Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-11 / 161. szám

1984. JÚLIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II központi téma az öntözés volt (Folytatás az 1. oldalról.) melőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetőivel talál­kozott. A Isz-elnökök és az igazgatók elmondták, hogy a már magtárba került őszi árpa termése jobb a tavalyi­nál, hasonlót igér a most aratni kezdett búza is. Saj­nos a téli. tavaszeleji száraz­ság, majd a későbbi hűvös idő károsította nemcsak a kalászos, hanem néhány he­lyen az őszi betakarítású kultúrákat is. A most ismét szárazra fordult időjárás na­gyobb károkat is okozhat, ezért is lenne szükség a megjévő öntözési lehetősé­gek teljes kihasználására. Sajnos ennek nagy akadályai vannak: igaz a mezőgazda- sági tárca lehetővé tette a korszerű öntözőberendezések kedvezményes megvásárlá­sát. ám a megrendelt és visszaigazolt eszközök közül még mindig igen sok nem érkezett meg. A legtöbb gazdasági veze­tő arról is szólott, hogy nagy könnyebbséget jelent az öntözés olcsóbbá vá­lása, de gondjaikat is sza­porította. Az igen sok kézi munkát igénylő feladat meg­oldására vállalkozó embere­ket csak úgy lehet megfizet­ni, ha szinte minden bérfej­lesztésre rendelkezésre álló pénzét az öntözők, megfizeté­sére költi, az idén többet ön­töző gazdaság. Szó esett a gondosan megválasztott elő- vetemények termelési költsé­geket csökkentő szerepéről. Délután a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Kenderesre repült és ott megtekintette a turgonyi körzetben levő öntözési nyo­másközpontot. Ezután Kisúj­szálláson, a Tisza II. Tsz központjában a nagykunsági mezőgazdasági üzemek veze­tőivel találkozott. A tisza- fö'ldvári megbeszélésen is hangsúlyos kérdések mellett itt a térség sajátos problé­mái is szóba kerültek. Kü­lönösen nagy gondot jelent, hogy a Hortobágy-Berettyó csatornából az üzemek igen szennyezett vizet kapnak, ebből származó káruk meg­térítését sem remélhetik — mondták el —, mert a ma érvényes öntözővíz szabvá­nyok elavultak. Sajnos a ta- valvj rekord év után a ked­vezőtlen időjárás miatt a rizstermelő gazdaságok csak közepes termésben remény­kedhetnek. Az öntözés jelen­tőségét emelték ki azok a felszólalók, akik az öntözhe­tő területeken levő kukoricá­kat ä szárazon műveltekkel hasonlították össze. Többen felhívták a miniszter figyel­mét arra, hogy a szárítás miatt valószinűleg megnö­vekszik az ágazat idei ener­gia-felhasználása. A térségben igen súlyos károkat okoztak az elszapo­rodó hörcsögök, a vesztesé­gek ma már szükségessé ten­nék. a kártevő ellen hatéko­nyan alkalmazható technoló­gia kidolgozását. Tapasztalatait összefoglal­va Váncsa Jenő elmondta, hogy szerencsére az ország nagyobb részén nem okoz károkat a két Szolnok me­gyei területen tapasztalt szá­razság. A mezőgazdasági ágazat időarányos terveit teljesítve zárta az év első felét és bizakodni a jövőben is van oka. Sajnos a mező- gazdasági export lehetőségei tavaly óta nem javultak, az agrártermékek ára igen ked­vezőtlen a világpiacon. Az ágazatnak ennek ellenére meg kell termelnie azt az árumennyiséget, amelyik az ország idei valutabevételi teljesítéséhez szükséges. Ezekben az aszályos kör­zetekben — folytatva a he­lyi tapasztalatokat értékelve a miniszter — bebizonyoso­dott, hogy a gazdaságok minden lehetőséget felkutat­tak az öntözött területek, így á hozamok növelésére, mi­helyt ez az idén adott ked­vezmények után érdekükben állott. A Kunszentmártoni Uniszöv asztalos részlegében évente közel 8 millió forint termelési értékben készítenek egyedi kisbútorokat könyvtárakba, levéltárakba, házasságkötő ter­mekbe. A tervek alapján elkészített elemeket a szövetkezet szakemberei a helyszínen állítják össze. Képünkön a szegedi levéltár berendezésein dolgoznak az üzemben Tanulmány­úton a megyében Az MSZMP Politikai Főiskolájának vendége­ként tanulmányúton ha­zánkban tartózkodó CSKP Társadalomtudo­mányi Akadémia hallga­tóinak tizennégy tagú csoportja két napra a me­gyébe érkezett. Hétfőn a vendégeket Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára tájé­koztatta Szolnok megye politikai, gazdasági és kulturális életéről. Majd a KÖTIVIZIG és a Palo- tási Állami Gazdaság munkájával ismerkedtek. Tegnap a csoport, prog­ramja szerint ellátogatott a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetbe és a Pannónia Szőrmekiké­szítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmárto­ni gyárába. Munkafelajánlások a felszabadulási — kongresszusi versenyben (Folytatás az 1. oldalról.) nőséget, valamint az önkölt­ség csökkentését helyezték a vállalások fókuszába. A ter­mékszerkezetet még jobban a piaci igényekhez igazítva, az eddigieknél korszerűbb, tetszetősebb háztartási edé­nyeket és más eszközöket gyártanak. Jobb üzemszerve­zéssel a munka termelékeny­ségét csaknem tíz százalék­kal növelik. A gyár éves ter­vét pedig, mintegy harminc millió forinttal teljesítik túl. A belföldi vevők igényeinek kielégítésére 25 millió forint értékű árut adnak a keres­kedelemnek. Pótvállalásokat tettek arra is, hogy fiatal vá­rosukban plusz társadalmi munkával részt vesznek a környezet szépítésében. A Szerszám- és Gépipari Művek karcagi gyárának dol­gozói szintén csatlakoznak a jubileumi munkaversenyhez. A brigádok munkafelajánlá­sai között szerepel a műszaki fejlesztés, a beruházási és felújítási tevékenység, a költséggazdálkodás javítása. Biztosítják az exportra gyár­tott áruk határidőre történő szállítását; azt tervezik, hogy a kivitelből származó összes árbevételük 72,8 (ezen belül a tőkés export értéke 85,4) százalékkal lesz várhatóan magasabb az előző évinél. A CNC-esztergák álló szer­számtartóival, a ventilláto- ros szűrőknek a vezérlőszek­rénybe való szerelésével, il­letve a vezetékvédők gyártá­sának bővítésével még több, az importot ésszerűen helyet­tesítő terméket készítenek. Ipari vállalataink mellett mezőgazdasági nagyüzeme­ink is bekapcsolódnak a fel­szabadulási-kongresszusi munkaversenybe. A karcagi Május 1. Termelőszövetkezet 20 brigádjának legjelentő­sebb vállalása, hogy túltel­jesítik a gazdaság gabona- és húsprogramját, gabonából 1300!, vágóállatból 3,5 tonná­val, és tejből 500 hektoliter­rel termelnek többet a ter­vezettnél. Felajánlásaik kö­zött szerepel még: az állatte­nyésztésben túlteljesítik a szaporulati terveket, csök­kentik a fölnevelés vesztesé­geit, javítják a takarmány­hasznosulást. Karcag zöld­ségellátását több zöldségféle termesztésével bővítik. A műszaki területen dolgozók a termelés hatékonyabb ki­szolgálásával, újításokkal se­gítik a szövetkezeti feladatok elvégzését. A karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet szocialista kollektívái az anyaggazdálkodási, technoló­giai fegyelem javítását, a ha­tékonyabb munkaszervezést tűzték ki célul. Búza, cukor­répa és rizs termesztéséből összesen, csaknem kétmillió 324 ezer forint értékű többlet árbevétel elérését vállalták. A termelés költségeiből pe­dig terveik szerint 3,8 millió forintot takarítanak meg. Heti két óra nyereség Űjabb nyereség: hetente két óra, naponta húsz-hu­szonöt perc. Ennyivel csök­kent ugyanis a munkaidő a karcagi Általános Technika Ipari Szövetkezetben, ahol január elsejétől 40 órás munkarendben gyártják az elektronikai berendezéseket, a hegesztőgépeket, a targon­cavezérlőt, az univerzális villanypásztort... Közös előkészítés — Hogyan sikerült meg­honosítani az új munkaren­det? — Sokkalta olajozottabban ment, mint az ötnapos mun­kahét bevezetése. Azt hi­szem, nem is volt ez olyan horderejű lépés, ráadásul most már hasznosíthattuk az akkor szerzett tapasztalato­kat. Természetesen az előké­szítésre nagy figyelmet kel­lett fordítani, hiszen önerő­ből s csakis a műszaki, szer­vezettségi és bérfeltételek megteremtésével állhattunk át. Az évi 46 ezer 800 óra kiesést alapos előkészítéssel, közös gondolkodással és fe­lelősséggel pótolhattuk. — Milyen átszervezéseket, ésszerűsítéseket hajtottak végre? — Például a CO-hegesztő- gép gyártásánál egy szalag­rendszert építettünk ki öt­milliós beruházással. Pneu­matikus csavarhúzók s más kisebb célgépek könnyítik az összeszerelést. A forgácsolás gyorsításához is vettünk gé­peket. Ezen kívül szélesítet­tük a kooperációs kapcsola­tainkat: a rövid kábeleket külső céggel daraboltatjuk, a hegesztett alumíniumot önt­vénnyel helyettesítjük. Az 1984-re készített műszaki in­Rá kell dobni — Az „ötnapost” már megszoktuk — veszi át a szót Mándoki Péterné elektromű­szerész —, most azt latolgat­juk, hogy a heti két óra . nyereség” megéri-e az át­állást? Vékonyabb lesz-e a boríték, és nem bolygatja-e meg még jobban az új mun­karend az amúgy is egyenet­len anyagellátást? Mert bi­zony sokszor kéne az anyag, ám nincs, ha pedig megér­kezik, akkor azonnal kelle­ne a termék, muszáj rádob­ni egy lapáttal... De nem változtatott a negyvenórás munkahét semmit ezen a hullámzáson ... A túlóra vi­szont több, nagyobb a haj­tás ... Tehát elsősorban a „ho­gyan” foglalkoztatta azt a Arra a kérdésre, hogy va­lóban nyereség-e a heti két óra, Kiss István elnökhelyet­tes egyetértőén bólint: — Mégpedig két szempont­ból is: részint ennyivel több szabad időre tettünk szert, részint pedig az új munka­rend rávilágított arra, hogy vannak még tartalékaink. — olajozott átállás tézkedési terv szerint mint­egy ötezer 200 normaórát, az összidő egy százalékát taka­ríthatjuk meg. Mindent egy­bevetve: 53 ezer 782 órát nyertünk, s így pótoljuk a kieső időt. Nyilvánvaló: a műszaki, szervezési ésszerűsítések, a technológiai módosítások nem fedezik teljesen az át­állással elveszített órákat Mit mond erről Kálló And­rás, az elektromos műhely művezetője? — Sok jó ötletet javasol­tak a dolgozók. Mert