Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-17 / 193. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ülést tartott a Minisztertanács Napirenden a 40 órás munkahét tapasztalatai, a szénbányászat és a közgyűjtemények helyzete A Minisztertanács tegnapi ülésén a Gazdasági Bízott* ság elnökének előterjeszté­se alapján megtárgyalta a KGST felső szintű gazdasági értekezletének és XXXVIII. ülésszakának határozataiból adódó hazai feladatok vég­rehajtásának rendjét. Utasí­totta az illetékes miniszte­reket és főhatóságok veze­tőit, hogy biztosítsák a ha­tározatokban foglalt felada­tok szervezett és összehan­golt végrehajtását. A kormány tájékoztatót hallgatott arról, hogy az or­szág egész területén sikere­sen befejezték a kalászos gabona betakarítását. Elis­merését és köszönetét fe­jezte ki a mezőgazdasági nagyüzemek, az aratásban érdekelt ellátó, felvásárló vállalatok, valamint az irá­nyító szervek vezetőinek és dolgozóinak a betakarítási munkák gondos előkészíté­séért, összehangolt, magas szakmai színvonalú végre­hajtásáért. Á Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnökének jelentését a 40 órás munkahét kiterjesz­tésének tapasztalatairól. A legtöbb gazdálkodó szerve­zet a napi munkaidő mér­séklésével, jövedelmi, pénz­ügyi helyzetének romlása nélkül valósította meg a munkaidő csökkentését. Né­hány helyen azonban mun­kafegyelem-lazulás tapasz­talható. A kormány felhív­ta az illetékesek figyelmét az üzem- és munkaszerve­zés, valamint a munkafe­gyelem javítására vonatko­zó határozatainak követke­zetesebb érvényesítésére. A Minisztertanács megvi­tatta az Állami Tervbizott­ság tájékoztatóját a szénbá­nyászat műszaki-gazdasági helyzetéről, és az 1984—85. évi termelési feladatok tel­jesítésének feltételeiről. Hoz­zájárult ahhoz, hogy az 1984. évi népgazdasági tervben foglalt szén- és brikett-ter­melési feladatok teljesítése — ezen belül a lakossági és kommunális igények kielé­gítése — valamint az 1985. évi gazdálkodás induló fel­tételeinek javítása érdeké­ben a szénbányászat továb- fejlesztési támogatásban ré­szesüljön. A kormány tájékoztatót hallgatott meg és fogadott el a rugalmas jövedelemsza­bályozási rendszerek szerint működő vállalatok 1984, első félévi tapasztalatairól. Meg­állapította, hogy az érintett vállalatok többségénél ked­vező irányban változik bel­ső irányítási, szervezeti és érdekeltségi rendszerük, eredményesebb lett export­értékesítésük. A Minisztertanács megvi­tatta a közgyűjtemények helyzetéről és rekonstrukciós feladatairól szóló jelentést. Határozatot hozott néhány kiemelkedően fontos múze­um és könyvtár felújításá­nak meggyorsítására, vala­mint arra, hogy a következő év folyamán az illetékesek átfogó programot dolgozza­nak ki a hazai közgyűjte­mények helyzetének javítá­sára. A kormány áttekintette a nemzeti értéket képviselő műemléki kastélyok és köz­épületek megmentésére ho­zott 1981. évi gazdasági bi­zottsági határozat végrehaj­tásának tapasztalatait. Meg­állapította, hogy sok helyen sikerült megfékezni a nagy értékű műemlékek pusztulá­sának folyamatát. Utasította az érintett szerveket a prog­ramban foglalt feladatok következetes végrehajtására. (A 40 órás munkahétről szóló kommentárunkat a 3. oldalon közöljük.) Kevesebb a hiánycikk Javult az autóalkatrész-ellátás Az Autótechnika Vállalat tapasztalatai azt mutatják: az elmúlt félévben kissé megélénkült az autóalkat­rész-kereskedelem, a koráb­biaknál több alkatrész ke­rült forgalomba, kevesebb a hiánycikk. A vállalat erő­feszítései már éreztetik ha­tásukat : a nettó árbevétel az első félévben meghalad­ta a 930 millió forintot, ta­valy ilyenkor ez az összeg mindössze 640 millió forint volt. Az Autótechnika Vállalat ez év január elsején vált önállóvá, fő feladata a Szov­jetunióból és az NDK-ból importált személygépkocsik, valamint néhány más ország­ban gyártott autótípus (mint például a Zasztava, torinói Fiat, Renault, Volkswagen) összesen mintegy 1 millió személyautó alkatrészeinek beszerzése, a javítóvállalatok valamint az alkatrész-ke­reskedelemmel foglalkozó cégek igényeinek kielégíté­se. A vállalat mindenek­előtt szervezetének korsze­rűsítésével, az elosztás ha­tékonyságának fokozásával igyekezett enyhíteni a sú­lyos alkatrészgondokat. Más vállalatokkal összefogva úgy­nevezett rayon-raktárakat hozott létre; hatot vidéken, kettőt pedig a fővárosban. Egy-egy raktár két-három megyét lát el alkatrésszel. Ezek a raktárak lehetővé teszik, hogy az áru köze­lebb kerüljön a megrende­lőkhöz, szorosabb kapcsolat jöjjön létre a tényleges igé­nyek és az elosztás között. A tőkés importból szárma­zó autókhoz szükséges al­katrészeket a vállalat úgyne­vezett konszignációs raktá­raiból szerezhetik be az autójavító cégek. A javító- ipar igényeinek kielégítésén túl, fontos feladata az Autó- technika Vállalatnak a ke­reskedelmi hálózat ellátása. Ennek javítása érdekében eddig már két saját, és hét, más vállalattal, szövetkezet­tel közösen létrehozott autós­boltot nyitottak, főként az ország azon vidékein, ahol más cég nem foglalkozik autóalkatrészek forgalmazá­sával. Nemcsak az elosztási egyenetlenségeket igyekszik megszüntetni az autótechni­ka. hanem törekszik arra is, hogy minél több alkatrész kerülhessen forgalomba. Eb­ből a célból tárgyalásokat folytatott a külföldi gyártó partnerekkel (akiknek ked­vező, hogy most ipar csak egy [megrendelővel állnak) szem­ben és nem többel mint ko­rábban). A megállapodások eredménye már á második negyedévben éreztette hatá­sát. Az import mellett ke­resi a vállalat a lehetősé­geket a hazai alkatrészgyár­tó, illetve -felújító kapaci­tások bővítésére is. Rend­szeresen megrendezik a „Gyártót keresünk” kiállí­tást, s felkutatják az alkal­mas üzemeket, szövetkeze­teket. Ennek köszönhetően az első félévben 150 millió forint értékben gyártottak (elsősorban hiánycikknek minősülő) alkatrészeket, csaknem háromszor annyit, mint tavaly egész évben. Az Autótechnika Vállalat felkérésére egyre többen vállalkoznak használt alkat­részek felújítására is: az el­múlt évi 2 millió forinttal szemben az idén várhatóan 10 millió forint lesz az újjá­varázsolt alkatrészek értéke. Tavalyelőtt új műanyagüzem kezdte meg termelését Karca­gon. A Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben kialakított gazda­sági társaság hypós flakonokat gyárt a helyi áfész részére Iparfejlesztési világkonferencia Heves politikai viták Ésszerű kompromisszumokra volna szükség Emlékülés a százéves Keletiben Tegnap, a Keleti pálya­udvar átadásának 100. év­fordulóján emlékülést tar­tottak a pályaudvar kultúr­termében. Az emlékülés résztvevői felelevenítették a nagy múl­tú állomás százéves törté­netének nevezetes esemé­nyeit. Tongori Imre, a Bu­dapesti Vasútigazgatóság vezetője ünnepi beszédében megemlékezett a száz évvel ezelőtti napról: 1884 augusz­tus 16-án gördül ki az első szerelvény Európa egyik legnagyobb pályaudvaráról. A csaknem 17 ezer négyzet- méteres főépület, a 180 mé­ter hosszú, 42 méter széles, 31 méter magas fedett csar­nok két és fél év alatt ké­szült el. Az épület egyik szenzációja a villanyvilágí­tás volt, de sokan megcso­dálták Lotz Károly és Than Mór freskóit az indulási csarnokban, a hétméteres szoborcsoportot a homlok­zaton, valamint Wattnak és Stephensonnak, a gőzgép és a gőzmozdony feltalálóinak négy méter magas szobrait. Az állomás vágányhálóza­ta a megnyitáskor 52 vonat indítására és fogadására volt alkalmas. A növekvő igé­nyeknek megfelelően azóta többször átépítették, bőví­tették a Keletit, legutóbb 1965-ben. Heves politikai viták jel­lemzik az UNIDO, az ENSZ iparfejlesztési szervezte 4. világkonferenciának záró­szakaszát. A két hete folyó tanácskozásnak a tervek szerint szombaton kellene befejeződnie, de a határoza­tok közötti ellentétek miatt a tanácskozás tovább húzód­hat. A tanácskozás zárónyilat­kozatára, amely a világ gaz­dasági helyzetét értékeli, négy tervezet fekszik az asztalon s a kompromisszum kidolgozásához idő kell — mondotta tegnap a sajtó előtt G. W. Barneveld Kooy nagykövet, a konferencia holland elnöke. A tanácsko­zás 11 tervezett határozatá­ból eddig csak ötöt fogadtak el. A legfontosabb kérdések még nyitva vannak: hajlan­dók-e a fejlett országok emelni (s milyen mérték­ben, formában) a fejlődők­nek nyújtott támogatásu­kat, kiiktatni a protekcio­nizmust a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatokból, meg­felelő árakat fizetni a fejlő­dő országok nyersanyagai­ért. Mint ismeretes, a fej­lődő országok mellett a szo­cialista államok is síkra- szálltak a béc.sj tanácskozá­son az új nemzetközi gazda­sági rend megteremtéséért, a korábbi, limai é6 Üj Delhi ENSZ iparfejlesztési konfe­rencia határozatainak vég­rehajtásáért. Nem egy fej­lődő ország most Bécsben éles hangnemben ítélte el a vezető tőkés országok, a multinacionális konszernek gazdaság; és pénzügyi poli­tikáját, fellépve a fejleszté­si segélyek növeléséért, az adósságok utáni kamatok csökkentéséért. A fejlett tőkés országok csoportja (amint a holland nagykövet megnyilatkozásai­ból is kitűnt) a fő kérdések elkenésére törekszik. A cél, mondotta Kooy, hogy „meg­határozzák a problémákat s azok megoldásának módját” — tekintettel a jövőre, ami­kor az UNIDO (a tervek sze­rint) az ENSZ önálló, szako­sított intézményeként műkö­dik majd. Nagyobb fejleszté­si összegeket — amint azt a fejlődő államok igénylik — nehéz lenne meghatározni — vélekedett a holland nagykö­vet. Véleménye szerint min­denesetre „megfelelő politi­kai akarattal” a kérdés meg­oldható. A konferencia jólértesült köreiben mindenesetre bíz­nak abban, hogy vasárnapra a tanácskozás ésszerű, köl­csönösen elfogadható komp­romisszumokkal befejeződik. Üj létesítményeket adtak át Szolnokon: mentőállomás A Jászságban: új és kibővített iskolák Az új, korszerű létesítmény több mint ötven millió forintba került Az ügyeleti iroda dolgozóihoz futnak be a telefonhívások, és ők irányítják a mentőautókat Tegnap délelőtt a megye- székhelyen, a Széchenyi la­kótelep és a Gyermekváros szomszédságában, rövid ün­nepségen adták át a több mint ötvenmillió forintba ke­rülő, Münnich Ferenc úti, új mentőállomást. Az ünnepsé­gen megjelent Jakatics Ár­pád, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Sipos Ká­roly, a megyei tanács elnök- helyettese. Varga Sándorrie, a városi pártbizottság első titkára. Eljöttek a szomszé­dos megyék mentőszerveze­teinek főorvosai, a kórházak, az egészségügyi intézmények képviselői is. A vendégeket dr. Várady Béla, a megyei mentőszervezet vezető főor­vosa üdvözölte. Dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszol­(Folytatás a 3. oldalon.) Vendéglátás, hiányosságokkal 4. oldal ü rádió és televízió jövő heti műsora 5—6. oldal Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI XXXV. évf. 193. sz. 1984. aug. ív., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom