Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-21 / 170. szám
10 1984. JÚLIUS 21. Kulturális kilátó Üf magyar történelmi dráma ...És itt a földön is... Bemutató előadás a Gyulai Várszínházban Tenap este — lapzárta után — tartotta a Gyulai Vársznház az idei utolsó premierjét Módos Péter: ...És itt a földön is című új magyar történelmi drámája került színre. Feljegyzéseink a dráma próbáin készültek. Kép: I. István királyi udvara. A színen a király, öze Lajos alakítja. Intelem Imre herceghez. (Halála: 1031- ben). „A fiák kövessék az elődöket. A legnagyobb királyi éberség, az én tudásom szerint, a király elődök után járni, a szülőket utánozni. Ezért, kedves fiam, apád rendeletéi, vagyis az én ren- deleteim mindig legyenek szemed előtt ■ ■ ■ szokásaimat pedig, melyekről látod, hogy királyi méltósággal összeférnek, a kétkedés minden béklyója nélkül kövessed. Mert nehéz lesz megtartani e tájon királyságodat, ha szokásban nem utánzód a korábban királykodó királyokat. Mely görög kormányozta a latinokat görög módra, ahogy mely latin kormányozta a görögöket latin módra? István erős, Konrádot visz- szaveri. 1030. júliusában Bécset is elfoglalja, Vazult — 1032-ben megvakítja, András. Béla és Levente elmenekülnek. De a nagy kérdőjel egyre hatalmasabbá válik: mi lesz I. István halála után. Ez 1038. augusztus 15- én bekövetkezett. Módos Péter drámájában még inkább összecsapnak az ellentétek. Szítják a haragot a magyarok között. Tény, hogy I. István súlyos gondokat hagyott hátra. A kialakuló úri csoportok érdekeinek megfelelt, hogv a királyi trón öröklése az első századokban nem volt szabályozva, a szokásjog ellentétes gyakorlatot engedő elvei a tényleges erőviszonynak megfelelően alakultak. Orseolo Pétert 1041- ben elűzték, I. István sógora Aba Sámuel kormányzott, de 1044-ben a ménfői csatában vereséget szenvedett, ismét Orseolo Péter lesz a király. Gellért püspököt — Imre herceg volt nevelőjét megölik. A politikai bajkeverők az udvar nagyurai. Köztük Vis- ke, a hajdani morva. Tolnai Miklós — egykori szolnoki színész — borzongva mesél a figuráról. — Számos intrikust, mé- regkeverőt játszottam már, de Viske mindegyiken túl tesz. Magyarabb minden magyarnál, — ma úgy mondjuk: magyarkodó. De inkább acsarkodó. összeesküvést sző Péter ellen, „benne van" Aba Sámuel bukásában, vissztér Péterhez ... Nagyszájú, handabandázó, felelőtlen, — holott a tét a magyarság léte vagy pusztulása. Mi lehet a zászlaján, amelyre odafigyelhetnénk. Semmi. A semmi egyenlő a mindent tagadással. Nemzetpusztító figura, örömmel fogadtam ezt a szerepet, — bár borzongok az effajta típustól —, mert talán láttat- ti tudom: a nemeet érdekeit azok szolgálják jól, akik fe- felülemelkednek emberi kicsinységeiken, s a nemzet boldogulásáért dolgoznak. A Viskek nem ilyenek ... A dráma rendezője Sík Ferenc: — Nem tagadom meg az ... És itt a földön is „áthallásait.” Az I. István király halála utáni években játszódó dráma — 1046-ig tart kronológiailag — az bizonyítja, hogy hiába az elmúlt ezer év, minden tanulságával, európaiságunkhoz, nemzeti integritásunkhoz való ragaszkodásunk önemésztő ellentmondásokat is tartalmaz. A nemzet egész történelme erde a példa. Nem szívesen hivatkozom a görög sorstragédiákra, mert élnünk kell, nem elpusztulnunk. Bízom benne, hogy a nézők felismerik a dráma öntisztító igazságait, s akkor szerény munkánk nem volt hiábavaló. Az új magyar történelmi dráma kitűnő szereposztásban került a közönség elé, Gellért püspök: Szoboszlai Sándor, Aba Sámuel: Csikós Gábor, Konrád: Tyll Attila, Sebő: Pataky László, Spion: Benedek Miklós, Simon: Fekete Tibor, s az egyetlen női szereplő — egy „rossz erkölcsű” lány — Ku- bik Anna. A tervezett további előadások július 22-től 31-ig, július 26. kivételével, minden este 21 órakor. T. L. Petőfi szépírás gyakorlata fl felújított Aszódi Galga Múzeum A Galga-mentét bemutató, felújított állandó gyűjtemény látható az aszódi Petőfi Múzeumban. Két dolog szembetűnő a gazdag és választékos régészeti művelődéstörténeti anyagban. A szigorú szerkesztés és a kiemelt válogatás, kulturált, megfontolt, érett rendezés. A külcsín tisztessége méltó módon társul a tudományosan megalapozott értékrendszerhez. evangélikus algimnázium 1872-ben. A mai múzeum épülete Köztudott, hogy az aszódi múzeum hosszas kutatómunka révén alapozódott meg annak az Asztalos Istvánnak a régészeti. tárgymen- tő, gyűjtő mun- Az aszódi kájával, aki egyben a Petőfi Múzeum igazgatója, a forgatóköny és a katalógus egyik írója — Ka- licz Nándor, Kővári Klára, Miklós Zsuzsa, Korkes Zsuzsa társaságában. Hozzátehetjük, hogy Bánkuti Albin, az állandó kiállítás művészeti tervezője remekül bánt a három szintre gyarapított belső térrel, nemcsak a tárlók áttekinthetők és méltó külalakú komponálását végezte el, hanem kiemelt fontosságú leleteket helyezett hangsúlyos téröblökbe, kerámiák kerültek a pincehelyiségbe, egységes rendet alkotott a régészeti, a néprajzi anyagban, méltó szerephez juttatta a Petőfi-emlé- keket, emellett e több évezred tárgyi kultúráját összegező gyűjtemény nem tűnik zsúfoltnak, elegáns megjelenésében ünnepi hatást kelt, levegős. Így válik a látogatás maradandó élménnyé, egyrészt az anyag értéke, másrészt a hosszú kutatómunka eredményességét jelző rendezés jóvoltából. A kilenc teremben Aszód tárgyi emlékeit, újkőkori sírt, a kerámiaművesség több évezredre osztódó vonulatát láthatjuk; vérségi urnát, Bagról előkerült szarmata edényt, Galgagyör- kön talált középkori kulcsot. Szerephez jut a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem tárgyi emlékanyaga a XVIII. századtól napjainkig. Láthatjuk Iklad 1768-as sző- lőmotívumú pecsétnyomóját, szénavágót, szuszéket, Aszód mezőváros csizmadia-céhle- velét, kelengyésládát. Kiemelten idézi a kiállítás a Galga-mente népművészetét, Vankóné Dudás Juli és Marton Pálné Homok Erzsébet munkásságát, a túrái, domonyi galgamácsai viseletét, a magyar minták ötvöződését német és szlovák elemekkel. Nevéhez méltóan a múzeum Petőfi-anyaga is izgalmas és speciális, a halhatatlan költő aszódi tartózkodására összpontosít, és Petőfi családjának levéltári kutatáson és tárgyi emléken alapuló anyagát dokumentálja. Annál is inkább fontos ez, mert Petőfi édesapja. Petro- vics István, Kartalon született 1791-ben, Domonyban is bérelt mészárszéket. Megható az a lap, ahol Petőfi aszódi szépírási gyakorlatát láthatjuk. Adtak abban az időben a kalligráfiára. E muzeális intézmény pompás megújulását érzékeli a közönség elismerése. Az idén március 15-től máig több ezren tekintették meg a felújított kiállítást. BANKON Országos nemzetiségi fesztivál Huszadik alkalommal kerül sor az idén, augusztus 4- én és 5-én az országos nemzetiségi-fesztiválra ezúttal a Nógrád megyei Bánkon. A rendezvény nyitányaként felavatják Laluja András szobrászművész Bánki menyecske című alkotását, majd a besztercebányai Partizán Népiegyüttes ad műsort a községben a víziszínpadon. Ezzel egyidejűleg a megye többi településén baráti találkozókat rendeznek, amelyeken a fesztiválra érkezett együttesek, s a helyi művészeti csoportok adnak műsort. Augusztus 5-én egész nap népművészeti vásáron árulják portékáikat az alkotók, a gálaműsorra pedig délelőtt tíz órától kerül sor. A fesztiválon fellép a salgótarjáni Nógrád Táncegyüttes, a tar- dosbányai Vörös Márvány Táncegyüttes, a pilisszántói Studjenka Ifjúsági Kórus, az eleki Hagyományőrző Együttes, a Román Nemzetiségi Szövetség Zenekara, a szigetújfalui Német Nemzetiségi Táncegyüttes, a palotabozso- iki Német Nemzetiségi Kórus, a lórévi Szerb Táncegyüttes, a rábatótfalui Szlovén Női Kvartett, a tököli Horvát Férfikórus, a Magyarországi Görögök Művelődési Egyesületének táncos és zenés csoportja, valamint szólisták, duók. Délután Zene—tánc— hagyomány címmel újabb műsorra kerül sor, amelyen többek között losonci szólisták vendégszerepeinek s közönség elé lép a Sebő és a Kalamajka együttes is. Az országos nemzetiségi fesztivál egyébként egy márciusban kezdődött rendezvénysorozat záróakkordja. A tavasszal és nyáron számos nemzetiségi kiállítás, író-olvasó találkozó, s olvasótábor várta, s várja az érdeklődőket Bánkon. Jövőre tenne 90 éves llosvai Varga István jubileuma A szentendrei emlékkiállí- lítását már közelgő jubileuma jegyében rendezték meg, jövőre lenne 90 éves. 1895- ben született Kunhegyesen. Első kiállítása évfordulójától is csupán néhány hónap választ el bennünket. 1920. januárjában rendezték meg első tárlatát Jászberényben, a Novotka-féle könyvkereskedésben. 1924-ben a kun- hegyesiek csodálhatták a táj varázsában festett képeit, a vásznán megjelenő nehéz testű, kétkezi embereket, majd egy évvel később — a párizsi élményekkel gazdagodva — Karcagon állított ki. önarckép (Felvételünk a Csepel1 Művek Munkásotthonában 1983. február 16-ón megnyílt emlékkiállításon készült.) A virágok, a lepkék színpompája csak később erősödik meg festészetében, az 1930-as években művészi érdeklődését a kiskenyerű emberek gondjait kötik le. Hősei napszámosok, kőhordó emberek, ínségesek, munka- nélküliek. Szentendrei festőként ismerik, bár éppen a nagyszerű szentendrei emlékkiállítása is bizonyítja, hogy pik- turájának első másfél évtizedében Nagybánya szellemétől inspirálva a Kunság festője volt. Kétségtelen, hogy művészete a Duna- partján teljesedett költészetté, ahogy Losonczi Miklós írja, Szentendre népköltője volt. Emlékkiállítása méltóan reprezentálja az 1978- ban elhunyt művész munkásságát. Bízunk abban, hogy az évfordulón szűkebb hazája — Kunhegyes, Jászberény is méltóképpen emlékezik majd llosvai Varga Istvánra, a Magyar Népköz- társaság Érdemes és Kiváló művészére. — ti — Szolnokról indult ”4 hegedű mestere A Zeneakadémia harmadik emeleti Hubay-termében. ahol Kovács Dénes hegedű- művésszel találkoztam, ott éreztem a sietséget. Tanítványok nyitottak ránk, elnézést kérve. A sokirányúan elfoglalt tanárt és művészt szűk- reszabott idejében életútja1 ról faggatom. Vácott született, a Dunakanyar barokk városkájában. Csak kiindulást jelentett a népes Kovács-család számára a Duna-menti város, mert a munkanélküliség Szolnokra hozta szerencsét próbálni őket. A hat testvér közül csak a legidősebb foglalkozott zenével, amatőr módon, de őt, a legkisebbet izgatta leginkább. Az ötéves kisfiú, Dénes csak titokban vette kézbe a számára csodálatos hangszert, s próbálgatta a nagytestvértől hallott dallamokat. Amikorra már egy csokorravaló gyűlt össze az önmaga próbálgatott dallamokból, előállt tudományával a család legnagyobb meglepetésére. Szolnokon a zeneiskolában kezdett el komolyan foglalkozni a hangszertanulással, mígnem Rados Dezsőhöz került. Pestre. S milyen kiszámíthatatlan a. sors, a tehetséges kisfiú nemcsak kiváló pedagógushoz kerül, de munkához juttatja állás nélküli édesapját is. Révbe kerül az egész család. Kitárul egy új világ a minden után érdeklődő kisfiú számára. 1944-ben újabb fontos mérföldkőhöz érkezik Kovács Dénes. Bach G-moll szólószonátájának néhány üteme Zathureczky Ede tanítványává teszi őt. A háború az ő életébe is beleszól. A felszabadulás utáni fényes esztendők kenyérgyárban, dohánygyárban találják a művészi pályára készülő fiatalembert. Végülis a tizenöt esztendős fiúért anyagi felelősséget vállalnak idősebb képzőművész barátai, s újból tanulhat a Zeneakadémián. 1951-ben tartotta diplomakoncertjét, amely igen nagy feltűnést keltett. Említésre méltó, hogy 1948-ban, ezelőtt a nagysikerű záró-hangverseny előtt megnyerte a Reményi-díjat. A zenei élet vérkeringésébe akkor még nehezebb volt bekerülni, mint ma. Végülis 1957-ben megkeresték a Zeneakadémiáról, s ottani katedrát kínáltak fel. így egy ideig koncertezett. tanított, s az Operaházban is dolgozott. 1955-ben a rendkívül nehéz nemzetközi Flesc-ver- senyt nyerte meg Londonban. 1963-ban Kossuth-díjat kapott, New Yorktól. Tokióig, világszerte játsszák a rádió- állomások felvételeit. Szak- tekintély, zsűrizik a világ minden pontján. Kitűnő vonós nemzedéket nevelt fel, olyan tanítványokkal dicsekedhet, mint Perényi Eszter, Rolla János és Szenthelyi Miklós. Tizenegy évig veze.tte a főiskolát, ahol igyekezete arra irányult, hogy a növendékek kedvezőbb körülmények között végezhessék tanulmányaikat. Ezért számos olyan újítást vezetett be, amely új lendületet adott a muzsikusképzésnek. B. C,
