Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-31 / 178. szám
1984. JÚLIUS 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A rádió I hulámhossxán I Jubilál a Szabó család Huszonöt évvel ezelőtt szólaltak meg először a Magyar Rádióban Szabó néni, Szabó bácsi, a gyerekeik, s . népes rokonságuk. Szinte hihetetlen, hogy már negyedszázada hétről hétre, értesülünk arról, hogy mi történt velük, itt élnek köztünk, kicsit a szomszéd, az ismerős, vagy a mi családunk is lehetne. Sikerének az a legfőbb titka, hogy úgy tűnik, mintha az élet írná Szabóék sorsát, történetét. Ami bennünket foglalkoztat arról hallunk a műsorban. Születések, házasságkötések, válások, temetések. családi belviszályok, örömök. bánatok minden szerepelt már a negyedszázad alatt a rádiós „regényben”. Joggal nevezhető regénynek, noha nyomtatásban nem jelent meg, csupán magnószalagok őrzik a család élettörténetét. A Szabó család alkotói, az írója Forgács István, dramaturgja Major Anna, rendezője László Endre kicsit elfogultak ugyan munkájukkal, de aligha túlzás vélekedésük, mely szerint ha valami katasztrófa folytán minden megsemmisülne csupán a magnószalagok maradnának meg, az utókor hű képet kapna belőlük az utóbbi negyedszázad magyar történelméről, a magyar család életforma-változásairól.” A regénynek — amely hétről hétre bővül új fejezetekkel — ez a legfőbb értéke. S ezt aligha vitathatja bárki. is. A jubileum alkalmából a múlt hét első napjának estéjén riportműsorral köszöntötte a rádió a Szabó családot. Szepesi György műsorában megszólaltak az alkotók, a szereplők. „Ez a föld, melyen annyiszor”... Hétről hétre versműsort hallhatunk vasárnap reggel a Petőfi adón. Sőtér István és Gáti József összeállítása a magyar históriát idézi fel versekben. A sorozat eddigi adásaiban a múlt század közepéig elevenedett meg népünk élete, történelme, sorsfordulói. Berzsenyi. Batsányi, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany János, Ady. József Attila, Babits — csák néhány név a műsorban megszólaltatott költők közül: Munkásságukból nyomon követhető mindaz, ami a Kárpát-medencében a kezdetektől fogva történt. S nem is akárhogyan, az irodalom eszközeivel rövidebben, tömörebben, s sokszor találóbban vallanak ezek a versek, mint a történészek tanulmányai. Mindehhez még Gáti József értő. utánozhatatlan versmondása társul. Dicséretes kezdeményezés volt a sorozat — amelynek az Ifjúsági Rádió a mecénása. Noha elsősorban a fiataloknak szánták tanulmányaikat segítő szándékkal, mindenki számára hasznos, élvezetes a műsor. Közismert — de vajon hányán tudnák mégis közülünk végigmondani a Szózatot vagy akár a Himnuszt? — versek hangzanak el az egyórás műsorokban, mindenfajta összekötő mondatok, magyarázatok nélkül. Fölösleges is lenne a kommentálás, az alkotások önmagukért beszélnek. Vakáció ide vagy oda, jól teszik a diákok, ha vasárnap reggel végighallgatják a következő verskompozíciót is, hiszen nem mindennapi élményben lesz részük, a múlt század második felének mozgalmas történelme elevenedik meg a költészet segítségével. — tg — Szolnok megyei diákok az Interprésszben Klinkó György étteremvezető szakmai megbeszélést tart a szakközépiskolásokkal A presszó legcsinosabb felszolgálója Második éve, hogy a szolnoki Vendéglátóipari Szakközépiskolások és főiskolások kötelező szakmai gyakorlatukat a balatonszéplaki nemzetközi újságíró üdülőben töltik. A szakközépiskolások (harmincán) 5 hetet, a főiskolások (tizenketten) 6 hetet töltenek a Balaton partján. Szakmai fejlődésükhöz nagy segítséget nyújt Szabó Ernő igazgató' és Klinkó György étteremvezető. Mindketten pedagógusdiplomával is rendelkeznek. Az étteremben egy-egy turnusban négyszázötven vendéget étkeztetnek naponta háromszor, s hogy mindez zökkenő nélkül megtörténik, ebben nagy érdeme van a Szolnok megyei diákoknak is. Képösszeállításunk munkájuk néhány pillanatát örökíti meg. A legjobb kávét Simon Judit szakközépiskolás készíti Fotó: Nagy Zsolt Készül az ebéd — főiskolás módra Felszolgálók terítés közben Tahitiak a Margitszigeten Jelenet a Tahiti Nagy Balett műsorából Tahiti nevének hallatán a legtöbb ember lelki szemei előtt nyomban megjelennek azok a tüzes színek, természetes női szépségek, trópusi virágok, amelyek Paul Gau- gjnt bűvölték el annak idején, és késztették csodálatos festményeire. E napokban mintha e világ képei, színei elevenednének meg a Margitszigeten, ahol az újjáépült szabadtéri színpad első bemutatói sorában lép föl a Tahiti Nagy' Balett. örömünnep a kétrészes műsoruk címe, s valóban mintegy nagy egzotikus vigasság él és mozog a színpadi világ. A nagy létszámú együttes számos pompás jelenetet villant fel a polinéziai szigetvilág vaníliaillatú mindennapjaiból, szokásaiból, múltjából és jelenéből. Látványban valóban nincs hiány és mozgalmasságban sem: az egyes jelenetek szinte filmszerűen peregnek egymás után, olvadnak egymásba, kecsesen ringanak a táncosnők csípői, s ruganyosán pattannak a félmeztelen férfiak izmai. Mulatság és halászünnep, harci tánc, bambusztánc, tűztánc, váltogatják egymást. Közben megismerkedünk sajátos hangszereikkel is, az óriási tengeri- kagyló-dudával, a fatörzsből vájt dobbal és másokkal. A folklór azonban sajnos úgy látszik, nem lényegült át teljesen az együttes előadásába, bár kétségtelenül mindenütt jelen van, márcsak saját elismerésre méltó gyűjtőmunkájuk folytán is. Igaz viszont, hogy ebben a stílusfölfogásban a revü, a show játszik elsődleges szerepet. Ezt viszont ízléssel és a szép testek, jelmezek harmonikus párosításával váltja valóra. Megnyerő végül is mindent egybevetve a műsor, amellyel az 1976-ban alapított együttes, Terii Gille Hollandé művészeti vezetésével most hazánkba érkezett. Jogosan nyerték el tavaly a folklór nagydíját a polinéziai fesztiválon, s érthető a sikerük, amellyel viszonylag rövid fennállásuk óta is felléptek Észak- és Dél-Ameri- ka több országában, valamint európai turnéjukon. Jelenleg is világkörüli útjuk egyik állomásaként időznek hazánkban. Közös vonás: a tiltakozás Hz ifjúság szubkultúrája A második világiháborút követő nagy gazdasági fellendülés a fogyasztói társadalom kiteljesedésének időszaka. Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján azonban olyan válságtünetek jelentkeztek a nyugati világban, amelyek meglepték a korszak fiataljait. Az iskola befejeztével hirtelen nehezebb lett munkát találni, és ha sikerült is, kevesen mondhatták el, hogy erre vágytak egész életükben, miközben az utca, a reklám, a kirakatok azt sugallták, hogy gyarapodj, fogyassz, mert csak így élhetsz teljes életet. És ekkor megjelent egy olyan korosztály, amely nem volt hajlandó a ráosztott szerepeket eljátszani. Hamarosan a nyilvánosság elé léptek azok is, akik érzéseiket. vágyaikat mindenki számára érthető, követhető formában meg is tudták fogalmazni. Az angliai iparvárosok munkáskerületeinek ifjúsági klübjaiban, kocsmáiban szerveződtek azok a tinédzser-zenekarok amelyek viselkedési, érintkezési- mintákat teremtettek, és amelyek ezzel olyan páratlan sikereket értek el, amire még nem volt példa az ifjúsági kultúrában. Pedig ezek a zenekarok nem sok újdonságot találtak fel. Az elektromosan erősített hangszereket már a negyvenes évektől használták. A rock and roll, a rdthm and blues és a soul zenei szerkezetében és ritmikában is megelőlegezte a hatvanas évek mindent elsöprő divatját, a beat-et. A mindent megváltoztatás szándéka, a nemzedéki egység illúziója jellemzi legpontosabban a ma már legendás Ibeat-korszakot. A Beatles, a Rolling Stones, Donovan és Joan Baez; nyomán fiatalok milliói hittek abban, hogy csak alaposan fel kell forgatni a felnőttek világát, és attól az meg is változik. Ennek szélsőséges formáiban a világ visszavonhatatlanul két ellenséges táborra szakadt. Egyik óldalon a felnőttek képmutató, technikái civilizációra és az üzletre épülő élete, a másik oldalon a tiszták, a hazugságoknak és előítéleteknek hátat fordító „virággyerekek” közösségei, amelyet naiv kollektivisztikus eszméktől áthatva barangolták be a világ útjait, s agitáltak a „Szeretkezz, ne háborúzz!” jelszavával. A beat jelképei azonban nagyon gyorsan könnyen letéphető, felcserélhető, futószalagon gyártható jelvényeknek bizonyultak. A show business urai szinte az első pillanatban felismerték a nagy lehetőséget. Bombaüzletet csináltak az üzlet elleni lázadásból. A szelíd motorosok, a woodstocki fesztivál nemzedéke gyorsan kijózanodni kényszerült: a másnaposság ez után a mámor után is fájdalmas volt. Az egység illúziója gyorsan szertefoszlott. A bálványok helyét a slágeriparosok tudományos alapossággal megtervezett bábui foglalták el. Mögöttük azonban gombamódra szaporodtak azok a kis zenekarok, földalatti színházak, unden- grund újságocskák. amelyek körül a legkülönfélébb eszméknek hódoló ifjúsági csoportok álltak. A kultúra hagyományos rétegeinek pereremén, de azokat fellazítva, átjárva jöttek létre a hetvenes-nyolcvanas évek ifjúsági szubkulturális csoportjai. E kifejezés hallatán mindenki a kriminalisztikában megismert jelentésre gondol, ám a fogalom valóságos tartalma ennél lényegesen több, gazdagabb. Ezek a folyamatok — természetesen más társadalmi, gazdasági bázison — Magyarországon is lejátszódtak. A hatvanas évek elején indult a magyar beat-mozga- lom színe java. Az ötvenes évek gazdasági és ideológiai nyomásával szűntével a demokratizálódás és a társadalmi reformok kiteljesedésével kialakult a gyors sikerekre képes társadalmi cselekvés illúziója, az a- jó szándékú türelmetlenség, amely egyetlen férfias tettel megválthatónak vélte a világot. I A hazai beat fogadtatása sokáig ellentmondásos, zavarokkal terhes volt. A tiltás és tűrés határán azonban — az elmúlt másfél évtized tanulságai is ezt bizonyítják — magas színvonalú és sajátosan magyar ifjúsági zenei kultúra alakult ki. A társadalmi különbségek ellenére a hazai beat-mozga- lom bomlásában is hasonló, ám korántsem olyan szélsőséges tüneteket produkált. A szubkultúrák az egy társadalomiban, egy időben, egymás mellett élő ideológiailag, művészi kifejezésben. külsődleges jegyekben elkülöníthető csoportokat takarnak. Csak a legutóbbi időkben is naponta találkozhattunk magukat csöve- sektíek, rockereknek, punkoknak stb. nevező, egymástól és minden más csoporttól elhatárolódni igyekvő fiatalokkal. Harsány külsőségeik, agresszív zenéjük és viselkedésük. a bűnözés közelségéig eljutó életformájuk ijedtséget és viszont-agresz- szivitást váltott ki a felnőttek nagy részéből. Nem az a kérdés vetődött fel, hogy a gyerekek miért járnak az aluljárókba, hanem hogy ezt miért engedik meg. Bonyolította a helyzetet, hogy áz istenitett zenészpéldaképek — tisztelet a kevés kivételnek — cinikus módszerességgel építették üzleti vállalkozásaikat a fiatalok kiszolgáltatottságára, zavarodottságára. A szubkulturális jelenségeknek egyetlen közös vonásuk van: a tiltakozás. Ellenszegülés a világgal, amelyből csak kivonulni lehet. A társadalmi mobilitás és a gazdasági növekedés lelassulása által életrehívott jelenségek kiszolgáltatottsági érzést keltettek sok fiatalban. Szubkulturális mozgalmaik torz válaszok a bizonytalanabb helyzetre. Jelenlétük azonban nem extravagáns kinövéseik miatt figyelemreméltó.^ Hírt adnak, jelzéseket hoznak az úgynevezett józan többség, az átlag feszültségeiről, ellentmondásairól. Megértésük épp az utóbbiak érdekében kötelességünk. — IPSZF — Petőfi-emlékünnepség Emlékünnepséget tartottak vasárnap Kiskőrösön. Petőfi Sándor halálának 135. évfordulója alkalmából. A költő szülőházánál Lakatos József, a Petőfi társaság titkára mondott beszédet, majd megkoszorúzták az épületet és Petőfi Sándor szobrát. Magyar művészek Görögországban A hét végén Görögországba utazott a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és a debreceni Kodály kórus. A jelenleg is ott vendégszereplő Győri Balettel együtt részt vesznek az athéni fesztiválon. A görög fővárosban augusztus 7-én lépnek fel, Nikos Mamangakis görög zeneszerző multimédia művét adják elő. A különleges, sok művészeti ág együttes hatására épülő mű ősbemutatóján a zenekart Sándor János vezényli. Az athéni fellépésen kívül a magyar művészek előadásokat tartanak Kréta szigetén is.
