Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-09 / 134. szám
1984. JUNIUS 9 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Palántázzák a dohányt. A változékony időjárásban minden alkalmas napot kihasználva dolgoznak a cecei határban. A cecei Béke Termelőszövetkezetben húsz hektáron palántázzák a dohányt Felsősorban a szövetkezeteknek szükséges asztalosmunkákat végzi lel la Imezöhéki Táncsics Tsz asztalosműhelye. Felvételünk idején több tucat önetetőt készítettek a iibatelep részére Tej- és hústermelés Versenyző gazdaságok Az elmúlt évi szarvasmarha-, tej- és hústermelési versenyhez 23 mezőgazdasági nagyüzem és 150 kistermelő csatlakozott s eredményeiket az operatív bizottság értékelte — hangzott el tegnap délelőtt Szolnokon a versengés díjainak átadása előtt. A Teszöv székházában megrendezett állattenyésztési tanácskozáson a résztvevő szakemberek az eredmény- hirdetés előtt fotókkal szemléltetett érdekes gondolat- ébresztő ötletekkel tarkított előadást hallottak az új-zé- landi szarvasmarha- és juhtenyésztés helyzetéről. A szakmai esemény folytatásaként ismertették a versenyszabályzatnak megfelelően a megyei operatív bizottság rangsorolását: Az 1983-as tejtermelési verseny első kategóriájában 500 alatti magyar tejelő tehénállománnyal rendelkező üzemek közül első helyezést ért el a jászapáti Velemi Endre Tsz, 5171 kilogrammos átlagos laktációs tejtermeléssel. Az 500 feletti keresztezett tehénállományú üzemek versenyének első helyezettje a Palotási Állami Gazdaság lett. 959 keresztezett tehenének átlagos tejtermelése 5517 kilogramm volt. A megyei verseny hústermelési kategóriájában csupán néhány gazdaság indult, ezért mindössze egy díjat ítélt oda áz operatív bizottság, amelyet kimagasló eredményeiért a törökszentmiklósi Tiszatáj Termelőszövetkezete kapott. A kistermelők versenyében a túrkevei Szeremi István a múlt évben 44 172 liter tejet értékesített. Az egy tehénre jutó tejértékesítési verseny győztese Kardos Sándor túrkevei kistermelő volt, aki négy tehenétől, átlagosan 6405 liter tejet adott el. A gabonaprogram sikeréért Fejlesztés négy ütemben Az utóbbi években sokan számos helyen hangsúlyozták a gabonatermesztés növekvő üzemi és népgazdasági jelentőségét. Az szintén köztudomású, hogy hazánk külpiacokon kivívott eredményeiben a gabonatermelésben elért sikereknek is jelentős. szerepe volt. A búza és a kukorica termesztésére adottságaink kedvezőek, a műszaki alapok, a kutatóintézetek által előállított intenzív termőképességű fajták bevezetése a technika rohamos fejlődése az eddig elért terméseredmények — nem utolsósorban az exportlehetőségeknek köszönhetően — két fő növényünk a leggazdaságosabban exportálható mezőgazdasági termékké vált, a gabonaágazat a leginkább fejlesztendők közé került. A lakosság alapvető élelmiszer- ellátása miatt népgazdasági- lag is nagy jelentőséget tulajdonítanak termelésének. A gabonatermelés fejlesztésére kidolgozott országos programot a VI. ötéves terv indulásakor hirdették meg s azóta — a hősprogrammal együtt — ennek végrehajtása kiemelt feladat, öt esztendő alatt országosan több mint 70 millió tonna gabonát kell mezőgazdasági üzemeinknek termelniük, ebből Szolnok megyére 5,72 millió tonnányi esik — ez pedig 24.3 százalékkal több az előző tervidőszakban megtermelt mennyiségnél. Komoly feladat vár tehát a mezőgazdaságra, amelyet azonban a gabonafélék szántón belüli arányának növelésével, megfelelő biológiai alapok megteremtésével, jó agrotechnikával, okszerű tápanyaggazdálkodással, növényvédelemmel, öntözéssel és nem utolsósorban a gépesítéssel oldhatnak meg üzemeink. Az intenzív gabonaprogramot (IGP) a MÉM irányításával a termelési rendszerek dolgozták ki, és a kormányzati szervek hagyták jóvá. Ebben a VI. ötéves terv végére a gabonatermő területet 600 ezer hektárra kívánják növelni. A program szerint az általánosan alkalmazott termesztés-technológia komplex továbbfejlesztése, a legutóbbi kutatási eredmények, a legkorszerűbb kémiai anyagok, illetve műszaki-technikai eszközök felhasználásával nagy területen tartósan 8—9 tonnás kukorica- és 5,5 —6 tonnás búzatermés érhető el. A technológia a hozamnöveléssel egyidejűleg lehetőséget teremt az energia-, az idő- és a kölitség- felhasználás racionális csökkentésére. A középtávú program átfogja a gabonatermesztés technológiai fejlesztését, a növénynemesítést, a vegyipar, a gépipar, a tudományos és műszaki fejlesztés minden érintett területét. Az intenzív gabonaprogram több ütemben valósul meg; az IGP I. 1981-ben„indult”, ebben megyénkből három üzem vett részt. A búza- és a kukoricatermesztéshez kapcsolódó beruházások összege mintegy 20 millió forintot tett ki. Az első ütem kedvező eredményei alapján tavalyelőtt kilenc termelőszövetkezet pályázatát fogadták el, és 131 milliós beruházást valósítottak meg. A programok ütemének elősegítésére mezőgazdasági üzemeinknek a Magyar Nemzeti Bank a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériummal együtt megállapított feltételek szerint nyújt anyagi segítséget erő- és munkagépek beszerzéséhez. A pályázaton minden gazdaság részt vehet, az előírás szerint, az üzemeknek legalább 9 százalékos jövedelmezőséget kell elérniük, a beruházásoknak pedig 4 esztendő alatt a nettó devizahozamból meg kell térülni. Az IGP harmadik ütemének fejlesztési feladatain most dolgoznak. Az IGP-hez tizennégy Szolnok megyei téesz, három állami gazdaság és a megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat csatlakozott. A termelés gépesítésére 178 millió forintot. az 57 ezer tonnás gabonatárolótér építésére 155 millió forint értékű beruházást terveztek. Mára a gépek szinte kivétel nélkül megérkeztek a GITR és a KITE gazdaságaiba. A tárolóterek építése az idén fejeződik be. Az IGP IV-es ütemét az idén hirdették meg, amelybe tizennégy mezőgazdasági nagyüzem nyújtotta be pályázatát, közülük négyen tárolóteret is kívánnak építeni. Az összesen 195 millió beruházási pályázatok elfogadásáról a közeljövőben tájékoztatják a gazdaságokat. Az intenzív gabonatermelési program során a termelési rendszerek jelentős szerepet vállaltak a részprogramok előkészítésének kidolgozásában és megvalósításában. A gazdaságokon múlik elsősorban, hogy minél takarékosabb megoldásokkal a rendelkezésre álló lehetőségekkel hogyan gazdálkodnak s milyen színvonalú termelést tudnak elérni. Az IGP által nyújtott kedvezményeket elsősorban a tőkeerős gazdaságok tudják igazán kihasználni, a gyengébb üzemeknek szerényebb lehetőségekkel kell megelégedniük, mivel termőhelyi adottságaik miatt sem tudnak több termést ígérni. F. T. Exportcikkek a megyéből Országgyűlési képviselők csoportülése Karcagon Az országgyűlés közelgő nyári ülésszakának előkészítésével kapcsolatos tudnivalók ismertetésével kezdődött tegnap a képviselők Szolnok megyei csoportjának ülése a karcagi Május 1. Termelő- szövetkezet I. kerületének központjában. Ezt követően az 'értekezlet résztvevőinek a Szolnok megyei Tanács elmúlt évi költségvetéséről, fejlesztési terveinek végrehajtásáról, valamint az idei esztendő további feladatairól Vlveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese számolt be. Kiemelte, hogy a tavalyi esztendő gazdálkodásában fokozottabban jutott érvényre a takarékosság. Az energiaracionalizálás területén például a helyi tanácsok jól használták ki a pályázat adta lehetőségeket. A tanács elnökhelyettese ezt követően az idei esztendőben kitűzött célokról, az alapellátás színvonaláról, az oktatási és az egészségügyi beruházások üteméről tájékoztatta a képviselőket. Az ülés következő napirendi pontjaként Bálint Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője a megye gazdasági egységeinek export- tevékenységéről tartott tájékoztatót. Hangsúlyozta, hogy a vállalatok és a szövetkeze, tek életében meghatározó jelentőségű a KGST-orsza- gokban dolgozó partnerekkel folytatott együttműködés. Jól jellemzi a kapcsolatok fontosságát, hogy a mezőgazdasági üzemekben használt erő- és munkagépek, a műtrágya, a növényvédő szer, a vetőmag, valamint a tenyészállatok jelentős része, mintegy 60—70 százaléka, a KGST-országok- ból származik. A nálunk megtermelt élőállat, olajos*- növény, zöldség, a gyümölcs és a bor pedig zömmel ezekbe az országokba kerül. Az előállított élelmiszer 14 százalékát megyénkből a KGST-országokba exportálják. Az utóbbi öt esztendőben a megye iparának termékeiből kétszer többet szállítottak az országhatárokon túlra. Ez a mennyiség 1983-ban további 30 százalékkal bővült. A vállalatok és szövetkezetek a gazdaságpolitikai céloknak megfelelően növelték a nem rubel elszámolású exportjukat: 1979-ben 4,3 milliárd forint értékű árut, tavaly 8,7 milliárd forint értékűt adtak el külföldön. Az áruforgalommal párhuzamosan nagyüzemeink, kooperációs kapcsolatot tartanak fenn több külföldi céggel, ezek az együttműködések az újfajta, technológiák és termékek hazai elterjesztését is segítik. Végezetül a vendéglátó Május 1. Termelőszövetkezet elnöke, Melegh István, a közös gazdaság tevékenységéből, a fiatal szakemberek munkájáról tájékoztatta a jelenlevőket. A képviselők megyei csoportjának ülése üzemlátogatással ért véget, Megalakult az Országos Társadalombiztosítási Tanács Tegnap a SZOT központi iskoláján megtartotta alakuló ülését az Országos Társadalombiztosítási Tanács, amely az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság tanácsadó szerve lesz. Mint ismeretes, július 1- től a társadalombiztosítás állami feladattá válik, irányítását ezentúl nem a szak- szervezetek látják el, hanem a kormány. Továbbra is érvényesül azonban a széles körű társadalmi ellenőrzés. Az újonnan megalakult szervezet vizsgálja és elemzi a lakosság társadalombiztosítási ellátásának helyzetét, összegyűjti az érdekképviseleti szervezetek javaslatait, továbbítja az állami szerveknek. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte az Országos Tár- sadalombiztositási Tanács tagjait, s kívánt sok sikert felelősségteljes és humánus feladataik ellátásához. Beszédében rámutatott: társadalombiztosítási rendszerünk — mint ezt az elmúlt három évtized, bebizonyította — összes gondjaink, az elosztás és a teherviselés ma is meglévő aránytalanságai ellenére — nemzetközileg is kiállja az összehasonlítás próbáját. Ebben nagy szerepe van a szakszervezeteknek és azoknak az embereknek, akik közül jónéhányan az új testületben folytatják munkájukat. Most. a továbblépésnél a harminc év sok kedvező tapasztalata is felhasználható. A tanács felelőssége különösen nagy a mai viszonyok között, mert a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel úgy kell gazdálkodni, hogy a nehéz körülmények ellenére is érvényesüljön a kormány szociálpolitikája. — hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Az alakuló ülésen az Országos Társadalombiztosítási Tanács elnökévé Prieszol Olgát, alelnökévé LehoTzki Mihályt választották, a titkári teendőket Bartos István látja el. A 45 tagú tanácsban a SZOT 23, a Magyar Nők Országos Tanácsának, a KISZ-nek, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának, a Kisiparosok Országos Szervezetének, a Kiskereskedők Országos Szervezetének, a Magyar Kereskedelmi Kamarának, az Egészségügyi, az Igazságügyi, a Közlekedési, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi, valamint a Pénzügyminisztériumnak, az Országos Tervhivatalnak, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának, az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőségnek egy-egy, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának négy, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának pedig három képviselője vesz részt. Kitüntetés a MÉM-ben Tegnap a MÉM-ben Ván- csa Jenő mezőgazdásági és élelmezésügyi miniszter átadta a Nagyváthy János emlékérmet. A gyakorlati oktatásban végzett eredményes munkájáért többek között a kitüntetésben részesült Egei Imre, a DATE mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kara tanüzemének szerelője. Uj hütöház flbádszalókon A gyümölcsexport növelését szolgáló új hűtőház építését kezdték meg Abádsza- lókon. Beruházási költségeit a Szolnok megyei Zöldért Vállalat és a nagy gyümölcsössel rendelkező tiszaburai Lenin Tsz fedezi. A 100 tonna gyümölcs egyidejű elhelyezésére alkalmas hűtőház már június végére, az idény kezdetére elkészül. Az abádszalóki vasútállomás mellett emelt hűtőháziból közvetlenül vagonba rakhatják az exportra a gyümölcsöt. Az új hűtőházzal a Szolnok megyei Zöldért Vállalat hűtőkapacitása meghaladja az 1000 tonnát.
