Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-04 / 155. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. évf. 155. sz. 1984. július szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Befejeződtek a szovjet-angol tárgyalások Konsztantyin Csernyenko fogadta a brit külügyminisztert Moszkvában tegnap foly­tatódtak a tárgyalások And­rej Gromiko és Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter között. Gromiko hangsúlyozva, hogy a Szovjetunió a béke megszilárdítása politikájá­nak elkötelezettje, rámuta­tott: sürgősen lépéseket kell tenni a kozmikus térség mi- litarizálásának elhárítására. Gromiko hangoztatta, hogy az új amerikai rakéták elhe­lyezése Nyugat-Európában — amiért Nagy-Britannia kormánya is felelős — a ka­tonai veszély fokozódásához vezetett. Még nem késő ezen a helyzeten javítani — mon­dotta Gromiko. Howe ezzel kapcsolatban megismételte a NATO-or- szágok álláspontját. Ugyan­akkor azt hangoztatta, hogy a brit kormány sürgeti a párbeszédet, és a bizalom erősítését a kelet—nyugati kapcsolatokban. A szovjet fél megjegyezte, hogy a nemzetközi helyzet javításához csupán az szük­séges. hogy az Egyesült Ál­lamok és szövetségesei — és ez Nagy-Britanniára is vo­natkozik — pozitívan reagál­janak azokra a konkrét szov­jet javaslatokra, amelyek­nek célja, hogy kiküszöböl­jék a nukleáris háború ve­szélyét. A közel-keleti helyzet kap­csán a felek kijelentették, hogy a térség problémájának átfogó politikai rendezésére van szükség. Gromiko hang­(F oly tatás a 2. oldalon.) A kedvezőtlen piaci feltételek ellenére Sikeres húsexport az első félévben Társulások külföldi partnerekkel — Olasz feldolgozógépek Jászberényben Eredményes félévet zárt a Terimpex: hat hónap alatt a terveknek megfelelően mint­egy 18 milliárd forint érték- ben — megközelítően ez ugyanannyi mint az elmúlt év első félévében — expor­tált húst, élelmiszert, zömé­ben konvertibilis valutáért. Mivel a külpiaci árak összes­ségében továbbra sem kedve­zőek, aZ így keletkezett hi­ányt részben többletmennyi­ségek kivitelével, részben a magasabb feldoLgozottságú és így értékesebb termékek arányának növelésével, illet­ve kooperáció kialakításával ellensúlyozta a vállalat. Különösen a feldolgozott- sági fok növelése kínál jó lehetőséget a magasabb árak elérésére. Ennek megfelelően a hagyományos félsertés mel­lett nagyobb arányban ex­portálnak csontozott, szele­telt karajt, szűzpecsenyét, színhúst. A darabolás, a precízebb feldolgozás azon­ban nemcsak többletmunkát, hanem magasabb fokú tech­nikai felszereltséget is köve­ted a húsiparban. Ezért a Terimpex igyekszik minél több kooperáció életrehívá- sában közreműködni a hazai és a külföldi partnerek kö­zött. Jelenleg már 15 iljyen együttműködés van érvény­ben, amelyek hozzájárultak az első félévi tervek teljesí­téséhez is. így például a jászberényi baromfifeldolgo­zó, illetve a vaskúti nyúlvá- g|óhíd olasz partnerétől vett át modern gépeket. Több húsipari üzem Egyesült Álla- mak-beli cégtől kapott kü­lönféle berendezéseket, s késztermékkel fizet érte. Gyakran külföldi tenyészt anyagot használnak fel a várnaiatok magasabb értékű áru előállítására. A Baranya megyei Baromfifeldolgozó Vállalat ennek megfelelően Franciaországból nagy májat adó kaicsát importált és ter­jeszt el a tenyéSztelepjeken. A tervek szerint a kecske­méti baromfifeldolgozó a niacon keresett, szárazabb húsú. nagyobb testű, szintén Franciaországban kitenyész­tett kacsa szaporítását kezdi meg termeUőpxartnereinél. A Terimpex most keresd a hús­típusú juh tény észanyag be­szerzésének lehetőségét. Er­re annál is inkább szükség van, mert az első félévben a kedvező piacot kihasználva 650 ezer bárányt adtak el — 150 ezerrel többet mint tavaly az első hat hónapban. Ezért szükséges az utánpót­lás. Ugyanilyen okból a má­sodik félévben a vállalat né­miképp visszafogja az ex­portot. Ugyancsak jó most a nyúl értékesítési lehetősége, kevés viszont ehhez az áru­alap. A Terimpéxnél mű­ködő Nyúlkereskededmd Tár­saság a termelési kedv foko­zására megemelte az átvételi árat, többet fizet a nyúl ki­lójáért. mint tavaly. Az exp>ort fokozására a ha­gyományos termékek mellett különféle újdonságokkal is megjelenik a külpiacon a vállalat. Máris kedvező fo­gadtatásra talált a Pápai, il­letve Kaposvári Húskombi­nát terméke, a sp>eciális fó­liába csomagolt sonka és az Orosházi Baromfifeldolgozó IVáHalatnél] előállított liba­májkonzerv. Megkezdődtek a kísérletek a libaszalámi, a pácolt pulykamell és a puly­kasonka konzerv előállításá­ra is. CTE3 II szerkesztőség postájából 4. oldal Vegyészkonferencia Kémia a mezőgazdaságban Kémia a mezőgazdaságban címmel háromnapos vegyész­konferencia kezdődött teg­nap a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen a Magyar Kémikusok Egyesülete és a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében. A tanácskozáson résztvevő mintegy háromszáz szakem­ber előtt több mint nyoicvan előadás hangzik el a leg­újabb kémiai kutatásokról, azok gyakorlati alkalmazósá_ ról a mezőgazdasági terme­lésben. A konferencián na­pirendre kerül a vegyipar és a termékeit hasznosító üze­mek kapjcsolata is. A tegnapi nyitóülés után szekciókban vitatják meg a szakemberek egyebek között a műtrágyák gyártási és al­kalmazási eredményeit, a biokémiai-technológiai kuta­tások tapasztalatait. A vegyészkonferencia mai és holnapi szekcióülésein szó lesz a műanyagok szerepéről a mezőgazdasági termelés­ben. E kérdéscsoport aktua­litását az adja, hogy a me­zőgazdaság ma már mintegy 40—50 ezer tonna műanya­got használ fel évente. Ezsiás Vencelné: „Munka ez. nem könyöradomány.” Tudósí­tásunk iaz egykori jászfényszarui kalapgyárból a 3. oldalon automatizálási világkongresszus Plenáris szekcióülések Plenáris előadással és szekcióülésekkel folytatta munkáját tegnap, Budapes­ten az automatizálási világ- kongresszus. Az egyhetes kongresszus második napi programjában különösen nagy slúllyal szerep»elt a ro­bottechnika fejlesztésének témája. A kangnessizus szakmai programjával párhuzamosan lezajlott a Nemzetközi Auto­matizálási Szövetség (IFAC) közgyűlésé is. Ezen Vámos Tibor akadémikust, a Számí­tástechnikai és Automatizá­lási Kutató Intézet igazgató­ját elnöki megbízatásának lejártával a szövetség tiszte­letbeli elnökévé választották. A következő hároméves idő­szakra Manfred Thoma NSZK-beli professzort vá­lasztották az IFAC elnökévé. Kisebb létszámmal jobb fonal Régi épületben Aj gépek A Pamutfonóipari Vállalat egy bayreuthi cégtől fonodái berendezéseket vásárolt, amelyeket 'két budap>esti és három vidéki gyárban állít munkába. Ehhez megvásárol­ta a Bajai Finomposztógyár bácsalmási fonodáját is. A jó minőségű fonalat előállító gépjeiket folyamatosain szál­lítják az NSZK-ból. Üzem­be helyezésükkel a PFV ter­melése összesen évi 1600 ton­nával nő. Ebből ezer tonnát Vásárol vissza a gépieket el­adó pjartner, a többit itthon használják fel, csökkentve az eddigi, nyugati országok­ból származó importot. Az egyenletes szálvastagságú, sodra tű és szakítóerejű fonal­ból a kötszovőipar a koráb­binál esztétikusabb, jobb mi­nőségű kelmét állíthat elő. Foka gondok Kevesebb a megrendelés homokra, kavicsra A mezőtúri Ruhaipari Szövetkezet éves termelési tervének több mint 70 százaléka tő­kés bérmunka. Ennek keretében NSZK-beli és svájci megrendelőknek divatos síöltö­zékeket, valamint gyapjú anyagból női felsőruházati termékeket, nadrágokat, bléze­reket és dzsekiket varrnak Korszerűsítés, jobb együttműködés segíthet A Folyamszabályozó, és Kavicskotró Vállalat (nép­szerű nevén a Fóka) az egész ország területén dol­gozik. Az évi 800 millió fo­rint termelési értéket elő­állító cég megyénkben a szegedi székhelyű tiszai víz­építési üzemigazgatóság irá­nyításával végez folyamsza­bályozást, termel ki homo­kot, illetve értékesíti termé­keit. Termelési értéke 54 millió forint az idén: 79ezer köbméter kavics, valamint 130 ezer köbméter homok kitermelését tűzték ki célul dolgozói, 22 és fél millió fo­rint (vízépítésből származó) árbevételt terveznek. Az üzemigazgatóság még 1981-ben fölmérte, hogy elő­reláthatólag mennyi építő­ipari homokra és kavicsra van szükségük a megrende­lőknek — minthogy 400 ezer köbméternyi mennyiségre je­lentették be igényüket a ve­vők, zömmel a megyeszék­helyről. A Fóka dolgozói egy komplett kitermelő garnitú­rát telepítettek a Tiszára: kotrót, elevátort, vontatót, önjárókat, lakhajókat és de­reglyéket Jelenleg több mint 190 dol­gozó végzi a folyamszabályo­zást, valamint az építőipari alapanyagok vizből való ki- bányászását. megrendelők ké­résére külön kirakást is vál­lalnak, például Vezsenyben, Martfűn, Tiszabőn és Tisza- burán. A szállítást természetesen a Tiszán végzik, ahol pedig erre nincs mód, főképp a 7-es számú Volán járműve­it alkalmazzák. Tény: a szállítás — a rapjszodikus vízállás, a csekély kooperá­ció miatt — nehézkesen zaj­uk. Vagy: ha alacsony a vízállás — pjontonos beren­dezés segíthet a kirakodás gondjain. Csakhogy a vál­lalatnak ilyen gép>e nincs, a bérbe vehető eszközök pedig meglehetősen drágák, növe­lik a termelés költségeit. Nyilvánvaló: a szállítási gondok csak a jobb koordi­nációval és a korszerűsíté­sekkel enyhíthetek. A vállalat egyelőre nem képes — még anyagi befek­tetéssel sem — véglegesen megoldani a szolnoki tele­pek helyzetét, jóllehet, a Kötivizig sok segítséget nyúj­tott a Fókának: például rendelkezésére bocsátotta a milléri telepjei, ám ezt csak az idén használhatja a Fóu ka. (A megyeszékhely új ki­kötőjének tervében szerepel egy kirakodóhelynek alkal­mas terület, ehhez viszont feltétlenül ki keU építeni egy járható utat.) Az is gondot okoz, hogy a beruházások visszaestek, emiatt már nem 400 ezer köbméter, hanem sokkal ke­vesebb kavicsra ési homok­ra van szükség. Viszont ezt a csekélyebb mennyiséget is ugyanolyan hosszúi 'útvona­lon kell szállítani, tehát nem gazdaságos, a szállítás. A Ti­sza hol magas, hol alacsony vízállása miatt a folyó nem hajózható egész évben, a változó vízállás továbbra sem könnyíti a munkálato­kat. Nem különben az, hogy a hajós dolgozóknál szintén munkaerőhiánnyal küszkö­dik a Fóka. Mindezek dacá­ra a vállalat főbb feladatai között tartja számon azt, hogy Szolnok és. a megye üzemeinek, lakosainak igé­nyeit kielégítse. Sz, T. I,

Next

/
Oldalképek
Tartalom