Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-06 / 157. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚLIUS 6. ...hogy a fű is kizöldelljen . fli Játszótér a Széchenyi lakótelepen Röviddel ezelőtt mégPusz- tavacson, az ország közepén kapaszkodtak gyökereikkel a földbe. Aztán „elérkezett az idejük”, s törzsüket fűrész szelte át. Ezeket a fákat mégsem, sajnálom, hisz éle­tük folytatódik. Sőt, ha eddig az ország,, ezentúl majd a világ közepén érezhet.% ma­gúikat. A szolnoki Széchenyi lakótelepen élő gyerekeknek legalább is kicsit a „világ közepet” is jelenti az a ját­szótér, amelyet a pusztává- esi fákból faragtak, építettek nekik, az elmúlt napokban. Szolnokon e'ső alkalommal rendeztek fafaragó tábort. A megyében élő fafaragóikat nem js hozhatta volna össze nemesebb cél, minthogy Szolnok „csupa beton, csupa vas” városrészében emberibb környezetet teremtsenek a .gyerekeknek. A tábor életreh.lvásdt a Széchenyi lakótelepen dolgo­zó tanácsi körzetek, a Haza­fias Népfront és az Állami Ifjúsági Bizottság anyagilag is támogatta. A Szolnok me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat a szerszámokat, az Ér­dért a faanyagot biztosította, de segített a honvédség egyik műszaki alakulata, a Vasipa­ri Vállalat, a KÉV-Metró és a Vízügyi Igazgatóság is. A tábor „lelke” azonban aszol­Virágh János kunszentmár­toni fafaragó munka közben noki Közterület Fenntartó Intézmény volt. A Pro Űrbe Szocialista Brigád képviselői keresték fel annak idején a lakótelep közművelődési tár­sadalmi vezetőségét azzal a szándékkal, hogy játszóteret szeretnének építeni a gyere­keknek. A terveket Szabó /Zoltánt az intézmény cso­portvezetője készítette el s Papi Lajos szobrászművész, Hegedűs József, Vass Béla, Németh Zoltán, Vári Szalai István, Virágih János Virágh Jánosné és Szokolai Jánosné fafaragók, vallamünt három középiskolás: Komlós Attila, Tóta József és Mátyus Lász­ló valósította meg. A tábor 10 napja alatt len­gőhinta. mászópáva, ingahin­ta, libikóka, faragott hinta és két térplasztika került ar­ra a területre, amelyet a Széchenyi lakótelep pihenő, játszóparkjának jelöltek ki. A park végleges beépítése egyébként az elkövetkező öt évben várható. A tábor Hakói azt is vállalták; hogy mind­végig részt vesznek a mun­kában, Jó volna, ha a lakó­telepen élők is magukénak éreznék ezt a parkot, és azon lennének; hogy a játé­kok között a fű is kizcldell- jék... te. Sikeres bemutatkozás n Budapest Táncegyüttes Párizsban Nagy sikerrel mutatkozott be szerdán este a párizsi kö­zönség előtt a Budapesti Táncegyüttesi. Az együttes három héten át a Bobino színházban, a francia főváros egyik legrégibb music-hall- jában lép fel. Már az első es­te zsúfolásig megtelt a néző­tér és a párizsi közönség lel­kes tapssal fogadta az együt­tes, gazdag folklórműsorát, amelynek keretében külön­böző magyar tájak táncait és zenéjét mutatta be. Képi iparművészek a Nemzeti Színházért Ifj. Fazekas Lajos nádud­vari népi iparművész a Nép­művészet Mestere a közel­múltban azt javasolta a Népi Iparművészeti Tanácsnak: az országban dolgozó mesterek segítsék az új Nemzeti Szín­ház felépítését azzal, hogy egyes alkotásaik árát utalják át a színház javára. A népi iparművészek egyetértettek a kezdeménye­zéssel és hetven, alkotó, mint­egy kétszáz műtárgyat jutta­tott el a Népi Iparművészeti Tanácshoz, ahol a zsűri e hó­nap végén állapítja meg a művek értékét. Augusztusitól a fővárosban a Harmónia Vállalati Szent István körúti boltjában leslznek megvásá­rolhatók a különböző faze­kastárgyak, fafaragások és bőrmunkák. Magyar előadók, külföldi knneertek Az Interkoncert tervei sze­rint augusztusban is szá­mos neves magyar művész és együttes szerepel külföldi koncertpó di urnokon. Operaénekeseink közül Só­lyom Nagy Sándor és Molnár András Bayreuthban lép fel hat alkalommal a Nürnber­gi mesterdalnokok előadásá­ban. Kórodi András karmes­tert Ausztriába hívták meg, a Magyar Állami Operaház társulata ugyancsak Auszt­riában tart. három előadást. Jandó Jenő, Ránki Dezső és Dénes István zongoramű­vészeket egy-egy ausztriai hangversenyre várják. Hege­dűs Endre zongoraművész a lengyelországi Dusznikiben lép két alkalommal koncert­pódiumra. A Magyar Állami Hang­versenyzenekar Veronában és Bolognában ad majd egy-egy kőneertet, a Bartók Vonósné­gyes ugyancsak Olaszország­ban vendégszerpel. Hét címletben Ma este: A próba II nagy sikerű rockbalett előadása Szolnokon Hét címletben Lepkék bélyegen A Magyar Posta június 7-én trópusi lepkéket bemu­tató bélyegsorozaitot bocsátott forgalomba. A -hét címletből álló sorozat össznévértéke huszonnégy forint. A forgalomba hozott bé­lyegek 427 300 fogazott és 5800 fogazatlan példányban késizültek. Az új filatéliai ter­mékeket Zombory Éva gra­fikusművész tervezte. A megjelenést követően a nagyobb forgalmú postahi­vatalok is árusítják — de a bélyegujdonságok csak 1985. december 31-ig kaphatóak. A sorozat fogazva vagy fo- g azat Iámul bérmentesítésre is felhasználható. Az előadás nem ismeretlen a közönség előtt, hiszen az el­múlt három év legnagyobb színpadi sikereinek egyike, az Erkel Színházban azóta, is telt ház előtt játszák, tv-vál- tozatát már a képernyőn is láthattuk. A balettelőadás, amely Presser zenéjén kívül Bach- muzsákát is tartalmaz, jelké­pesen sizól az élet úgyneve­zett nagy kérdéseiről: a sze­relemről és az erőszakról, a szabadságról és az együvé tartozásról, a barátságról és az önfeláldozásról, az élet ér­telméről és a halálról, a mun­káról és a boldogságról. Mindezeket a jelképeket egy játék-a-játékban előadásba tömöríti Fodor Antal koreog­ráfiája. A cselekmény úgy indul, ahogy a valóságban is össze szokott állni a társulat egy jelmez nélküli próbához. Megérkeznek a táncosak, be­jönnek a színpadra, utolsó­kat igazítanak öltözetükön, beszélgetnek, kásebb-na- Igyobb csoportok alakulnak, aztán elkezdődik az együttes munka. Egy bibliai témájú darabot próbálnak, melyben Jézus Krisztus, Mária Magdolna és! Júdási a három főszereplő — a darabbeli balettegyüttes szólistái, kiemelkedő egyéni­ségei. Már ebben az első résében érezhető, hogy a fő­szereplők közti feszültség nem marad minden követ­kezmény nélkül, s valóban így történik, mert a kinti életből üldözöttek — parti­zán,ok, szabadságharcosok — érkeznek a társulathoz, be­bocsátást kérve. A dráma izzani kezd ... A főbb szerepeket az Ope­raház világhírű táncművé­szei tolmácsolják. Jézus sze­repében a Kossuth-díjas ki­váló művész Dózsa Imre és a Liszt-díjas Lőcsei Jenő lesz látható. Júdás szerepé­ben az érdemes művész Ke- veházi Gábor, a Liszt-díjas Júdás szerepében Keveházi Gábor Szakály György, Mária Mag­dolnát Metzger Márta érde­mes művész táncolja majd, az üldözők vezére: László Péter. A nagy élményt ígérő rockbalettet a szolnoki sport­csarnokban ma este nézhetik meg az érdeklődők. Az ere­detileg tervezett két előadás helyett csak egy lesz, ezt húsz órai kezdettel tartják meg. Mindkét meghirdetett előadás jegyei érvényesek. Zenei élet Jegyzetek a hangversenyévadról Megyénk „koncertfogyasz- tói” térképe évek óta — kis változásokkal — állandósá­got mutat. A koncertek több­ségét az Országos Filharmó­nia szállítja. Tizenegy tele­pülés tart igényt az általá­nos iskolai korosztály szá­mára rendezett koncertekre, kilenc városban jutnak kon­certélményhez a szakmun­kástanulók és két városban a középiskolások. Felnőttek számára rendezett filharmó­niai koncerteknek Jászbe­rényben, Karcagon és Szol­nokon van törzsközönsége. Néhány város, mint Török- szentmiklós, Mezőtúr, Jász­berény saját szervezésű ze­nekari koncertjeinek vendég­szereplője elsősorban a Szol­noki Szimfonikus zenekar. A Jászsági Kamarazenekar működése óta a jászsági fal­vak is rendszeresen koncert­hez jutnak. A Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ határon túlról is importál koncerteket. A koncertélet jelentős tényezői még az amatőrkórusok is. Sok vagy kevés a koncert? A feleletet megelőzően há­rom másik kérdésre kell vá­laszolni. Van-e rá megfelelő erőnk, hogy többet rendez­hessünk; van-e elég közön­ség, hogy többet tarthas­sunk; van-e értelme szaporí­tani a hangversenyek szá­mát, ha esetleg ugyanazok­kal a hallgatókkal találko­zunk mindenütt, ha a meny- nyiségi növekedés a minőség romlásával jár? Azokon a településeken ahol már hagyománya van a koncerteknek, ott elégséges­nek tűnik a számuk, hiszen az ésszerű az, hogy a kon­certek számának növekedése lépést tartson a közönségbá­zis növekedésével. A másik fontos tényező, hogy a kon­certek színvonalasak legye­nek, hiszen csak az erős és pozitív élmény képes szokás­sá fejleszteni valamely tevé­kenységet, így a koncertre járást is. A helyi koncert­szervezők : közművelődési dolgozók, pedagógusok — fő­ként az ifjúsági hangverse­nyek esetében — nem ala­poznak pusztán a spontán látogatói kedvre. A tanulóif­júságban a zene iránti ér­deklődés felkeltése és ébren­tartása hatékony propagan­damunka eredménye. Ahol zeneiskola, vagy jól működő zenei tanfolyam létezik és legalább néhány zenetanár az adott településen lakik, ott folyamatos a tanulóifjú­ság koncertigénye, mert fo­lyamatos a nevelői ráhatás is. Ahol ez utóbbi „tényező” meggyengül, ott csappan a tanulóifjúság érdeklődése. Hajdan Kunszentmártonban megszűnt az általános iskolai hangversenysorozat, most új erőre kaptak és háromszáz ifjú bérlettulajdonos — köz­tük a fúvószenekar tagjai — várják ismét az évadkezdést. Martfű ifjúsági koncertmúlt­ja viszont egyelőre csak szép emlék, holott jó két évtizede van hangszeres oktatás és igen élénk a kórusmunka is. Mindezek látszólag indoko­latlanná teszik, hogy az utóbbi években sem általá­nos iskolai, sem szakmunkás bérlet nem talál itt otthonra, közönségre. De egyetlen énektanár dolgozik itt — és a közmondással folytatva — egy fecske nem csinál nyarat. Ha a zenepedagógusok csak vendégként — végezve bár­mily kitűnő pedagógiai mun­kát — fordulnak meg Mart­fűn, a település életében so­sem válnak számottevő té­nyezővé, éppen mert kisu­gárzó hatásuk szűkül arra a növendékcsoportra melyet tanítanak, s ez bizony csak töredéke a „gyárváros” két iskolányi gyerekseregének. A filharmóniai koncertek évek óta összességükben igé­nyesek, tartalmasak. A társ­művészetekkel (irodalom, tánc) kombinált ifjúsági hangversenyek nagy vonz­erővel bírnak. A fiatalok va­lóban jó zenét kapnak, jó és neves előadóktól. A koncer­tek műfajilag és témájukat tekintve is rendkívül válto­zatosak: a stílustörténeti át­tekintésen túl teret kap ben­nük a hangszerekkel való ismerkedés éppúgy, mint a hazafiság kifejeződése a ze­nében, de még a humor is. A befogadókra gyakorolt hatás szempontjából a legsikere­sebbnek a szakmunkás bér­leti hangversenyeket tartják az előadóművészek, amihez természetesen hozzájárul az is, hogy ez az iskolatípus biz­tosítja a koncertre járást a legszervezettebb keretek kö­zött. Középiskolás bérlet már csak két helyen él a megyé­ben (Jászapáti, Tiszaföldvár) A jövő évadtól kezdve a Fil­harmónia kedvezményes áron biztosít bérletet a kö­zépiskolásoknak a felnőtt bérleti hangversenyekre: is­kolaigazgatói igazolással 120 forintért jutnak nyolchang- versenyes bérlethez a diákok, Szolnokon a felnőtt bérleti hangversenyek sikermutató­ja az elmúlt évadban igen magas volt, ingadozás csak kis mértékben jellemezte. A kiegyensúlyozott színvonal és a nézői látogatottság javuló mértéke egyértelmű össze­függést mutat. A programok időpontjában egyáltalán, tar­talmában pedig minimális változások voltak, melyek — utólag megítélve — éppen hogy kellemes meglepetéssel szolgáltak. így ismerhettünk meg például egy tüneményes szoprán énekesnőt. Dénes Zsuzsát. A Budapesti Madri­gálkórus és Kamarazenekai lelkeket megérintő, a legtisz­tább zeneiséget felmutató koncertje után pedig vajor ki * gondolt a stílusköri egyébként sem érintő műsor- változásra. Az évad mottójá­ul az „előítéletek kudarca’ felelne meg leginkább. Sokai vártunk az AHZ-tól, élmény­hez mégis a következő kon­certen éppen a hazaiaktól, s Szolnoki Szimfonikus Zene­kartól jutottunk. (Második felnőtt bérleti koncertjükör is nagy teljesítményt nyúj­tottak az oratóriumjátékban a hangversenyt élménnyé végül is a debreceni Kodálj kórus produkciója tudtí emelni.) Figyelmesebb játé­kot kaptunk a debreceni MÁV zenekartól mint aho­gyan előző évekbeni koncert­jeik alapján várhattuk; el­kápráztatott, de a várva vári katarzist nem kínálta Ránk Dezső koncertje; a Wagner- film sokkoló, riasztó vissz­hangja ellenére teltháza: volt a miskolciak Wagner estje. Még egy gondolat a zene műsorokról. Mintha megta nultunk volna okosabban — az ünnep fényét valóbai emelendő — ünnepelni. / politikai vagy egy-egy üze men belüli egyéb ünnepsé gekhez kapcsolt kulturáli műsorok emelik a rendez vény színvonalát. A zenénei a humánum mellett hitet te vő jellegéből fakadóai ugyanúgy ideológiai hitvallá — csak az élet más síkjai fe löl közelítve — a munkásdal a népzenei feldolgozás, : megzenésített versek vagy i pusztán zenei eszközökké közvetített zeneköltői gondo latok (A jelentős zeneszer zők. illetve jelentős művel mindig is az emberhez és a emberért szólnak). A műfaj változatosság révén az ilyei műsorok, mivel nyitnak nemes értelemben vett szó rakoztatás felé, jobban i hatnak a közönségre, feltété lezhetően nagyobb az ideoló giai és kulturális hasznuk i< Labáth Valéria

Next

/
Oldalképek
Tartalom