Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-13 / 163. szám

2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. JÚLIUS 13. Válságjelek Angliában A londoni fordulat kétségkívül hirtelennek tűnik. Még akkor is. ha tudjuk, hogy Nagy- Britannia közéletét hó­napok óta bolygatja, a belpolitikai húrjait igen­csak feszíti a szénbányá­szok sztrájkja. Eddig mégsem látszott gyengé­nek a kormány, sőt Mar­garet Thatcher minisz­terelnöki pályafutását sikeresnek lehetett érté­kelni : meg tudta valósí­tani a konzervatív politi­ka legfontosabb törekvé­seit, s az ország gazda­sági nehézségei ellené­re fölényesen nyerte meg pártjával a tavaly júni­usi parlamenti választá­sokat. Azóta pedig fel­tűnő külpolitikai aktivi­tással is javítgatott bi­zonyítván, s bár az 1984- es esztendő bizony ko­moly fenyegetéseket te­remtett a konzervatív kormánynak, mindeddig neip tűnt úgy, hogy Thatcherek bajban len­nének. E hét közepétől azon­ban ez a helyzet meg­változott. A jelen, de mégjnkább a közeljövő komoly válságjelekkel terhes. Kedden ugyanis sztrájkba léptek az or­szág dokkmunkásai. A brit kikötők dolgozóinak nagyobb része beszüntet­te a munkát. A munka- beszüntetés egy belső konfliktus nyomán kez­dődött, de szorosan a bá­nyászok sztrájkjához kapcsolódik. Az történt ugyanis, hogy a brit acélszövetség egy hete szervezetlen mun­kásokkal rakatott ki vas­ércet egy észak-angliai kikötőben, jóllehet évti­zedes megállapodás sze­rint ezt a munkát csak szakszervezeti tagok vé­gezhették volna el. Ök azonban szolidaritást vállaltak a vas- és acél­műveket blokád alatt tartó bányászokkal, s nem dolgoztak. Az acél­tröszt tehát — a szállí­tási dolgozók szakszerve­zete szerint — szerződést szegett, mire meghirdet­ték a sztrájkot. -A brit - szénbányászok zöme után most már a dokk­munkások jelentős része sem dolgozik. Ez pedig rövidesen igen jelentős gazdasági következmé­nyekkel járhat: a kikö­tők ugyanis a brit külke­reskedelem fő csatornái. Tízegynéhány éve ugyan­ez történt. Az akkori konzervatív kormány rendkívüli állapotot ve­zetett be, aztán mégis belebukott a sztrájk­mozgalmakba. Thatcher, — aki ugyancsak nem akar engedni a bányá­szoknak — könnyen ha­sonlóan járhat. Annál is inkább,"mert a sztrájko­kat veszedelmes pénz­ügyi válság kirobbanása követte; felemelték a kamatlábakat és a font árfolyama vészes mély­ségekbe zuhant. A ka­matemelés fékezi a hitel- felvételt, tehát tovább rontja a beruházási ked­vet. A következmény: növekvő munkanélküli­ség, amikor az egész or­szág már .afnúgyis for­rong a munkáhiány mi­att. Nem véletlen, hogy még a- polgári sajtó is úgy fogalmaz London­ban, hogy a súlyos poli­tikai válság oka a kor­mány magatartása, amely vállalatokat csődbe, em­bereket utcára kénysze­rít. Avar Károly Ismerkedés a KGST munkájával (Folytatás az 1. oldalról.) szintű gazdasági értekezletén elfogadott deklarációra. Ez a dokumentum egyebek között rámutat arra a fontos sze­repre, amit az ENSZ játszik az államok erőfeszítéseinek egyesítésében, a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdítása érdekében. Javier Pérez de Cuellar tegnap találkozott, a Szovjet KNSZ-társaság képviselőivel. A világszervezet főtitkárát a szovjet közélet neves sze­mélyiségei üdvözölték. Rá­mutattak: a Szovjetunió a maga részéről döntő mérték­ben hozzájárult a győzelem­hez és az ENSZ története so­rán következetesen kiállt a világszervezet alapokmányá­ban foglalt célok és elvek mellett. Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügymi­niszter tegnap Moszkvában megbeszélést folytatott az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének főtitkárával. A megbeszélésen mindkét részről veszélyesnek nevez­ték a jelenlegi nemzetközi helyzetet, s hangsúlyozták: konkrét lépések megtételére van szükség az atomháború elhárításáért, az államok kö­zötti bizalom légkörének ki­alakításáért A tárgyalófelek hangoztatták: ahhoz, hogy a nemzetközi életben kedvező fordulat következzék be, szükség van minden állam építő jellegű együttműködé­sére és politikai akaratára. Ebben hasznos szerepet kell betöltenie az Egyesült Nem­zetek Szervezetének, amelyet eredetileg is a béke meg­óvásáért és megszilárdításá­ért kifejtett erőfeszítések összefogása céljából hívtak életre. Gromiko és Cuellar rámu­tatott, hogy az ENSZ-re nagy felelősség hárul a nemzetkö­zi békét és biztonságot ve­szélyeztető feszültséggócok és konfliktusok felszámolásá­ban. az országok és népek szuverenitásának és törvé­nyes jogainak védelmében. A politikai rendezést igény­lő térségek sorában megem­lítették a Közel-Keletet, Kö- zép-Amerikát és Dél-Afrikát. Az ENSZ főtitkára nagyra értékelte a Szovjetunió el­kötelezettségét a háborús veszély, mindenekelőtt az atomháborús veszély elhárí­tására irányuló politika mel­lett. Méltatta továbbá a Szovjetunió építő hozzájáru­lását a legégetőbb nemzet­közi problémák megoldásá­hoz, az ENSZ hatékony mun­kájának előmozdításához. Olasz koalíció Bizonytalan a kormány sorsa Bettino Craxi olasz minisz­terelnök megkezdte tárgyaia sait a koalíciós pártok veze­tőivel a kormányszövetség további együtműködésének feltételeiről. A keresztény- demokrata, szocialista, re­publikánus, szociáldemokra­ta és liberális párti koalíció az elkövetkező napok során elsősorban azt kívánja tisz­tázni, hogy az állandósult vi­ták után van-e még össze­tartó erő a kormányprog­ramban megjelölt, de mind­eddig nem teljesített gazda­ságpolitikai célok eléréséhez. Craxi már találkozott az Olasz Köztársasági Párt és a Kereszténydemokrata Párt vezetőivel. A kormány sor­fát meghatározó keresztény- demokrata döntést azonban a további tárgyalások is befo­lyásolják majd — hangoztat­ta a főtitkár szóvivője. Hír- magyarázók ebből arra kö- vetlkeztetnek. hogy a KDP valószínűleg még nem tartja elérkezettnek az időt Craxi felváltásához. NSZK—Csehszlovákia Külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek BUDAPEST Losoinczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Apró Antal, az Országgyűlés elnöke távi­ratban köszöntötte Szufanu- vongot, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság és a Legfelsőbb Népi Gyűlés el­nökét 75. születésnapja alkal­mából. BECS A 33. tárgyalási forduló utoisó előtti ülését tartotta a bécsi Hofburgban csütörtö­kön a haderőcsökkentési ér­tekezlet. Az egyetlen felszó­laló Josef Holik nagykövet volt, a Német Szövetségi Köz­társaság küldöttségének új vezetője. PÁRIZS A L’Humanité tegnapi számában több mint egy új­ságoldal terjedelemben kö - zölte azit az interjút, amelyet Aczéá György, az MSZiviP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára adott Bernard Frede- ricknek, a lap külpolitikai rovata munkatársának. Spanyolország harmadik legnépesebb tartományában, Galíciában, teljesen megbé­nult az élet. A kórházak, a víz- és az áramszolgáltatás kivételével — az országrész történetében először — min­den szektorra kiterjedt a munkabeszüntetés. Az ipari korszerűsítés ellen tiltakozó acél- és hajóépítő munkások 24 órás sztrájkjá­hoz a többi iparágak dolgo­zói is csatlakoztak. (A kor­szerűsítés miatt újabb ezrek vesztenék el munkahelyü­ket.) A Munkásbizottságok Jelentős politikai esemény­re került sor tegnap: Bohus- lav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter — nyugat­német kollégája, Hans-Diet­rich Genscher meghívására — hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztársa­ságba utazott. Csehszlovákia és az NSZK nem akármilyen szomszédok, kontinensünk közepén ál­taluk a szocializmus és a ka­pitalizmus, a Varsói Szer­ződés és a NATO érintkezik. 1973 decemberében a kétvor- szág a kölcsönös kapcsolat­ról írt alá egyezményt. A kapcsolatok normalizálásá­nak folyamatát pozitívan be­folyásolta az enyhülés idő­szakának kedvező politikai légköre. Csehszlovákia és az NSZK kapcsolataiban fontos állomás volt Gustáv Husák csehszlovák államfő 1978-as NSZK-beli látogatása, ami­kor közös nyilatkozatot ír­tak alá. Gazdasági területen az NSZK nyugati országok kö­zül az első számú partnere CpehszlovákiSnák Az áru­csere volumene nő, tavaly a Szakszervezeti Szövetsége (CCOO) felhívására a tarto­mány nagyobb városaiban, falvaiban több mint 400 ez­ren vettek részt a csütörtök déli felvonuláson. A kormányhoz közelálló Általános Munkásszövetség (UGT) ' nem vett részt a sztrájkok szervezésében, en­nek ellenére tagjai beszün­tették a munkát. A galíciaiak sztrájkjához csütörtök délben csatlakoz­tak az andalúz. a baszk ha­jóépítő és acélipari munká­sok is. Ikölcsönös kereskedelem 4 milliárd 164 millió nyugatné­met márka értékű volt, szem. ben az öt évvel ezelőtti 3,1 milliárd márkával. A gazda­sági együttműködésben még sok a kihasználatlan lehető­ség. A két ország között élén­kek a kulturális, tudományos 'kapcsolatok is. Társadalmi, ifjúsági szervezetek, városok ápolják egymás között a ba­ráti viszonyt. Csehszlovákia és az NSZK kapcsolatainak egészébe vé­ve sikeres fejlődését főként két negatív tényező zavarja: a nyugatnémet döntés az új amerikai nukleáris rakéták telepítéséről az NSZK terü­letén, illetve a szudétanéme- tek Münchenben évente meg­rendezett csehszlovák-elle ­nes, revansista szellemű de­monstrációja. Emlékezetes, hogy tavaly az új amerikai nukleáris rakéták NSZK-beli telepítését kővetően elma­radt Bohuslav Chnoupek tervezett bonni látogatása. Most Prágában úgy vélik, hogy a két országnak a za­varó momentumok ellenére törekedni kell a párbeszédre. ______OPEC_______ N em emelték az olaj árát A kőolajexportáló orszá­gok olajminiszterei szüksé­gesnek tartották változatla­nul hagyni a szervezetre, mint egészre megállapított kitermelési kvótákat és az olaj hordónkénti 29 dolláros árát — egybehangzóan ezt emeli ki a Kőolaj Exportál Országok Szervezete (OPEC, szerdán Bécsben véget ért miniszteri értkezletének hatá­rozataiból az osztrák sajtó. A kvótának az egyes tagor­szágok közti felosztásakor Nigériának valamelyest eme­lést engedélyeztek — Szaúd- Arábia rovására. Spanyolország — sztrájkok, tüntetések Galíciában megbénult az élet Isztambuli jegyzetek 4. Mint egy túlzsúfolt kaptár Bazárban ““I Ebből a gyönyö- | rű, gazdag városból I« a sokat emlegetett ■J „mesés Kelet” már a múltba merült. Nincsenek egzotikus csodák, karagözt (ámyjáték-előadást) se látni. Nem hordanak a rnai törö­kök bugyos selyemnadrágot, kaftánt csadort is csak elvét­ve. Ami nem sokat változott! kevés nő „lubickol” férfite­kintetekben a nyilvános he­lyeken, teendőik a háztartás­ra és a gyermeknevelésre szorítják őket. Nagyritkán jelennek meg a sétányokon, teázókban vagy a mozikban. Akkor is csak családjuk kí­séretében. A gyermekeket viszont mindenhová maguk­kal viszi a família, még késő éjfélig tartó filmre vagy be­szélgetésre is, mondván a gyermeket nem szabad ma­gára hagyni, a család legyen mindig együtt. Egyébként milyenek a törökök? alacso­nyak, fehér bőrűek, fekete hajúak — szépek. ■“■"““I Az isztambuli 2 mindennapi élet ko- ■ ra hajnaltól késő ____J éjfélig zajlik. Olyan a város, mint egy túlzsúfolt kaptár. A monoton zsongáson autókürtök hangja hasít át — taxik, buszok hívják az utasokat. Száz meg száz kar­csú minaret, erkélyükről a müezzinek naponta ötször zengik el az ezánt: hívják imára az igazlhitűeket. De ezekre az „élő harangokra” mind kevesebb hivő hallgat. Elfelejtették már, hogy Mo­hamed próféta alvadt vérből teremtette, majd az ő hite tette hatalmas hódítókká őket? A mai törökök jobbára nem a buzgó töprengőt ha­nem a megdicsőülése előtti életvidám kereskedőt fogad­ják el Mohamedből. Az „is­teni odaadás” helyett a földi létben keresik a paradicsomot. Pokolnak pedig azt érzik, hogy a bérből élők keresete 5 és 100 ezer líra között mo­zog — óriásiak a különbsé­gek! S egy valamire való la­kást is 4—6 millióért, egy ké­nyelmesebbet, nem városszé­lit pedig a tízszereséért ve­hetnek meg. Sietőt és sétálót egyaránt kiszemelnek a tenyérnyi üz­letek, színes szórakozóhelyek felhajtói, úgyis mondhatnék, „bedobó” legényei. Fatálblács- kákat vernek, kis pénzeszsá­kokat ráznak, kiabálnak, hol, mit, mikor s mennyiért. .. Csalhatatlan érzékkel szeme­lik ki az idegent, hívják, ve­gyen, vigyen . . . Rendkívül udvariasak! A boltok eladói a bazárosok, a cipőpucolók, a taxisofőrök és a fürdőmesterek szolgá­latkészek. Különösen, ha tö­rökül szólal meg a külföldi, pláne a magyar. Az isztam- buliak köz/ül sokan beszélik a mi nyelvünket. S ezt nem lehet csupán az „irhainvá­zióval” magyarázni... Viszonózhatatla- null kedves kísé­rőnk, Ayhan. Nevét Ádámna magyaro­sította; érdekes milyen so­kan „keresztelkednek át”. Ádám sétára invitál. Mindig megriadunk a forgalomtól, hisz látszólag nincs kresz, mindenki úgy igyekszik, ahogy tyd. Nemritka a „du­gó”, baleset mégsincs. Ezúttal a bazárokban ba­rangolunk. (Bazár nélkül nincs keleti túraút. Egzoti­kus, tarka és mozgalmas vi­lág „ezeregyéj” meséje, ezer­nyi üzletben élelmiszerek, ruhák, játékok, ékszerek .. . A csillogó-villogó boltokban, mint Isztambulban minde­nütt, kedélyesen zajlik az al­kudozás. Aki kitartóbb — nyer. A bazárváros' 18 kapujá­nak egyikén kilépünk, mö­göttünk marad a felirat: „Allah szereti azt, ki munká­val szerez nyereséget”. Később félreért­hetetlen hang jelzi: éhesek vagyunk. Nem gond, hiszen lépten-nyomon vendéglőbe, étterembe, mozgó árusokba s büfékbe botlunk. A török konyha rendkívül változatos. A sok ételkülönlegesség kö­zött ismerős ízeket fedezünk fel: tyúkhúsleves, töltött ká­poszta, pörkölt illata száll. Megkóstoljuk a kebab (sült húsdarabka) a piláf (rizses­hús) változatait. A kadin bu- du („assaonyeomb”) tojásos húsgombóc, igen finom. Megnyaljuk ujjúnkat a bak- lava után is, amely dióval, mandulával, mézzel töltött rétes. Ha ettünk, inni is muszáj. Kólát, Tuborg sört otthon is ihatunk, így inkább Tekel sört vagy sörbetet (kitűnő üdítőt) választunk. Teát vi­szont bárhol, bármennyit fo­gyaszthatunk. Mindőnknek feltűnik, hogy szesztől má­moros, imbolygó alakot se­hol nem látni. Elbújnak, vagy nincsenek? A Nes Café diákkávéház- ban almateát szürcsölünk. Itt lányok is ülnek, nevetgél­A Galata-híd környéke nek. Bemutatkozunk, nevek csokra bomlik ki, kérdésre kérdés, válaszra válasz — folyik a diskurzus. Egyete­misták, közülük többen (mint kísérőnk is) munkát vállalnak, hogy tanulhassa­nak. Mások a diplomát meg­szerezvén, nem vállalnak hi­vatalt, nem tanítanak, mert az idegenforgalom, az arany- és irhaüzlet jobban fizet. A szívélyesség a Nes Café- ban is körülölel. Nyoma sincs metsző hidegségnek, a hajdani dicsőség aranyködé­nek . .. Feltétel nélkül érvé­nyesül az ősi keleti mondás: „ha híressé akarod tenni ne­ved a világban, tartsd jól vendégeidet!” Különös, hogy épp egy török, Evlia Cselebi, a neves világutazó írta ezt rólunk, magyarokról. Közben „befut” Robert, de máris tovább siet, várja a készé. Ez a mindennapi mos­dáson, fürdésen túli tisztálkodás. He­tente egyszer a tö­rökök a gőzfürdő 45 fokos melegé­ben fekszenek egy márványlapon. Miután kellően ki­tágultak a póru­sok, a masszőr kecskefoőr kesz­tyűjével tetőtől talpig végigdör­zsöl. Utána szin­te ég az ember teste. Mi felhörpintjük a sörbetet, aztán kilépünk az utcá­ra, fölnézünk a csillagokkal tele­tűzdelt égre: min­den szép, kedves ... De két nap múlva már á Damjanich uszodában napo­zunk. (VÉGE) Sz. Tayiás Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom