Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-26 / 174. szám
1984. JÚLIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szerenád fúvósmuzsikával A hatvanöt tagú zenekar a koncerten, vezényel Korb József százados Nyáresti szerenád címmel rendezett hangversenyt kedden Szolnokon, a múzeumudvarban az SZMT Ságvári Endre Művelődési Központ. A koncerten az MHSZ Olajbányász Fúvószenekar és a Kilíián György Repülő-műszaki Főiskola zenekara lépett közönség elé. Az egyesített hatvanöt tagú együttes műsorát telt ház hallgatta, a közönség sorai közt nagyon sok szovjet vendég is helyet foglalt. A két SZMT-díjas zenekar nem először szerepelt együtt — évente nyolc-tíz koncertet adnak közösen — de a kedd esti bemutatót bizonyára az igazán emlékezetes előadások között tartják majd számon a muzsikusok. Minden együtt volt a hangversenyen, ami a sikerhez, a jó hangulathoz szükséges. Kellemes környezet, langyos nyári este, hálás közönség, nagy kedvvel játszó zenekar, frappáns műsorvezetés. Ismert és népszerű nyitányok, ke- ringők, indulók csendültek fel, olyan zenekari slágerek, amelyek pillanatok alatt megnyerik a hallgatóságot, ha színvonalasan tolmácsolják. Kiss József és Korb József százados karnagyok kezében a pálca katonás, de ugyanakkor könnyed mozgását hűen követték a zenészek. Az induló feszes volt és pattogó, az operettmelódia könnyed, légies; a trombita - és klarinétszólók virtuozitása tapsra ragadtatta a székeken ülőket. A színes műsorban Erkel Ferenc, Kodály Zoltán művei mellett Strauss-meló- dia, Kámán-operettbetét is megszólalt. A Tisza Szálló tornyából már ismerős tárogatómuzsika a múzeumudvarban is megnyerte a hallgatóság tetszését. A koncerten a legnaJúlius 27—29: szegedi ifjúsági napok Fiataloké lesz a város E hét végén fiatalok veszik birtokukba Szegedet. Tizennyolcadik alkalommal rendezik meg július 27-től 29-ig az ország legnagyobb ifjúsági találkozóját, a szegedi ifjúsági napokat. A KISZ KB támogatásával a városi KlSZ-bdzottság és az (Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda háromnapos nonstop programmal várja az ország minden részéből érkező mintegy hatezer fiatalt és a Szegeden élő lányokat, fiúkat. A harmadik nemzedék tagjait, melynek jellemzését így foglalja ösz- sze a Szegedi Fesztivál Magazin egyik írásában Tanács István: „A nyolcvanas évek fokozatosan keményebbek, ridegebbek. Jobban próbára teszik a mostani ifjúságot, a szocialista társadalom konszolidációba belenőtt harmadik nemzedékét. Mire ők felnőttek lesznek, talán már e keményebb törvények érvényesülnek. Ez a nemzedék sem rosszabb a többieknél, követelményei pedig - talán minden eddiginél jobban alakultak eddig. A gazdasá- r- különösen pedig a társadalmi megújulás továbbvitele részben már az ő feladatuk lesz.” Mit is jelent az a mondat, hogy a fiataloké lesz a város? Egyrészt, hogy a három nap alatt a város sok helyszínén, így a Tisza-'Parton, a Móra parkban, a Klauzál téren, az Ojszegedi Szabadtéri Színpadon, az Ifjúsági Házban és sok-sok klubban színes programok várják az érdeklődőket. Másrészt, hogy a rendezvények skálája igen színes, a pop és rock koncertektől a moziműsorokon, multivíziós bemutatókon, pantomim előadásokon, nép- művészeti vásáron át az irodalmi színpadig bemutatókig és a Szegedi Egyetemi Műhely tudomálnyos programsorozatáig, a művészeti és pszichológiai napokig terjednek. Mintegy tizenöt beat- és rockegyüttes koncertezik ez idő alatt Szegeden, többek között az Anonymus, a P. Box, a Bikini, a P. Mobil, az Első Emelet, a Mini Rock Cirkusz, a Sirokkó, az R-Go. A Coountry- csoportok közül fellép a Rodeo, a 100 Folk Celsius, az Interfolk és a Spirit. Megrendezik a mai dalosok találkozóját, lesz Dixielandklub és dzsessz p rogram. A szegedi ifjúsági napok fő attrakciójának mégis a szombaton délután 5 órakor kezdődő színes és látványos Tisza-parti karnevál ígérkezik. A menetben a város üzemeinek és vállalatainak fiataljai élő képekben mut- tatják be mai valóságunk megannyi hiteles és torz képét. Az ifjúsági napok egyik legfontosabb missziója, hogy ilyenkor tizenévesek töltik meg a Szegedi Szabadtéri Játékok széksorait. Ezen a hétvégén 18 ezren kaphatnak történelmi leckét és művészi élményt Erkel: Hunyadi László című operájának és Szörényi—Bródy: István, a király című rock- ooerájának megtekintésekor. Két érdekes kiállítás is nyílik a hétvégén. A Bartók Béla Művelődési Központiban Eifert János és Jung Zseni fotókiállítását rendezik meg, a Juhász Gyula Művelődési Központ pedig 14 Csongrád megyében élő szakszervezeti díjas képzőművész alkotásaiból rendez kiállítást Vallomások az emberről címmel. gyobb sikert a televízió Ki mit tud?-vetélkedőjéből megismert Balogh Gábor xilofonjátéka aratta. Olyannyira, hogy a népszerű Cirkuszpolkából ráadást követelt a közönség. A műsorvezető Dénes Gábor mini interjúival segített bepillantani az együttes műhelytitkaiba, a beszélgetésekkel még közelebb hozta a muzsikusokat a nézőkhöz. Olvasótáborok kisdiákoknak Felszámolják a lemaradást Játszva tanulnak Folytatás híján elfakul az élmény Az olvasótáborok továbbra is nélkülözhetetlen szerepet játszanak a hátrányos helyzetű fiatalok kulturális elmaradottságának felszámolásában — adtak tájékoztatót a Hazafias Népfront Or-* szágos Titkárságán abból az alkalomból, hogy az idén 150 olvasótábor nyitotta meg kapuit, egyebek közt lehetőséget teremtve mintegy 9000 általános és középiskolai tanulónak, valamint szakmunkásképző intézeti növendéknek esetleges hátrányaik leküzdésére, a felzárkózás ütemének meggyorsítására. Az olvasótábor egyike azoknak az utóbbi években útjára bocsátott közművelődési kísérleteknek, amelyek az elmúlt időszakban bebizonyították életképességüket. A táborok ügye egyre inkább közüggyé válik, amit az is bizonyít, hogy az Üttörőszö- vetség, a KISZ, a SZOT, a Szövosz és több más szervezet is bekapcsolódott a szervezésbe, keresve azokat a formákat és tartalmi elemeket, amelyek révén közelebb kerülhetnek a kitűzött célhoz. A táborok számának növelése nemigen lehetséges, mert az értelmiségek soraiból viszonylag kevesen vállalkoznak e kéthetes közös együttlétek szakmai, pedagó-' giai irányítására. Pedig az ő szerepük meghatározó: az olvasás ugyanis csak „ürügy” arra, hogy a fiatalok megismerkedhessenek a világ dolgaival, szűkebb pátriájuk múltjával, s nem utolsósorban önmaguk helyével a társadalomban, a mindennapokban. Akik készek az irányító feladatok ellátására, szíwel- lélekkel vállalják ezt. A Hazafias Népfront, dolgukat megkönnyítendő, májusban Sződligeten felkészítő tanácskozást rendezett a számukra, amelynek gyakorlati haszna, eredménye ezekben a napokban dől el. A 150 olvasótábor a közös célt más és más eszközökkel, központi témakör feldolgozásával kívánja elérni. A minap kezdte meg munkáját például Sopronban a nemzetközi anyanyelvi tábor, amelynek lakói burgerlandi, szlovákiai és szlovéniai magyar diákokból verbuválódtak. E két hét során módjuk nyílik arra, hogy megismerkedjenek hazánk történelmével, nyelvünk és irodalmunk múltjával, jelenével. Bánhorvátiban a mezőtúri kisdiákok táboroztak. Körmenden, a Batthyány-kastélyban szakmunkástanulók gyűltek össze, Jászapátiban cigánytanulók verték fel sátrukat, öcsödi társaik pedig a Balaton mellett. Komáromban a környezet- és természetvédelem a fő tárgy, Szobon, a Malomvölgyben pedig a nemzetközi szolidaritás kérdéseivel foglalkoznak. A napi foglalkozásokat kötetlen beszélgetésekkel vegyítik, azt a célt tűzve maguk elé, hogy minél többen merjék kimondani véleményüket, kapcsolódjanak be a közös tevékenységbe. A két hét természetesen arra korántsem elegendő, hogy számottevően csökkenjenek a művelődésbeli különbségek, de arra feltétlenül alkalmas, hogy felkeltse a fiatalokban az érdeklődést a tőlük addig esetleg távol álló kérdések iránt. A Hazafias Népfront Olvasó Népért mozgalmi munkabizottságának szakemberei azonban tudják, hogy az élmények hamar megfakulnak, ha elmarad a folytatás. Ezért szorgalmazzák a további együttműködést, s ennek egyik lehetséges módozataként beszámolók írására ösztökélik a táborlakókat. A táborvezetőket pedig — elképzelések szerint — novemberben összehívják, hogy levonják az idei táborozások tapasztalatait. Szövetkezetek az iskolákban A nyocvanas években — az áfészek támogatásával — új lendülettel indult fejlődésnek az iskolaszövetkezeti mozgalom: amíg 1977-ben mindössze 58, addig 1983-ban 313 iskolaszövetkezet működött. s június 30-án számuk már 353 volt. Az iskolaszövetkezetek diáktagjainak száma az elmúlt évtizédben tízszeresére nőtt, ma 36 ezer tanulót tömörít ez a szervezeti forma. Az iskolaszövetkezetek azon túl, hogy közvetlenül segítik a tanulók tízóraival, iskolatejjel, gyümölccsel, tanszerekkel, könyvekkel és egyéb fogyasztási eszközökkel való ellátását, megismertetik a diákokat az értékteremtő munkával, az okos gazdálkodással. Az iskolaszövetkezetek jól kiegészítik az iskolai nevelést-ok- tatást azzal, hogy a tanulók a gyakorlatban is kipróbálhatják ismereteiket. Nyelvtanfolyamok Szolnokon Jelentkezés szeptember 15-ig A TIT Szolnok megyei Szervezete az idén is indít nyelvtanfolyamokat. A hagyományos tanfolyam keretében angolt, németet, franciát, olaszt, spanyolt és latint lehet tanulni összesen hatvannégy órában. A hagyományos, gyorsított tanfolyamon heti négy, összesen 128 órában az angol, a német és a francia nyelvet sajátíthatják el a tanulók. Indul intenzív tanfolyam is, sőt kedvezményes áron külön nyugdíjasok részére ’ is szervez á TIT nyelvtanulást A jelentkezéseket szeptember 15-ig fogadják el. A TIT egyébként nem csupán Szolnokon, hanem a megye más helységedben is indít tanfolyamokat, azonkívül lehetőséget biztosít kihelyezett, munkahelyi nyelvtanfolyamra is a munkahelyektől beérkező írásos igény alapján. n (Mielőtt kérdeznék.) A mindig- nyitva kapu szinte magától, ihívogató- an tárul sarokvasán. A ház melett dús kert.. Megcsodálom a gondozott szőlősorokat, közülük jön elém a házigazda, Korsós Miklós. Friss mozgású, határozott vonású férfi, haját behavazta már az idő. de életkedve töretlen. Korsós Miklós tanár, harminchetedik vakációját tölti. Nézzünk vissza az eddig megtett útra? Mintha elodázni akarná a választ, étellel-jitalLal kínál. Megismételném a kérést, ám hirtelen nevetés harsan oda- kinn, azután tisztelet parancsolta csönd, nyílik az ajtó, diáklányok csokra bomlik ki a könyvekkel, 6 virágokkal körülkerTfett szobában. .,Nem zavarunk, tanár úr. mi újság ...?” Kötetlen, meleg beszélgetés kezdődik. Később újra magam mellé csúsztatom jegyzetfüzetemet. mert egy kolleganő „ugrott be” pár percre. (Végre jegyzetelhetek. Először o tanításról, hiszen ez a mindene Korsós Miklósnak.) Csongrádon született, oeda- gógusdinasztia tagja. Családjában a harmincadik, aki katedrára állt, hogy szemeket, szíveket nyisson a világra. Három gyermeke szintén tanít. Amit legelőször megtanulhattak tőle, az ugvancsak egy régi. vérbeli pedagógus, Fináczy elve volt. így fogalmazta meg pedagógiai művében: ..Minden igazj nevelés egészséges, jó embert akar kiművelni.” Az edzett értelem és test harmóniáiénak megteremtése vezérelte Korsós Miklóst egész pályafutása során. Micsoda 37 esztendőt töltött a katedrán, pontosabban a Az utolsó vakáció tornateremben, s a sportpályán! Testnevelőként (egy ideig szakfelügyelőként) bőven volt része küzdelemben, sikerben és kudarcban. Mivel a világon talán csak az ókori görögök bélyegezték műveletlennek azt, aki nem sportol, így Jászapátiban sem volt egyszerű méltó rangjára emelni a testedzést. Korsós Miklós tervezett. győzködött, kilincselt... És létrejött a sportpálya, sokan megszerették az atléti-' kát, a focit vagy az úszást, némelyek olyannyira, hogy profi sportolók, testnevelők lettek. Pokomyik Györgyi magya>- válogatottként öregbítette az iskola hírnevét, Tálas Eszter neve is ismerősen cseng a röplabda hívei körében. Gyárfás István, Tóth Miklós atlétaként, tornászként szerzett elismerést. (Most pedig a történelemről.) A régi keleti bölcsesség szerint aki fölnevelt egy gyermeket, elültetett egy fát. s megírt egy könyvet — élt hiába. Nos. Korsós Miklós ezt nyugodtan elmondhatja magáról: fát, szőlőt ültetett eleget, sajátjain kívül ezrével nevelte- okította a gyerekeket. Könyvet ugyan nem írt, de őma- ga nem is egyben szerepel. Például György István Kétezer-ötszázán voltak vagy Mihail Asik Vörös magyarok című művében. A 2500 azt jelzi, hogy 1945 januárjában, februárjában Variházy Oszkár vezetésével ennyi magyar csatlakozott a felszabadító szovjet csapatokhoz, s fordította fegyverét a nácik ellen. Budai Önkéntes Ezred néven tartja számon őket a történelem. Hallgatótársaival Korsós Miklós is részt vett a szinte házanként, emeletenként folytatott küzdelmekben, a „budai . pokolban”, mint a Testnevelési Főiskola diák • ja. Németh Dezső vezérkari százados vezette a foiskolí • sokat a Citadella, a Vár környéki, s a Bartók Béla úti harcokiban. A 83. tengerész- gyalogos dandár soraiban küzdő magyar önkéntesek legszebb napja február 13- án virradt föl, amikor Buda felszabadult. Ezután Korsós Miklós társaival Jászberénybe került, hogy kiképezzék őket a további harcokra. Am szerencsére hamarabb sikerült elfojtani a háborús veszedelmet, így újabb bevetésié már nem volt szükség. Korsós Miklós azokkal tartott, akik semmi mást nem akartak, csupán tanítani. Ezért ismét beült az iskolapadba, sikeresen befejezte a Testnevelési Főiskolát, s eljött Apátiba tanárnak. 1967-ben kereste meg őt levélben Kő- szeghy Albert egykori harcostárs, hogy lépjen be a Magyar Partizánszövetségbe. „Az volt számunkra csodálatos — mondja a tanár úr- — hogy a szovjetek menynyire számon tartották azokat, akik annak idején csatlakoztak hozzájuk. Mi legtöbben ösztönösen éreztük, hogy jó oldalra állunk. Természetesen igazoltak engem is, a többieket is.” (Még egyszer a tanításról.) Korsós Miklós szívós ember. „Lámpásnak” lenni nem könnyű, de a tanítványok sikere, hálája kárpótolja mindenért. Hisz mivel mérhető például az. hogy egy, a. 30 éves találkozójára készülő'osztály elhunyt osztályfőnöke helyett őt választotta tiszteletbeli osztályfőnökéül? Jelenleg harminchetedik, az utolsó tanév előtti vakációját tölti. Szeptember elsején a Mészáros Lőrinc Általános Gimnázium csengője csupán régi emlékeket ébreszt benne, október 1-én nyugdíjba vonul Korsós tanár úr. Sz. Tamás Tibor