Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-25 / 173. szám
1984. JÚLIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt Hangverseny Ferencsik lánns emlékére Megvizsgálta a NEB Átfogó elemzés a szakmunkásképzés helyzetéről Nem először ment a televízióban a Meseautó, már egy Kabos-életmű válogatásban láthattuk néhány éve. most Tolnay Klári születésnapjának ürügyén vette elő a televízió. De ugyanannyi erővel képernyőre (kerülhetne egy Törzs Jenő-sorozatban vpgy egy Gőzön Gyulafilmprogramban is. Régi idők mozija A régi idők magyar moziját rég megteremtette a Magyar Televízió. Gyanítom egy-egy művész születésének évfordulója vagy más hasonló jubileum csak alkalom a televíziónak, hogy néhány filmet, méghozzá régieket is bemutathasson. Azon a jogcímen például, hogy Tolnay Klári születésnapját ünnepeljük — csak a jó isten tudja hányadikat, de egy művésznő esetében ez egyébként sem fontos, sőt az évek, a dátum feszegetése nem is ildomos —. most egész sorozatot indít a tévé, tizenöt filmből álló sorozatot, amelyet az hoz közös nevezőre, hogy a jubiláns Tolnay valamennyinek résztvevője — kisebb-nagyobb szerepekben. A vasárnap délután sugárzott Meseautóban például egy egészen piciben — ő volt a film bájos-aranyos hősnőjének hivatalbéli munkaitársnője. Mégis szerencsésnek mondható ez a választás, hisz a Meseautóban a harmincas évek magyar filmtermésének talán legjellegzetesebb és egyben legnépszerűbb darabját láthatták újra az idősebbek, a fiatalok pedig — ha egyáltalán vették a verőfényes délutánon a fáradságot, hogy kellemes fürdőzés helyett a képernyő elé üljenek — megismerkedhettek apáik, nagyapáik szórakozásával, hisz a Meseautó annak ideién hetekig volt műsoron, 'vidéken pedig évekig játszották. Hogyne hódította volna el szépségre és gazdagságra áhítozó nézőit a szegény gépírónő csodálatos kalandja, akit dúsgazdag vezérigazgatója tesz boldoggá — előbb egy ragyogó autócsodával lepve meg, majd végül busás életet kínáló házasságot kínálva neki — némi félreértések múltán. E fényes karrier bizony alaposan megdobogtatta a női szíveket, de a szemek sem maradtak szárazon — a nevetéstől is, amelyről a felejthetetlen Kabos Gyula, a pesti kispolgárt utánozhatatlan bájjal ábrázoló jellemkomikus gondoskodott. A siker titka akkor, 1934-ben: a gyártó vállalat a „sikeres kispolgári vígjátékot a hollywoodi karrierfilmek szentimentalizmusával keverte” — írja róla Nemes- kürty István, a magyar film történetéről szóló könyvében. „S így a komoly dráma látszatát keltette; a békebeli daliáktól hemzsegő hu- szárfilmekből viszont átvette az uralkodó osztálynak, a jól szituált gazdag embereknek nyugodt fölényét, a sors szeszélye folytán átmenetileg rossz sorban élő mozinézők gomolygó sokasága fölött olimposzi nyugalomban lebegő vezérigazgatók bármelyik gépírókisasszony által meghódítható kellemes világát”. Azóta persze nagyot fordult a világ, a filmbéli történet nemcsak naív mesének tűnik, valójában naívsága meg is mosolyogtató. Mi hát akkor benne a még ma is érdekes, a felfogható, megnézhető, az élményerejű? Az, hogy kiváló színészeket ismerhettünk meg a képen, Törzs Jenőt, a már említett Kabost (neki is volt már sorozata a tévében) Gőzön Gyulát, Perczel Zitát, Gombaszögi Ellát. A Meseautó ma már filmtörténelem, s mint minden múltbéli eseménynek. tárgynak vagy jelenségnek, a régi filmeknek is különös varázsuk van: nem holmi nosztalgikus érzés az, ami a film láttán elfogja az embert, inkább a rácsodálkozás arra, ami eddig ismeretlen volt, vagy már rég feledésbe merült, s most újra előttünk áll. Mint 'gyermekkorára, úgy 'tekint régi dolgaira az ember — keresvén mai magát a régiben. Mindegy tehát, hogy milyen szempont rendezi sorozatba képernyőre rendre a régi idők moziját, a fő, hogy újra láthatjuk. Már akinek forró délután, amikor a hőmérő higanyszála a 30 felé jár, vagy tán még túl is jut rajta, kedve van négy fal között tévézni. Nem hiszem, hogy a Tolnay Klári nevével fémjelzett filmeknek ne lehetne kedvezőbb helyet biztosítani, akár az esték programjában. Talán még mindig lehetne változtatni műsorbeli idején — hisz a bemutatandó 15 alkotásból még csak egyetlenegyet láttunk. Röviden Volt egy másik „sorozat” is a múlt héten, a háromrészes angol krirrji. A pokol tornáca. Egy újságírónő váratlan és szinte „hihetetlen” eltűnése egy magánklinikán majd a rendőrség minden megátalkodottsága és osto- ibasága ellenére örvendetes megtalálása a gyógyintézet egy elzárt, félreeső szárnyában. Az alkoholista férj ugyanis még az ellene szóló vádaskodások ellenére sem adja fel a harcot... Nem tagadható, a film készítői értik, hogyan feszíthetek szinte maximumig a néző idegei még azáltal is, hogy a .nyomozó hatóság embereit végtelen közömbösnek mutassa; mégis valahogy kegyetlen kriminek éreztem A pokol tornácát; talán éppen azért, mert nem a jól ismert „alapgondolatot” tükrözte, mely szerint jó és rossz küzdelmében fokról fokra közeledvén a megoldáshoz — a jó győzedelmeskedik. A jó krimi általában kioldja a feszültséget, A pokol tornáca után szorongásunk alig enyhült — jóllehet a gazságra fény derült, mégis valami kellemetlen érzés maradt utána. Érdekes problémát feszegetett csütörtök este a Hírháttér; Baló György kérdéseire pénzintézeti emberek válaszoltak az OTP tevékenységét taglaló percekben, majd a hét első és utolsó munkanapjának intenzitásáról beszélgetett partnerével a műsorvezető riporter. Sőt, megpróbálta igazolni azt az egyelőre csak tapasztalatokra szorítkozó egyéni feltevést, hogy tudniillik a dolgozók hétfőn csak lassan melegszenek be, pénteken viszont igen korán kezdenek kihűlni a munkában, azaz baj van a munkaerkölccsel: laza. a munkaidőt sokan önkényesen értelmezik. Az üzemek energiafogyasztásának csökkenésével, ennek mérésével igyekezett a műsor egzakt, tárgyilagos bizonyságát adni a jelenségnek — többé-kevésbé elfogadhatóan. Leltár címmel készített portréfilmet a hetvenéves Forrai Miklósról a televízió, sugározta szombaton este a 2-sen. Forrai tanár urat valósággal élvezet volt hallgatni, benne tisztán élnek a dolgok, akár muzsikáról, akár erkölcsről legyen szó. A forma embere, de semmi formalitás gondolkodásmódjában, cselekedeteiben. Mindezt szépen tükrözte a film, s mégis összhatásában kissé szegényesnek éreztem ezt a televíziós arcképet, túlzottan is tanár urasnak. Pedig épp a képernyőn ismerhettük meg hajdanán a tanár úr kivételes humorát, amikor a nevezetes zenés játék, a Zenélő órák műsorvezető hármasában vitte, játszotta a prímet. Csak erről teljesen megfeledkeztek a portré készítői, és éppen a televízió, pedig a zenei ismeretterjesztés meghonosítását köszönhetjük Forrai Miklóséknak. y, m. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon augusztusban két hangversenyt rendeznek Ferencsik János, a magyár zenei élet kiemelkedő személyisége emlékére: 14-én és 15-én Verdi Requiemje csendül fel a MÁV szimfonikusok, a KISZ Központi Művészegyüttes Egyetemi énekkara, valamint Tokody Ilona, Takács Tamara, B. Nagy János és Begányi Ferenc előadásában. A hangversenyeket Kulka János, Ferencsik János tanítványa vezényli. Épen maradt városfalak Új leletek a Gorsiumban Viszonylag épen maradtak a Gorsiumot nyugat felől határoló városfalak: a székes- fehérvári István király Múzeum régészeinek az elmúlt hetekben 70 méter hosszan sikerült kibontaniuk a Tác melletti római város nyugati falait. Az óriás kövekből épített városfal csak ezen az didalon maradt meg, a várost észak, dél és kelet felől határoló fal építőanyagát ugyanás a középkorban a székesféhérvári palotákhoz, templomokhoz használták fel. A nyugati oldalon, viszont feltehetően az akkor még magas vízállásé sárvíz lehetetlenné tette a bontási, szállítási munkákat. Rézfúvósok találkozója Dráva menti nyár Barcson A Dráva menti nyár rendezvénysorozatára augusztus 3-tól 28-ig kerül sor Barcson. Augusztus 3-án, pénteken a városi tanács tanácstermében rendezik meg a szomszédos jugoszláviai testvérváros Verőce kiállítását. Ezt követi a két határ menti város sportolóinak, művészeti együtteseinek találkozója, s a délszláv bál. Augusztus 5-én, vasárnap a barcsi sportcsarnokban a két város amatőr együttesei adnak műsort. A fővárosi kézműipari vállalat diszkóval egybekötött divat- bemutatót tart a művelődési központban, s hangversenyen lépnek fel a nemzetközi rézfúvós kamarazenei tábor együttesei. Augusztus 20-án az alkotmányi rendezvények keretében nagygyűlés és nemzetiségi találkozó lesz. Augusztus 24-én rendezik meg a második nemzetközi rézfúvós kamarazenei verseny döntőjét. A Dráva menti nyár augusztus 28-án a barcsi sportcsarnokban folklór gálaműsorral ér véget. Csaknem egy évtizede nem készült a megyénkben átfogó jelentés arról, hogy a szakmunkásképző intézetek, a szakközépiskolák hogyan biztosítják a szakmunkásutánpótlást? Továbbá miképpen változtak az oktatónevelőmunka személyi, tárgyi feltételei, milyen a munkahely, a család szerepe a Ami a létesítmény-helyzetet illeti, a tervidőszak végéig előirányzott tizenöt tanteremből tizenegy már elkészült, és a tervezett kollégiumi helyek, konyha, étterem is felépültek. Ennek ellenére akad pótolnivaló, mivel a VI. ötéves terv fejlesztésre előirányzott 93 jnillió forintjából csak 53 milliót használtak fel. A különbséget az általános iskolák kapták, mivel a tanulólétszám növekedése elsősorban őket érintette. Tovább súlyosbította a helyzetet az is. hogy már az előző ötéves tervben is csak a tervezett pénzmennyiség 49 százalékát használták fel a szakmunkásképzésben érdekelt iskoláknál. Ilymódon többek között nem készült el 19 tanterem, 1 szaktantejem, 1 tornaterem, 520 kollégiumi hely. Ezek a hiányzó helyiségek elsősorban Kisújszálláson, Törökszentmikló- son és Szolnokon okoznak feszültségeket. Olyannyira, hogy Kisújszálláson szükség- tantermekben. Törökszent- miklóson pedig a folyosón is tanítanak. Kedvezőbb a helyzet a -.tanműhelyeknél,: korszerűsödtek, bővültek az erre a célra használt helyiségek, bár a gépparkjuk technikai 1 elszereliségé elavult. A gazdálkodó egységek — vállalatok, szövetkezetek stb. — szakmunkástanuló igénye hetvenöt százalékban biztosított. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a tizenhat hiányszakma között már olyan kulcsfontosságú szakmák is szerepelnek, mint a hegesztő, az esztergályos, az ács-állványozó és a vasbetonszerelő. Mindazok ellenére, hogy ezeknél a szakmáknál differenciált . ösztöndíj adható. A leírtakból következik, hogy a korszerű oktatás tárgyi feltételei csak részben biztosítottak. A tanműhelyek gépei általában régi típusúak, a felújításukra, a cseréjükre nincsen elegendő pénz. Nem megfelelő a tankönyvA felmérés foglalkozott a tanulók életkörülményeivel is, amelyet elve meghatároz a bejárók magas aránya. Ezeknek a tizennégy- tizenhét éves fiúknak, láképzési folyamatban? Hogyan készülnek az érintett középiskolák a várható demográfiai hullám fogadására? A megyei NEB most lezajlott vizsgálatában — melyről tartalmas jelentés készült — százhatvanan vettek részt, és a vizsgálatra fordított napok száma meghaladta a hatszáztízet. ellátás sem. Jellemző, hogy az 1983—84-es tanévben májusig tizenöt (!) fontos szak- és társadalomismereti könyv nem érkezett meg az iskolákhoz. Ami a személyi feltételeket illeti, a tantestületek helyzete, összetétele a legutóbbi, hasonló 1976-os vizsgálat óta sokat javult. Az úgynevezett külső óraadókat főhivatású szaktanárok váltották fel. Némi feszültséget az okoz, hogy az iskolákba kerülő [üzemmérnökök, szakmérnökök többsége nem rendelkezik pedagógiai végzettséggel. Ezt a diplomát általában később, levelező tagozaton szerzik meg. A diákoknak több mint a fele bejáró, ezért az ingázás alaposan megnehezíti az oktató-nevelőmunka hatékonyságát. A szaktantermek alacsony száma, és a tanulószobák hiánya miatt a gyenge lelőképzettségű tanulók felzárkóztatása nehéz. Már pedig ez hovatovább létkérdés, mivel a felmérések szerint az elsősök jó része nem tud megfelelően számolni, olvasni, és csaknem a felük magyar. matematika, fizika és történelem ismerete nem éri el az elégségest. A pedagógusoknak óriási erőfeszítésekkel kell dolgozniuk, hogy a gyenge tantárgyi ismeretű, tanulni nem szerető, szorgalmat alig mutató tizenévesekből évek múltán megfelelő alapképzettségekkel rendelkező szakmunkásokat képezzenek. Igaz, itt már a felvitelnél is gondok -adódnak, mivel sok,' gyenge elégséges is bejut, miközben közepesek sőt jobbak is kimaradnak. Minderre azért kerülj hét sor, mert a gimnáziumok és a szakközépiskolák felvétele egybeesik a szakmunkásképzőkkel, így az onnan visszautasítottak sokszor már itt sem helyezkedhetnek el. Ilymódon nagy a lemorzsolódás. és ez az arány még a szakközépiskolák első évfolyamainál is rendszerint tíz, tizenkét százalék. nyoknak a 94 százaléka napi nyolc óránál kevesebbet alszik, ráadásul sokan a menetrend kényszerű szorításai miatt hajnali négy. fél öt között kelnek. Az ingázók naponta több mint tizenegy órát töltenek távol az otthonuktól, és náluk a holt idő általában négy és fél, öt óra. Ezt sajnos a legtöbben kényszerű várakozással: csavargással, cigarettázással, sőt italozással töltik. Nagyon kevesen fordítják tanulásra ezeket az órákat. Igaz. általános tapasztalat az is, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer egyáltalán nem serkenti a diákokat jobb tanulmányi eredmény elérésére, mivel a pénzbeli különbség jelentéktelen. Olyannyira, hogy a mostani gyakorlat még a bukott tanulónak is biztosít ösztöndíjat. Az összefoglaló jelentés — amely tapasztalatait negyvenkét különböző helyen, egységben gyűjtötték — több határozati javaslatot tartalmaz. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szociális és kulturális főosztálya vezetőjének az alábbiakat javasolják: kérik az ösztön- díjrendszer felülvizsgálatát, mivel a jelenlegi egyáltalán nem tölti be az „ösztönző” szerepet; az általános iskolai oktatás színvonalának a javítását, illetve a tantervben előírt követelmények betartását; a tankönyvek tartalmi, felülvizsgálatát, a tankönyvellátás helyzetének a [javítását; a szakmunkástanulók készítette áruk értékesítésének módosítását, mivel a jelenlegi, erre vonatkozó jogszabályok elavultak, nem ösztönzőek; a gazdasági egységek jobban vegyék figyelembe a beiskolázásnál a leendő munkaerőigényeket; a hiányszakmák felszámolása érdekében, nagyobb anyagi- erkölcsi elismerés szükséges. A kollégiumi térítési díjak megállapítása is felülvizsgálatra szorul, mivel a fizetendő összegnél nem veszik figyelembe a család szociális helyzetét, sőt, az itt lakó gyerekek után a szülők családi pótlékot sem kapn nak; nem vált be a gazdasági és a szakmai irányítás kettős rendszere; a szakközépiskolások szakmunkásképzése Kern mindenben felel meg a jelenlegi gazdasági igényeknek; az iskolai tanműhelyek gépi felszereltsége sok helyen nem megfelelő a korszerű oktatáshoz. Jelentkezések különböző időpontokban A megyei tanács művelődési osztálya vezetőjének javasolják: az időpontok egybeesése következtében a különböző, középfokú iskolatípusoknál eltérő dátumokat kellene kijelölni a jelentkezésekre; mivel sok a bejáró, további erőfeszítések szükségesek a kollégiumi helyek bővítése érdekében. Továbbá, az úgynevezett szakmunkásképző alap felhasználása, a pálya- választási tanácsadás, a pályaalkalmassági orvosi vizsgálat sok esetben kifogásolható, javításra szorul. A megyei tanács tervosztálya vezetőjének javasolják; mivel az ötödik és a hatodik ötéves tervidőszakban a szakmunkásképzésre előirányzott összegektől eltérően történt a pénz felhasználása, most a várható demográfiai hullám miatt a középfokú oktatási intézetek bővítése, fejlesztése indokolt. Egyúttal javasolják, hogy a VII. ötéves tervben épülő oktatási intézmények létrehozásánál vegyék figyelembe a többcélú hasznosítást. A szakmunkásképzés helyzetéről készített összefoglaló jelentést a Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egyhangúlag elfogadta, és-azt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz továbbította. D. Szabó Miklós Zebegényben az idén 17. alkalommal nyitót ták meg a Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskolát. Az idei tanfolyam 6 tagozatán a művészi kifejezés eszközeivel, módszereivel, századunk művészeti törekvéseivel ismerked nek a magyar és külföldi résztvevők, neves képzőművészek irányítása alatt. Meglévő és hiányzé termek Holt idő öt éra
