Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-29 / 151. szám
SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A TARTALOMBÓL: A T-betüs család sztorija Sok piciny balettcipő A rádió és televízió jövő heti műsora Bizalmunk fedezete Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága 1984. június 28-án Majoros Károly elv- tártnak. a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. Részt vett az ülésen Szabó Borbála ellv- társnő, a párt Központi Bizottságának tagja. Az ülésen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi és a városi jogú pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács tisztségviselői, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak megyei vezetői. A megyei pártbizottság meghallgatta és elfogadta: — Majoros Károly elvtársnaik, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának 1984. június 26-i üléséről', továbbá az MSZMP XIII. kongresszusa előkészítésére vonatkozó megyei feladatokat; — Fábián Péter elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében a. megyei pártbizottság közaktatáspoltikai határozata végrehajtásának néhány kérdéséről szőlő jelentést; — Szűcs János elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében a megye hosszútávú terület- és település- fejlesztési i rá nyaltvei időarányos végrehajtásának tapasztalatairól szőlő jelentést; — Szűcs János eltvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának eUőterjesztésében az elmúlj év pártfegyelmi helyzetéről készült jelentést. A pártbizottsági ülésen felszólalt: Bethlendi Béla, a megyei pártbizottság tagja, a jászberényi 606. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója. Lázár György befejezte Zala megyei látogatását Építőipari gyorsmérleg Több felújítás és fenntartás Feszített tempó a téglagyártásban Amikor már történelem lesz az a kor, amelyben ma élünk, valószínű úgy határozzák meg a történészek, hogy a 70-es évek második fele volt az illúziók elvetésének. a 80-as évtized első fele pedig a dinamikus gazdasági növekedés előkészítésének időszaka. Vagyis a 70- es évek második felében ismertük fel igazából, hogy a tőkés világgazdaság a mi gazdaságunkra is hatással van, végtére Európa egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk. Még akkor eldöntöttük válaszunkat az új kihívásra, s a 80-as évek első felében — a nadrágszíj unkát kissé összébbhúzva — kifizettük adósságaink nagyobbik felét, átlendültünk a holtponton, s ha dinamikus gazdasági növekedésre még nem is voltunk képesek, a szocialista országok közösségére támaszkodva már előkészítettük, megalapoztuk azt. Ez a folyamat világosan nyomon követhető, és újabb kibontakozásról tanúskodik az MSZMP Központi Bizottsága június 26-i üléséről a csütörtöki lapokban megjelent közlemény. A többi között azt olvashatjuk benne, hogy az év első öt hónapjában az ipari termelés 4. a kivitel 6 százalékkal nőtt, Illetve bővült, a lakosság pénzjövedelme gyorsabban emelkedett a számítottnál, a fogyasztói árszínvonal megfelel a tervezettnek. Más szavakkal. ha vannak is plusz és mínusz előjelek (plusz az iparnál, a lakosság pénzjövedelménél, mínuszt okozott a múl t évi aszály a nem rubel elszámolású külkereskedelemben), nagy meglepetések azért nincsenek. Ma. amikor annyi kellemetlen fordulatot él át a világ nagyobbik, nem szocialista fele, nem lehet eléggé örülni az ilyen mondatoknak. Hiszen mindezt olyan körülmények között tudtuk elérni, amikor — ez is benne van a közleményben — .. a cserearányok tovább romlottak”. Elképzelhető, hogy egyik másik olvasónk már fásult, amikor a cserearányromlás fogalmával találkozik, dehát e sokat használt, mondhatnánk elkoptatott kifejezés mögött rideg, vagy inkább dinasztikus tények rejlenek. Egy neves történészünk hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarország már any- nyit vesztett a sokat emlegetett cserearányromláson, mint amennyi anyagi értékünk elpusztult a második világháborúban. S hogy mennyit vesztett volna még, ha nincs KGST, vagyis nincs hol gazdaságosan értékesíteni évi 13 ezernyi ..autóbusztermésünk” nagyobbik felét — egyéb gépeinkről, gyógyszereinkről, textil- és ruházati cikkeinkről és élelmiszerexportunkról nem is beszélve — nos, mindezt, mint feltevést még nem mérte fel senki. Ez így ugyanis felmérhetetlen. Nem ok nélkül méltatja, emeli ki a legújabb pártdokumentumunk is a KGST-tagországok június közepén megtartott moszkvai tanácskozását, hiszen — egy hasonlattal élve — Magyar- ország számára olyan fontos a KGST, mint amennyire az ember számára nélkülözhetetlen az ivóvíz. Visszatérve a cserearányromlásra. illetve arra, hogy még ilyen körülmények között ,is szerényen előrehaladtunk, ez egyszerre bizonyítja szocialista gazdaságunk életerejét, meg persze azt is, hogy fordulat eléréséről még nem beszélhetünk. A cserearányromlás számunkra sem végzet fátum. S ha mégis tart egyelőre, ez azt igazolja, hogy nem vagyunk még elég mozgékonyak. S ha azt kezdjük el bogozgatni, miért nem, akkor eljutunk az ismert következtetésekhez, tényékhez: mert túl nehezek a termékeink, nem vagyunk elég termelékenyek, mert pazaroljuk a munkaerőt stb. S ha még tovább megyünk a miértek vizsgálatában, kiderül, hogy a radikális változásra képes hatékony, jövedelmező gazdálkodásnak még számos fékje van nálunk, s csak e fékek kioldása gyorsíthatja fel a mozgást — vagyis eljutunk a gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésének szükségességéhez. Megtörtént, hogy a legutóbbi KB-ülésről kiadott közleményt olvasva többen ellentmondást véltek felfedezni a sorok között, mondván: ha több mint 4 százalékkal nőtt az ipari termelés (jónéhány éve nem írhattunk le ilyesmit), ha a kivitel is jól halad, akkor miért került be a dokumentum szövegébe: „a beruházás, a lakosság fogyasztása legyen összhangban a gazdasági teljesítményekkel ... A népgazdaság egyensúlyi helyzete megköveteli, hogy a lakosság és az állam bevételei a számítottnak megfelelően alakuljanak”. Hiszen — mondhatja az olvasó — ebben az is benlfoglaltatik, hogy az élet- színvonal észrevehető emelkedésére nem számíthatunk. Valóban nem — mert még nincs megalapozva. Miután törlesztjük az ezután esedékes külföldi adósságainkat (itt kezdődik a gazdasági egyensúly!), csak szerényebb kiadásokra futja. Van ugyan erőnk arra, hogy tovább építsük Paksot, a metrót, befejezzük az operaház felújítását tető alá kerüljön 70—74 ezer lakás, sőt — amint pénzügyminiszterünk egyik nyilatkozatából kiderül — még arra is lehetőség nyílik, hogy egyes dolgozó rétegek, mindenekelőtt a pedagógusok fizetésemelését előkészítsük. Arra azonban már nincs erőnk, hogy az aktív keresők és nyugdíjasok miliői élet- színvonalát emelhessük. Egyelőre csak az év első öt hónapjában nőtt 4 százalékkal az ipari termelés: az elmúlt esztendőkben alig emelkedett, s ennek megfelelően alakult nemzeti jövedelmünk évenkénti összege is. Tartósabb növekedésre, megalapozottabb dinamizmusra van szükség. Arra, hogy ne kelljen úgy számold gatnunk, mint ahogy az országgyűlés ipari bizotságá- nak legutóbbi ülésén történt: igaz, hogy ennyivel nőtt az ipar termelése, de ... Az idén 4 munkanappal kevesebbel kell beérnünk, mint 1983- ban, és a 4-gyél kevesebb munkanapból hármat a második félévben kell „lenyelnünk”. Vagyis ha nem igyekszünk, nem 4 százalékos, hanem jóval szerényebb ipari termelésnövekedésre számíthatunk. A tartósabb gazdasági növekedés, a megalapozott dinamizmus elérésének útját- módját a párt kidolgozta. A célok, a tennivalók világosak. Ezért — immár az 1985 tavaszára összehívandó XIII. pártkongresszusra készülve — azzal a tudattal dolgozhatunk, hogy a mi pártunk helyzetelemzéseit, országépítő programját az élet kritikája igazolta, az élet volt a valóságfedezete. (KS) Kádárlános fogadta lesus Montanét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit- tkára tegnap fogadta Jesus Montanét, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagját, a Központi Bizottság titkárát, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón áttekintették a két párt közötti együttműködés néhány időszerű kérdését, véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetről, különös tekintettel a Karib-tengeri térségben, illetve az európai kontinensen tapasztalható fejleményekre. A kubai küldöttség tegnap elutazott hazánkból. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap folytatta kétnapos Zala megyei látogatását. Második napi programja a göcseji falumúzeum és az Országos Olajipari Múzeum megtekintésével kezdődött. Ezt követően Lázár György felkereste a Zalaegerszegi Ruhagyárat. Itt Basa Ferenc vezérigazgató számolt be a kormány elnökének a város iparosodásában úttörő szerepet betöltő 33 éves gyár munkájáról, dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről. A férfi és fiú felsőruházati cikkeket előállító Zalaegerszegi Ruhagyár termékeinek 72 százalékát exportra készíti, 60 százalékát nyugat-európai és tengerentúli megrendelésekre. A múlt évben a nehezebb körülmények ellenére 30 százalékkal növelték tőkés exportjukat. Nincsenek értékesítési gondjaik, a piaci igények meghaladják a gyártási lehetőségeket. Lázár György az üzemlátogatás során megtekintette a gyár korszerű berendezéseit, többek között az elektronikus gyártáselőkészítő rendszer lézeres szé- riázó gépét, valamint az automatikus készáru raktározást. A Politikai Bizottság tagjának programja délután a Magyar Hűtőipar zalaegerszegi gyárában folytatódott. Farkas Sándor igazgató tájékoztatójában elmondta, hogy az üzemben az idén mintegy 12 000 tonna mirelit árut állítanak elő. Készítményeik — a szemes csemegekukorica, málna, fekete szeder, piros- és feketeribiz- ke — felét külföldre, nyugat- és észak-európai országokba szállítják, és ebben az évben jelentősen növelik exportjukat. A gyár munkájáról elhangzott beszámoló után következő üzemlátogatáson a kormány elnöke megtekintette a gyártási folyamatot, a beérkező nyersanyag útját a készáruig. Lázár György zalaegerszegi látogatása befejezéseként aktívaülésen találkozott a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek és intézményeinek vezetőivel. A Minisztertanács elnöke időszerű politikai kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. Gazdasági életünk változásai az építőipart sem hagyták érintetlenül. Kevesebb beruházás és áflllámi lakásépítés, több fedújítási és fenntartási munka jellemzi megyénkben is a tervező, az építőanyagokat gyártó és a kivitelező vállalatok helyzetétAz elmúlt félévben a megyei tanács Tervező-Beruházó Vállalatának (a volt Szol- noktervnek) foglalkoztatási göndja nem volt. Viszont sajátosságai miatt a munkáit nem tudta folyamatosan egyenletesen végezni. így a műszaki tervezésben, lebonyolításában lemaradtak dolgozói. A tervezettnél alacsonyabb árbevételre tett szert a vállalat, mivél a beruházási tevékenységből 600 ezer forinttal kevesebb összeg folyt be, a kivitelezők teljesítménye hullámzó volt. A Szdlnok megyei Tanácsi Építőipari Vállalat teljesítménye 2—3 százalékkal több volt a tervezettnél. A Szotév jó ütemben építette a karcagi és a martfűi iskolákat, a megyeszékhelyen készülő 125 gaírzonlakásos fiatal értelmiségiek házát. A vállalatiaknak gondot okoz. hogy továbbra sem könnyű beszerezni a gázkészülékeket és az ajtólap gyártásához szükséges faanyagot. A szolnoki Építő. Javító és Szolgáltató Vállalat az első negyedév termelési tervéit 2,5 százalékkal túlteljesítette, árbevétele 6 százalékkal kevesebb a vártnál. Az ezt követő hónapokban felgyorsult a „motor”, így a félévet á vállalat „időarányosan” zárja. Az első hat hónapban komoly nehézségét okozott a falazóanyag hiánya. Az állami építőipar megyénkben működő nagyvállalata (a SZÁÉV) terveivel összhangban termelt, bár a munkák ütemét kedvezőtlenül befolyásolta a hosszú tél. Ebben a félévben a vállalatnál 434 lakás átadását tűzték ki célul, de ötvennel kevesebbet tudnak elkészíteni, mivel a szolnoki Széchenyi lakótelep egyik építkezése pénzügyi problémák miatt elhúzódik. A BVM szolnoki gyárának termékszerkezete jelentősen megváltozott, azaz alkalmazkodott a piaci kereslethez. Nőtt a lakosság igénye az áthidaló gerendák, H-geren- dák, szimkár födémpanelek iránt, ugyanakkor a megrendelők kevesebbet kémek a gyártód egyedi termékekből s mezőgazdasági vázszerkezetekből. A szolnoki BVM új szimkár gyártósort telepít, hogy minél jobban kielégítse a lakossági igényeket. Az építőipari anyagok termelése eddig kedvező ütemben haladt a mezőtúri központú Alföldi Tégla* és Cserépipari Vállalait üzemeiben. Az év eleji igen sok megrendelésnek feszített tempóval igyekeztek eleget tenni dolgozói. Ennek érdekében az abonyi gyár nem állt le, nagyjavításra. így nyerstéglából 10,6 millió, égetett téglából pedig 12,2 millió darabbal többet tudott a vállalat termelni. Aratásra készítik elő a nagy teljesítményű kombájnokat a jánoshidai Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben. Összesen 1460 hektár aratni való vár a gépekre, ezeket a munkálatokat előreláthatólag július .közepén kezdik meg. (A nyári betakarítási munkálatokról szóló publicisztikánk a 3. oldalon.)
