Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-29 / 151. szám

SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A TARTALOMBÓL: A T-betüs család sztorija Sok piciny balettcipő A rádió és televízió jövő heti műsora Bizalmunk fedezete Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága 1984. június 28-án Majoros Károly elv- tártnak. a megyei pártbizottság első titká­rának elnökletével kibővített ülést tartott. Részt vett az ülésen Szabó Borbála ellv- társnő, a párt Központi Bizottságának tag­ja. Az ülésen a megyei pártbizottság tag­jain kívül részt vettek a megyei pártbizott­ság osztályvezetői, a városi és a városi jo­gú pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács tisztségviselői, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak megyei vezetői. A megyei pártbizottság meghallgatta és elfogadta: — Majoros Károly elvtársnaik, a megyei pártbizottság első titkárának tájékozta­tóját az MSZMP Központi Bizottságának 1984. június 26-i üléséről', továbbá az MSZMP XIII. kongresszusa előkészítésére vonatkozó megyei feladatokat; — Fábián Péter elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében a. megyei pártbizottság közaktatáspoltikai határozata végrehajtásának néhány kérdé­séről szőlő jelentést; — Szűcs János elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében a megye hosszútávú terület- és település- fejlesztési i rá nyaltvei időarányos végrehaj­tásának tapasztalatairól szőlő jelentést; — Szűcs János eltvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának eUőterjesztésében az elmúlj év pártfegyelmi helyzetéről ké­szült jelentést. A pártbizottsági ülésen felszólalt: Bethlendi Béla, a megyei pártbizottság tagja, a jászberényi 606. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet igazgatója. Lázár György befejezte Zala megyei látogatását Építőipari gyorsmérleg Több felújítás és fenntartás Feszített tempó a téglagyártásban Amikor már történelem lesz az a kor, amelyben ma élünk, valószínű úgy hatá­rozzák meg a történészek, hogy a 70-es évek második fele volt az illúziók elveté­sének. a 80-as évtized első fele pedig a dinamikus gaz­dasági növekedés előkészíté­sének időszaka. Vagyis a 70- es évek második felében is­mertük fel igazából, hogy a tőkés világgazdaság a mi gazdaságunkra is hatással van, végtére Európa egyik legnyitottabb gazdasága va­gyunk. Még akkor eldöntöt­tük válaszunkat az új kihí­vásra, s a 80-as évek első fe­lében — a nadrágszíj unkát kissé összébbhúzva — kifi­zettük adósságaink nagyob­bik felét, átlendültünk a holtponton, s ha dinamikus gazdasági növekedésre még nem is voltunk képesek, a szocialista országok közössé­gére támaszkodva már előké­szítettük, megalapoztuk azt. Ez a folyamat világosan nyomon követhető, és újabb kibontakozásról tanúskodik az MSZMP Központi Bizott­sága június 26-i üléséről a csütörtöki lapokban megje­lent közlemény. A többi kö­zött azt olvashatjuk benne, hogy az év első öt hónapjá­ban az ipari termelés 4. a ki­vitel 6 százalékkal nőtt, Il­letve bővült, a lakosság pénz­jövedelme gyorsabban emel­kedett a számítottnál, a fo­gyasztói árszínvonal megfe­lel a tervezettnek. Más sza­vakkal. ha vannak is plusz és mínusz előjelek (plusz az iparnál, a lakosság pénzjö­vedelménél, mínuszt okozott a múl t évi aszály a nem ru­bel elszámolású külkereske­delemben), nagy meglepeté­sek azért nincsenek. Ma. amikor annyi kelle­metlen fordulatot él át a vi­lág nagyobbik, nem szocia­lista fele, nem lehet eléggé örülni az ilyen mondatoknak. Hiszen mindezt olyan körül­mények között tudtuk elér­ni, amikor — ez is benne van a közleményben — .. a cserearányok tovább romlottak”. Elképzelhető, hogy egyik másik olvasónk már fásult, amikor a cserearányromlás fogalmával találkozik, dehát e sokat használt, mondhat­nánk elkoptatott kifejezés mögött rideg, vagy inkább dinasztikus tények rejlenek. Egy neves történészünk hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarország már any- nyit vesztett a sokat emle­getett cserearányromláson, mint amennyi anyagi érté­künk elpusztult a második világháborúban. S hogy mennyit vesztett volna még, ha nincs KGST, vagyis nincs hol gazdaságosan értékesíte­ni évi 13 ezernyi ..autóbusz­termésünk” nagyobbik felét — egyéb gépeinkről, gyógy­szereinkről, textil- és ruhá­zati cikkeinkről és élelmi­szerexportunkról nem is be­szélve — nos, mindezt, mint feltevést még nem mérte fel senki. Ez így ugyanis fel­mérhetetlen. Nem ok nélkül méltatja, emeli ki a legújabb pártdokumentumunk is a KGST-tagországok június közepén megtartott moszkvai tanácskozását, hiszen — egy hasonlattal élve — Magyar- ország számára olyan fontos a KGST, mint amennyire az ember számára nélkülözhe­tetlen az ivóvíz. Visszatérve a cserearány­romlásra. illetve arra, hogy még ilyen körülmények kö­zött ,is szerényen előreha­ladtunk, ez egyszerre bizo­nyítja szocialista gazdasá­gunk életerejét, meg persze azt is, hogy fordulat elérésé­ről még nem beszélhetünk. A cserearányromlás szá­munkra sem végzet fátum. S ha mégis tart egyelőre, ez azt igazolja, hogy nem va­gyunk még elég mozgéko­nyak. S ha azt kezdjük el bogozgatni, miért nem, ak­kor eljutunk az ismert kö­vetkeztetésekhez, tényékhez: mert túl nehezek a termé­keink, nem vagyunk elég ter­melékenyek, mert pazaroljuk a munkaerőt stb. S ha még tovább megyünk a miértek vizsgálatában, kiderül, hogy a radikális változásra képes hatékony, jövedelmező gaz­dálkodásnak még számos fékje van nálunk, s csak e fékek kioldása gyorsíthatja fel a mozgást — vagyis elju­tunk a gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejleszté­sének szükségességéhez. Megtörtént, hogy a leg­utóbbi KB-ülésről kiadott közleményt olvasva többen ellentmondást véltek felfe­dezni a sorok között, mond­ván: ha több mint 4 száza­lékkal nőtt az ipari termelés (jónéhány éve nem írhattunk le ilyesmit), ha a kivitel is jól halad, akkor miért került be a dokumentum szövegébe: „a beruházás, a lakosság fo­gyasztása legyen összhang­ban a gazdasági teljesítmé­nyekkel ... A népgazdaság egyensúlyi helyzete megkö­veteli, hogy a lakosság és az állam bevételei a számított­nak megfelelően alakulja­nak”. Hiszen — mondhatja az olvasó — ebben az is benlfoglaltatik, hogy az élet- színvonal észrevehető emel­kedésére nem számíthatunk. Valóban nem — mert még nincs megalapozva. Miután törlesztjük az ezután esedé­kes külföldi adósságainkat (itt kezdődik a gazdasági egyensúly!), csak szerényebb kiadásokra futja. Van ugyan erőnk arra, hogy tovább épít­sük Paksot, a metrót, befe­jezzük az operaház felújítá­sát tető alá kerüljön 70—74 ezer lakás, sőt — amint pénz­ügyminiszterünk egyik nyi­latkozatából kiderül — még arra is lehetőség nyílik, hogy egyes dolgozó rétegek, min­denekelőtt a pedagógusok fi­zetésemelését előkészítsük. Arra azonban már nincs erőnk, hogy az aktív keresők és nyugdíjasok miliői élet- színvonalát emelhessük. Egyelőre csak az év első öt hónapjában nőtt 4 száza­lékkal az ipari termelés: az elmúlt esztendőkben alig emelkedett, s ennek megfe­lelően alakult nemzeti jöve­delmünk évenkénti összege is. Tartósabb növekedésre, megalapozottabb dinamiz­musra van szükség. Arra, hogy ne kelljen úgy számold gatnunk, mint ahogy az or­szággyűlés ipari bizotságá- nak legutóbbi ülésén történt: igaz, hogy ennyivel nőtt az ipar termelése, de ... Az idén 4 munkanappal kevesebbel kell beérnünk, mint 1983- ban, és a 4-gyél kevesebb munkanapból hármat a má­sodik félévben kell „lenyel­nünk”. Vagyis ha nem igyek­szünk, nem 4 százalékos, ha­nem jóval szerényebb ipari termelésnövekedésre számít­hatunk. A tartósabb gazdasági nö­vekedés, a megalapozott di­namizmus elérésének útját- módját a párt kidolgozta. A célok, a tennivalók világo­sak. Ezért — immár az 1985 tavaszára összehívandó XIII. pártkongresszusra készülve — azzal a tudattal dolgozha­tunk, hogy a mi pártunk helyzetelemzéseit, országépí­tő programját az élet kriti­kája igazolta, az élet volt a valóságfedezete. (KS) Kádárlános fogadta lesus Montanét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit- tkára tegnap fogadta Jesus Montanét, a Kubai Kommu­nista Párt Politikai Bizott­ságának póttagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón áttekintették a két párt közötti együttmű­ködés néhány időszerű kér­dését, véleménycserét foly­tattak a nemzetközi helyzet­ről, különös tekintettel a Karib-tengeri térségben, il­letve az európai kontinensen tapasztalható fejleményekre. A kubai küldöttség teg­nap elutazott hazánkból. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke tegnap folytatta kétnapos Zala megyei látogatását. Második napi programja a göcseji falumúzeum és az Országos Olajipari Múzeum megtekintésével kezdődött. Ezt követően Lázár György felkereste a Zalaegerszegi Ruhagyárat. Itt Basa Ferenc vezérigazgató számolt be a kormány elnökének a város iparosodásában úttörő szere­pet betöltő 33 éves gyár munkájáról, dolgozóinak élet- és munkakörülményei­ről. A férfi és fiú felsőruhá­zati cikkeket előállító Za­laegerszegi Ruhagyár termé­keinek 72 százalékát export­ra készíti, 60 százalékát nyugat-európai és tengeren­túli megrendelésekre. A múlt évben a nehezebb körülmé­nyek ellenére 30 százalékkal növelték tőkés exportjukat. Nincsenek értékesítési gond­jaik, a piaci igények meg­haladják a gyártási lehető­ségeket. Lázár György az üzemlátogatás során meg­tekintette a gyár korszerű berendezéseit, többek között az elektronikus gyártáselő­készítő rendszer lézeres szé- riázó gépét, valamint az au­tomatikus készáru raktáro­zást. A Politikai Bizottság tag­jának programja délután a Magyar Hűtőipar zalaeger­szegi gyárában folytatódott. Farkas Sándor igazgató tá­jékoztatójában elmondta, hogy az üzemben az idén mintegy 12 000 tonna mirelit árut állítanak elő. Készít­ményeik — a szemes cseme­gekukorica, málna, fekete szeder, piros- és feketeribiz- ke — felét külföldre, nyu­gat- és észak-európai orszá­gokba szállítják, és ebben az évben jelentősen növelik ex­portjukat. A gyár munká­járól elhangzott beszámoló után következő üzemlátoga­táson a kormány elnöke megtekintette a gyártási fo­lyamatot, a beérkező nyers­anyag útját a készáruig. Lázár György zalaeger­szegi látogatása befejezése­ként aktívaülésen találkozott a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek és in­tézményeinek vezetőivel. A Minisztertanács elnöke idő­szerű politikai kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. Gazdasági életünk változá­sai az építőipart sem hagy­ták érintetlenül. Kevesebb beruházás és áflllámi lakásé­pítés, több fedújítási és fenn­tartási munka jellemzi me­gyénkben is a tervező, az építőanyagokat gyártó és a kivitelező vállalatok helyze­tét­Az elmúlt félévben a me­gyei tanács Tervező-Beruhá­zó Vállalatának (a volt Szol- noktervnek) foglalkoztatási göndja nem volt. Viszont sa­játosságai miatt a munkáit nem tudta folyamatosan egyenletesen végezni. így a műszaki tervezésben, lebo­nyolításában lemaradtak dol­gozói. A tervezettnél alacso­nyabb árbevételre tett szert a vállalat, mivél a beruhá­zási tevékenységből 600 ezer forinttal kevesebb összeg folyt be, a kivitelezők telje­sítménye hullámzó volt. A Szdlnok megyei Tanácsi Építőipari Vállalat teljesít­ménye 2—3 százalékkal több volt a tervezettnél. A Szotév jó ütemben építette a kar­cagi és a martfűi iskolákat, a megyeszékhelyen készülő 125 gaírzonlakásos fiatal értelmi­ségiek házát. A vállalatiak­nak gondot okoz. hogy to­vábbra sem könnyű besze­rezni a gázkészülékeket és az ajtólap gyártásához szük­séges faanyagot. A szolnoki Építő. Javító és Szolgáltató Vállalat az első negyedév termelési tervéit 2,5 százalékkal túlteljesítette, ár­bevétele 6 százalékkal keve­sebb a vártnál. Az ezt kö­vető hónapokban felgyorsult a „motor”, így a félévet á vállalat „időarányosan” zár­ja. Az első hat hónapban ko­moly nehézségét okozott a falazóanyag hiánya. Az állami építőipar me­gyénkben működő nagyválla­lata (a SZÁÉV) terveivel összhangban termelt, bár a munkák ütemét kedvezőtle­nül befolyásolta a hosszú tél. Ebben a félévben a vállalat­nál 434 lakás átadását tűz­ték ki célul, de ötvennel ke­vesebbet tudnak elkészíteni, mivel a szolnoki Széchenyi lakótelep egyik építkezése pénzügyi problémák miatt elhúzódik. A BVM szolnoki gyárának termékszerkezete jelentősen megváltozott, azaz alkalmaz­kodott a piaci kereslethez. Nőtt a lakosság igénye az áthidaló gerendák, H-geren- dák, szimkár födémpanelek iránt, ugyanakkor a megren­delők kevesebbet kémek a gyártód egyedi termékekből s mezőgazdasági vázszerkeze­tekből. A szolnoki BVM új szimkár gyártósort telepít, hogy minél jobban kielégít­se a lakossági igényeket. Az építőipari anyagok ter­melése eddig kedvező ütem­ben haladt a mezőtúri köz­pontú Alföldi Tégla* és Cse­répipari Vállalait üzemeiben. Az év eleji igen sok megren­delésnek feszített tempóval igyekeztek eleget tenni dol­gozói. Ennek érdekében az abonyi gyár nem állt le, nagyjavításra. így nyerstég­lából 10,6 millió, égetett tég­lából pedig 12,2 millió darab­bal többet tudott a vállalat termelni. Aratásra készítik elő a nagy teljesítményű kombájnokat a jánoshidai Vörös Hajnal Ter­melőszövetkezetben. Összesen 1460 hektár aratni való vár a gépekre, ezeket a munkála­tokat előreláthatólag július .közepén kezdik meg. (A nyári betakarítási munkálatokról szóló publicisztikánk a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom