Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

xxxv. évf. 195. sz. 1984. aug. 19., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Jogaink és kötelességeink

armincöt éve már, hogy törH vénybe iktatták a Magyar Népköztársaság alkotmányát. A Tanácsköztársaság első, valóban a dolgozó nép érdekeit kifejező alkotmánya után három évtizeddel ez a mostani immár a felszabadulást követő fordulat tükre, állami életünk, jogalkotásunk alapja, egyszóval törvényeink törvénye lett.

Augusztus 20-a a múltban is jeles ünnepünk volt. Államalapító, bölcs törvényhozó első királyunkra. Istvánra emlékeztünk. S emlékezünk ma is, azzal a jó érzéssel, hogy már hét esztendeje az akkori államiságot jelképező koronát is újra népünk birtokában tudjuk.

Mi, mai magyarok tudván tudjuk, hogy egy nép történelmének súlyát nem a századok múlása adja, hanem a betöltött szerep, a haladás érdekében mindenkor tett erőfeszítések. Sosem láttuk világosabban, mint napjainkban, arról a tisztultabb horizontú magaslatról, amelyre népünk annyi megpróbáltatás után az épülő szocializmus jóvoltából feljutott, hogy visszanyúlni csak azért érdemes, ami valódi érték, ami a jelent és a jövendőt szolgálja.

S most ebben a szellemben, múltunk minden jó és becses vívmányára büszkén, a jó hagyományok és a mai új vonások, eszmék, hajtóerők ötvözetéből teremtjük meg azt a korszerű magatartást, amellyel népünk, hazánk jelenét és jövendőjét legméltóbban szolgálhatjuk.

Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is, és erről most külön hangsúllyal kell szólnunk, hiszen az idei — reméljük — bőséges kenyérnekvaló betakarítása is roppant erőfeszítéseket követelt.

A minden eddiginél szorosabb összefogást nemcsak az időjárás sürgette és sürgeti. A sok gondot okozó világpiaci helyzet is arra figyelmeztet, hogy vigyázzunk minden szem gabonára, minden értékre, amit megtermeltünk. A világgazdasági problémák súlyos terheket rónak a mi népgazdaságunkra is, és ebből a helyzetből csak az eddiginél jobb. szervezettebb munkával, megfontolt takarékossággal lábalhatunk ki. Ne tekintse tehát senki ünneprontásnak, ha az idei alkotmány napján a népi nemzeti egységen kívül az állampolgári kötelességeket, a közös felelősséget külön is hangsúlyozzuk. Hiszen jelenleg nélkülözhetetlenül szükség van mindany- nyiunk becsületes, odaadó helytállására. Ne legyünk, nem is lehetünk engedékenyek a kényelmességgel, a tehetetlenséggel szemben. Nem nézhetjük el a rendbontást, a pazarlást a szervezetlenséget, a lazaságot.

Társadalmi rendünk alaptörvénye nem pusztán a jogok gyűjteménye, hanem — amiről bizony néha hajlamosak vagyunk megfeledkezni — a kötelességeké is. A törvény népköztársaságunk minden állampolgára számára szavatolja például a munkához való jogot, s ez vitathatatlanul az egyik legbecsesebb történelmi vívmányunk. De valljuk be, hogy jóval ritkábban idézzük alkotmányunknak egy másik passzusát, amely pedig szinte rímel az említett jogra: mindenkinek „kötelessége, hogy képességei szerint dolgozzék”. Ugyancsak az alkotmány előírta kötelességünk „a nép vagyonának védelme, a társadalmi tulajdon szilárdítása, a Magyar Népköz- társaság gazdasági erejének fokozása”.

A jogok gyakorlásának a kötelességek teljesítése az előfeltétele. Nálunk nincs munkanélküliség —, de vajon mindenki képességei szerint dolgozik-e? Vajon minden termelő helyen valóban az ország gazdasági erejét gyarapító tevékenység folyik-e? Nagyon időszerű kérdések ezek, és alkotmányunk méltó ünnepléséhez hozzátartozik ez az önkritikus vizsgálat is.

Helytállásunk eredményei közismertek. Az egész világ tanúja lehet, hogy gondjaink ellenére sem élünk rosszul. A közeli bőség illúziójával mégis le kell számolnunk, és azt is tudnunk kell, hogy gyors, látványos eredményre sem számíthatunk.

Népünk szilárd, eltökélt egységét, felnőtt voltát bizonyítja az a megértés és felelősségtudat, amellyel a kiutat, kereső, nemegyszer népszerűtlen intézkedésekre is válaszolt. A túlnyomó többség megértette, hogy a teljes jólét szocializmusába hosszú út visz, s hogy az állandó, egyenletes fejlődés sem mindig jelent egyet a látványos gazdasági gyarapodással. Dolgozóink többsége megértette, hogy azt a terhet, amelyet a világpiaci változások a vállunkra raktak, itthon a magunk erejéből és eszközeivel kell ellensúlyoznunk. Azzal, hogy a magunk portáján teremtünk rendet, fegyelmezetten élünk és dolgozunk. Kihasználjuk a munkanap minden percét, olyan termékeket gyártunk, amelyek a világpiacon is öregbítik hazánk jó hírét, s főképpen, amíg nagyobbra nem telik, addig takarózzunk, ameddig mostani takarónk ér.

A már említett nemzeti egység további erősítését követelik külpolitikai

céljaink, a béke érdekében állandóan és hittel tett erőfeszítéseink s a békés egymás mellett élés biztosítása. A világ tele van válsággócokkal, a reakciós imperialista erők olyan helyzetet próbálnak teremteni, amely szinte lehetetlenné teszi a velük való békés együttélést. Fegyverkezési hajszát szítanak, gazdasági konfliktusokat teremtenek, rága- 'omhadjáratokba kezdenek, hogy nehezítsék helyzetünket, megbontsák társadalmunk rendjét, egységét. Mi ennek ellenére az alkotmány ünnepén is jóleső tudattal adunk számot szocialista demokráciánk szilárdságáról, az állami élet demokratizmusának örvendetes fejlődéséről, a szabad alkotó légkörről, amely százezreket ösztönöz a közös fejtörésre, a részvételre, felelősségvállalásra.

Állandó készenlétünket növeli, hogy felszabadulásunk negyvenedik évfordulójának megünneplésére és életünk iránytűjének, szervezőjének, pártunknak a XIII. kongresszusára készülünk. Joggal hangsúlyozzuk mindkét esemény horderejét és a két jelentős határkő felé közeledve mindannyiunk megnövekedett felelősségét.

Negyven év egy nép életében nem nagy idő, de a mi számunkra az életet, az elnyert szabadságot, a boldogulást, a példák és tapasztalatok valóságos ar- enálját jelentette ez a négy évtized. Túléltük a háború pusztításait, a kemény szigort, a bizalmatlanság esztendeit, emlékezünk az ötvenes években szított hidegháborús hisztériára, amelynek közvetlen s még inkább közvetett hatásait ugyancsak megszenvedtük. Tudjuk, hogy az imperialista mesterkedések hogyan szolgálhatnak okot és ürügyet a bizalomból fakadó sok jó kezdeményezés, terv és ötlet elfojtására. Mi megfizettük a tandíjat, ön vizsgáló nagy küzdelemben állítottuk helyre a bizalmat, teremtettük meg az alkotás, a tágasabb, emberségesebb élet tiszta levegőjét, s ezt meg is fogjuk oltalmazni.

T

emérdek a tennivalónk, s a siker érdekében még szorosabbra kell zárnunk sorainkat. Tevékenységünknek egymás jó megértésében, a közös felelősségben, valamint a barátainkkal való szolidaritásban kell gyökereznie, s az eltökélt internacionalizmusban, ami népünk odaadó munkájával társulva megteremtette hazánk mai rangját, tekintélyét.

A szolnoki Kossuth tér az újjáépített szökőkutakkal (Fotó; Tarpai Zoltán)

• * r*----1~~* ■ - *

.-v-—r~ ~ 1

sí*

Zol

Ünnepi nagygyűlés Miskolcon

Marjai József beszéde

Munkás-paraszt találkozón ünnepelte alkotmányunk születésének évfordulóját Miskolc és a környező települések lakossága. Szombaton zenés ébresztő köszöntötte a város lakosságát, majd mintegy hatezren gyűltek össze a csanyiki majálisparkban, az ünnepi nagygyűlés színhelyén. A Himnusz elhangzása után Homolya Gizella, a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, köztük Borsod megye és Miskolc vezetőit. A gyűlés szónoka, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese volt.

Beszédének bevezető részében arra emlékeztetett, hogy immár 39. alkalommal ünnepelhetjük békében az egész országban az új kenyér ünnepét.

— Augusztus 20-a olyan ünnep, amely a múlt, a jelen és a jövő találkozását jelképezi — mondotta Marjai József. — A Magyar Népköz- társaság belső és külső helyzete szilárd. A hazánk belső viszonyait jellemző, meghatározó társadalmi közmegegyezést nagy eredménynek, politikánk egyik legfőbb sikerének tartjuk. A kiegyensúlyozott. nyugodt belpolitikai légkör, a jó társadalmi közérzet megőrzése érdekében nap mint nap cselekednünk kell az élet minden területén.

— Az utóbbi években a magyar gazdaság rendkívüli és korábban át nem élt, kemény próbatételen esett át. Népünk történelmi jelentőségű tette, hogy a legkritikusabb helyzetekben is el tudta kerülni a fenyegető, súlyos visszaesést, nemcsak megőriztük elért életszínvonalunkat, de sok vonatkozásban megerősödtünk, megedződtünk és megtartottuk fejlődőképességünket.

— Céljainkat csak a jobb és eredményesebb munkával teremtett tartós sikerekre alapozva, érdemi, hatékony növekedés révén érhetjük el. Az iparvállalatok és a mező- gazdaság exportképességének fejlesztése elsőrendű feladat, hiszen a magyar gazdaság külső környezete a jövőben sem kínál esélyt a könnyebb

előrejutáshoz. De az egyensúly javítása és megőrzése exportképességünk és lehetőségeink gyorsabb kibontakoztatása mellett is csak a gazdasági növekedés magasabb színvonalán mehet majd végbe.

— Társadalmunknak a hatékony, jó munkát kell elismernie. Nem lehet elfogadni azt a nézetet, amely különböző minőségű munkák számára azonos, átlagos jövedelmet biztosít. A haladás üteme alapvetően az elvégzett munka minőségétől függ.

Marjai József ezután az idei esztendő eddigi eredményeiről szólt. Mint mondotta, gazdasági építőmunkánkban kedvező irányú fejlődés mutatkozik, bár ez még nem általános. Népgazdaságunk fokozatosan alkalmazkodik a szigorúbb követelményekhez.

— Az elért eredmények alapján valószínű, hogy 1984- ben a gazdasági növekedés meghaladja a terv-előirányzatot. A gazdaság belső egyensúlyi viszonyai azonban nem erősödnek ezzel arányosan, mert a nemzeti jövedelem belső felhasználása is magasabb lesz az előirányzottnál. Az ipari termelés növekedése az első félévben meghaladta a tervezettet, ez a gyorsabb növekedés várhatóan fennmarad az év hátralevő részében is. A többletteljesítmény elősorban kivitelünket növelte.

— Mezőgazdaságunk immáron hosszabb ideje nemcsak arra képes, hogy a szükséges gabonát termelje meg. Az új kenyér ünnepén mindnyájunkat külön örömmel tölthet el, hogy sohasem termett a magyar földeken any- nyi búza. mint ebben az esztendőben. Bízunk abban, hogy e kimagasló eredmény a mezőgazdaság más területein is megfelelő eredményekkel párosul majd.

A miniszterelnök-helyettes beszédében kitért a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdésekre is. Egyebek között hangsúlyozta:

— Azon intézkedések végrehajtására kell a legtöbb energiát koncentrálni, amelyek közvetlenül szolgálják a

(Folytatás a 3. oldalon.)

A TARTALOMBÓL:

Hajdani molnárok mai utódai — Kitüntetettjeink

Tudományos egyesületek a Jászságban — Bohusék boldogulása — Feltárul a Kováshalom titka