azt hadd említsem meg, hogy az előkészítésben minden „ká- tiszos” részt vett. A vezető­ség vázlatos tervét — éles viták közepette — a munka­helyi tanácskozásokon, s a küldöttgyűléseken beszéltük meg, de az tény: csupán mű­szaki intézkedésekkel nem tudtuk volna megoldani az áttérést. S bár a nyolc gaz­dasági munkaközösség (az összlétszám több mint 10 százaléka) vállalja ezt az el­foglaltságot; munkájuk 5 és fél ezer órát hoz a „konyhá­ra”. Különösképp, hogy sza­bad kapacitásokat töltenek ki — mégis szükség volt 3 százalékos normaszigorításra. egy lapáttal 450 embert (vagyis a Kátisz valamennyi dolgozóját; kivé­ve az egészségre ártalmas helyek munkásait és az őr­szolgálatot teljesítőket), aki 'januártól hetente csak 40, órát termel. Ez kell. hogy foglalkoztassa őket most is, hiszen mint Mándokiné is mondotta!, vannak még megoldandó kérdések. Szinte mindenki érti-elfo- gadja, hogy ugyanazt a mun­kát kevesebb idő alatt kell elvégezni. Csakhogy jogosan kérték a dolgozók az „új rend” bevezetésekor, s ké- rik most is, hogy az adott munkaterület vezetője biz­tosítsa számukra a munká­hoz szükséges anyagot, szer­számot. A boríték vastagságát csökkentheti, növelheti a munka szervezettsége. Ezen mind több múlik; az új munkarend bevezetése nem rövidíthette meg a keresete­ket. Ejtsünk szót a munkaidő alatti hivatalos és magán­ügyek intézéséről is. — Nézze, a Kátiszt ez nem jellemzi — mondja Kálló András. — Távol vagyunk a várostól, innen tényleg az kér kilépőt, akinek halaszt­hatatlan ügye van. Sokan kérnek viszont fizetés nélkü­li szabadságot: építkeznek számosán. Am nagyon meg­nézik, kit engednek el. Szi­gorodtak a követelmények, ehhez nagyobb figyelem, ha­tékonyabb munka s ember szükséges. Mindenkire szá­mítanak. És ismét a munka feltételeinek biztosítását kell hangsúlyoznunk, mert ez — párosulva kellő ösztönzéssel — nagyobb teljesítményre sarkall(hat)ja az embereket. Bizonyságképpen: a kezdeti zökkenők után a Kátisz há­rom szerelőműhelye 109 szá­zalékkal zárta az első ne­gyedévet. Mondják, a máso­dik negyedévben sem adják alább. fl félórányi többlet És hogyan hasznosítják a szabaddá vált heti két órát, am; ugyan nem sok, de még­is a gyárkapun kívüli éle­tüké? Kálló András például többször forgatja a könyve­ket. Egy 45 lakásból álló tömbházban él. az erkély vi­rágosládáját nem számítva, nincs földje. A Kátisz dolgo­zói zömének viszont van. — Jól jött még ez a fél­órányi többlet is — mondja Mándokiné —, így hamarabb érek haza, vagy előtte a fő­térre, hogy bevásároljak. A busz már ott vár az üzem előtt, mire rendbe tesszük magunkat műszak után. Pontosan jön, a szövetkezet megállapodott a Volánnal. A három gyerek nevelése, a háztartás tennivalói, a kert, a jószág... mind-mind sok időt emészt fel. A szombat főzéssel, mosással, takarítás­sal telik el, csupán a vasár­napot szánhatjuk a családra, a rokonlátogatásra. Néha el­eljutunk egy színházi elő­adásra, író-olvasó találkozó­ra. Nem tudunk többet sza­kítani ilyesmire most sem, mert megdrágult az élet. A három gyerek sokat ró ránk. Meggondoljuk, mire adjuk ki a pénzt, Sz. Tamás Tibor Autóker-megállapodás Személygépkocsi-abroncsok előjegyzésre A személygépkocsi-gumi­abroncsok hiányából szár­mazó beszerzési gondok eny- .hítésére bevezetik az elő- jegyzéáes értékesítést. A Taurus, a Fővárosi Vas- és Jídénybolt Vállalat és az Autóker új megállapodása szerint Budapesten hét, va­lamint megyénként általá­ban egy-egy kijelölt szaküz­let megkülönböztetett ellá­tásról gondoskodnak. Azok, ha nincs raktáron a kívánt áru, előjegyzéseket vesz­nek fel, s amint megérkezik a szállítmány, értesítik és kiszolgálják a vevőt. Az or­szágban ugyanis az utóbbi három évben 160-ról 390-re nőtt a személygépkocsi-gumi árusításával foglalkozó bol­tok száma, s a rendelkezésre álló szűkös készletből nem jut mindenhova megfelelő mennyiség. Ezek a boltok a lehetőségekhez mérten to­vábbra is kapnak gumiab­roncsot, de elsősorban a ki­jelölt üzleteket látják el. Elsősorban a gumiabron­csok iránti mennyiségi igé­nyek kielégítése a cél. Ezért a Taurus további segítséget nyújt a Tszker abroncs-új- rafutózó üzemeinek teljesít­ményük növeléséhez és kel­lő alapanyag-ellátásukhoz, hogy a tavalyi 354 ezer he­lyett 450 ezer újrafutózott gumit adhassanak. További erőfeszítéseket tesznek a szocialista országokból szár­mazó gumiabroncs-szállítá­sok növelésére, és részben nyugati autógumik beszerzé­sének bővítésére is. (Am az­zal nem számolhatnak az au­tósok. hogy akinek nyugati gumiabroncsa volt, ugyan­olyanra cserélheti le). Az el­látást javítják azok a kez­deményezések, melyek sze­rint belkereskedelmünk a kishatármenti árucserében is hoz be gumiabroncsot a szomszédos országokból, el­sősorban Jugoszláviából. Az utóbbi időben a gép- ikocsiabroncs-belső (tömlő) árusítása sem zavartalan, ezért a Taurus most beren­dezkedik a hazai gyártásra, így az idén 100 ezer, a jövő évben pedig előreláthatóan 500 ezer tömlőt készít. Gumiabroncs előrendelést felvevő üzletek: Budapesten, a Vasedény üzletek: VI., Nagymező u. 25., VIII., József krt. 33.; XIII., Kassák L. u. 61.; XXI., Kossuth L. u. 70. Az Autó­ker üzletek: IX., Ráday u. 31. (Skoda szaküzlet); IX., Ipar u. 5., XIII,. Gogol u. 13., valamint a megyei autóker üzletek, (Szolnokon a Belo­iannisz u. 22. szám alatt). Rába járművek jugoszláv exportra Újabb harminc Rába te­hergépkocsi-alváz szállításá­ra írt alá szerződést a Mogürt jugoszláv partneré­vel, a belgrádi Dinara cég­gel. Ezzel az üzletkötéssel az idén összesen több mint 530 Rába járművet exportál a külkereskedelmi vállalat dé­li szomszédunknak. A veze­tőfülkével, motorral, fék­rendszerrel kompletten egy­beépített alvázakra a jugo- szlávok szerelik fel a ka­mion-, a tehergépkocsi-, vagy más haszonjármű-ka­rosszéria elemeit. Jugoszlávia a magyar kül­kereskedelemben fontos sze­repel tölt be, az árucsere­forgalom 40 százalékát koo­perációban készülő termékek teszik ki. A járműiparban különösen sok együttmű­ködés jött létre a két ország vállalatai között, például Rába- és Csepel Autó-alvá­zakért a jugoszláv partne­rek öntvényeket és jármű­ipari alkatrészeket szállíta­nak. Egy másik ismert koo­peráció révén különféle ma­gyar gépipari termékekért Zasztava gépkocsikat ka­punk. Az együttműködés az újabb szerződéskötéssel bő­vül, s a partnerek további tárgyalásokat folytatnak ma­gyar nyergesvontatók és kü­lönféle alkatrészek kivitelé­ről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom