemencében, szénportüzeléssel 900—1000 Celsius-fokon, ennyi szükséges a tökéletes kiégéshez. A késztermék szinte ki sem hűl, máris tehergépkocsikra rakják (mivel az üzem területén iparvágány nincs, a legközelebbi vasútállomás pedig 4 kilométerre van), s szállítják Szolnok, Békés és Bács-Kiskun megye fogyasztóihoz. Hogy mennyit? Az idei tervükben 4 millió darab szerepel, jövőre pedig, bízva abban, hogy a rekonstrukció révén normális termelési ütemben dolgozhatnak, 6 millió tégla gyártását tervezik. Az idei célt nemigen tudják elérni, mivel a felújítás, a beruházás miatt egy hónappal hamarabb álltak le, s fél hónappal később indultak. Közben nagy mennyiségű nyerstégla halmozódott föl. alig fértek az amúgyis szűkös teSummázva: a rekonstrukció után is hagyományos technológiájú, idényjellegű üzem marad a csépai, de a beruházás, a fejlesztés révén még 12—15 évig képes megtartani jelenlegi, illetve kisebb mértékben növekvő kapacitását. Nem újsütetű igazság: csupán műszaki megújulással korántsem maradhat talpon egy gyár. Ehhez az ott dolgozók váltása, előrelépése is szükséges. Mészáros János június óta vezeti a csépai üzemet. (Azelőtt a kunszentmártoni gyárban volt művezető.) Nehezebb feladatot vállalt. Mint mondja, a rekonstrukció már nagyon ráfért a csépai téglagyártásra, hiszen az üzemet fennállása (1912) óta alig fejlesztették... Jelenének nem kis gondja, hogy elegendő és jól dolgozó munkás termeljen. Vannak beosztottjai, akikre bizton számíthat. A műszaki és emberi megújulás, úgy tűnik, jobb, gyümölcsözőbb útra vezeti a csépai téglagyárat. tette meg az „elmúlástól”, mieten. Sz. Tamás (Tibor Korszerűsített ügyvitelszervezés a tejiparban Fél év alatt hétmillió A Szolnok megyei Tanács Építőipari Vállalata, a Szo- tév az év első felében több létesítményt is átadott, valamennyit a vállalt határidőre. Így többek között elkészültek a Mezőgép szociális épületével, a szandaszőlősi iskola tornatermével. A vállalat az első félévben több, mint hétmillió forint nyereséget ért el. Épül a ciklotron Magyar—szovjet együttműködésben épül és hamarosan munkába áll Debrecenben az első magyar ciklotron. A berendezés energiája lényegesen meghaladja a hazai gyorsítókban eddig valaha elért legmagasabb szintet. Augusztus 27. és 29. között Pécsett kerekasztal-értekez- leten kapnak majd képet a szakemberek az épülő ciklotron beruházásának állásáról. A tejipari vállalatok a nyári csúcsszezonban naponta gyakran két-, sőt háromízben szállítanak a boltokba és csupán a járatok nyilvántartása tetemes adminisztrációs munkát jelent. Az üzemszervezés a kánikula időszakában különösen feladja a leckét, hiszen a teját- vételt-átadást gyorsítani kell, és a raktári készletek mozgatása sem tűr halasztást az ilyen időszakokban. A tejipari vállalatok elektronikus számítógépek beállításával segítenek magukon. Az élelmiszeriparnak ebben az ágazatában már hét vállalat alkalmaz különféle típusú számítógépeket. A Budapesti Tejipari Vállalatnál régóta bevált a termékek, áruk nyilvántartására, a raktározás és a szállítás korszerűsítésére és a szállítások szervezésére a számítógép. Az elmúlt időszakban további hat vállalatnál álltak át erre a megoldásra. Nemcsak a nagyobb vállalatok, a közepes üzemek is szívesen alkalmazzák a gépi adatfeldolgozást-nyilvántartást. Egy-egy ilyen közepes üzem naponta 1500—2000 megrendelővel van kapcsolatban, és 150 féle terméket kínál eladásra. A napi tételek száma megközelíti a 70 ezret. Korábban az adminisztráció 30—40 embernek adott munkát,! a számítógépek a személyzet jó részét helyettesítik. A beszerzésükre fordított összeg viszonylag gyorsan. 2—3 év alatt megtérül. Az üzemek jó része már eddig is számítógépekre bízta az adminisztrációt, ám erre külső vállalatokkal kötöttek bérmunkaszerződést. A Borsod megyei Tejipari Vállalat például, évente 10 millió forintot költött „bérszámolásra”, saját gépével ezt az összeget hárommillióra csökkentette. Szántás nélküli talajművelés, éjszakai műszak Mezőgazdasági helyzetkép Karcagról és Cibakházáról A tarlóművelés kétharmadát már elvégezték a karcagi Május 1 Tsz-ben. A gazdaság vezetői úgy mondják, jól állnak a soros munkákkal. A feladat elvégzésére 11 nagy gépet csoportosítottak naponta 200 hektár földet forgatnak vagy lazítanak meg. Ezerötszáz hektáron a gyakorlatban jól bevált szántás nélküli talajműve- lést alkalmazzák, mélylazító íkultivátorokkal és multitil- lerrel készítik elő a tarlót az ősziek alá. A mostani talaj munkákat az őszi gabonák vetésének megfelelően végzik, összhangban a tápanyagok kijuttatásával. A minőségre ezúttal is nagy gondot fordítanak. Jó kezdeményezés, hogy a traktorosok ösztönzésére az értékes erő- és munkagépeket szocialista megőrzésre adták ki. és a teljesítmény önelszámolással történik. Ennek várható hatása az üzem-, és kenőanyag-mekta- karítás, a felhasznált alkatrészek mennyiségének a csökkenése, a fajlagos energiafelhasználás, a normálhektár-költség mérséklése, illetve szinten tartása. A megtakarított anyag ellen- érékének egy részét munkadíjként az év végén megkapják a traktorosok. Augusztus második felében megnézték azt is, milyen * az őszi érésű növények állapota. Nos, a helyzet általában kielégítő, különösen a napraforgó és a cukorrépa biztató. Az utóbbi hetek kedvezőbb időjárásának hatására a rizs is jó termést ígér. A kukorica viszont megsínylette az aszályt, körülbelül 400 hektár szemnek szánt termést kénytelenek lesilózni. A napraforgó betakarítását várhatóan szép - tember első tíz napjában kezdik meg. a cukorrépa betakarítása pedig — a cukorgyár indulásától függően — a jövő hónap közepén kezdődik. Erre az időre tehető a kukoricabetakarítás rajtja is. A cibakházi Vörös Csillag Tsz határában a gabonaföldek tarlóját majdnem teljesen megművelték. Időt egyebek között azzal nyertek, hogy két műszakban, illetve nyújtott munkaidőben, gyakorlatilag éjszaka, reflektorfény mellett is dolgoznak. A nyári programban 1400 hektár tarló művelése szerepel a gazdaságosabb, szántás nélküli módszerrel. Az őszi árpának kijelölt, de szikesedésre hajlamos területeken altalajlazítást és tárcsás művelést is alkalmaznak. Ezt az eljárást egyébként már több éve beépítették a gazdaság talaj művelési technológiájába. Ami az őszi érésű növények helyzetét illeti, az öntözetlen kukorica gyenge, kétszáz hektárt kénytelenek besilózni. A napraforgó a csapadékhiány miatt ugyancsak közepes, az öntözött cukorrépa viszont felfogadható. (Az öntözetlen itt is alacsony termést ígér.). A cukorgyár már mintát vett az idei termésből, a laboratóriumi vizsgálat azt mutatja, még szükség van a cukortartalom növelésére, optimálisan szeptember 10 körül kezdik meg a répa szedését. A tsz kertészetében 21-én befejezik a fővetésű zöldbab betakarítását, és folyamatos a dinnye, a dohány és a vegyes zöldség szedése. A Magyar Optikai Művekben francia licenc alapján készítenek mágnestárcsás tárolókat. A kétszázötvenhat csatornás berende zés eredetileg nyolcmillió betű vagy szám tárolására volt alkalmas. A vállalatnál továbbfejlesztett változata huszonötmillió betű vagy szám adattárolására alkalmas. Ügy épíették meg, hogy nincs benne import alkatrész. Képünkön: a kerámiába ágyazott információs fejeket mikroszkóp segítségével szerelik
