Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-28 / 150. szám

1984. JÚNIUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Úthálózatunk jövője Szolnok Széchenyi lakótelepén, a lakos­ság jobb ivóvízellátása érdekében 350 mé­ter mély artézi kutat fúrnak. Az új kút — amellyel várhatóan augusztus közepéig el­készülnek a ceglédi Vízkutató és Fúró Vál­lalat szakemberei — állandóan szolgáltat majd hús ivóvizet azoknak, akik kevésbé vannak megelégedve a hálózat Tisza-vi- zével. Heten megtagadták a munkát 7 Fényt kapott a színes labor A Szolnok megyei Fényképész Szövetkezet központi színes laborja, hogy a szakmánál maradjunk, fényt ka­pott, emiatt sötét folt keletkezett rajta. A foltnak három hétre visszamenő története van. Pölösikei Péter laborvezető dokumentumokkal támasztja alá a „folt” keletkezésének körülményeit: — Május elején jeleztem a szövetkezet műszaki vezető­jének. hogy fogytán van a képpapírunk. A műszaki ve­zető közölte, hogy csak te­kercsben kap az Ofotérttól papírt, amelyet a laborán­soknak kell 9-szer 12 centi- méteres darabokra vágni. Mondtam, hogy arról szó sem lehet, mert a laboránsok normában dolgoznak, és fel­adataik között nem szerepel a papírvágás. Ekkor vette kezébe az ügyet Bucsányi Istvánné, a szövetkezet el­nöke. Lejött a laborba, hogy elmondja: a papírvágás, méghozzá a selejtszázalék nélküli papírvágás az expo­náló laboránsok dolga, akik viszont azzal érveltek, hogy sötétben kell dolgozniuk, le­hetetlen hibamentesen vé­gezni a munkát, azon kívül mindössze egy vágógépünk van, az egymásra várakozás jelentős kieséssel jár. Má­jus 25-én. az elnöknő ittjárta után két nappal levélben is megírtuk a kifogásainkat és azt, hogy a vágást nem vál­laljuk. Szorgalmasan jegyzem a laborvezető szavait, amelye­ket a körülöttünk ülő expo­nálok helyeselve alátámasz­tanak, időnként közbeszól­nak, dátumokat, időpontokat azonosítanak. — Az elnökasszony számí­tása szerint egy óra alatt öt­száz darab papírt lehet le­vágni a tekercsből — foly­tatja Pölöskei Péter —, a mi próbavágásaink azonban en­nek ellent mondtak. Javasol­tuk, hogy miután a szövet­kezet érdeke inkább azt kí­vánja, hogy a laboránsok la- boráljanak, és ne papírt vág­janak, .két segédmunkást ál­lítson be a vágási munkák­ra. Ezután minden exponá- lót felhívott az irodájába, ahol bemutatta a vágógép gyors kezelését, majd ismét feltette a kérdést: vállal- juk-e? Nemet mondtunk. Ek­kor ajánlott fel a vágott pa­pír darabjáért négy fillért, mert szerinte úgy összejön húszforintos órabér is. Sze­rintünk jó, ha tíz forint, emiatt kitartottunk amellett, hogy nem vágunk. Mindezt újra levélben is közöltem a szövetkezet elnökével június 4-én. Június 5-én kaptunk tőle egy levelet, amelyben túlórát rendéit el a papírvá­gásra hétköznap két. szom­baton és vasárnap nyolc órát. Június 9-én, szombaton reg­gel hattól tizenegyig hiába ült bent négy exponáló, egy se­gédmunkás és jómagam, mert nem volt elegendő vegyszer. A vasárnapi túl­órát már nem vállaltuk. A laborvezetőt félbeszakít­ják az exponálok, és elmond­ják, hogy közben június 4-én megtörtént az első „meghall­gatás” munkamegtagadás cí­mén. A jegyzőkönyvben az elnök arra hivatkozott, hogy módosította a laboránsok munkaköri leírását, és abban most már szerepel a papír­vágás is. Június 12-én mind a hat exponáló és a labor­vezető is „fegyelmit” kapott, pontosabban határozati erőre még nem emelt fegyelmit. A meghallgatáson részt vett többek között az alapszerve­zeti KISZ-titkár, aki tilta­kozott a fegyelmi adása el­len, mert túlságosan sáros­nak tartotta. — A huzavona közben az elnöknő arra a két emberre bízta a papírvágást, akiket mi már májusban, az ügy kezdetén javasoltunk — fe­jezi be mondandóját Pölös­kei Péter. Az exponálok egyéb gondjukkal is előhoza­kodnak, mint például a gya­kori normarendezés. Azt is elmondják, hogy a havi át­lagkeresetük négyezren felül van, előfordul, hogy ötezren is. Bucsányi Istvánné, a Fény- szöv elnöke végighallgatja, amit a laboránsoktól meg­tudtam. — Időrendben így történt — bólogat, majd hozzáteszi: — De a dolog belső tartalma nem egészen stimmel. Mind­járt azzal kezdem, hogy a fényképpapír vágása szoro­san hozzátartozik a laboráns szakmához. És ha a laborve­zető nem azzal foglalkozik, hogyan lehet nem elvégezni a munkát, hanem azzal, hogy kiadja a feladatot az expo- nálóknak, semmi probléma nem volna, nem kellett vol­na több fórumot megjárniuk ezzel a ,véleményem szerint, piti üggyel. Hiszen tudom, hogy számtalan megyei fény­képész szövetkezetben, dara­bolt papír nem lévén, a te­kercseket maguk a laborán­sok vágják fel, minden szó nélkül és egyetlen plusz fil­lér nélkül. Kipróbáltam, hogy egy óra alatt ötszáz pa­pírt lehet levágni a tekercs­ről, és az négy fillérjével húsz forintot jelent, ami nem rossz órabér. Az exponálok munkaköri leírásában szere­pelt. hogy a munkakörükkel összefüggő, nem laboránsi feladatot is kötelesek elvé­gezni, ezért elnöki utasítást adtam a papírvágásra, ök ezt megtagadták vagyis sza­botálták a munkát. Ezért döntött úgy a vezetőség, hogy fegyelmit adunk a la­boránsoknak. Az elnöknőt láthatóan bántja, hogy a szövetkezeté­nél „akad hét renitens, akik rossz fényt vetnek az egész Fényszövre”. — Nézze, három hete tart ez a huzavona, a színes la­bor dolgozói a fűhöz-fához szaladgálás miatt kiestek a munkából. Nem mondhatom el minden megrendelőnknek, hogy mi okozza a vállalási határidő csúszását. Szomorú, hogy itt házon belül levelez- getünk egymással ahelyett, hogy valamennyien értelme­sen dolgoznánk. A színes la­borunk az utóbbi időben so­kat fejlődött, jelenleg két­millió forint értékű eszköze van. A belső torzsalkodások­kal megrendelőket veszíthe­tünk, pedig mi abból élünk, hogy az emberek fényképez­nek, és megbíznak bennünk, hogy képeik jó minőségben elkészülnek. Szerintem a la­bor dolgozói minősíthetetle­nül viselkedtek, megkapják a fegyelmit, mert megtagadták a munkát. Tisztában vagyok vele, hogy felébbeznek, dó azzal is, hogy hét ember sze­szélyei miatt nem károsod­hat egy huszonöt részlegből álló szövetkezet. Na bumm, mondhatná bár­ki. hiszen ez a szövetkezet belső ügye. Igaz. De az is igaz, hogy a fényszövösök ügye nincs minden tanulság nélkül. Hogy a hibát ki kö­vette el? Talán a nem elég­gé határozott vezető, talán a saját szempontjukból indo­koltan munkát megtagadó dolgozók, talán az Ofotért, amely a megrendelt vágott papírt nem szállította idejé­ben, anyaghiányra hivatkoz­va. A szövetkezet azonban — az elnöknő szavai szerint — abból él, hogy az emberek fényképeznek. És ha a bizal­muk egyszer megrendül... Ugye hogy nem is annyira „belső ügy”? Bendú János A mai helyzetet, az útháló­zat jelenlegi szerkezetét tör­ténelmi örökségként tartjuk számon. Jellemző a sugaras szerkezet, azaz az egyszámje­gyű főutak — egy kivételével — a fővárosiból indulnak ki, s ugyancsak sugaras szerke­zetet alkotnak a megyeszék­helyeket az úthálózatba kivé­tel nélkül bekapcsoló két­számjegyű főutak. Az újabbkori beruházások is mindenekelőtt ebben az irányiban fejlesztették a hazai úthálózatot. Elvégre az autó­pályák — az Ml-es, az M3-as, az M7_esi és a most épülő M5-ÖS igazodnak a korábbi közlekedési irányokhoz, s tu­lajdonképpen kapacitásbőví­tő létesítmények. Hasonló célt szolgált az a program is amelynek keretében teherbí­róbbá tették és kiszélesítet­ték a legfontosabb közutakat. A kapacitás bővítését termé­szetesen indokolta a motori­záció ugrásszerű fejlődése. S ha ennek következtében le is lassult, hiszen a korábbi esztendőkben százezer fölötti számban értékesített a Mer­kur személygépkocsit, ám újabban ez a szám jóval ki­sebb, még a jelenlegi gazda­sági körülmények közt sem szabad megfeledkezni a fej- lesztésekrőL A motorizáció alapja az út. A pálya, amely lassíthatja, vagy éppenséggel — például az autópályákat figyelembe véve — gyorsíthatja a for­galmat. Áruik tonnáinak száz­millióit fuvarozzák teherko­csik, kamionok, speciális jár­művek az utakon, a személy- forgalom többségét is motor- kerékpárok, autóbuszok, size- mély gépkocsik bonyolítják le. Az illetékeseknek több mint harmincezer kilométe­res országos úthálózatról kell gondoskodniuk, és egyre sür­getőbb igény a korslzerűsátési, új utak, hidak építése. A csépai Tiszamenti Ter­melőszövetkezet tiszaugi épí­tőtáborában jelenleg két­százhat budapesti és szege­di középiskolás dolgozik. Szedik a meggyet, a cseresz­nyét, és kapálják a szőlőt, munkájukkal segítve a ter­melőszövetkezet idényjelle­gű feladatainak megoldását. A tábor azonban különbözik a többitől mivel ott a szabad időben a béke és a leszerelés gondolatához kapcsolódó rendezvényeket tartanak. — A gyerekek készültek a táborra, tudták, hogy délu­tánonként, esténként ilyen jellegű előadások, vetélkedők (lesznek — mondja Fábián Imre táborvezetőségi tag. — A termelőszövetkezettel a munkakapcsolatunk jó, a házigazdák megfelelő felté­teleket biztosítottak szá­munkra. A hangulat is elfo­gadható, csupán a reggel félötös ébresztő és a munka egy kissé megviseli őket, mivel fizikailag és pszichi­kaiig sincsenek fölkészítve jerre a tevékenységre. Sza­badidős programjaink jók a tábor egységes. Fábián Imre szavait iga­zolja Kiss Zsolt is, aki a Illik arról szólni, hogy szá­mos jó gyakorlatnak mór ed­dig is tanúi lehettünk. így például annak, hogy rendre épültek és épülnek a város­kerülő utak Veszprémben, Székesfehérvárott, Nyíregy­házán, Egerben, Szentendrén, Pécsett, Kecskeméten, Tata­bányán, Békéscsabán. Ezek az utak tehermentesítik a belvárosokat a tranzitforga­lomtól, és nem lebecsülendő környezetvédelmi és a közle­kedésbiztonság javításlát szol­gáló hatásuk sem. E beruhá­zások mindenütt részét ké­pezték egy szélesebb körű rekonstrukciónak; amelyek nyomán új városközpontok születtek, a korábbinál ma­gasabb fokú infrastruktúra ■ vaL Magyarán az élet minő­sége javult azokon a telepü­léseken, ahol korszerűsítették az országos főutak városi át­kelő szakaszát. A fejlesztések ellenére va­lamiben mindmáig nem tör­tént előrelépési. Hazánk gaz­dasági fejlettsége és! szerke­zete egyre jobban igényűi a sugaras szerkezetű közúthá­lózat helyett a sugaras'—gyű­rűs szerkezetet. Ehhez azon­ban nemcsak új utakra, ha­nem új hidakra is szükség vám. Bármily hihetetlen, ha­zánkban a felszabadulás után nem épült előd nélküli új műtárgy a folyók felett. A Dunát Tahinál átívelő né­hány éves létesítmény egy korszerűtlen, keskeny híd közvetlen közelében épült fel, si a régit az új átadása után hamarosan le is bontot­ták. A körösi hídprogram ré­szeként épített hidak mind­egyike úgyszintén az elavult elődöt volt hivatva fölváltani. Méltán követélmény ugyancsak, hogy a jövőben az úthálózatot érintő fejlesz­tések segítsék a kis települé­sek népességmegtartó szere­pének erősödését. E fontos budapesti Bánki Donát Szakközépiskola tanulója. — Békejelvényeket, plaká­tokat készítettünk és az utolsó napon békefelvonu­lást tervezünk Csépán. Arra a kérdésre, hogy mit jelent számukra a béke, mindannyian azt válaszol­ták, hogy a rendet a bizton­ságot. de nemcsak a min­dennapokban, hanem a gon­dolkodásban is. Szabadide­jükben beszélgettek a béké­ről az Országos Béketanács képviselőivel, filmet néztek a hirosimai atomtámadás­ról. ottjártamkor pedig nagy érdeklődés kísérte azt a le­szereléssel kapcsolatos fó­rumot, amely katonapoliti­kai kérdésekkel foglalkozott. — Voltak olyan progra­mok — mondja Fábián Im­re — amelyek után nagyobb volt a visszhang mint ami­re számítottunk. Például a hirosimai film minden video horrort felülmúlt. Nagy si­kerrel mutatkozott be a La­tin Combó együttes is, amelynek tagjai politikai dalokat adtak elő latin-ame­rikai ritmusban. N. T. Jászberényben a Jász­sági Állami Gazdaság sörpalackozó üzemében naponta három műszak­ban több mint 170 ezer palackot töltenek meg Kőbányai vHágos Isör*- rel. A nyáron igen kere­sett italból a jászsági te­rületeken kívül Pest me­gyébe is szállítanak. szempontokat szem előtt tartva bocsátotta május vé­gén társadalmi vitára a Ha­zafias Népfront a közlekedé­si tárca által elkészített hosiz- szú távú országosi közútháló­zat-fejlesztési tervezetet. El­sőként Pécsett, majd Győr­ben, aztán Debreceniben, Miskolcon, Szegeden — vége­zetül a Pest megyei elképze­lésekre isi kitérve — Buda­pesten ültek össze egy-egy országrész szakemberei, hogy véleményükkel, javaslataik­kal hozzájáruljanak a leendő munkák előkészítéséhez. Hazánk távlati közútháló­zat-fej lesztósó tervét — Mi- hályfy Árpád irányításával — tavaly kezdték el kialakí­tani az UVATERV-nél, még­hozzá három változatban. A prognózisok szerint az ezred- fodulóra minden ötödik la­kosra jut majd egy személy- gépkocsi, ám az úthálózat tervezőinek, építőinek arra isi fel kell készülniük, hogy a következő évszázad folya­mán elérjük, hogy ezer la­kosra 300 személygépkocsi jut. Ez a mainál lényegesen nagyobb forgalmat teremt majd. Tudva, hogy úthálózatunk — elsősorban' a forgalmi aránytalanságok miatt — már napjainkban is nehezen birkózik meg a közlekedés lebonyolításával, nem látszik korainak a Hazafias Népfront és a közlekedési szakembe­rek közös akciója. Ne feled­jük, hogy sokféle érdeket kell figyelembe venni, sok­féle slzempontot mérlegelni. A környezet védelme és a gazdasági szempontok, á ké­nyelem, a biztonságos közle­kedés és a termőföldek vé­delme nem lehetnek egymásit kizáró szempontok. F. Gy. Nemcsak megyei erőforrásokból Bővül a zalakarosi gyógyüdülő Tovább bővítik a zalaka­rosi gyógyüdülőt: a fejlesz­tési program szerint meghá­romszorozódik a gyógyászati és üdülőlétesítmények alap­területe, a gyógyászati rész bővítésével indul a fejlesz­tés, majd újabb fürdőme­dencék és öltözőblokkok épülnek, így a jelenlegi na­pi ezerötszázzal szemben 4500 vendéget fogadhat majd a fedett fürdő. A nem csupán helyi, ha­nem országos egészségvédel­mi és idegenforgalmi célokat szolgáló zalakarosi gyógyfür­dő eddig megyei erőforrások­ból épült, a tervezett fejlesz­tésekbe bekapcsolódik a bel­kereskedelem, az egészség­ügy, a SZOT és más főható­ság. s több országos nagyvál­lalat is építési lehetőségei kér gyógyüdülő építésére. Tisztítási kísérlet Vasúti kocsimosó gépsor A vasúttal kötött kutatási együttműködés keretéberl automatizált kocsimosó gép­sort fejlesztettek ki a sop­roni Autófelszerelési Válla­lat szakemberei. Az egyedi gyártású berendezés a vasúti kocsik külső szennyeződéseit vegyszeres tisztítással, mo­sással, öblítéssel távolítja el. A berendezés kísérleti egysé­geit a pécsi és a szombathe­lyi pályaudvarokon már ko­rábban sikeresen kipróbál­ták, az első teljes gépsort a közelmúltban állították munkába a Keleti pályaud­varon, vele a kísérleti idő­szak alatt éjjel-nappal fo­lyamatosan dolgoztak, és ed­dig hatezer kocsit tisztítot­tak meg. A vasúti kocsimosósor tel­jesítményére jellemző, hogy egy tíz kocsiból álló szerel­vény teljes külső mosását húsz perc alatt végzi el. Szabad idejükben a békéről beszélgetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom