Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-22 / 171. szám

XXXV. évf. 171. sz. 1084. július 22., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ___________________________________________________________________________________________________ N egyven éves a népi Lengyelország Ünnepi ülés a parlamentben „Alapvető enyhülés állt be a lengyel társadalmi és gaz­dasági válságban, s a lengyel nép már megengedheti ma­gának a mérsékelt, óvatos derűlátást” — jelentette' ki Wojciech Jaruzelski tegnap a szejm ünnepi ülésén, ame­lyet a népi Lengyelország megszületésének negyvene­dik évfordulója alkalmából tartottak Varsóban. Négy évtizede, július 22-én hirdette meg az ideiglenes kormány a még csak részben felszabadult országban a né­pi demokrácia megteremté­sének és a Szovjetunióval va­ló szövetség megalapozásá­nak programját. Azóta Len­gyelország újjászületéseként tartják számon ezt a napot. A nemzeti ünnep alkalmából a szejm díszülést tartott, amelyen részt vettek a test­véri szocialista országok de­legációi, közöttük a magyar párt- és állami küldöttség is, élén Sarlós Istvánnal az MSZMP PB tagjával, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sével. Wojciech Jaruzelski mél­tatta a 40 év alatt elért, meg­kérdőjelezhetetlen sikereket, emlékeztetett a háború előt­ti Lengyelország elmaradott­ságára. Megállapította, hogy semmilyen politikai, társa­dalmi és gazdasági rendszer sem tudta volna gyorsabban és teljesebben felszámolni a súlyos háborús károkat, egy nemzedék alatt iparosítani és urbanizálni az országot, megszüntetni a kulturális el­maradottságot. Az ország jelenével és jö­vőjével foglalkozva aláhúzta a szocialista demokrácia fej­lesztésének szükségességét, amint azt a LEMP IX. kong­resszusa is célul tűzte ki. Ez­zel összefüggésben kiemelte a munkahelyi önkormányzati szervek, a munkástanácsok szerepét a vállalatok és az egész népgazdaság ügyeiért való közös felelősségvállalás­ban. Jaruzelski méltatta a nem­zeti közmegegyezésben elért nem kis eredményeket, ki­emelve a Hazafias Nemzeti Űjjászületési Mozgalom (PRON) szerepét. Hangsú­lyozta, hogy a júniusi taná­csi választásokon való tö­meges részvétel újabb lé­pést jelent a közmegegyezés (Folytatás a 2. oldalon.) Kétfelé válik az út Egy gyógyszertár külön­leges születése Kulcsszerepben a tanácstag A demokratizmus meg- újhodó műhelyéről 3. oldal Jobb minőségű góliát A levegő akrobatái. A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat kihasználva a száraz, nyári időt,, megkezdte a transzformá­torállomások évenkénti esedékes javítását. Ilyenkor nemcsak a meghibásodott transzformátorokat, hanem a szigetelőket is megvizsgálják és szükség esetén kicserélik. Ezt a nem min­den veszély nélkül járó munkát néha 30—40 méteres magas­ságban végzik a szerelők, valóságos légi akrobatikát igénylő ügyességgel Öntözési nagyüzem a földeken Takarékosság az Aprítógépgyárban és a Mezőgépnél Újra hasznosítják a hulladékokat Két és fél év alatt megtérülnek a beruházások Vizet kapott több mint 130 ezer hektár Anyag- és energiamegtaka­rítási terveit tavaly túltelje­sítette a jászberényi Aprító- gépeyár: az év elején célul kitűzött 8 millió forint he­lyett 10,1 millió forinttal si­került csökkenteni az anyag- költségeket, kétmillió forint helyett az előző esztendeinél 3,5 millió forint értékűvel kevesebb energiát használtak fel az üzemekben. Igen je­lentős eredményt hozott 1983-ban az Aprítógépgyár és a jászberényi Tanítóképző Főiskola együttműködése is. Az üzem kazánháza és az is­kola között kiépített távveze­ték segítségével az oktatási intézmény fűtését és meleg­víz-ellátását, úgy sikerült megoldani, hogy a gyárban számottevően nem nőtt a szénfelhasználás, miközben a főiskolán fölöslegessé vált 524 tonna koksz eltüzelése. A vállalat az idén is igen alapos takarékossági tervet készített. Az év végéig a jászberényi nagyüzemben 8 millió forint értékű anyagot kívánnak megtakarítani. Az anyagköltségeket például úgy próbálják mérsékelni, hogy a más célra nem használha­tó lemezhulladékokat a vál­lalat acélöntödéjében alap­anyagként hasznosítják Szá­mos eljárást dolgoztak ki a gyártás során, illetve a le­mezdarabolás közben kelet­kező hulladékok beolvasztás nélküli újrafelhasználására is. A technológia korszerűsí­tésével, az előírások pontos betartásával kívánják elérni, hogy a később forgácsolással megmunkált acélöntvények­hez, illetve a kovácsolt és hengerelt, később forgácso - lássál megmunkált nyers gyártmányokhoz kevesebb anyagot kelljen felhasználni. Gondosabb munkával ugyan­is csökkenthetők az úgyneve­zett „ráhagyások”. (A takaré­kosságot szolgálja a gyártó- eszközök, a különböző készü­lékek célszerű átalakítása, az eddiginél szakszerűbb tá­rolása is.) Az év első felében a vál­lalat 3,6 millió forint értékű anyagot takarított meg. Az Aprítógépgyár idei energia­megtakarítási terve 2 millió forintos, ebből az év első 6 hónapjában 900 ezer forin­tot sikerült teljesíteni. A vállalat céljainak elérését ed­dig is jól szolgálta az úgyne­vezett fázisjavító kondenzá­tortelepek rekonstrukciója, a szállítási kapacitás jobb ki­használásával pedig sikerült mérsékelni a gépjárművek fajlagos» üzemanyagfogyasz­tását. Jelentős megtakarítást várnak a vállalatnál az olaj- tüzelésű fűtési rendszerek széntüzelésűvé való átállítá­sától, illetve a törzsgyári gázfűtés felváltásától meleg­vizes fűtésre. A szolnoki Mezőgép 1984- ben 18 millió forint értékű anyagmegtakarítást tervezett. A vállalat az idén két — ösz- szesen 38 millió forintba ke­rülő —, az anyagfelhaszná­lást ésszerűsítő beruházást is megvalósít. Az NSZK-ból vá­sárolt, lézerrel működő le­mezmegmunkáló központot állít munkába és felszerel egy a lemeztekercset lefejtő és lazífó gépsort. Mindkét berendezés a lemezszabás során keletkező hulladék mennyiségét csökkenti, és nem is kis mértékben: a számítások szerint a tetemes beruházási költség két és fél év alatt térül meg e megta­karításból. Persze nemcsak a beruhá­zások révén akar a Mező­gép takarékoskodni. A vál­lalatnál kidolgozott takaré­kossági intézkedési terv ha­tékonyságát bizonyítja, hogy már az első félévben sikerült 4 millió forinttal mérsékelni az anyag- és 2,8 millió fo­rinttal az energiafelhasználás költségeit. Hazai bébi elem A másfél voltos bébi elemek hazai gyártására rendezked­tek be az Akkumulátor és Szárazelemgyárban. Az elő­állításukhoz szükséges angol berendezést a Belkereskedel­mi Minisztérium anyagi se­gítségével már megvásárol­ták. Jelenleg a gyártás elő­készítésén dolgoznak a gyár szakemberei. A tervek sze­rint évente nyolcmillió más­fél voltos bébi elemet hoznak forgalomba. Az új termék bevezetésé­vel egyidejűleg korszerűsítik az ugyancsak másfél voltos góliát elemek gyártását: a jövőben az eddigieknél jobb minőségben készülnek. A mostani papírház helyett fémbe burkolják az eleme­ket. Ettől nemcsak tetszető­sebb lesz a termék, hanem a jobb csomagolás eredménye­ként az elöregedett elemből nem folyhat ki az elektrolit, ami a mostani góliáttal még sokszor előfordul. A jobb mi­nőségű elemek a zseblámpák mellett a magnók és más ké­szülékek működtetéséhez is használhatók lesznek. Külön­ben a bébi elemeket is fém­házzal készítik majd. A másfél voltos góliát ele­mekből — amelyek ma még időnként hiányoznak a bol­tokból — jövőre kielégítik a hazai igényeket. A gyár ezek­ből mintegy 16 milliót ad át a kereskedelemnek, de ha ez netán kevésnek bizonyulna, akkor tovább növelik a gyár­tását. A mezőgazdasági nagyüze­mek — a június végéig be­érkezett jelzések szerint — több mint 130 ezer hektáron öntözték meg a földeket. A tavalyihoz képest csaknem egy hónappal korábban kezdték az öntözést. A lege­lők, a takarmánynövények ellátásán túl a szokásosnál jóval nagyobb területen jut­tatták mesterséges csapadék­hoz a gabonát. Tavaly július elején 103 ezer hektárra ter­jedt ki az öntözés; az idei többlet mintegy 30 ezer hek­tár. A rendelkezésre álló 766 millió köbméter vízkészletből 207 millió köbmétert hasz­A munkavédelem, a mun­kásvédelem, vagyis a dolgo­zók számára biztonságos és egészséges munkafeltételek megteremtése napjainkban egyre jobban előtérbe kerül. A mezőtúri Magyar.—Mongol Barátság Termelőszövetke­zetben 1982-ben harmincki­lencen, tavaly pedig ötvenné­gyen tettek sikeres munkavé­delmi vizsgát. Az időközbe­ni módosításokat, kiegészíté­seket a dolgozókkal mindig ismertetik. Ennek eredmé­nyeként a balesetmegelőzési náltak fel a gazdaságok, 27 millió köbméterrel többet mint egy évvel ezelőtt. Az esőkből jóval kevesebb jutott az Alföldnek, mint a Dunán­túlnak. Kevés volt a tartós, az úgynevezett áztató eső, amely vastag rétegben áztat­ja át a talajt, s nem fut le a felszínen mint a zivatarok csapadéka, a hevesebb esők. Az időjárás elsősorban az Alföldön, még nem pótolta korábbi adósságát, s tovább­ra is szükség van a kukorica, paprika, rizs és más növé­nyek öntözésére. A folyók, öntöző főcsatornák, víztáro­lók elegendő készlettel ren­delkeznek. tevékenység, valamint az el­lenőrzési munka színvonala is nagy mértékben javult. Például a traktorüzemnél megvalósították a kardánvé- dő-burkolatok állandó hasz­nálatát. A szigorú és gyakori ellenőrzések hatására a dol­gozók rendeltetésszerűen használják a különböző vé­dőfelszereléseket. A szabá­lyok megszegőit szigorúan felelősségre vonják, súlyo­sabb esetekben pedig más munkaterületre irányítják. Megelőzik a baleseteket Műszaki megoldások — 54 eredményes vizsgázó Konyhakerti és szántóföldi növényekkel egyaránt folytatnak termesztési kísérleteket Jászboldogházán a Jászsági Fajtakísérleti Állomáson. A nö­vényeket laboratóriumban vizsgálják, a fölösleget pedig dolgozóik kö­zött értékesítik A Jövő Asztalosipari Szövetkezet jászdózsai üzemében nemcsak új búto­rokat készítenek, hanem felújítják a régieket is. Egy-egy szálloda beren­dezéseinek karbantartását is vállalják. Jelenleg az Astoriától kaptak ilyen megbízást A tanács, a közművelődési intéz­mények és a községi KlSZ-bizott- ság összefogásával szabadidő- park épül Jánoshidán. A parkban a felnőttek és a gyerekek egy­aránt találnak majd lehetőséget a pihenésre, a játékra. A játszó­téri berendezéseket egyelőre a bölcsődében használják (képün­kön). A parkot a község felsza­badulásának negyvenedik évfor­dulóján, november 12-én avatják fel

Next

/
Oldalképek
Tartalom