Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-11 / 161. szám
1984. JÚLIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II központi téma az öntözés volt (Folytatás az 1. oldalról.) melőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetőivel találkozott. A Isz-elnökök és az igazgatók elmondták, hogy a már magtárba került őszi árpa termése jobb a tavalyinál, hasonlót igér a most aratni kezdett búza is. Sajnos a téli. tavaszeleji szárazság, majd a későbbi hűvös idő károsította nemcsak a kalászos, hanem néhány helyen az őszi betakarítású kultúrákat is. A most ismét szárazra fordult időjárás nagyobb károkat is okozhat, ezért is lenne szükség a megjévő öntözési lehetőségek teljes kihasználására. Sajnos ennek nagy akadályai vannak: igaz a mezőgazda- sági tárca lehetővé tette a korszerű öntözőberendezések kedvezményes megvásárlását. ám a megrendelt és visszaigazolt eszközök közül még mindig igen sok nem érkezett meg. A legtöbb gazdasági vezető arról is szólott, hogy nagy könnyebbséget jelent az öntözés olcsóbbá válása, de gondjaikat is szaporította. Az igen sok kézi munkát igénylő feladat megoldására vállalkozó embereket csak úgy lehet megfizetni, ha szinte minden bérfejlesztésre rendelkezésre álló pénzét az öntözők, megfizetésére költi, az idén többet öntöző gazdaság. Szó esett a gondosan megválasztott elő- vetemények termelési költségeket csökkentő szerepéről. Délután a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Kenderesre repült és ott megtekintette a turgonyi körzetben levő öntözési nyomásközpontot. Ezután Kisújszálláson, a Tisza II. Tsz központjában a nagykunsági mezőgazdasági üzemek vezetőivel találkozott. A tisza- fö'ldvári megbeszélésen is hangsúlyos kérdések mellett itt a térség sajátos problémái is szóba kerültek. Különösen nagy gondot jelent, hogy a Hortobágy-Berettyó csatornából az üzemek igen szennyezett vizet kapnak, ebből származó káruk megtérítését sem remélhetik — mondták el —, mert a ma érvényes öntözővíz szabványok elavultak. Sajnos a ta- valvj rekord év után a kedvezőtlen időjárás miatt a rizstermelő gazdaságok csak közepes termésben reménykedhetnek. Az öntözés jelentőségét emelték ki azok a felszólalók, akik az öntözhető területeken levő kukoricákat ä szárazon műveltekkel hasonlították össze. Többen felhívták a miniszter figyelmét arra, hogy a szárítás miatt valószinűleg megnövekszik az ágazat idei energia-felhasználása. A térségben igen súlyos károkat okoztak az elszaporodó hörcsögök, a veszteségek ma már szükségessé tennék. a kártevő ellen hatékonyan alkalmazható technológia kidolgozását. Tapasztalatait összefoglalva Váncsa Jenő elmondta, hogy szerencsére az ország nagyobb részén nem okoz károkat a két Szolnok megyei területen tapasztalt szárazság. A mezőgazdasági ágazat időarányos terveit teljesítve zárta az év első felét és bizakodni a jövőben is van oka. Sajnos a mező- gazdasági export lehetőségei tavaly óta nem javultak, az agrártermékek ára igen kedvezőtlen a világpiacon. Az ágazatnak ennek ellenére meg kell termelnie azt az árumennyiséget, amelyik az ország idei valutabevételi teljesítéséhez szükséges. Ezekben az aszályos körzetekben — folytatva a helyi tapasztalatokat értékelve a miniszter — bebizonyosodott, hogy a gazdaságok minden lehetőséget felkutattak az öntözött területek, így á hozamok növelésére, mihelyt ez az idén adott kedvezmények után érdekükben állott. A Kunszentmártoni Uniszöv asztalos részlegében évente közel 8 millió forint termelési értékben készítenek egyedi kisbútorokat könyvtárakba, levéltárakba, házasságkötő termekbe. A tervek alapján elkészített elemeket a szövetkezet szakemberei a helyszínen állítják össze. Képünkön a szegedi levéltár berendezésein dolgoznak az üzemben Tanulmányúton a megyében Az MSZMP Politikai Főiskolájának vendégeként tanulmányúton hazánkban tartózkodó CSKP Társadalomtudományi Akadémia hallgatóinak tizennégy tagú csoportja két napra a megyébe érkezett. Hétfőn a vendégeket Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta Szolnok megye politikai, gazdasági és kulturális életéről. Majd a KÖTIVIZIG és a Palo- tási Állami Gazdaság munkájával ismerkedtek. Tegnap a csoport, programja szerint ellátogatott a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetbe és a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni gyárába. Munkafelajánlások a felszabadulási — kongresszusi versenyben (Folytatás az 1. oldalról.) nőséget, valamint az önköltség csökkentését helyezték a vállalások fókuszába. A termékszerkezetet még jobban a piaci igényekhez igazítva, az eddigieknél korszerűbb, tetszetősebb háztartási edényeket és más eszközöket gyártanak. Jobb üzemszervezéssel a munka termelékenységét csaknem tíz százalékkal növelik. A gyár éves tervét pedig, mintegy harminc millió forinttal teljesítik túl. A belföldi vevők igényeinek kielégítésére 25 millió forint értékű árut adnak a kereskedelemnek. Pótvállalásokat tettek arra is, hogy fiatal városukban plusz társadalmi munkával részt vesznek a környezet szépítésében. A Szerszám- és Gépipari Művek karcagi gyárának dolgozói szintén csatlakoznak a jubileumi munkaversenyhez. A brigádok munkafelajánlásai között szerepel a műszaki fejlesztés, a beruházási és felújítási tevékenység, a költséggazdálkodás javítása. Biztosítják az exportra gyártott áruk határidőre történő szállítását; azt tervezik, hogy a kivitelből származó összes árbevételük 72,8 (ezen belül a tőkés export értéke 85,4) százalékkal lesz várhatóan magasabb az előző évinél. A CNC-esztergák álló szerszámtartóival, a ventilláto- ros szűrőknek a vezérlőszekrénybe való szerelésével, illetve a vezetékvédők gyártásának bővítésével még több, az importot ésszerűen helyettesítő terméket készítenek. Ipari vállalataink mellett mezőgazdasági nagyüzemeink is bekapcsolódnak a felszabadulási-kongresszusi munkaversenybe. A karcagi Május 1. Termelőszövetkezet 20 brigádjának legjelentősebb vállalása, hogy túlteljesítik a gazdaság gabona- és húsprogramját, gabonából 1300!, vágóállatból 3,5 tonnával, és tejből 500 hektoliterrel termelnek többet a tervezettnél. Felajánlásaik között szerepel még: az állattenyésztésben túlteljesítik a szaporulati terveket, csökkentik a fölnevelés veszteségeit, javítják a takarmányhasznosulást. Karcag zöldségellátását több zöldségféle termesztésével bővítik. A műszaki területen dolgozók a termelés hatékonyabb kiszolgálásával, újításokkal segítik a szövetkezeti feladatok elvégzését. A karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet szocialista kollektívái az anyaggazdálkodási, technológiai fegyelem javítását, a hatékonyabb munkaszervezést tűzték ki célul. Búza, cukorrépa és rizs termesztéséből összesen, csaknem kétmillió 324 ezer forint értékű többlet árbevétel elérését vállalták. A termelés költségeiből pedig terveik szerint 3,8 millió forintot takarítanak meg. Heti két óra nyereség Űjabb nyereség: hetente két óra, naponta húsz-huszonöt perc. Ennyivel csökkent ugyanis a munkaidő a karcagi Általános Technika Ipari Szövetkezetben, ahol január elsejétől 40 órás munkarendben gyártják az elektronikai berendezéseket, a hegesztőgépeket, a targoncavezérlőt, az univerzális villanypásztort... Közös előkészítés — Hogyan sikerült meghonosítani az új munkarendet? — Sokkalta olajozottabban ment, mint az ötnapos munkahét bevezetése. Azt hiszem, nem is volt ez olyan horderejű lépés, ráadásul most már hasznosíthattuk az akkor szerzett tapasztalatokat. Természetesen az előkészítésre nagy figyelmet kellett fordítani, hiszen önerőből s csakis a műszaki, szervezettségi és bérfeltételek megteremtésével állhattunk át. Az évi 46 ezer 800 óra kiesést alapos előkészítéssel, közös gondolkodással és felelősséggel pótolhattuk. — Milyen átszervezéseket, ésszerűsítéseket hajtottak végre? — Például a CO-hegesztő- gép gyártásánál egy szalagrendszert építettünk ki ötmilliós beruházással. Pneumatikus csavarhúzók s más kisebb célgépek könnyítik az összeszerelést. A forgácsolás gyorsításához is vettünk gépeket. Ezen kívül szélesítettük a kooperációs kapcsolatainkat: a rövid kábeleket külső céggel daraboltatjuk, a hegesztett alumíniumot öntvénnyel helyettesítjük. Az 1984-re készített műszaki inRá kell dobni — Az „ötnapost” már megszoktuk — veszi át a szót Mándoki Péterné elektroműszerész —, most azt latolgatjuk, hogy a heti két óra . nyereség” megéri-e az átállást? Vékonyabb lesz-e a boríték, és nem bolygatja-e meg még jobban az új munkarend az amúgy is egyenetlen anyagellátást? Mert bizony sokszor kéne az anyag, ám nincs, ha pedig megérkezik, akkor azonnal kellene a termék, muszáj rádobni egy lapáttal... De nem változtatott a negyvenórás munkahét semmit ezen a hullámzáson ... A túlóra viszont több, nagyobb a hajtás ... Tehát elsősorban a „hogyan” foglalkoztatta azt a Arra a kérdésre, hogy valóban nyereség-e a heti két óra, Kiss István elnökhelyettes egyetértőén bólint: — Mégpedig két szempontból is: részint ennyivel több szabad időre tettünk szert, részint pedig az új munkarend rávilágított arra, hogy vannak még tartalékaink. — olajozott átállás tézkedési terv szerint mintegy ötezer 200 normaórát, az összidő egy százalékát takaríthatjuk meg. Mindent egybevetve: 53 ezer 782 órát nyertünk, s így pótoljuk a kieső időt. Nyilvánvaló: a műszaki, szervezési ésszerűsítések, a technológiai módosítások nem fedezik teljesen az átállással elveszített órákat Mit mond erről Kálló András, az elektromos műhely művezetője? — Sok jó ötletet javasoltak a dolgozók. Mert azt hadd említsem meg, hogy az előkészítésben minden „ká- tiszos” részt vett. A vezetőség vázlatos tervét — éles viták közepette — a munkahelyi tanácskozásokon, s a küldöttgyűléseken beszéltük meg, de az tény: csupán műszaki intézkedésekkel nem tudtuk volna megoldani az áttérést. S bár a nyolc gazdasági munkaközösség (az összlétszám több mint 10 százaléka) vállalja ezt az elfoglaltságot; munkájuk 5 és fél ezer órát hoz a „konyhára”. Különösképp, hogy szabad kapacitásokat töltenek ki — mégis szükség volt 3 százalékos normaszigorításra. egy lapáttal 450 embert (vagyis a Kátisz valamennyi dolgozóját; kivéve az egészségre ártalmas helyek munkásait és az őrszolgálatot teljesítőket), aki 'januártól hetente csak 40, órát termel. Ez kell. hogy foglalkoztassa őket most is, hiszen mint Mándokiné is mondotta!, vannak még megoldandó kérdések. Szinte mindenki érti-elfo- gadja, hogy ugyanazt a munkát kevesebb idő alatt kell elvégezni. Csakhogy jogosan kérték a dolgozók az „új rend” bevezetésekor, s ké- rik most is, hogy az adott munkaterület vezetője biztosítsa számukra a munkához szükséges anyagot, szerszámot. A boríték vastagságát csökkentheti, növelheti a munka szervezettsége. Ezen mind több múlik; az új munkarend bevezetése nem rövidíthette meg a kereseteket. Ejtsünk szót a munkaidő alatti hivatalos és magánügyek intézéséről is. — Nézze, a Kátiszt ez nem jellemzi — mondja Kálló András. — Távol vagyunk a várostól, innen tényleg az kér kilépőt, akinek halaszthatatlan ügye van. Sokan kérnek viszont fizetés nélküli szabadságot: építkeznek számosán. Am nagyon megnézik, kit engednek el. Szigorodtak a követelmények, ehhez nagyobb figyelem, hatékonyabb munka s ember szükséges. Mindenkire számítanak. És ismét a munka feltételeinek biztosítását kell hangsúlyoznunk, mert ez — párosulva kellő ösztönzéssel — nagyobb teljesítményre sarkall(hat)ja az embereket. Bizonyságképpen: a kezdeti zökkenők után a Kátisz három szerelőműhelye 109 százalékkal zárta az első negyedévet. Mondják, a második negyedévben sem adják alább. fl félórányi többlet És hogyan hasznosítják a szabaddá vált heti két órát, am; ugyan nem sok, de mégis a gyárkapun kívüli életüké? Kálló András például többször forgatja a könyveket. Egy 45 lakásból álló tömbházban él. az erkély virágosládáját nem számítva, nincs földje. A Kátisz dolgozói zömének viszont van. — Jól jött még ez a félórányi többlet is — mondja Mándokiné —, így hamarabb érek haza, vagy előtte a főtérre, hogy bevásároljak. A busz már ott vár az üzem előtt, mire rendbe tesszük magunkat műszak után. Pontosan jön, a szövetkezet megállapodott a Volánnal. A három gyerek nevelése, a háztartás tennivalói, a kert, a jószág... mind-mind sok időt emészt fel. A szombat főzéssel, mosással, takarítással telik el, csupán a vasárnapot szánhatjuk a családra, a rokonlátogatásra. Néha eleljutunk egy színházi előadásra, író-olvasó találkozóra. Nem tudunk többet szakítani ilyesmire most sem, mert megdrágult az élet. A három gyerek sokat ró ránk. Meggondoljuk, mire adjuk ki a pénzt, Sz. Tamás Tibor Autóker-megállapodás Személygépkocsi-abroncsok előjegyzésre A személygépkocsi-gumiabroncsok hiányából származó beszerzési gondok eny- .hítésére bevezetik az elő- jegyzéáes értékesítést. A Taurus, a Fővárosi Vas- és Jídénybolt Vállalat és az Autóker új megállapodása szerint Budapesten hét, valamint megyénként általában egy-egy kijelölt szaküzlet megkülönböztetett ellátásról gondoskodnak. Azok, ha nincs raktáron a kívánt áru, előjegyzéseket vesznek fel, s amint megérkezik a szállítmány, értesítik és kiszolgálják a vevőt. Az országban ugyanis az utóbbi három évben 160-ról 390-re nőtt a személygépkocsi-gumi árusításával foglalkozó boltok száma, s a rendelkezésre álló szűkös készletből nem jut mindenhova megfelelő mennyiség. Ezek a boltok a lehetőségekhez mérten továbbra is kapnak gumiabroncsot, de elsősorban a kijelölt üzleteket látják el. Elsősorban a gumiabroncsok iránti mennyiségi igények kielégítése a cél. Ezért a Taurus további segítséget nyújt a Tszker abroncs-új- rafutózó üzemeinek teljesítményük növeléséhez és kellő alapanyag-ellátásukhoz, hogy a tavalyi 354 ezer helyett 450 ezer újrafutózott gumit adhassanak. További erőfeszítéseket tesznek a szocialista országokból származó gumiabroncs-szállítások növelésére, és részben nyugati autógumik beszerzésének bővítésére is. (Am azzal nem számolhatnak az autósok. hogy akinek nyugati gumiabroncsa volt, ugyanolyanra cserélheti le). Az ellátást javítják azok a kezdeményezések, melyek szerint belkereskedelmünk a kishatármenti árucserében is hoz be gumiabroncsot a szomszédos országokból, elsősorban Jugoszláviából. Az utóbbi időben a gép- ikocsiabroncs-belső (tömlő) árusítása sem zavartalan, ezért a Taurus most berendezkedik a hazai gyártásra, így az idén 100 ezer, a jövő évben pedig előreláthatóan 500 ezer tömlőt készít. Gumiabroncs előrendelést felvevő üzletek: Budapesten, a Vasedény üzletek: VI., Nagymező u. 25., VIII., József krt. 33.; XIII., Kassák L. u. 61.; XXI., Kossuth L. u. 70. Az Autóker üzletek: IX., Ráday u. 31. (Skoda szaküzlet); IX., Ipar u. 5., XIII,. Gogol u. 13., valamint a megyei autóker üzletek, (Szolnokon a Beloiannisz u. 22. szám alatt). Rába járművek jugoszláv exportra Újabb harminc Rába tehergépkocsi-alváz szállítására írt alá szerződést a Mogürt jugoszláv partnerével, a belgrádi Dinara céggel. Ezzel az üzletkötéssel az idén összesen több mint 530 Rába járművet exportál a külkereskedelmi vállalat déli szomszédunknak. A vezetőfülkével, motorral, fékrendszerrel kompletten egybeépített alvázakra a jugo- szlávok szerelik fel a kamion-, a tehergépkocsi-, vagy más haszonjármű-karosszéria elemeit. Jugoszlávia a magyar külkereskedelemben fontos szerepel tölt be, az árucsereforgalom 40 százalékát kooperációban készülő termékek teszik ki. A járműiparban különösen sok együttműködés jött létre a két ország vállalatai között, például Rába- és Csepel Autó-alvázakért a jugoszláv partnerek öntvényeket és járműipari alkatrészeket szállítanak. Egy másik ismert kooperáció révén különféle magyar gépipari termékekért Zasztava gépkocsikat kapunk. Az együttműködés az újabb szerződéskötéssel bővül, s a partnerek további tárgyalásokat folytatnak magyar nyergesvontatók és különféle alkatrészek kiviteléről.
