Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-29 / 177. szám

1984. JÚLIUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Pest megyei Pusztava- cson, az ország geometriai kö­zéppontjában augusztus 4-én és 5-én harmadszor rendezik meg a Képes Űjság Béke­fesztivált. Az esemény szervezője és rendezője a Hazafias Nép­front, az Országos Béketa­nács és a Képes Űjság szer­kesztősége. Célja: vidám, szórakoztató népünnepély keretében kife­jezni népünk békeakaratát. A fesztivál kapcsolódik ah­hoz a nemzetközi tiltakozás­hoz, amely a hirosimai bom­bázás évfordulóján, a nukle­áris fegyverek ellen világ­szerte rilegnyilvánul. A korábbi évek tapasztala­tai alapján az idén is több százezer embert várnak a rendezők a pusztavacsi nagy­rétre. Fogadásukra felkészül­tek a megyében és a község­ben. Szélesítették, javították a bekötőutakat, bővítették a parkolóhelyeket, a villanyhá­lózatot. Számos vendéglátó­ipari egység gondoskodik ar­ról, hogy étel, ital bőven áll­jon a vendégek rendelkezésé­re. Néhány érdekesség a két­napos programból. Több ze­neszerző és zenekar a ren­dezvényre komponált béke­dallal és fesztiváldallal kö­szönti majd az ünneplő kö­zönséget. A Magyar Posta emlékbélyeget bocsát ki a fesztivál tiszteletére és alkal­mi bélyegzővel ellátott kül­deményeket továbbít a hely­színről. A környék vállalatai és termelőszövetkezetei kiállít­ják, bemutatják és árusítják termékeiket a fesztiválon. A lajosmizsei Vízgépészeti Vál­lalat óriási földgömböt készí­tett, amelynek belsejében el­helyezik örök kiállítási tárgyként a fesztiválra készí­tett békezászlókat. A jövő hét végén Békefesztivál Pusztavacson A Szolnoki megyei érdeklődők számára közöljük a fesztivál kör­nyékének térképét. A színhely vasúton és közúton is júl megköze­líthető Festők és grafikusok béke­plakátokkal mutatkoznak be, fotósok pedig szabadtéri ki­állításon mutatják be a sza­bad Magyarország negyven­éves fejlődéséről készült ké­peiket. A szabadtéri színpadok eseményei külön is szót ér­demelnek. A nagy színpadon 36 órán át megszakítás nél­kül, éjjel-nappal folyik majd a műsor. A kisszínpadon dél­előtt gyermekműsort és ama­tőr produkciókat láthat a kö­zönség. Délután a tv-ből, a rádióból ismert riporterek politikai, társadalmi életünk kiemelkedő személyiségeivel készítenek riportokat, bekap­csolva a beszélgetésbe a je­lenlévő nézőket is. Ebbe a programba kapcsolódik a Szolnok megyei KISZ Bizott­ság politikai kaszinója, ame­lyet — külön meghívás alap­ján — 15 órás játékra kértek fel a rendezők. Néhány név a nagyszínpad „műsorlapjáról”: Szűcs Judit, Koncz Zsuzsa, Szabó Gyula, Kozák András, Máté Péter, Bessenyei Ferenc; a zeneka­rok közül: Prognózis, V’ Mo- to-Rock, R—Go, Első Emelet, P. Box és Vikidál Gyula, P. Mobil, mellettük számos né­pi együttes és nemzetiségi csoport is föllép. A kétnapos fesztivál rész­vételi díja, a gazdag program megtekintése és a progra­mokban való részvétel sze­mélyenként 20 forint (6 éven aluli gyermekeknek ingye­nes). Szuperbárgyúság 150 percben „Sebi bácsi’’ mesélte — vagyis Sebestyén Mihály, aki a rossz nyelvek szerint az utolsó igazi színházi igazga­tó volt, — hogy ha „rosszul ment a ház” — vagyis ha nem volt elég közönség — mindig előkerült a régi, jól bevált recept. Ennek több fokozata volt. Első: Böske, a szubrett vegye fel a cakkos szárú bugyogóját, a szoknyá­jából meg hajtson fel tíz cen­tit. Második: az első felvonás végefelé hozzák be a bölcsőt, gyerekestől. Ha a kicsi nem sírna, meg kell csipkedni a fenekét, — attól sír a közön­ség. A harmadik fokozat: egy huszár, lovon, — ha nincs ló csak hivatkozzék az odakint kikötött paripára — s hozza be a nemzetiszínű zászlót, s lengesse jó sokáig. A siker biztos. Ilyesmi recept a filmesek számára a King Kong-story. Érdekes, hogy a „szuperma­jomról” készített eddigi fil­mek szinte egytől egyig meg­buktak, a filmtörténet sül­lyesztőjébe kerültek, viszont óriási vagyont hoztak a gyártóiknak. A régebbi és a mai King Kongok összevetése értelmet­len volna. Mintha a, Czája cirkusz erős emberét, s a vonatszerelvényeket magasba emelő hidraulikus szerkeze­tet állítanánk közös porond­ra, ki mit tud. Ügy tűnik a technika fej­lődésével még a szörny is el­veszíti maradék emberi ar­cát. Mindenesetre az első King Kong a maihoz képest valósággal amorózó. John Guillermin King Kongja ugyanis már annyira XX. századi — már ami a technikai megvalósítást je­lenti — annyira félelmetes és tökéletes, hogy a legin­kább meseéhes nézők agyá­ban is kigyullad az a bizo­nyos lámpácska: vigyázat, becsapnak! Be bizony, még­pedig egészen gyermeteg mó­don. A rendező igyekezete, hogy hiperszuper King Kongot teremtsen, annyira sikerült, hogy ezt a rémisztő tökéletességet már csak a bárgyúság szintjén lehet el­fogadni. Pedig az alaptörté­netet megpróbálták a mai emberek hiedelemvilágához alakítani. De hiába, minél inkább'„tupírozzák” a King Kongot, hogy tessék a né­zőknek, annál inkább nevet­séges az egész. A fabulát váró ember azonban nézi. S minél több a gond, minél riasztóbb a valóság, annál szívesebben fogadott az abszurd. A film világsiker, nálunk is „szen­záció” lesz. Nem baj, nem használ, de nem is árt. Más kérdés, ha netán valakinek jobban tet­szene Sebestyén Miska bácsi szubrettjének cikkje, meg cakkja ... — ti — Hetvenöt éves a Petőfi Irodalmi Múzeum Fennállásának háromne­gyed százados jubileumához érkezett a Petőfi Irodalmi Múzeum: az 1909-ben alapí­tott Petőfi-ház jogutódjaként mai formáját 1954-ben kap­ta, amikoris a teljes Petőfi gyűjtemény és dokumentáció a Károlyi Mihály utcai épü­letbe került. A jubileum alkalmából ok­tóberben kétnapos tudomá­nyos tanácskozást rendeznek, amelyre számos vendéget várnak a szocialista orszá­gokból és Nyugat-Európából is. Az összejövetel napirend­jén az irodalmi muzeológia különféle kérdései szerepel­nek: a gyűjteményezés, a tá­rolás, a feldolgozás, és álta­lában a tudományos tevé­kenység különböző problé­mái. Foglalkoznak majd az irodalmi múzeumok közön­ségkapcsolatainak gond­jaival. s azzal az egyre aktuálisabb feladattal, hogy miképpen lehet a számító­gépet ezen a speciális terü­leten is felhasználni. A 75. évforduló alkalmából a tudományos konferencia idején megnyílik az új állan­dó Petőfi-kiállítás. A költő életéről 1973-ban létreho­zott tárlatot 1982-ig tekint­hette meg a közönség. Ezút­tal a megszokottól eltérően mutatják be Petőfit és ko­rát: a költő pályáját, a kor­szak társadalmi- és kultúr­történeti összefüggéseiben tárják fel. Kisújszálláson Kiállítótermet avatnak Űj kiállítóteremmel bővül Kisújszállás közművelődési intézményhálózata. Mintegy kétszázezer forintos költség­gel a városi tanács pincéjé­ben alakították ki a hangu­latos, boltíves galériát, amely holnap nyitja meg kapuit. A Kisgalériát — nagyon stílusosan — a városban élő szobrászművész Papi Lajos magángyűjteményének be­mutatásával avatják fel. — Gyűjtőszenvedélye köz­ismert, magángyűjteménye jelentős, a Kisgaléria falfe­lülete viszont „véges”. Mit láthatnak majd az érdeklő­dők a tárlaton? — kérdeztük Papi Lajostól. — Mindenféle régiséget gyűjtök, olyasmiket is, ami­ket mások kidobnak a laká­sukból. A csoda tudja talán paraszti őseim bölcsessége — a tisztességes szegénység tör­vénye munkál bennem azzal a bizonyos „jó lesz ez még valamire’’ gondolattal. Ré­gebbi képeket, szobrokat vi­szont nem gyűjtök csak kor- társművészek alkotásait. Sok-sok pályatársammal szö­vődött barátság az elmúlt évtizedekben, s a magamfaj­ta ember mivel kedveskedik a barátainak: egy-egy mun­kájával. Nos, hozzám is így került a holnap megnyíló tárlat képeinek, szobrainak jó része, — persze vásárol­tam is néhányat — azt hi­szem érdekes anyag lesz. Őszintén szólva kiállításon, együtt még nem láttam eze­ket a műveket. — A műgyűjtők érdeklődé­se — általában — meghatá­rozott: ki ezt, ki azt gyűjt, ízlésének, s persze anyagi lehetőségeinek megfelelően. Az ön esetében mindez nem meghatározó, tehát a sokfé­leség dominálhat. — Nagyon remélem, hogy ez a sokféleség vonzó lesz majd a különböző ízlésvilá- gú látogatók számára. Botos és Sváby, Beszédes és Győrfi tényleg különböző „nyelv”, de mindahányuk üzenetét le­het érteni, ahogy Gácsiét is meg Bácskai Bertalanét is, de mondhatnám Tőzsért, Rétfalvit és a többit. A kiállítást a Kisgaléria nyitvatartási. ideje alatt keddtől péntekig délelőtt és délután, valamint vasárnap délelőtt nézhetik meg az ér­deklődők, augusztus végéig. Az új kiállítótermet egyéb­ként a József Attila városi Művelődési Ház kezeli. Papi Lajos gyűjteményének be­mutatása után kőzetekből nyílik kiállítás, majd ezt kö­vetően fotótárlatot rendez­nek, de tervezik a helyben élő amatőr alkotók bemutat­kozását is. A nagyobb szabá­sú kiállításoknak változatla­nul a tanács dísztermében vagy a művelődési házban adnak majd helyet Kisúj­szálláson. szobor, Gácsi-grafika, a tártat látnivalói közül Szoborpark (részlet) Papi Lajos műtermének kertjében Hatvanban Zenés színházi nyár Hatvanban a Galéria Já­tékszín rendezésében az idén először rendezik meg a hatvani zenés színházi nyár rendezvénysorozatát augusz­tus 25-től szeptember 5-ig. A Zagyva-Darti város 1400 személyes szabadtéri színhá­zában a meghívott színhá­zak legjobb zenés darabjait mutatják be. A legjobb pro­dukciónak, illetve a legjobb alakítást nyújtó művészek­nek meghívott zsűri ítéli oda a Hatvani Konzervgyár ál­tal felajánlott Aranyfácán díjat. Az idén öt színházi pro­dukciót visz közönség elé a Galéria Játékszín. Augusz­tus 25-én a szegedi Nemzeti Színház 140 tagú társulata Ábrahám Pál: Bál a Sa- vovba" című revű operettjé­vé1 nyitja sorozatot. Ezt au­gusztus 29-én a Népszínház operatársulatának előadása követi, ekkor Donizetti: Az ezred lánya című vígoperá­ját mutatják be. Augusztus 31-én a debreceni Csokonai Színház operatársulata és a MÁV Filharmónikus zenekar lesz Hatvan vendége; Erkel Ferenc: Bánk bán című ope­ráját mutatják be. Szeptem­ber 2-án a budapesti József­városi Színház előadásában Eisemann—Szilágyi: Én és a kisöcsém című zenés vígjá­téka kerül színre. A záróelőadásra szeptem­ber 5-én kerül sor, a békés­csabai Jókai Színház szin­tén Ejsemann-művel, a ta­valy felújított Bástyasétány 77-tel lép színpadra. A hatvani galégiáBan az előadáshoz igazodva augusz­tus 25-én színháztörténeti ki­állítás nyílik Ugyancsak a galéria termeiben állítjalc ki Kelemen Kristóf szobrász- művész 300 portréját; a mű­vek a magyar színjátszás és a zenekultúra legjelentősebb alakjait ábrázolják. Emlékünnepség a Gödi Fészekben Az idén hatvan esztendős a Gödi F_észek, amelyet a húszas évek derekán mun­kásfiatalok alapítottak a Duna-parton, ahol a kulturá- lódásra és spórolásra terem­tettek lehetőséget. A hely hamarosan a munkásmozga­lomban is fontos szerepet kapott: az illegalitásban te­vékenykedő kommunisták találkoztak itt. Az évfordu­ló alkalmából augusztus 5- én emlékünnepséget rendez­nek a 2. számú főút mentén emelt emlékműnél. A hagyományokhoz híven az idén is számos kulturális és sportversenyt szerveznek, fotó- és képzőművészeti ki­állítást nyitnak ez alkalom­ból. A résztvevők augusztus 4-én és 5-én hél sportágban — futásban, fáklyás váltó- versenyen, kispályás labda­rúgásban, kézilabdában, asz­taliteniszben, teniszben és légpuskás lövészetben — mérhetik össze tudásukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom