Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

to Nyugdíjasok fóruma 1984. JÚLIUS 14. Öreg ember a munkában sem vénember Az öreg ember még akkor sem vén ember, ha dolgozni kell... bár a nyugdíjasok munkavállalásának problé­mája egyelőre országos gond. Vannak korlátok: ezerkét­százhatvan órát dolgozhat­nak, vagy hatvanezer forin­tot kereshetnek évente a nyugdíjasok a legtöbb mun­kakörben. A szabály alól vi­szont rendkívül sok a kivé­tel. Az egészségügy, a peda­gógia szakterületein (óvónő, dajka), a folyamatosan üze­melő szociális intézmények­ben, a kézi-munkaigényes növények betakarításánál, magángazdaságokban, mező- gazdasági szakcsoportok tag­jaként korlátlan mennyiség­ben vállalhat munkát a nyugdíjas. Csak néhány pél­da: portás, éjjeliőr, telepőr, öltözőőr, parkőr, csatornaőr, mezőőr, halőr, vadőr, fizikai rendész, fűtő, takarító, ház- felügyelő, gondnok... — A legnagyobb baj az, hogy nem veszik komolyan a nyugdíjas munkaerőt — mondja Fecske Ferenc, a szolnoki Munkaerőszolgálati Iroda dolgozója. — Kevés hely van az országban, ahol jól szervezik meg az idősek bevonását a szolgáltatásokba, például korrepetálásba, gyer­mekfelügyeletbe: ezeket in­kább főiskolásokra, egyete­mistákra bízzák szívesebben. A szakképzett nyugdíjasok esetében se használják ki kellőképpen a vállalatok a lehetőségeket. Az a jellemző, hogy a munkaerőhiányos te­rületeken vagy betegség mi­att (s elsősorban a termelő Gondok és lehetőségek a nyugdíjasok foglalkoztatásában cégeknél) alkalmaznak nyug­díjas adminisztrátorokat, gyors- és gépírókat. A leg­szegényesebbek a lehetősé­gek az őszi és a téli hóna­pokban ... Egy számmal ki­fejezve, általában a nálunk munkát keresők közül mint­egy tíz százalék a nyugdíjas; és körülbelül kétharmaduk férfi. Szellemi munkát töb­ben keresnek, mint fizikait, a cégek viszont inkább fizi­kait kínálnak. Például a cu­korgyári kampányidőszakban szívesen foglalkoztatnak több műszakba is segéd- és beta­nított munkásokat.- kj Leveles/ádánkbló Jászladányiak Budapesten Kedves levelet kaptunk Jászladányból, Tálas László­tól, aki tagja a helyi nyug­díjasklubnak. Mint írja, szívesen fogadnák a fórum munkatársát bemutatkozná­nak, elmondanák hogyan töltik napjaikat, s mi a cél­juk a klubba. Megírta a múlt havi nagy eseményt, Budapestre látogattak. Több veterán tagja van a klubnak s ők javasolták, menjenek el a Munkásmozgalmi In­tézetbe, nézzék meg a 40 éve történt kiállítást. „A Munkásmozgalmi In­tézetben azonnal kaptunk egy kísérőt, aki bemutatta a kiállítást. Végigvezetett ben­nünket a dicsőséges Tanács­köztársaságot bemutató tár­lati szakaszon, s közben tör­ténelmi ismereteket is kö-’ zölt. Amikor a 30-as évek eseményeit bemutató tár­lókhoz értünk, már sokan hozzászóltak a látottakhoz, mivel közülünk többen ak­tív résztvevői voltak, az il­legális mozgalomnak... Ki­csit csodálkozott is a kísé­rőnk, s hozzáértőnek, való­sághűnek ítélte meg jegyzé­seinket. A kirándulás óta különben pezsgőbb lett a klubélet, jobban megismertük egy­mást és egymás érdeklődési körét.” — A meghívást köszönettel /elfogadjuk, s még az ősszel szívesen elmegyünk egy ki ubfoglalkozásra! Ötven év telt el azóta A törökszentmiklósi polgá­ri fiúiskola 1933—34. évben végzett tanulói 1984. június 24-én tartottuk az ötvenéves jubueumi találkozónkat. Fe­lesegeinkkel együtt, harminc- kelten találkoztunk fél év­század után. A találkozó osz­tályfőnöki órával kezdődött, ahol „feleltünk” az elmúit 50 év eseményeiből, életünk­ről. Sajnos tanáraink közül már senki nem lehetett jelen, Fölláth János, évfolyamtár­sunk, tanár vezette az órát. ötven év alatt ez a talál­kozó volt a hatodik, s mind jól példázta, hogy mindig szeretettel összetartottunk. A találkozóra az ország min­den tájáról szívesen eljöt­tek. El is határoztuk, hogy legközelebb három év múl­va ismét összejövünk. Tisztelettel: Nagy József és Dögéi László öregdiákok U.i.: Mellékeljük a talál­kozón készült osztályképet.” — Köszönjük, nagyon jó egészséget kívánunk, és há­rom év múlva magunk is szívesen ott lennénk a ta­lálkozón ! ' * w* ; S‘4 'iß. íiig mMé : ló 5, Ezen a sokesős nyáron temérdek kamillát gyűjthet, aki nem rest. Pongó Sándor 77 éves nyugdíjas sem az időt, sem a de­rekát nem sajnálja, kamillát gyűjt a jászdózsai határban (Fotó: Tarpai) — nyugdíjfolyósítás Mi lesz a nyugdíjjal, hogy­ha hosszabb időre külföldre utaznak az idősek? Megnyugtathatjuk őket, ha a jogszabály által előírt idő­ben jelzik. nyugdíjukat fo­lyósítani fogják. Mégpedig a következők szerint. Ha ma­gáncéllal utazó nyugdíjas (a hivatalból kiküldött dolgozó nyugdíjas hozzátartozója nem tartozik ide) érvényes útlevéllel, átmenetileg tar­tózkodik külföldön, nyugel­látása, baleseti nyugellátása korlátozás nélkül megilleti, feltéve, hogy külföldi tartóz­kodása kilencven napnál nem hosszabb. Tehát érde­mes maximálisan 90 napra tervezni a külföldi utazást, ha valaki nem akar veszíteni a nyugdíjából. Kilencven napra megkapja a pénzét, de a további időre nyugellátása szünetel. (Kivéve, ha mél­tánylást érdemlő körülmé­nyei miatt a Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság veze­tője engedélyezi a nyugdíj kilencven napon túli kint­tartózkodás esetén való fo­lyósítását.) Viszont, aki olyan országba utazik, amellyel a Magyar Népköztársaságnak szociálpolitikai egyezménye van, külföldi utazásának tel­jes tartamára megkapja majd a nyugdíját. Jelenleg a következő országokkal van ilyen érvényű sziciálpolitikai egyezményünk: Bolgár Nép- köztársaság. Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság, Lengyel Nép- köztársaság, Német Demok­Sajtot készített - gumit javít ötvenen túl, a hatvanhoz közelítve az ember tervez­getni kezd. Mit csinál majd, ha beköszöntenek a nyugdí­jasévek? A térképet bön­gészve kijegyzi azokat a tá­jakat, amelyeket nyugdíjas­ként talán még bejárhat, vagy az összegyűjtött, de ki nem olvasott házi könyvtár­ban külön polcot nyit azok­nak a köteteknek, amelyeket elolvas majd. Van aki íogad- kozik, hogy mintagazdasággá varázsolja hobbykertjét, so­kan pedig találgatják, hogy a szakácskönyvekben aján­lott ételkülönlegességekből hányat sikerül majd megfőz­ni, vagy megfőzetni. Mindenki tervezget, és ahogy a sláger mondja, min­denki másképp csinálja. Kü­lönösen másképp csinálta a jászberényi Hagyó Miklós, aki tényleges szolgálati ideje alatt, már nem is gyerekként, újabb szakmát szerzett. A tejipari technikus kitanulta a gumijavító mesterséget — szakmunkásbizonyítványt is kapott róla — azért, hogy nyugdíjaséveiben, és most hetvenkét évesen is. azt csi­nálja, amit már gyerekkorá­ban megszeretett. — Ügy igaz, nem a gumi­javításból jött össze az az 50 esztendő, ami nyugdíjba vo­nulásomkor szolgálati időnek számított. Az általános isko­la után elvégeztem a mező- gazdasági szakmunkásképző iskolát — akkoriban más neve volt —, aztán megsze­reztem a sajt- és vajkészitő mester képesítést. Húszesz­tendős múltam, amikor a tej­gazdálkodásban elkezdtem pályafutásomat, alapító tag­ja voltam a jászberényi tej- szövetkezetnek. Ebben a szakmában dolgoztam — né­hány éves megszakítással — 68 esztendős koromig , a Tej­ipari Vállalattól mentem nyugdíjba. Jól van megértem, a gu­mijavító munkám érdekli, ezért hát térjünk vissza a már említett néhány évek megszakításhoz. A férfisors engem se került el, megnő­sültem, aztán bevonultam katonának. Leszerelés után Szolnokon, a tejközpontban kellett volna munkába állni. Mint fiatal: házasember, aki hosszú táyollét után került vissza az asszony mellé, nem akartam újból elmenni Be- rényből. ezért munkahelyet változtattam. Az akkori Mű­szerész KTSZ-nél vállaltam munkát, a gumijavítók mellé osztottak be, ez annyira ked­vemre való foglalkozás volt, hogy kitanultam a mestersé­get, szakvizsgát is tettem. Bevallom, már akkor számí­tottam rá, hogy ezt az isme­retet nyugdíjas koromban is hasznosítom majd. Hat év után — 1948-ban — visszamentem a Tejipari Vál­lalathoz, feleségem is velem jött, a hajtai tejbegyűjtő ál­lomást bízták ránk. A mun­kahelyemen én voltam a ve­zető. cserébe az asszony ott­hon vette át a parancsnoksá­got. A gumijavítással nem hagytam fel, a tanács, — hogy • javuljon a lakossági szolgáltatás — működési en­gedélyt adott, szabad időm­ben ragasztottam az autógu­mit, a biciklibelsőt, a gumi­labdát, vagy a gumimatracot. A vállalattól mentünk nyug­díjba, és azóta teljes erőbe­dobással gumit javítunk. Bővült a kis műhelyem, a napokban helyeztem üzembe egy NDK gyártmányú centi- rozógépet, több mint 80 ezer forintot költöttem rá. — Ugye azt mondtam, hogy javítunk? Időközben ugyan­is az asszony is elleste a gu­miragasztás fortélyait, sőt annak idején két fiunk is be­segített. a kisebbik olyasa kedvvel csinálta, hogy a mestervizsgáig vitte. Dehát ez régen volt, már a maguk útját járják mind a ketten, az egyik főművezető a Tej­ipari Vállalatnál, a kisebbik munkapszichológus a Hűtő­gépgyárban ... Ki folytatja a szakmát, ha 100 éves korom­ban kidőlök majd, nem tu­dom. Talán pszichológus fi­amnak szottyan újból kedve a gumiragasztásra. miután nyugdíjba megy. — illés — ratikus Köztársaság, Román Szocialista Köztársaság, Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége. Akik a felsorolt országok­ba utaznak, kintlétük teljes idejére igényt • tarthatnak nyugdíjuk folyósítására. A fel nem sorolt országok­ba utazók ebben a kedvez­ményben nem részesülnek, s a külföldi tartózkodás ki­lencven napot meghaladó tartamára nyugdíjukat szü­neteltetik. És még azt is tud­niuk kell, hogy nyugdíjukat a rendes kifizetési napokon nem viszi ki a postás, amikor visszaérkeznek, akkor vehe­tik fel visszamenőleg az ösz- szeget. Mi lesz addig a feleségem­mel? — Kérdezheti egyik­másik férfi olvasónk, akinek a nyugdíjából ketten élnek, mert feleségének sem nyug­díja, sem, kereső foglalkozása nincsen. Rájuk is gondoltak a törvényalkotók. Akinek idehaza általa eltartott hoz­zátartozója marad, kérelmez­heti, hogy nyugdíját, vagy annak egy részét eltartottjá­nak fizessék ki. (A kérelmet a nyugdíjfolyósító szervhez kell benyújtani.) Ez legfel­jebb hárem hónapra engedé­lyezhető. A diplomáciai képvisele­tekhez vagy külkereskedelmi kirendeltséghez, no és a vál­lalat által tartós külföldi szolgálatra kiküldött dolgo­zóval együtt élő hozzátarto­zónak a nyugellátását a nyugdíjfolyósító szerv külön köteles kezelni. Ha a nyug­díjas itthon tartózkodik, je­lentkezhet érte, de visszaté­rése után is átveheti. Ha va­lakinek meghatalmazást ad a nyugellátás átvételére, meg­hatalmazottja legfeljebb há­rom havi összeget vehet át az esetenkénti meghatalma­zás alapján. Dr. K. É. Ii tanácsok 9yógyfürdőhelyre utazóknak Hazánk gyógyvizekben Európa egyik leggazdagabb országa, 85 helyen, kereken 390 gyógyvízforrást tartanak nyilván. S ha ezeket a hely­ségneveket halljuk: Harkány Hévíz, Párád, Balf, Zalaka- ros, Hajdúszoboszló. Cser- keszőlő, Berekfürdő, szinte mindig a gyógyvíz, a gyó­gyulás jut eszünkbe róluk. A gyógyvizekben különbö­ző anyagok találhatók oldott állapotban: só, mész, jód, kén, bróm, kalcium, magné­zium, fluor, vas és rádióaktív anyagok. Ezeknek a vizek­nek a gyógyhatása az eltérő összetétel, a hőfok és egvéb tulajdonságok miatt külön­böző. A vizben oldott anya­gok egy része a bőrt izgatja, fokozza a fürdő hatását, más esetben a hatóanyagok a vízből a bőr felszíni rétegei­be jutnak, így megváltoz­tatva a bőr kémiai összeté­telét, hatást gyakorolnak az egész szervezetre. A fürdő olyan, mint a gyógyszer: helyes adagolás­ban gyógyít, túladagolva ká­ros. Egyetlen hosszú fürdő hatása nem egyenlő több rö­vid fürdő eredményével. Idősebb embereket óva in­tünk tehát, hogy „saját sza­kállukra” vegyék igénybe a meleg gyógyfürdőket, mert ezek nem veszélytelenek. A túl hosszú melegfürdő — bármennyire kellemes is pillanatnyilag — kimeríti, legyengíti az idős embert, felesleges többletterhet ró szívére, vérkeringésére, ami akár azonnal, akár később nehezen helyrehozható pa­naszokat okozhat. Ezért für­dőkúra előtt mindig kötele­ző kikérni a körzeti orvos, szakorvos tanácsát. Minden esetben az orvos Írja elő, hogy a beteg számára a gyógyfürdő előnyös-e, s ha igen. melyik fajtája hatásos. Az orvos határozza meg a fürdő használatának minden feltételét (időtartamot, gya­koriságot, hőfokot. fürdők számát.) Ugyanis nem min­den betegség esetén lehet al­kalmazni gyógyfürdőt: szer­vi szívbaj esetén például a melegfürdő okozta megter-. he'es káros lehet, reumás beteg duzzadt ízülettel, gyul­ladásos tünetekkel, hőemel­kedéssel szintén nem része­sülhet gyógyfürdős kezelés­ben. i Fürdésre legalkalmasab­bak a reggeli és délelőtti órák. Nem célszerű éhgyo­morral vagy közvetlen étke­zés után fürödni, mert a fürdés rosszullétet okozhat. Ebéd után is legkorábban 2 óra múlva fürödjünk. Me- légfürdő után testünket foko­zatosan hűtsük le, s leg- aláöb félórát pihenjünk az erre a célra kijelölt, megfe­lelő hőfokú várócsarnokban. Szomjunkat gyümölcsle­vekkel, tej- tejtermékekkel csillapítsuk, ezek hasznos vitaminokat és ásványi só­kat tartalmaznak. A fürdő­kúra alatt alkoholt ne fo­gyasszunk! Kerüljük a fű­szeres, zsíros ételeket, ét­rendünk inkább főzelékfélé­ket. gyümölcsöket tartalmaz­zon. „Cs” Majd a mama Fiatal pár hasal a strand zöld gyepén. Eltikkadtan a nagy melegtől, csak néha szólnak egy-egy mondatot. — Ugyan, szépen ebédelt-e a gyerek — néz föl a fiatal- asszony az égre. A férj hal­kan, csak annyit válaszol: — Hogyne ebédelt volna, tudod, a mama rámenős. Hosszú percek, napsütés, a férfi megfordul fektében: — Biztos, hogy olyan fi­nom meggydzsem lesz, mint tavaly? Rengeteg meggyet hagytunk ott anyádnak. — Ugyan fiam, mit ag­gódsz, a mama annak örül, ha csinálhatja. Aztán, hogy milyen lesz? Biztosan jobb mint ha én tenném el! Majd a mama, ne félj, megoldja! Estefelé, mikor már min­denki kászálódik hazafélé: — Lassan mehetünk, fiam, a mama azt mondta, hétre süti meg a húst, nehogy* ne érjünk haza, még megha­ragszik! — Tényleg, megyek öltöz­ni. De jó lenne, ha egy kis meggyes pitét is sütne! — Nem is a mama lenne, ha nem tenné! Nyugodtan készülhetsz a lakmározásra! Majd a mama, meglásd! Árnyékban is 30 fok volt legalább. Szegény mama... Összeállította; sóskúti Júlia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom