Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-29 / 151. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚNIUS 29. Ceruza helyett libatoll Jogos az öcsödi nevelő aggodalma A diák ott lazít ahol csak tud. S ha a szülők még se­gítséget is nyújtanak ehhez — például az iskolából va­ló távolmaradás igazolásával — akkor bottal ütheti a pe­dagógus „eltévelyedett” ta­nítványai nyomát. Kerekes Alajos, az öcsödi cigánygye­rekek egyébként szeretett tanítója hiába várta a tan­év vége felé jó néhány ne­gyedik osztályos nebulóját, a diákoknak jobban impo­nált a libatoll, mint a ceru­za. Alkalmi munkásként szüleikkel együtt elszegőd­tek a környező' termelőszö­vetkezetbe, hogy megszaba­dítsák fölösleges tolláiktól a gágogó jószágokat. Ámul- hatott aztán a tanító, irigy­kedhettek az osztálytársak, amikor „megtollasodva” elő­kerültek a notórius hiányzók. Kerekes Alajos, aki egy­ben az iskola ifjúságvédelmi felelőse miután számos fó­rumon eredménytelenül tet­te szóvá a diákok tanulmá­nyi időben történő törvény­telen munkavállalását, vég­ső elkeseredésében levelet írt szerkesztőségünknek. La­punk június 13-i számában részleteket is közöltünk pa­naszos leveléből, amelyben többek között arról tájékoz­tat, hogy nemcsak a tankö­telezettségi törvény teljesíté­sében esett csorba, hanem az ifjúsági törvényt is megsér­tették a munkáltatók, hiszen a gyerekek jó része épp hogy csak betöltötte a tizedik életévét. Az osztálynapló tanúsága szerint az év végi hiányzá­sok száma csaknem megha­ladja a tanév eddigi mulasz­tott napjait. A negyedik osz- ftíf yosok negyved|iyolc (na­pot hiányoztak az elmúlt tanévben, ebből hat nap még igazolatlan is maradt. S az osztályzatokat böngész­ve bizony úgy tűnik, hogy lett volna mit bepótolni, megtanulni a kisdiákoknak a libatépés helyett. Mit tehet az iskola? A szülők felelősségére ezekben az esetekben hiába apellál. A tanító meg nyilván nem hagyhatja ott a többi tanulót, hogy megkeresse, s elvigye az iskolába a „munkássá” előlépett tanulókat. Marad a hiányzásokért kiróható bün­tetés, amelynek összegét azonban akár egy nap alatt megkeresik maguk a gyere­kek. Ilyenformán nem minő­síthető hathatós eszköznek. Valamit azért mégis ígér­hetünk a tanítványaiért ag­gódó tanítónak. A napokban levelet kaptunk Kunszent- mártonból, a Körösmenti Termelőszövetkezet elnöké­től, amelyben elismeri Ke­rekes Alajos panaszának jo­gosságát. Majd a következő­ket írja: ,,Mi a szülőkkel kö­töttünk vállalkozási szerző­dést. A hibát ott követtük el, hogy nem vettük eszre és nem kifogásoltuk a munká­ba való kiszállítás után a gyerekek jelenlétét. Egyéb­ként részükre bért nem fi­zettünk, munkamegállapo- dást nem kötöttünk velük. Nem a mi engedélyünkkel tartózkodtak a szövetkezet területén.” Hát igen. Hogy is fizettek volna nekik bért, mikor ész­re sem vették a jelenlétüket. Kisdiákokról van ugyan szó, de azért olyan kicsik talán mégsem lehetnek, hogy ne lehessen őket észrevenni. A jövőben bizonyára fel­tűnnek majd a brigádveze­tőnek a még kisebb gyere­kek is. A tsz elnöke arról is ír, hogy „Hasonló esetek el­kerülése végett a szükséges intézkedéseket megtettük.” A Körösmenti Tsz így a jö­vőben nem sérti majd meg, sem az ifjúsági, sem a tan­kötelezettségi törvényt. S vajon a többi termelőszövet­kezet, amelyek nem szere­pelnek név szerint Kerekes Alajos panaszos levelében, s ezt igencsak nehezményezi a Körösmenti Tsz elnöke — azok továbbra sem ve ,zik majd észre a kiskorú gyere­kek munkavállalását? S rá­adásul még tanulmányi idő alatt is alkalmazzák őket? Lehet. Hacsak nem bírságol­ják meg őket is, mint az „is­kolakerülő” gyerekek szüle­it. Bár lehet, hogy ezt a bün­tetést ugyanolyan könnyedén fizetik majd ki a termelő- szövetkezetek is mint a szü­lők. .. És ettől még nem vá­lik közüggyé sem a tanköte­lezettségi, sem az ifjúsági törvény. Tál Gizella Naptár a Bakony ró! A Képzőművészeti Kiadó gondozásálban 34-féle 1985-ös naptár késizül és ugyan még csak az 1984-es esiztendő kö­zepén járunk, rövidesen a boltokba kerül néhány jövő évi művészeti naptár. Az asztali naptárak egyike a Bakonyról szól. Römer Flóris régész művészettör­ténész szemelvényei Horto­bágyi Tibor fotóművész ké­peivel együtt a szinte útirajz jellegű művészeti naptárban sajátosan tükrözik a tájat. Strandon is olvasni „Madárlátta” friss újság A panelházak lakói közül, aki dolgozik csak hétvége­ken jut el az uszodák hűs vizeibe. Persze a nyaralók, kirándulók azonban ak#_' egész nap is ott pihennek, nem is szólva a vakációzó diákokról. Ha lehetne műve­lődni, újságot, hírlapot, eset­leg folyóiratot olvasni, ta­lán tartalmasabban is telne az idő a strandokon. Termé­szetesen ez az (idegen)for- galomtól és az igények szín­vonalától függ. E sajátos cikk ellátásának megyei helyzetéről Sándor György- nétől. a Posta megyei hírlap­osztályának vezetőjétől kap­tunk felvilágosítást. — öt kiemelt fürdőhely­ség van a megyében, ame­lyekre a nyári időszakban több figyelmet fordítunk eb­ből a szempontból: Berek­fürdő, Cserkeszőlő, Tiszaörs, Tiszafüred és Jászszentand- rás. Ezeken a helyeken min­dig több az igény a hírlap­árusításra. BÍerekfürdőn, Cserkeszőlőn és Tisza örsön hivatásos, a másik két he- |lyen alkjai rai „kereskedők” kínálják az újságokat. Tavaly kempingekben is „szervez­tünk” árusítást, például Abádszalókon. Mi mindig megkeressük az ott dolgozó illetékeseket, hogy van-e vé­leményük szerint, s ha igen, mennyi az igény. Persze ez hagyomány kérdése is egy­ben. a legtöbb helyen nincs rendszere. A mozgóárusítás nem nagyon válik be, pedig hasznos lenne. Alig van le­hetőség például Túrkevén, Jászberényben, Kunhegyesen, Jászárokszálláson — mert ki­sebb forgalmúak a strandok. Szolnok is ide sorolható, mert csak a tiszaligeti strandról jeleztek igényt, s ott is csak szombat-vasárnan érdemes eladni lapokat. Vi­szont ahol nyári építőtáborok vannak (Tiszaugon, Jászlbe- rénvben. Törökszentmikló- son). ott mindig árulnak új­ságot. Az említett, kiemelt for­galmú helységeknek viszont olvan lehetőségük is van ímáius 15. és szeptember 15. között), hogy közvetlenül te­lefonon is rendelhetnek hír­lapot — s akkor a központ­ban az időszakos kiadványo­kat úgv csooortosítiák át. hogy több jusson nekik. Csak egy példa a statisztikából: Cserkeszőlőn az április havi hírlapárusításból származó bevétel hatvanezer, júliusban pedig 98 ezer forint volt ta­valy. A többlet feltehetően a fürdőhely idegenforgalmából tevődik össze. Az egyéni igényeket nem tudnák számításba venni, de talán azért Szolnokon se és más településeken se lesz uborkaszezon újságból... Vagy. marad a „madárlátta” — otthonról vitt olvasnivaló? Különleges régészeti leletek Bács-Kiskun megyei Kun- pesizér község határában né­hány éve már nagy régésze­ti szenzáció volt az az avar fejedelmi sír, amelyből több tucat aranytárgy is előkerült. Az idén májusban megkez­dett ásatási munkálatok so­rán ismét nem mindennapi leletre bukkant a H. Tóth Elvira által: vezetett régésiz- csoport. Háborítatlan álla­potban sikerült feltárni egy avar női sírt, amelynek gaz­dag lelete — aranygömbös fülbevalók, ezüst karperecek és. csatok, gyöngyök — elő­kelő származást sejtetnek. Az igazi meglepetést azon­ban a közelében talált má­sik, ugyancsak avar sár je­lentette. Ebben, az elteme­tett férfi harcos felett egy zsugorított formában fekvő — -feltelhetőén fiatal — nő csontvázát találták, aki eset­lég emberáldozatként kerül­hetett a sírba. Ennek kiderítése azonban rendkívül gondos aprólékos rnunkát igényel a régészek­től, de ha beigazolódik a fel­tevés, egyedülálló lelet lesz a Kárpátmedencében. A régészetileg töíbb kor- sizakot is magábafotglaló dombon ezideig több mint száz feltárt sír leletanyagá- bóil' az év őszén kiállítást rendeznek Kecskeméten. A képen: Horváth Attila régész (.baloldalt) munkaközben. Vizsgakoncert Szolnokon Sok piciny balettcipő Éppen tíz éve működik Mozsonyi Albert balettmes­ter vezetésével a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ égisze alatt a balett-tanfo­lyam. Hagyományos évvégi vizsgájukon a szereplők — három teltházas estén — kö­zel kétórás könnyed kirándu­lásra vitték a nézőket a tánc birodalmába. Oldott hangu­lat. műfaji sokrétűség, remek koreográfiái ötletek, jó szer­kesztés és formai virtuozitás — társulva a fiatalság bájá­val — adta az élményt. A produkciók — s ez főképpen a koreográfia javára írható — egyáltalán nem voltak is­kolásak: egy-egy műsorszám nem pusztán az adott évfo­lyamon tanult mozdulatele­mek fűzére volt, hanem ze­nére komponált önálló ko­reográfiái egységként vala­minő cselekményt, vagy a zene kínálta hangulatot je­lenített meg. A kompozíciók alkotójuk széles körű zenei érdeklődéséről és muzikali­tásáról is tanúskodtak és ar­ról is, hogy alaposan ismeri a színpad törvényeit. Ügy tu. dott gazdálkodni a legkiseb­bek mozgáskészletével is, hogy nem veszélyeztette technikai biztonságukat, ugyanakkor a csoportok gya­korlata többszólamú térbeli mozgatásával vagy a zene és a tánc karakterét jelző —' roppant egyszerű, de kifeje­ző — jelmezekkel mozgalmas folyamattá, látvánnyá szer­vezte a kompozíciókat. A legkisebbek tapsos-rit- mikus tánccal mutatkoztak be. Az előkészítő tagozat to­vábbi három évfolyamán ta­nulók (általános iskolai alsó tagozatos korosztály) társasá­gi táncok mozgáselemeiből, illetve néptáncelemekből ösz- szeállított derűs epizódokban adtak számot a tanultakról. A balett tagozat első évfolya­mosai klasszikus balettet táncoltak, a második évfo­lyamra járók pedig balett- gimnasztikából, klasszikus balettből, discotáncból és kánkánból — kereti átékkal egységbe foglalt — táncszvit ötletét kapták mesterüktől, Balettmajális címmel. A színpad szinte tobzódott a táncban, amikor a Szolno­ki Balett hét táncospárja társasági táncok színpadi fel­dolgozásából kialakított re- vüt mutatott be. Az estet a hét tételben megfogalmazott Walpurgis éj (balettbetét Gounoud: Faust című operá. jából) koronázta. Közülük néhányan úgy táncoltak, tes­tükkel úgy rajzolták fel a ze­nét a térben, mintha a saját alkotásukat közvetítenék, s nem készen kapott betanult koreográfiát táncolnának. (Dobos Bori—Csajbók Béla, Gál Gabriella—Tamás Já­nos). A mezőnyből kiemelkedő tehetséget, szám szerint bár nem sok fiatal mutatott fel, az összhatás mégis figyelmet keltő és élményt adó volt. S ez szolgáljon a baűettmester dicséretéül (aki egyszemély- ben koreográfus és jelmez- tervező is) mert azt bizonyít­ja, hogy kibontakozó művé­szetük nem elsősorban a „ho­zott anyagból” formálódik, hanem abból, amit Mozsonyi Alberttól tanultak. A jelen­tős színpadi egyéniségek megszületése nem elhatáro­zás dolga, a pezsgő alkotói légkör viszont jelentkezésü­ket, kibontakozásukat előse­gítheti. Ez a pezsgés, a fo­lyamatos és koncentrált munka élménye tartja a tánc bűvkörében úgy a ki­sebbeket, mint a nagyobba­kat, mind a kettőszánnegy- ven fiatalt. Egyre növekvő számuk — hovatovább ki­növik a balett-termet — ve­zetőjük pedagógiai készségét is dicséri. Labáth Valéria Olajbányászokról mintáz köztéri szobrot Szabó László szobrászművész. Munkája a megye­székhely központjában lesz felállítva Debreceni dzsessz-napok Hazai és külföldi sztárok a pódiumon Örömzene, éjszakai előadás Dalolva szebb az élet? Szórakoztató műsor, zenés beszélgetés Dalolva szebb az élet? E címmel szórakoztató műsort és zenés beszélgetést rendez­nek július 2-án este 7 órától Szolnokon a Szakszervezetek Megyei Művelődési Központ­jában. A Magyar Rádió nép­szerű riportere. Feledi Péter lesz a műsorvezető. A prog­ramban fellép a Szolnoki Járműjavító férfikara, a szolnoki Bartók Béla kama­rakórus, a jászberényi Vasas Kórus, valamint a török­szentmiklósi Liszt Ferenc Kórus. Zongorán kísér: Nagyné Labáth Valéria. Ezt követően a közönség kérdé­seire válaszolnak a szakszer­vezeti tisztségviselők, illetve a művészeti élet képviselői: karnagyok, kórustagok. Je­gyeket az üzemi közönség- szervezőknél igényelhetnek az érdeklődők. Tegnap este Debrecenben a művelődési központban a Percussion Computer Orc­hestra, a Gonda együttes, a Vasvári qartett és a Debre­ceni Dzsessz együttes! kon­certjével megkezdődött a ha­gyományos; dzsessz-napok rendezvénysorozata. A nyi­tó koncertet követően a kö­zönség éjféltől a Bartók te­remben Szovjetunió-beli és Angliából! érkezett muzsiku­sok műsorát hallgathatta meg. A dzsessz-napok a hétvé­gére isi sztárokat, forró han­gulatnak ígérkező koncerte­ket kínál a műfaj híveinek. Ma délután és este a műve­lődési központban, a Bartók teremben és a városi sport­csarnokban négy hangver­senyt rendeznek. Holtnap a szabadtéri sizínpadon is fel­lépnek az együttesek, szólis­ták, este a sportcsarnokbeli előadás után a zenészek és a publikum által ás kedvelt, mindig meglepetéseket tarto­gató jam session, vagyis „örömzene” következik. A fesztivál zárónapján, vasiámap délelőtt a Kölcsey parkban a Molnár Dixieland Band koncertezik, délután újra a szabadtéri színpadon lépnek közönség elé a neves zenekarok. A záróhangver- serenyre a sportcsarnokban kerül sor, amikor is NSZK- beli, dán, amerikai, brit és NDK-beli dzsessz muzsiku­sok szórakoztatják a közön­séget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom