Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-26 / 148. szám
1984. JÚNIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉFLAF 3 Az árpát már aratják, készülnek a búza betakaritasara Körzetben a közösségért O Segítenek a kommunisták (Folytatás az 1. oldalról.) hoz. Számítani kell azonban a szélsőséges időjárásra is. amely megnehezíti a gabonafélék optimális időbeni és jó minőségben történő betakarítását. A meglevő szállítókapacitással naponta 90 ezer tonnányi termény mozgatható. Az idei szükségletet 132 gabonaszárító fedezi, s csapadékos időjárás esetén a GMV szárítóberendezéseire is számíthatnak a nagyüzemek. A szalma betakarításában 435, többségében nagy teljesítményű bálázó és rendfelszedő pótkocsi vesz részt. Az aratás idején a betakarítógépek és a szállítójárművek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyagot 39 tartálykocsi és 88 pótkocsis jármű biztosítja. Az Áfor nyújtott műszakban és a munkaszüneti napokon is kiszolgálja a gazdaságokat. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a megye 30 településén 56 telephelyen, 120 átvevővonalon naponta 35 ezer tonnányi termés átvételére készült fel. Ameny- nyiben a gazdaságok igénylik, 11 helyen éjszaka is fogadják a gabonával telt szállítójárműveket. A betakarítást követően a tápanyag-utánpótláshoz is elegendő erő- és munkagép áll rendelkezésre. A tarlóhántásban mintegy 1200 traktor munkájával számolnak. A szervezési bizottság ülésén részt vevő szakemberek, Együttes ülést tartott tegnap a Parlamentben az országgyűlés ipari, valamint építési és közlekedési bizottsága. A testületek az Ipari Minisztérium és a Magyar Posta beszámolóját vitatták meg a híradástedhnikai ipar helyzetéről, a távbeszélőhálózat fejlesztéséről. Az ülést Sas Kálmán (Heves megye), az építési és közlekedési, illetve Gorjanc Ignác (Szolnok megye), az ipari bizottság elnöke vezette. Mint azt a tanácskozásra készült írásos előterjesztés megállapítja: a Magyar Postánál — saját fejlesztésben és külső megbízások alapján — összesen mintegy 20 milliárd forintot fordítanak távközlési beruházásokra a hatodik ötéves tervben. Az írásos beszámolót kiegészítve Köteles Zoltán ipari miniszterhelyettes egyebek közt elmondotta: a távközlés fejlesztésére idén márciusban határozatot hozott az Állami Tervbizottság, az ebben foglaltak megvalósításával elkerülhető a jövőben az ütamtelen fejlesztés. Doras Béla, a Magyar Posa mezőgazdasági nagyüzemek, a termelési rendszerek képviselői az aratási előkészületekről szólva elmondották, hogy az idén a gépjavítási szezonban jobb volt a kombájnok alkatrész-ellátottsága a tavalyinál. Az Ag- roker az aratási munkák gyorsítása érdekében a szállítókapacitás bővítésére pótkocsivásárlási akciót szervez július 5-ig. A vételárat majd az új termésből kell a gazdaságoknak kifizetniük. Az aratásra való felkészülés mellett a megye mezőgazdasági nagyiüzeméiben hozzákezdtek a lucerna második növendékének betakarításához. Javában tart a zöldborsó aratása, a gyümölcsösökben pedig a cseresznye és a meggy szedésével foglalatoskodnak az ágazat dolgozói. A szőlőültetvényekben jelenleg az ápolási és növényvédelmi munkák jelentik a legfontosabb feladatot. A lehullott csapadék ellenére az üzemek nem állították le öntözőberendezéseiket, eddig 35 ezer hektárnyi terület kapott mesterséges csapadékot. A növényvédő brigádoknak is van bőségesen munkájuk. Jelenleg a gombabetegségek megelőző védekezésére, valamint a levéltet- vek elleni premetezésekre kell nagy gondot fordítaniuk. A munkái akadályozza kissé, hogy méhkímélő rovarölő szerek csupán korlátozottan állnak rendelkezésre. ta elnökhelyettese kiegészítőjében hangsúlyozta: a hazai telefonhálózat egyre rom. ük. a leginkább elhasználódott berendezéseik felújítására 7—9 milliard forintot fordítanak a hetedik ötéves terv idején. Kangyalka Antal (Csong- rád megye) felszólalásában a szakember-utánpótlás és a képzés megoldatlanságáról szólt. Herczeg Károly (Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye) rámutatott: a postai kábelekhez szükséges huzalokat gyártó cégek jobban járnak, ha termékeiket exportálják, mint ha feldolgoztatják. Mezei László (Budapest) azt nehezményezte: a lakótelepeken gyakran nem készülnek el a beköltözéssel egyidőben a nyilvános távbeszélő állomások. Szilágyi Gábor (Haj- dú-Bihar megye) arra figyelmeztetett : tapasztalatokkal igazolható, hogy a rossz hírközlési hálózat gazdasági veszteségeket okoz a vállalatoknak. Gajdos Ferenc (Budapest) kifogásolta, hogy a felszabaduló vonalakat nem megfelelő mérlegelés alajpján ítélik oda az igénylőknek. Koltai Imre (Pest Június 29-én Ülést tart a megyei tanács A Szolnok megyei Tanács soron következő ülését június 29-én, pénteken tartja. Megvitatják — többek között — a megye közművelődési helyzetéről készített jelentést; a megye 1983. évi összevont és központi költségvetéséről, valamint a fejlesztési terv teljesítéséről készített beszámolót. Tekintettel a témák közérdekűségére, - a tanácsülés írásos anyaga az érdeklődők rendelkezésére áll a megyei könyvtár szolnoki, Kossuth téri olvasótermében. Az esetleges észrevételeket és véleményeket írásban vagy szóban közölhetik az állampolgárok a megyei tanács vb szervezési és. jogi osztályán. Új konzervdoboziizem Sikeres volt a próba, megkezdte a folyamatos termelést a Nyíregyházi Konzervgyár vajai dobozüzeme. Itt készülnek hazánkban a legkorszerűbb, a legszigorúbb előírásoknak is megfelelő élelmiszeripari csomagolóanyagok. Az ötvenmillió forintos költséggel létrehozott üzemben a konzervdobozok palástját nem a hagyományos ónozással, hanem hegesztéssel forrasztják össze. Ez az eljárás ma már sok országban alapfeltétele az élelmiszer-készítmények exportjának. megye) arról tudakozódott: a távközlési hálózat fejlesztése lehetőséget ad-e a jövőben az egymástól távollevő számítógépek közötti összeköttetésre. Boros László (Budapest) elmondotta: az elavult telefoniközpontokban a személyi állomány is elöregedett, de a fiataloknak nem vonzó ennek a korszerűtlen technikának az elsajátítása. Reidl János (Somogy megye) arról érdeklődött: van-e határozott elképzelés a távbeszélőközpontok távlati fejlesztésére. Antal Imre (Pest megye) javasolta: távbeszélőhálózat fejlesztésekor kapjanak elsőbbséget a rohamosan növekvő lélekszámú települések. A felvetésekre adott válaszában Köteles Zoltán többek között kifejtette: a híradástechnikai ipar éves fejlődési üteme 8—10 százalékos, ez nagyobb mint az ipar, ezen belül az elektronikai ipar átlaga. Elodázhatatlan feladat az alkatrészipar fejlesztése, ezen a téren a mikroeléktronikában már tapasztalható is az előrelépés. Sajátos és nagyon fontos feladatuk a körzeti pártszervezeteknek a várospolitikai munkában való részvétel. Ismerjék a lakosság igényét, véleményét a lakóterület fejlesztésének terveiről, az ellátásról, a szolgáltatásokról. Kísérjék figyelemmel a szociális, a kommunális, a kereskedelmi, a vendéglátó egységek munkáját, véleményezzék azok létrehozását vagy megszüntetését. Az országban sok helyen jól bevált gyakorlat, hogy a la- kóterülét fejlesztésével, ellátásával foglalkozó tanácsi előterjesztéseket, rendelet- tervezeteket a körzeti párt- szervezetek előzetesen véA szolnoki körzeti párttitkárokkal beszélgetve úgy tűnt, hogy e területen a megyeszékhelyein nincs minden „rendben”. Nevezzük nevén a gyereket: a városi tanács apparátusával a kapcsolatuk nem mondható jónak: íme néhány vélemény: Takács Sándor: — Tudjuk, hogy már megkezdődtek a VII. ötéves terv előkészítő munkálatai, de tőlünk eddig még senki meg nem kérdezte: ti ott éltek a körzetben, ismertek minden gondot, problémát, mi a véleményetek? Mi az, amire a lakóterületnek a legnagyobb szüksége van, és amit a lakosság segítségével meg lehetne valósítani? Hiszen a társadalmi munka szervezésében nektek kell segíteni a tanácstagnak. Dr. Sólyom Gábor: — Amikor a jelenlegi ötéves terv készült, kaptunk a tanácstól egy elképzeléseket tartalmazó anyagot azzal, hogy arról 3 napon belül mondjunk véleményt. Hogy lehet olyan gyorsan összehívni egy körzeti alapszervezetet, felelősséggel meg- hányni-vetni a javaslatokat taggyűlésen? Más! A tanácstagi alap elosztásával kapcsolatos megbeszélésre összehívták a tanácstagokat és a körzeti párttitkárokat. Fórumokat, aktívákat rendszeresen szerveznek a körzeti pártszervezetek, természetesen együtt a tanácstaggal, a Hazafias Népfront körzeti bizottságával, a Vöröskereszttel, a KISZ-szel Ennek is tulajdonítható, hogy ezek az összejövetelek mindig nagy tömegeket vonzanak és nagyon eredményesek. így oldódott meg sok gond a lakóterületeken. A Széchenyi lakótelepen javult a közlekedés, lett kis piac, megnyílt a Léna étterem, létrejött egy önkéntes rendőri csoport (sajnos az éjszakai csen.dháborítás még mindig mindennapos), a Pletyka faluban, — a IX-es sz. pártkörzet .területén — járda, út, ABC épült, gyógyszertár, gázcseretelep nyílt, stb. — Nagyra értékeljük a körzeti pártszervezetek tevékenységét a várospolitikai munkában, — mondta Badart László, a városi pártbizottság titkára, amikor a témáról beszélgettünk. — Nem számlákat nyújtanak be, nem követelnek, hanem dolgoznak, társadalmi munkát szerveznek a feladatok végrehajtásáért. Amikor a Hazafias Népfront IX-es sz. körzeti bizottsága beszámolt a mozgalom munkájáról, jelentésében hangsúlyozta: „munkánkban minden esetben élvezzük a pártalapszervezet segítségét, támogatását”. — A tanácstagi alap fel- használásáról együtt döntöttünk a tanácstagokkal, — magyarázta Palánki János. — A Vöröskereszt előadásoleményezik és észrevételeiket, javaslataikat közlik az irányító pártszervvel. A Politikai Bizottság határozata értelmében: „A lakosság körében magyarázzák meg, hogy a városfejlesztésben mit lehet, vagy mit miért nem 1lehet az adott tervidőszakban megoldani. Agitációs munkájukkal segítsék elő és szervezzék a lakosság bevonását a társadalmi munkába. Támogassák a helyi erőforrások feltárását, szervezzék és koordinálják a tanácstagok, a lakóbizottságok, a körzeti népfrontbizottságok és a szakmaközi bizottságok ilyen irányú munkáját”. Higgye el rossz volt hallgatni, ahogyan az a tanácsi előadó leckéztette a tanácstagokat, ahogyan osztogatta nekik a feladatokat. Én úgy tudom, azért van apparátus, mert tanács van, nem pedig fordítva. Palánki János: — Sokszor állítanak kész tények elé bennünket. A kiskereskedelmi vállalat a Vörös Csillag úti ABC-ből leválasztott egy ítészt könyvesboltnak. Nem kérdezték meg tőlünk, mi a véleményünk arról, hogy kisebb lesz az áruház. Közölték: az ABC nincs kellően kihasználva és kész. Ratkai Albert: — A papírgyári rekonstrukció a mi területünkön a lakosságnak sok kényelmetlenséget okozott. Mást ne mondjak, az építkezés miatt fölbontották az utakat, a járdákat nyakig jártunk a sárban. Fórumot szerveztünk, hogy a lakosság és az illetékesek közösen megbeszéljék a teendőket. Ki nem képviseltette magát a fórumon? A városi tanács műszaki osztálya. Többen hangsúlyozták: ha a tanács vezetőit kérjük, hívjuk, jönnek, készségesek, segítenek, megértik gondjainkat. Nem értjük, hogy az apparátus miért nem követi példájukat? kát rendez a pártszékházban, és a körzetben lakók közül sokan jönnek el meghallgatni azokat. Beszélgetés közben mindenütt szóba került: van-e a körzeti pártszervezetnek tekintélye az adott lakóterületen? „Az emberek tudják, hogy vagyunk, hogy mit csinálunk, azt már kevésbé, holott az igazi tekintélyt az adná” — mondta a XVIII-as sz. körzetben Makai István és Hargitai György. „A mi pártszervezetünknek a tekintélyét az adja, hogy oda figyelünk a lakosság észrevételeire, javaslataira, és azok intézését nem hanyagoljuk el. Emberségesen szót váltunk mindenkivel, és ha kell türelemre intünk embereket, és csak olyat ígérünk, amit meg is tudunk valósítani” — jelentette ki Takács Sándor. — Van fogadóóránk, amikor bárki eljöhet ide a pártirodára és elmondhatja észrevételeit, de nemegyszer a titkárunkat a lakásán keresik föl az emberek, mert mondandójuk, gondjuk van, — mondta Németh Antal a XXI-es sz. körzetből. Abban mindenki egyetértett: tekintélyt az elvégzett munka ad! És ezzel a munkával hol jobban, hol kevésbé, de mind eredményesebben „birkóznak” a körzeti pártalapszervezetek. Talán meg lehetne könnyíteni számukra ezt a „birkózást”, ha többször lenne alkalmuk arra. hogy a körzeti párttitkárok. a pártalapszervezeti vezetőségek tagjai kicserélhessék tapasztalataikat, e megbeszélhetnék maguk között a jó munkamódszereket. „Nálunk sajátosak a tennivalók és a lehetőségek. De legtöbbször magunk között okoskodunk, hogy mit, hogyan kellene csinálni” — mondta dr. Sólyom Gábor. ,,A városi pártbizottság rendszeresen összehívja a csoportos titkári értekezleteket. Ez nagyon jó. Az már kevésbé, hogy a körzeti pártszervezetek titkárai nem egy csoporthoz tartoznak. Szétosztottak bennünket a többiek között. Mi például ahhoz a csoporthoz tartozunk, ahová a színház, a moziüzemi vállalat, a múzeum, a könyvtár, a megyei művelődési központ titkára. Nagyon sok figyelemre méltó dolgot hallunk ott, csak éppen a mindennapi munkánkban kevésbé tudjuk hasznosítani”, — így Kiss Sándor. Talán érdemes lenne gondolkodni azon, nem kellene-e Szolnokon — úgy, mint az országban már több városban van — külön pártvezetőséget létrehozni, amelyhez a körzeti alapszervezetek tartoznának. Mindenképpen egyszerűbb lenne az összefogásuk, az irányításuk és az alapszervezeteknek is nagyobb lehetőségük lenne egymástól tanulni, munkamódszereket átvenni. Kezdeti sikerek Sok mindenről lehetne még írni. Például arról, hogy a körzetekben is rendre megszervezik a pártoktatást (az V-ös sz. körzet pártvezetőségi tagja, Pélyi Lász- lóné újságolta: húszán jártak a nemzetközi kérdések tanfolyamra és egyetlen lemorzsolódás sem volt, igaz a foglalkozások nagyon jó hangulatban zajlottak), a politikai vitaköröket. Lehetne írni arról a sok kis apró munkáról, amit a lakóterületért, a környezetvédelemért, a lakosság összefogásáért tesznek. Talán az életükből a munkájukból e cikksorozatban közreadott néhány példa is mutatja: a lakóterületek politikai életében a pártszervezetek szerepe meghatározó. Ám, hogy ennek a szerepnek hogyan, milyen Színvonalon tudnak eleget tenni, ez sok mindentől függ. Attól, hogy mennyire fölkészültek az alapszerrve- zet vezetői pártfeladataik ellátására, mennyire számíthatnak az alapszervezet kommunistáira, kapnak-e (kellő segítséget munkájukhoz, és így tovább. A Politikai Bizottság és a megyei párt-végrehaitóbizottság határozata a lakóterületi-körzeti pártszervezetek munkájának fejlesztésére, hosszabb időre szabta meg a tennivalókat. A határozatok meghozatala óta eltelt évek tapasztalatai jók, már mutatkoznak a kezdeti sikerek: e kommunista kollektívák önállóbban dolgoznak, mint korábban, politikai befolyásuk erősödött, kapcsolat- rendszerük fejlődött, a nyugdíjba kerülő párttagok közül mind többen találják meg helyüket a körzeti párt- szervezetekben. Mindez alapul szolgálhat a további sikeres munkáhoá. ÉS igen, nőtt a tekintélyük is. Jól példázza ezt, a következő kis történet: Május elsején délben ebédhez ültek Takács Sám dorék, amikor bekopogtatott hozzájuk egy asszony: — Ne haragudjon titkár elvtárs. hogy ilyenkor zavarom, de hallottam, hogy itt a Pletyika faluban is lesz öregek napközije. Van a szomszédomban két idős néni, se7 gítsen már abban, hogy azok bekerülhessenek, hisz senkijük sincs. Igaz, nem párttagok istenhívők, de rendes emberek, és maguk kommunisták, mindig segítenek, ha kell... (Vége) Varga Viktória A jászberényi Cipőipari Vállalat az idén mi ntegy 600 ezer pár női szandált gyárt. A termékek döntő többségét az NDK-ba és a Szovjetunióba szállítják Napirenden a távbeszélő hálózat Országgyűlési bizottságok ülése Kapcsolatok—kérdőjelekkel 0 munka ad tekintélyt
