Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-11 / 161. szám

xxxv. évi. 161. sz., 1984.július íi., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Munkafelajánlások a felszabadulási— kongresszusi versenyben Gazdaságosabb anyagfelhasználás a Hűtőgépgyárban Importot helyettesítő alkatrészek Karcagon — Export határidő előtt az Aprítógépgyárból —Többet termelnek gabonából, húsból Az ország, így megyénk vállalatai, üzemei is jobb, hatékonyabb munkával kö­szöntik hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulóját és az MSZMP XIII. kongresszusát. Szolnok megye vállalatai közül a Hűtőgépgyárban 278 szocialista brigád tett mun­kafelajánlást felszabadulá­sunk 40. évfordulója tisztele­tére, s újabb vállalásokat fogalmaztak meg a július el­ső napjaiban megtartott bri­gádgyűléseken. Elsősorban a vállalati terv teljesítését, a minőség és a jövedelmező­ség javítását tűzték ki cé­lul, elsők között a daraboló- és sajtolóüzem dolgozói. A Révész Béla és az Egyetértés brigád tagjai kezdeményez­ték, hogy együttműködési szerződést kötnek a Dunai Vasmű hengerész csapatai­val, aminek eredményeként jobb minőségű lemezt szeret­nének kapni a hűtőgépek­hez, amit nagyon gazdaságo­san fognak felhasználni. A jászberényi Aprítógép­gyár brigádvezetői tanácsko­zásán azt határozták el, hogy a pótvállalásokkal még eredményesebben segítik az éves terv megvalósítását. A szocialista kollektívák adott­ságaiknak megfelelően tettek felajánlásokat, közösen pedig úgy döntöttek, hogy az éves szovjet exportkötelezettsé­get jóval az esztendő letelte előtt teljesítik. A hidegpilger berendezéseket november 7- ig, a VRM típusú csőegyen- getőket pedig november 30- ig elkészítik, illetve elszállít­ják. A BHG kunhegyesi gyárá­ban az idén szovjet exportra mintegy 156 ezer vonalat, 800 millió forint értékben és ATSZK telefonközpontok gyártását tervezik. Az első félévben a fölemelt terv szerint 175 ezer vonal szállí­tását tűzték ki célul. Ezt már — a szocialista brigádok hatékony közreműködésével — száz százalékosan teljesí­tették. Az anyag-, energia-, és normaóramegtakarítás ér­dekében számos intézkedést foganatosítottak, illetve lép­tetnek életbe. Egyebek között a kikészítő üzemhez vezeté­ket építettek, az energiahá­lózat szakaszolásával pedig a világításhoz használnak fel kevesebb energiát. A műsza­ki fejlesztés céljai közül fi­gyelemre méltó az, hogy kor­szerűsödik az alkatrészgyár­tás szerszám- és gépparkja; új menetfúrók, ponthegesz­tők segítik a termelés haté­konyságát. A különböző in­tézkedések hatására, az anyagi, az üzemeltetési rá­fordításokkal, és munkaerő­vel való takarékos gazdálko­dással érik el, hogy a fajla­gos termelési költségek az áremelkedések mellett sem növekednek. Az Alumíniumárugyár tisza­füredi gyáregységének szoci­alista brigádjai szintén a mi­(Folytatás a 3. oldalon.) Heti két óra nyereség 3. oldal B szerkesztéség postájából 4. oldal B tévé képernyője előtt 5. oldal MSZMP küldöttség utazott Prágába Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára vezetésével tegnap MSZMP küldöttség utazott Prágába. A delegáció tagjai Aczél György. a Politikai Bizottság tagja és Szűrös Mátyás, a Központi Bizott­ság titkára. A küldöttség részt vesz a szocialista or­szágok kommunista és mun­káspártjai központi bizott­ságai nemzetközi és ide­ológiai kérdésekkel fog­lalkozó titkárainak prá­gai tanácskozásán. Kísé­retükben van Barabás Já­nos, Kovács László és Ra­dies Katalin, a KB osztály­vezető-helyettesei, valamint Kovács Béla, hazánk cseh­szlovákiai nagykövete, aki Prágában csatlakozik a kül­döttséghez. A központi téma az öntözés volt Váncsa Jenő látogatása a Tiszazug és a Nagykunság gazdaságaiban A nyári hónapokban exportra dolgozik a Női Ruházati Szö­vetkezet besenyszögi részlege. Havonta mintegy hétezer blúzt, szoknyát és női készruhát varrnak NSZK-beli meg­rendelésre. János spanyol király fogadta Várkonyi Pétert 99 BEFEJEZŐDTEK A KÜLÜGYMINISZTERI TÁRGYALÁSOK Várkonyi Péter külügymi­niszter, aki Fernando Moran spanyol külügyminiszter meghívására kétnapos hiva­talos látogatást tett Madrid­ban, tegnap befejezte tárgya­lásait. A magyar diplomácia ve­zetőjét fogadta János Károly király. Ezt megelőzően a két or­szág külügyminisztere átfogó eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Egyetértettek abban, hogy minden érintett államnak hozzá kell járul­nia a bizalom légkörének ja­vulásához, az európai béke és biztonság megszilárdítá­sához. A külügyminiszterek kifejezték kormányaik elkö­telezettségét arra, hogy nem­zetközi kapcsolataikban a helsinki záróokmány és a madridi találkozón elfoga­dott elveknek megfelelően tevékenykednek. A hivatalos tárgyalásokon áttekintették a magyar—spa­nyol kapcsolatok helyzetét és megvizsgálták azok tovább­fejlesztésének lehetőségeit. Megállapították, hogy bár az utóbbi években a kapcsola­tok fejlődésének üteme fel­gyorsult de, még mindig nem éri el a kívánatos és lehet­séges szintet. Várkonyi Péter magyaror­szági látogatásra hívta meg Fernando Moran spanyol külügyminisztert, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. Külügyminiszterünk ked­den este elutazott a spanyol fővárosból, és hazaérkezett Budapestre. A Szolnok megyébe érkező mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese fogadta a tiszaföldvári határban Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter tegnap Csongrád és Szolnok megyében határ­szemlét tartott és a gazdasá­gok vezetőinek tapasztalata­it, gondjait megvitatva, is­merkedett a térség mezőgaz­dasági nagyüzemeivel. az időszerű munkák állásával. Első Szolnok megyei állo­mására. a tiszaföldvári Le­nin Tsz mezőgazdasági re­pülőterére a késő délelőt­ti órákban érkezett. A mi­nisztert itt Bereczki Lajos, a megyei tanács általános el­nökhelyettese fogadta, aki a szövetkezet vezetőinek tár­saságában rövid határszem­lét tett a tsz földjein. Az öntözött táblák mellett elha­ladva a gazdaság vezetői — a miniszter kérésére — el­mondták. hogy amíg tavaly egész évben 3,5 millió köb­méter öntözővizet használtak fel, addig az idén már 3 mil­lió köbméter csapadékot pót­ló vizet juttattak földjeik­re. Ebben nagy szerepe van annak, tették hozzá, hogy a kormányzat a vízdíjak el­engedésével olcsóbbá tette a termelés biztonságosabbá tételére módot adó mestersé­ges „csapadékpótlást”. A határszemle útvonalán biz­tató képet mutatnak a kuko­rica és cukorrépa táblák. Váncsa Jenő a határjá­rás során arról is érdeklő­dött, hogy a Lenin Tsz-ben milyen eredményeket hozott a cukorrépa újra alkalma­zott kézi művelése. A szö­vetkezetiek elmondták, hogy a növényvédelemre szolgáló vegyszerek egy része így megtakarítható (az alapvegy­szereket természetesen ki kell szórni), de még talán ennél is több hasznot vár­nak a remélhetőleg növek­vő cukortartalomtól. A kézi művelésre vállalkozók sem járnak rosszul, — bár ne­héz és nem kevés munkával, jelentős jövedelemhez jut­hatnak — a szövetkezet hasznát pedig már most bi­zonyítják a szinte gyomta- lan táblák. A határjárás után a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter Tiszafödváron a környékben gazdálkodó ter­(Folytatás a 3. oldalon.) Tízmillió tégla terven felül Jól zárta az első félévet az ATV Rekonstrukciók a gyárakban-Gépek a testvérvállalatoknak Az Alföldi Téglaipari Vállalatnál, 1984 első felében, megnövekedett a kereslet a kisméretű téglák iránt ezért el­sősorban ezek gyártását helyezték előtérbe. A vállalat fél­évi gyorsmérlege szerint, az év első hat hónapjában esedé­kes tervet, égetett téglából, 9,5 millió kisméretű egységnek megfelelő darabbal teljesítették túl. Nyerstéglából is majd­nem 7 millióval túlszárnyalták a tervezettet. A vállalat má­sik fontos termékéből a kerámiabetétes válaszfal-lapból kis hiján 4 ezer négyzetméterrel tetézték meg a tervet. A kilenc és félmillió égetett tégla legalább két és félezer családi ház falazó anyagához elegendő. A vállalat több gyárában többek között Kunszentmár- tonban, Debrecenben, Ti- szaföldváron, Abonyban ki- sebb-nagyobb rekonstrukció folyik. Ez tette szükségessé, hogy erre az évre a túltelje­sítést óvatosabban tervezzék, hiszen egy-egy üzemrészt időszakosan ki kell kapcsol­ni a termelésből. Az idén a tervhez képest. 5 millióval több tégla gyártását vállal­ták, de mint a példa bizo-. nyitja, ezt a mennyiséget már az év első felében csak­nem megduplázták. A gaz­dálkodás eredményességét más mutatók is jelzik. Az 1984 első félévi bruttó ter­melési tervet — összehason­lító áron — 8,2 százalékkal, vagyis 21.5 millió forinttal teljesítették túl, ugyanakkor az öszes foglalkoztatott lét­számát 28-cal csökkentették. A mutatókból következik, hogy a termelékenységet — a tervhez viszonyítva — 9,7 százalékkal, az előző év azo­nos időszakához mérten pe­dig 14,4 százalékkal emel­ték. Bizonyára örülnek az építtetők annak is, hogy a téglatermelés minősége ja­vult, csökkent a selejt is. Termékeiket folyamatosan értékesítették a vállalataik, segítették, hogy a Tüzép-te- lenek minél több építtetőt ki tudjanak szolgálni. A vállalat gyáraiban a re­konstrukció és a kisebb fej­lesztések első félévi időará­nyos részei is elkészültek. A legnagyobb fejlesztés a kun­szentmártoni egyes és a deb­receni Alföldi Téglagyárban kezdődött meg. Kunszent- mártonban 95 millió forint­ból kisebb hányadot, 42 szá­zalékát építésre. 58 százalé­kát a gépészeti termelőbe­rendezések korszerűsítésére fordítanak. A debreceni Al- íöídi Téglagyárban hason­ló arányban osztják meg a rendelkezésre álló 84 millió forintot az építési illetve a gépészeti berendezések kö­zött. A rekonstrukció után mindkét gyár termelőberen­dezése teljesen automatizált lesz. A tröszt és a vállalat által kifejlesztett gyártási eszközök előállításával kö­rülbelül 12—15 millió forint értékű tőkés devizát takarí­tanak meg. A tőkés import kiváltásán túl azzal is jelen­tős megtakarítást értek el, hogy házilag gyártanak ra­kodógépeket. Egy-egy gép költsége csupán 60 százalé­ka az importból származó­nak. A vállalat központi mű­helyében készülő rakodógé­pekkel a testvér vállalatok gyárainak egy részét is ellát­ják. Többek között a hajdú- szoboszlói. a mátraderecskei, és a mohácsi téglagyárban is üzemel mezőtúri gép. Az el­ső félévben az abonyi tégla­gyár részére is elkészült a sorrendben negyedik gépi munkaeszköz. A többi fej­lesztésekkel a csépai, a ti­szaföldvári, a hajdúböször­ményi. a debrecen-hortobá- gvi téglagyárakban megold­ják a körkemencék gépi ki­szolgálását. Abonyban a ké- mencekocsi megrakását gé­pesítették. A rekonstrukciók befejezése 1985 augusztusá­ban várható. Ezt követően á vállalat éves szinten 9 mil­lió kisméretű téglával termel többet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom