Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-14 / 190. szám

1984. AUGUSZTUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉFLAF 5 Ha ez a csapat együttmarad... Los Angelesben Szolnokra jó szívvel emlékeznek a kosárlabdázók Az IBV-győztes együttes, álló sor balról jobbra: Lukács Sándor vezető edző, Krasovec Pé­ter, Kárpáti Zsolt, Jankovits Zsolt, Gál László, Kalamár Zoltán, Kiss Attila, Lesti Gábor, Halm Ottó csapatvezető, guggolnak balról jobbra: Lukács Béla, Makó Tibor, Porubek Tamás, Hegedűs Péter, Simon Sándor, Halm Roland Őszinte meglepetést oko­zott a magyar csapat önma­gának is azzal, hogy a kosár­labda IBV végeztével a do­bogó legmagasabb fokára állhatott. A fiúk és a szak­vezetők még az öltözőben sem emésztették meg a vá­ratlan nagy sikert: több volt a tűnődő, mint a boldog arc. De aztán! A Tiszaligetben végigszáguldott egy szürke Lada, hangos dudaszóval és villogó lámpákkal jelezte, hogy valami rendkívüli tör­tént. Hogy nagyobb legyen a „riadalom”, nyomában egy rendőrautó vágtatott. Aztán kiderült, hogy nem valami­féle üldözéses filmet for­gatnak, mindössze Lukács Sándor, a válogatott csapat vezető edzője „nyitotta ki a szelepeket”. Amikor az oká't elmagyarázta az őt követő rendőröknek — megértő el­bánásban volt része. Ezúttal nem került elő a csekk, hi­szen a magyar csapat győzel­mébe még ez is belefért. Készületlenül érte a győ­zelem egyébként a sportág „teoretikusait” is. A nyilat­kozatok meglehetősen szélső­ségesek voltak. Volt, aki azt állította, hogy a mostani produkció csak felnőtt férfi- válogatottunk 1955-ös Euró- pa-bajnoki elsőségével mér­hető, volt viszont, aki az aranyérem fényénél is a tennivalókat szedte csokor­ba. Kassai Ervin, egykori Oscar-díjas játékvezető, a Magyar Kosárlabda Szövet­ség alelnöke a tárgyilagos ítészek közé tartozik. Az ő véleménye az volt, — amit egyébként valamennyi jelen­levő megállapíthatott — hogy a magyar együttes ere­je a kifogástalan csapatszel­lemben rejlett. Ami pedig a szigorúan vett szakmai elő­relépést illeti, sokat fejlőd­tünk a lepattanó labdák megszerzésében mind a sa­ját, mind az ellenfél palánk- ja alatt. Persze Kassai Er­vin szerint mindez nem elha­tározás dolga: rengeteg mun­ka kellett ahhoz, hogy a gyűrűk alatti tumultusban a legmagasabbra mindig a magyar kosaras tudjon emel­kedni. Egyet Kell érteni a kiváló Kassai Ervin a kikezdhetet­len csapatszellemet dicsérte szakemberrel. Ebben a m£- gyar együttesben nem volt „égigérő” játékos, nálunk az „óriás” a 204 cm-es Janko­vits Zsolt v°lt, míg a cseh­szlovákoknál 208, a romá­noknál 220 centire nőtt a leg­nagyobb. Viszont ritkaság, hogy magyar ificsapatban négyen is meghaladják a 2 métert, márpedig ez így tör­tént. Ugyanígy nem volt mesterlövészünk, viszont a távoli dobásokban valameny- nyi fiatal biztosabb kezűnek bizonyult, mint elődeik. A korábban megtartott IBV-k során a mieink fizikuma ki­rítt a többiek sorából, — ez­úttal kimondott „pipaszár lábakat” nem láttunk a csa­pat tagjainál. No, és a har­cosság: nem volt elveszett labda, és nem volt elveszett mérkőzés. Előfordult — mint a Kuba elleni találkozón —, hogy egy-egy szériában 10— 12 pontra sem tudtunk vála­szolni. Máskor ez katasztró­fát jelentett — ezúttal mi is produkáltunk hasonló szé­riát, és visszaszereztük meg­nyugtató vezető pozíciónkat. Az egyéni teljesítmények élére a „gólkirály” Kraso­vec Péter teljesíménye kí­vánkozik, aki a közönség dí­ját is elnyerte, de Halm Ro­land irányító munkája is erőssége volt válogatottunk­nak. Az is a csapat erejét dicséri, hogy több egyéni produkció nem kívánkozik említésre: valamennyi csa­pattag kitett magáért, újabb híveket szerezve Szolnokon a kosárlabdázásnak. Ha körbenézünk a magyar sport utánpótlásának hori­zontján, örömmel kell szám- bavenni a kézilabdázók, ezüst-, a labdarúgók bronz­érmét hasonló tornákon, de idekívánkozik az atléták pa­rádés szereplése is, melynek ezúttal szolnoki részesei is voltak. Nem mondhatunk mást mi sem, mint a többi sportág hívei bár ez a csa­pat együttmaradna! Palágyi Béla IFotó: Tarpai Zoltán Lukács Sándor vezető edző csak egy picivel több pluszt kér a játékosoktól... Kézilabda Kunhegyes nyerte a rangadót NB II. Férfi: Kunhegyesi ESE—Tiszaföldvári Tsz SK 23:18 (11:10). Kunihegyes, 150 n. v.: Egervári, Ladiszlai. KESE: Tar T.—Lőrincz (1), Gál A., Bozsó (1), Tar Z. (4) , Túri I., Mészáros (8), Gál J., Antal (8) Túri J. (1), Bótha. Edző: Cseh Zoltán. TISE: Farkas—Daku (6), Fekecs (1), Németh, Tóth (5) , Kecső, Lapka (1). Fehér (3), Ökrös, Verab (2), Vin­cze, Ferenczi. Vizes pálya, csúszós labda és esős idő várta a két csapatot. Kun­hegyes jobban alkalmazko­dott a körülményekhez, vé­gig vezetve biztosan nyerte a találkozót. Élményszámba mentek Antal átlövésgóljai, ugyanakkor a TISE egyetlen á'tllövésgólt sem tudott elér­ni. Jó: Antal, Mészáros, Bótha, Túri J„ Gál A., ill. Tóth. Tenisz Újabb mezőtúri siker OB II. Férfi: Mezőtúri Honvéd—Gyöngyösi SE 6:3. OB III. Férfi: Baja—Szol­noki MÁV MTE 6:3. Baja. A szolnoki csapatban három ifjúsági korú játékos is sze­repelt sikerrel. (Tavasszal Szolnokon 8:1 volt az ered­mény a bajaiak javára). A MÁV MTE győzelmeit az ifjúsági Tanka Attila, az ugyancsak ifjúsági Kovács Zsolt—Tanka A., valamint a Bariba—dr. Szarvas páros szerezte. Befejeződött az olimpia Vasárnap este (budapesti idő szerint hétfő hajnalban) a Los Angeles-i Memorial Coliseum Stadionban 140 or­szág zászlóvivőinek és spor­tolóinak felvonulásával kez­dődött meg a XXIII. nyári olimpiai játékok záróünnep­sége. Ezt megelőzően érkez­tek a stadionba az utolsó — a 221. — olimpiai verseny­szám résztvevői, a maratoni futók. Az érmeseket Juan Antonio Samaranch, a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság el­nöke köszöntötte. A felsorakozott sportolók előtt Tom Bradley. Los An­geles polgármestere adta át az olimpiai zászlót J. A. Sa- maranch-nak, akitől az ötka­rikás lobogót Szöul képvise­lője vette át. Ezután a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság elnöke köszönetét mondott a játékok megrendezéséért a házigazdáknak, a szervező bizottságnak, az olimpiai ér­demérem arany fokozata ki­tüntetést adta át Peter Ue- berrothnak, a Los Angeles-i olimpiai játékok szervező bi­zottsága elnökének. Peter Ueberroth beszéde után helyi idő szerint 21 óra 19 perckor Juan Antonio Sa­maranch befejezettnek nyil­vánította a XIII. nyári olimpiai játékokat, s nem sokkal később a Coliseum Stadion kandeláberében ki­aludt az olimpiai láng. Ezzel a záróünnepség hivatalos ré­sze befejeződött, amelyet- a szokásokhoz híven színes műsor követett. Az utolsó napok olimpiai bajnokai: ATLÉTIKA A Coliseum Stadionban megvalósult a házigazda Egyesült Államok vágyálma; Carl Lewis megszerezte ne­gyedik aranyérmét is: a 100 és a 200 méteres síkfutás, va­lamint a távolugrás után ez­úttal a 4x100-as váltó tagja­ként léphetett a dobogó leg­felső fokára, ezzel beállí­totta honfitársa, Jesse Owen 1936-os rekordját, ugyanab­ban a négy számban érde­melt ki olimpiai aranyat. Örömét csak növelte, hogy negyedikre a világcsúcs is sikerült. Amerikai siker szü­letett a 4x100 m-es női váltó döntőjében is, kis híján vi­lágcsúcsjavítással. Férfiak 1500 m: Sebastian Coe (Nagy Britannia) 3:32.53, olimpiai csúcs (régi: 3:34.9, Keino, ke­nyai. 1968). Nők 1500 m: Gabriella Dorio (Olaszország) 4:03.25, 4x100 m: Egyesült Államok (Alice Brown, Jea­nette Bolden, Chandra Chee- seborough, Evelyn Ashford) 41.65. 5000 m: Szaid Aonita (Marokkó) 13:05.59, olimpiai csúcs (régi: 13:20.3, Foster, brit, 1976), 4x100 m: Egye­sült Államok (Sam Graddy, Ron Brown, Calvin Smith, Carl Lewis) 37.83, világ- és olimpiai csúcs (régi világ­csúcs: 37,86, Egyesült Álla­mok, 1983, régi olimpiai csúcs: 38.19, Egyesült Álla­mok, 1972), 4x400 m: Egyesült Államok (Sunder Nix, Ray Armstead, Alonzo Babers, Antonio McKay) 2:57.91. 50 km-es gyaloglás: Raul Gon­zalez (Mexikó) 3:47:26. 4x400 m: Egyesült Államok (Lillie Leatherwood, Sherri Howard. Valerie Brisco-Hooks, Chan­dra Cheeseborugh) 3:18,29, NDK, 1976). Diszkoszvetés: olimpiai csúcs (régi: 3:19,2, Ria Stalman (Hollandia) 65,36, magasugrás: Dietmar Mögenburg (NSZK) 235. Súlylökés: Alessandro And­rei (Olaszország) 21,26. Ma­ratoni futás: Carlos Lopes (Portugália) 2:09:21 ó, olim­piai csúcs (régi: Cierpinszki, NDK, 2:09:55 ó, 1976). LABDARÚGÁS Befejeződött a labdarúgó- torna, amelyet a vártnál jó­val nagyobb érdeklődés kí­sért. Az aranyérmet a francia válogatott játékosai vehették át. éppen ú'gy, mint a közel­múltban megrendezett — franciaországi — Európa-baj- nokságon. Franciaország— Brazília 2:0 (0:0). Veszélyte­lennek látszó, sokhúzásos francia akció végén esett a mérkőzés első gólja a máso­dik félidő 10. percében: Rohr pontosan beadott magas lab­dáját a középen jól helyez- kapu bal felső sarkába (1:0). kedő Brisson mintegy 9 m- ről fejelte védhetetlenül a A 63. percben egy középről, a 16-os magasságából érke­zett erős lövést a brazilok kapusa kifutva rosszul öklö­zött. s mire visszaérhetett volna, a szemfüles Xuereb már beseperte a labdát a jobb sarokba (2:0). Labdarúgó olimpiai baj­nok: Franciaország. KÉZILABDA Tizennégyezer néző volt kíváncsi a férfi kézilabda olimpiai döntőre, a szurkolók nem csalatkoztak, mert az utolsó pillanatig kiélezett, izgalmas küzdelemben dőlt el az aranyérem sorsa. A 12 évvel ezelőtti olimpiai baj­nok Jugoszlávia találkozott az ex-világbajnok NSZK-val, s a plávik mindvégig irányí­tották a játékot. Az 1. he­lyért: Jugoszlávia—NSZK 18:17 (8:7). Férfi kézilabda: Jugoszlávia. RÖPLABDA A döntőt az amerikai válo­gatott vívta Brazíliával; né­hány nappal korábban a brazilok bizonyultak jobbnak 3:0 arányban. A döntőn az­tán az amerikaiak végig fö­lényes játékot mutatva visz- szavágtak a VB-ezüstérmes Brazíliának, s az olimpiák történetében első alkalommal szereztek aranyérmet a sportágban. Egyesült Álla­mok—Brazília 3:0 (6. 6, 7). Olimpiai bajnok: Egyesült Államok. KAJAK-KENU A C—2-esek 1000 méteres számában a veterán román Iván Patzaichin, oldalán Si­mionovval vigasztalódott az előző napi vereségért. A férfi kajak négyesek 1000 méteres távján nagy küzdelem folyt az aranyért, az olimpiai bajnokokkal, Fergusonnal és Thompsonnal megerősített új-zélandi hajó úgy nyert, hogy 200 méter után már élre állt. C—2, 1000 m: Románia (Ivan Patzaic­hin, Torna Simionov) 3:40.60 p. K—2, 1000 m: Kanada (Hugh Fisher, Alwyn Morris) 3:24.22 p. K—4, 1000 m: Űj- Zéland (Grant Bramwell, Ian Ferguson, Paul Mac Do­nald. Alan Thompson) 3:02.28 p. K—1, 1000 m: Alan Thompson (Űj-Zéland) 3:45.73 p. C—1, 1000 m: Ul­rich Eicke (NSZK) 4:06.32 p. Nők: K—4, 500 m: Románia Agafia Constantin, Nastasia Ionescu, Tecla Marienescu, Maria Stefan) 1:38.34 p. ÖKÖLVÍVÁS A szupernehézsúlyú Biggs —Damiani párharcban a két évvel ezelőtti világbajnokság arany- és ezüstérmese csa­pott össze. Akkor is kifogá­solták az olaszok, hogy Biggs-t hozták ki győztesnek, most méginkább. A pontozás 4:1 Biggs javára, pedig Da­miani volt a kezdeménye­zőbb. a többet ütő, Biggs ere­jét felőrölték Damiani szün­telen rohamai. Végül is az olimpiai ököl­vívó-torna a hazaiak jelentős fölényét hozta, s rajthoz állt 12 versenyzőjükből 11 érmet nyert, közülük kilenc ara­nyat. 48 kg: Paul Gonzalez (Egyesült Államok), 51 kg: Steve McCroy (Egyesült Ál­lamok), 54 kg: Maurizio Stecca (Olaszország), 57 kg: Meldrick Taylor (Egyesült Államok), 60 kg: Pernell Whitaker (Egyesült Államok), 63,5 kg: Jerry Page (Egyesült Államok), 67 kg: Mark Bre­land (Egyesült Államok). 71 kg: Frank Taté (Egyesült Ál­lamok), 75 kg: Jun Szup Sin (Dél-Korea), 81 kg: Antun Joszipovics (Jugoszlávia), 91 kg: Henry Tillman (Egyesült Államok), +91 kg: Tyrrell Biggs (Egyesült Államok). BIRKÓZÁS A szabadfogású döntők be­fejező napján négy aranyér­met osztottak ki, s külön ér­dekességnek számított, hogy két olyan birkózó is elsősé­get szerzett, akinek a fivére egy, illetve két nappal ko­rábban szintén a dobogó leg­felső fokára állhatott. A 82 kg-os Mark Schultz és a 100 kilós Lou Banach ismételte meg 74. illetve 90 kilós test­vére bravúrját. 57 kg: Tomi- jama Hideaki (Japán), 68 kg: Jű In Tak (Dél-Korea), 82 kg: Mark Schultz (Egyesült Államok), 100 kg: Lou Ba­nach (Egyesült Államok). CSELGÁNCS Hagyományosan az abszo­lút kategória jelenti a csel­gáncs világversenyek csúcs­pontját. A sportág koroná­zatlan királya, a japán óriás, Jamasita biztosan szerezte meg az olimpiai bajnoki cí­met. Abszolút kategória: Ja- szuhiro Jamasita (Japán). RITMIKUS SPORTGIM­NASZTIKA Sikeresnek aligha lehet mi­nősíteni a ritmikus sportgim­nasztika első olimpiai „elő­adását”. Végeredményben az a kanadai Lori Fung szerezte meg a szakág első olimpiai aranyérmét, aki az elmúlt évi strasbourgi világbajnok­ságon a 23. helyig vitte. Rit­mikus sportgimnasztika: Lóri Fung (Kanada) 57.95 pont. VÍVÁS Párbajtőr csapat: NSZK (Volker Fischer. Alexander Pusch, Elmar Borrmann, Ra­fael Nickel, Gerhard Heer). MŰUGRÁS Férfi toronyugrás: Gregory Louganis (Egyesült Államok) 710.91 pont. MŰÚSZÁS Az olimpia műsorán elő­ször szereplő műúszásban az amerikai Tracie Ruiz a du­ettben szerzett arany után az egyéniben sem talált legyő­zőre. Egyéni műúszás: Tracie Ruiz (Egyesült Államok) 198.467 pont. ÍJÁSZAT Nők: Szeo Hjang Szun (Dél-Korea) 2568. Férfiak: Darell Pace (Egyesült Álla­mok) 2616. LOVAGLÁS Díjugratás: Joe Fargis (Egyesült Államok) 4 hiba­pont. GYEPLABDA A döntőben: Pakisztán— NSZK 2:1 (1:1, 0:0). Olimpiai bajnok: Pakisztán. A nyugatnémet Ulrike Meyfarth, a női magasugrás olimpiai győztese

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom